Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-26 / 122. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. május 26. Paskai László válaszai a Kelet-Magyarországnak A Minisztertanács ülése Hz MSZMP megyei vb nyílt levele a Nyíregyházi Városi Ellenzéki Kerékasztalnak A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szat- már megyei és Nyíregyháza Városi Bizottsága 1989 május 16-án a következő válaszlevelet juttatta el a Nyíregyházi Városi Ellenzéki Kerekasztal meghatalmazott képviselője címére. „Tisztelt Hamvas László! A Nyíregyházi Városi Ellenzéki Kerekasztal megalakulására vonatkozó értesítésüket és a mellékelten megküldött programot megkaptuk, tájékoztatásukat köszönjük. Ügy véljük, hogy közös programjuk, illetőleg a 13. pontban kinyilvánított szándékuk együttműködés alapjául szolgálhat Szabolcs-Szatmár megye gondjainak megoldására irányuló közös törekvésünkhöz. A megyei pártbizottság felhatalmazása alapján, amely az alternatív szervezetekkel és pártokkal való együttműködés iránti készségét kinyilvánította, tisztelettel kezdeményezzük, hogy rövid időn belül találkozzunk programjaink megismertetése, kifejtése — egyetértésük esetén — közös megvitatása céljából. Megbeszélésünk tárgya lehetne továbbá a kapcsolattartás formáira és módjára vonatkozó megállapodás megkötése. Ezzel előkészíthetnénk egy második találkozási forduló megtartását, az együttműködés lehetséges területeinek meghatározása, esetleges közös kezdeményezések kialakítása céljából. Ügy, gondoljuk, hogy találkozásunkra mihamarabb sor kerülhetne az önök által alkalmasnak ítélt bármely időpontban és helyen. Az Ellenzéki Kerekasztal meghatalmazott képviselőit szívesen fogadnánk az MSZMP székházában.” A mai napig hiába vártuk ellenzéki partnereinknek a tárgyalások helyire és idejére vonatkozó, együttműködési szándékukat megerősítő válaszát. Értesültünk viszont arról, hogy 1989. május 27-én, szombaton az MDF, az SZDSZ és a FIDESZ szervezetei tüntetni szándékoznak az áremelések ellen, s a tervezett útvonal állomásául, a demonstráció egyik színteréül az MSZMP-székház előtti teret jelölték meg. A tüntetés törvényadta joguk. Az a tény azonban, hogy a tiltakozás egyik színhelyéül az MSZMP épülete előtti részt választották, nyilvánvalóvá teszi, hogy igazi céljuk nem a kormánydöntések visszautasítása. Aligha képzelheti ugyanis bárki, hogy az MSZMP megyei bizottságának köze lehetne egy-egy áremelést jelentő kormányintézkedéshez. Ezért a fenti szervezetek elhatározását nem értékelhetjük másként, mint politikai hangulatkeltést és nyílt kihívást. Aligha feltételezhető komoly tárgyalási szándék olyan politikai szervezetek részéről, akik együttműködésre hívó kezdeményezésre a visszautasításnak ezt a — politikai érintkezésben teljességgel szokatlan — formáját választják. Az MSZMP nem kívánja e minden józan politikai megfontolást nélkülöző megnyilvánulást a maga gyakorlatában meghonosítani. Meggyőződése ugyanis, hogy a pártok érdek- és véleménykülönbségeinek megoldási terepe nem az utca, módja pedig nem az indulatkeltés. A nemzet iránti felelősségtudattal cselekvő szervezetek és személyek nem törekedhetnek konfrontációra. Ezért visszautasítjuk az MDF, az SZDSZ és a FIDESZ eljárását. Sértő és provokatív célzatú eljárásuk az MSZMP megyei bizottságát nem tántorítja el együttműködési készség ismételt kinyilvánításától, továbbra is érvényesnek tekinti mindazon javaslatait, amelyeket a fenti szervezetekhez eljuttatott. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Május 28-án Hősök napja Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) lálkoztam a hívekkel Nagyszőlősön, Aknaszlatinán, Té- csőn, Újfaluban, Mezőka- szonyban, Felsődomonyán, Perecsenyben, Csapon és Szürtén. Megtekintettem a visszaadott nagyszőlősi és lobokai templomot. Valamennyi utamra elkísért az ungvári egyházügyi megbízott, a munkácsi pravoszláv püspök képviselője és Páldi András kijevi főkonzul. Benyomásairól az esztergomi érsek úgy nyilatkozott, hogy a hatóságok támogatása révén szabadon mozoghatott, prédikálhatott és találkozhatott a hívőkkel. A templomok mindenütt zsúfolásig megteltek, sok helyen be sem fértek az emberek. Ügy fogalmazott: közel négy évtizedes papi szolgálata alatt annyi meghatottságot, örömtől könnyes szemeket nem látott, mint ez alatt az öt nap alatt. A szívből fakadó ima és ének nagyon meghatotta és megnehezítette a búcsúzást. A legmegrendí- tőbb az volt számára, amikor a pap nélkül maradt egyház- községek papot kértek tőle, hiszen havonta egyszer, vagy még ritkábban jut el hozzájuk lelkipásztor. Amikor a hívekhez szólt, arra törekedett, hogy hitükben és hűségükben megerősítse őket, de arra is, hogy legyenek a megbékélés és a szeretet munkálói. Ne a múltat hány- torgassák, hanem a jövőt építsék. — Nagy kijelentéseket nem szoktam tenni — szólt a sajtótájékoztatón Paskai László —, mégis megkockáztatom, hogy a látogatásom itt Kárpátalján történelmi jelentőségű volt. Négy évtizede püspök nem járt itt, bíboros pedig tudomásom szerint még sohasem. Ezenkívül látogatásom a vallásos emberek szemében a peresztrojka politikájának hitelességét igazolta. Arról is be kell számolnom, hogy tegnap hivatalos látogatáson voltam a területi elöljáróknál, akikkel szívélyes légkörű és konstruktív megbeszélést folytattam. Sok és mély élménnyel távozom Kárpátaljáról. Megköszönöm a társadalmi és egyházi szervek segítségét, a testvéregyházak részéről tapasztalt testvéri szeretetet. Benyomásaimnak rövid és lényeges összefoglalását tartalmazza az a távirat, amit elküldtem Jakovlevnek és II. János Pál pápának. A sajtótájékoztatón a Kelet-Magyarország két kérdést intézett Paskai Lászlóhoz: — Milyen politikai következtetésekre jutott bíboros úr, hogy ez a látogatás az ön egyháza, és személy szerint az ön számára lehetővé vált és a hivatalos tárgyalásokon milyen folytatást határoztak el? A másik kérdés: mit kíván a másik féltől, mit tud tenni a magyar római katolikus egyház a kapcsolatok állandósításáért, van-e lehetőség papok cseréjére. A kishatármenti forgalomban egy-egy misére át- jöhetnek-e magyar papok? — Először a második kérdésre válaszolok. Erről be‘- szélgettünk, s arra nincsen lehetőség, hogy átjöjjenek vasárnaponként segíteni. Viszont vendégmunkásként állandó jelleggel jöhetnek ide papok. Az első kérdésre pedig a hivatalos tárgyalások eredményét négy pontban foglalom össze. Az első: hivatalos. lelkipásztori látogatást végezhettem Kárpátalján, tehát nem turistaként vagyok itt. A második: azt, hogy Magyarországról papok jöhetnek ide hosszabb időre szolgálatra, nagy eredménynek tartom. A harmadik: papnövendékek jöhetnek hozzánk tanulmányaik elvégzésére. Jelenleg két papnövendék van Kárpátaljáról, akik Rigában tanulnak. A negyedik: Magyarorszájfbn kinyomtatott vallásos könyveket hozhattunk. Most a látogatásom alkalmával két mikrobusz könyvet hoztam, de még küldtünk többet a szovjet nagykövetségen keresztül. Minden hivatalos engedélyt megkaptunk ehhez, sőt a katolikus hetilap, az Üj Ember is jöhet Kárpátaljára. Az pedig, hogy a római katolikus egyházat képviselhettem itt, egy folyamat része. Előzőleg — egy hónapja — a Reformátusok Világszövetségének képviselete járt Kárpátalján, közöttük Tóth Károly református püspök úr. ö a református gyülekezeteket látogatta meg. Az itteni magyarság vallási megosztottsága refofmátus és katolikus. így a két nagy létszámú egyháznál a hivatalos látogatás megtörtént. (Folytatás az 1. oldalról) ányt és 417 ezer forint többletet mutattak ki a különböző cikkeknél. A raktározásnál is találtak hiányosságokat a népi ellenőrök. A tárolt fűrészáruhoz, zárható raktár nem lévén, bárki hozzáférhetett a nap bármely szakaszában. A kisiparosoknak alvállalkozói munkára átadott vasanyag elszámolása körül is adódtak gondok. A népi ellenőröknek nem adott megnyugtató magyarázatot az elnök a hiányosságokra. Leltárhiányért ugyan 10— 10 ezer forint kártérítésre kötelezte Tóth Zoltánt és Orosz Józsefet a szövetkezet, tavaly szeptemberében újabb leltárhiányt állapítottak meg, s ezért 36—36 ezer forint megtérítésére kötelezték a két dolgozót. Az elnök más munkakörbe ■ helyezte őket: a népi ellenőrök a fegyelmi határozattal történő áthelyezést tartották volna jobbnak. Az értékesítési bizonylatok átvizsgálása után kiderült: a 'késztermékekből engedményesen is vásárolhattak egye(Folytatás az 1. oldalról) szerzésére, vagy annak kizárólagos birtoklására, ami a többi párt tényleges működésének megszűnését eredményezné. Minden alakuló párt köteles lenne programnyilatkozatának megalkotására. Ezután következhet nyilvántartásba vételük, amire az alkotmánybíróság jogosult. Ha a pártalapítók az előírt követelményeknek eleget tesznek, a párt nyilvántartásba vétele nem tagadható meg. A Minisztertanács tárgyalt az alkotmány módosításáról, és a köztársasági elnök intézményének bevezetéséről szóló törvényjavaslatról is. Ezekre azért van szükség, mert a jelenlegi kollektív államfői testület — az Elnöki Tanács — helyébe a javaslat szerint á köztársasági elnöki intézmény lép. A kormány- szóvivő ezzel kapcsolatban hangoztatta: a köztársasági elnök intézményének bevezetésével nem lehet megvárni az ország új alkotmányának létrehozását. A kormány elfogadta az A Legfelsőbb Tanács elnökének megválasztásával foglalkozó napirendi pont első felszólalója Csingiz Ajtmatov világhírű kirgiz író volt. A felszólalásokra délelőtt megszabott öt percet jóval túllépő — és előre megírt — beseik, a gépkocsi üléshuzatoknál a szállítólevelén és a számlán nem ugyanaz a név szerepelt, a hulladékanyag eladásánál nem tűnt ki, szövetkezeti tag vásárolta-e meg, vagy sem. A Budapesti Nemzetközi Vásárra vitt, eladott, illetve visszahozott termékeknél a szállítólevelek egy részét nem találták a népi ellenőrök. A személygépkocsi használatát a szövetkezet közgyűlése 1985-ben engedélyezte Mikula János elnöknek (havi 8 ezer forint üzemanyag-ellátmányért), a gépkocsit azonban az esetek többségében Zsadányi Béla vezette, aki nem vett fel üzemanyag-előleget. Az elnök zsebből fizetett érte, de ez szabálytalan. S végül múlt év szeptember 5-én késztermékként szerepel a kisszövetkezetben — papíron — 49 garnitúra gépkocsi üléshuzat, a valóságban azonban ezt nem tudták bemutatni, sőt, a ráktáros szállítójeggyel igazolta a kiszállítást. A NEB ülésén elhangzott: a főkönyvelő több alkalomnál írásban jelezte az elnöknek az adminisztrációban meglévő ellentmondásokat, határozott utasítást kért az elnöktől a hatáskörök tisztázására, javasolta az adósok felszólítását, intézkedések meghozatalát, de az elnök ezt nem fogadta el. Többen kifejtették: az elnök megbízott munkatársaiban, felelősségre vonást nem olyan szigorral alkalmazott, mint azt kellett volna. Ugyanakkor a tavaly kisszövetkezetté alakult bútoriparnál lényegesen egyszerűsödött az adminisztráció, de a szervezetlenségre és a szabálytalanságra sok tekintetben nem találtak megnyugtató választ a népi ellenőrök. Az ügyben a gazdasági rendészet is folytat vizsgálatot. A másik napirend a nyírbátori tanácsnál az állami lakáseladásoknál tapasztalt rendellenességeket vizsgálta — közérdekű bejelentés nyomán —, erre a témára lapunkban még visszatérünk. T. K alkotmánybíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés következő ülése elé terjeszt. Az új testület bevezetését a jogállam megteremtésére, az alkotmányos rend és az alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása, kölcsönös egyensúlyuk megteremtése indokolja. Az alkotmánybíróság feladatát csak akkor láthatja el, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe. A törvénytervezet meghatározza- az alkotmánybíróság feladatát és hatáskörét. Az alkotmánybíróság függetlenségét biztosítja az a rendelkezés, amely szerint maga állapítja meg költségvetését és ezt — mint az állami költségvetés részét — az Országgyűlés hagyja jóvá. A tervezet szerint az alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés 12 évre választja. A jelenleg hivatalban lévő Országgyűlés elsőként 5 tagú bíróságot hoz létre, s a hiányzó 6 bírát az új összetételű parlament választja meg. szédében túlzottan hosszasan méltatta Mihail Gorbacsov politikusi, államférfim érdemeit. Az Ajtmatov szavait követő vitában elhangzott olyan javaslat is, hogy Gorbacsov — a Legfelsőbb Tanács elnökévé választása esetén — mondjon le az SZKP KB főtitkári tisztéről és politikai bizottsági tagságáról. A vita olyan aktivitást keltett a teremben, hogy a szószék mellett szabályosan sorban álltak a véleményüket kifejteni akarók. A Gorbacsovnak címzett kérések között elhangzott a néppel folytatott párbeszéd sürgetése, a karabahi probléma megoldása, a tanácsok helyzetének rendezése, autonómiájuk helyreállításának követelése is, javaslat az örmény és azerbajdzsán küldöttek kibékítésére. Ezután Mihail Gorbacsov válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A felszólalásáig elhangzottakról megállapította, hogy a vita meggyőzően bizonyítja az átalakítás politikájának előrehaladását. Hitet tett a választott út, a demokrácia, a nyilvánosság és a tiszteletre épülő emberi kapcsolatok mellett. Az érvényes 2210 szavazat közül a leadott voksok 95,6 százalékával a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökévé választották Mihail Gorbacsovot, az SZKP Központi Bizottság főtitkárát a népképviseleti kongresszus csütörtöki ülésén. A szavazatszámláló bizottság elnöke, Oszipjan akadémikus elmondta, hogy 2221 szavazólapot osztottak ki, s ebből 2210 került be az urnába. Bush magyarországi látogatásáról Buihs elnök a múlt hetekben négy beszédében összegezte kormányának külpolitikai elveit és terveit. Az elnök kedden, nyugateurópai útja küszöbén európai újságíróknak nyilatkozva megismételte korábbi kijelentését: „Elég öreg vagyok, hogy emlékezzem 1956-ra, Magyarországra, s nem kívánok olyan cselekedeteket bátorítani, amelyek elkerülhetetlenül erőszakhoz, vérontáshoz vezetnek. Ügy hiszem, egyetlen .ország sem fogja diktálni, mi történjék egy másikban, s ezt nem is szabad megengedni” — mondta Bush. A Nyíregyházi Városvédő Egyesület — mint all. Világ- háborús Emlékműalapítvány Kuratóriumának tagja — kezdeményezésére hosszú megszakítás után 1989. május 28-án — vasárnap — ismételten sor kerül a Hősök Napja megemlékezésére. Nyíregyházán 10 óra 30 perces kezdettel a Ságvári-kert- városban lévő Hősök temetőjében helyezi el a megemlékezés koszorúját a II. Világ- háborús Emlékműalapítvány Kuratóriuma. Ezután a megemlékezés 11 óra 30 perces kezdettel a Tanácsköztársaság téren folytatódik. A kuA lapunk május 23-ai számában megjelent interjúban — Megszűnik a gyámkodás — helytelenül az jelent meg, hogy Záhonyban már döntöttek az MSZMP-szervezetek korszerűsítéséről. Még nincs döntés, kaptuk a helyesbítő megjegyzést a vasúti pártbizottságtól, s ezt közöltük is lapunkban. Még egy fontos megjegyzés kívánkozik az eredeti íráshoz: a megyei pártbizottság osztályvezetője, nyilatkozatában véletlenül sem akarta ratórium tagjai a Kisfaludy Stróbl Zsigmond által alkotott Hősök Emlékművét ko- szorúzzák meg, majd a II. világháború nyíregyházi katonai és polgári áldozatai és elhurcoltjai emlékére ideiglenes emlékjel elhelyezésére kerül sor az emlékmű közelében. Az ideiglenes emlékjel talapzatánál lehetőség nyílik arra, hogy elhelyezhessék a kegyelet virágait mindazok, akik szeretteikre emlékeznek, egyben ekkor indítják a végleges emlékmű létrehozására irányuló lakossági ösz- szefogást, közadakozást. azt a látszatot kelteni, mintha a testület erőltetni kívánná a szóban forgó korszerűsítést. Tisztában van azzal, hogy az alkalmazandó módszerek kimunkálása még folyamatban van, s a döntések valóban csak azok révén születhetnek, akiket ez érint. Különösen vallja ezt napjainkban, amikor az MSZMP-n belül is a szervezetek önállósága, felelős döntéshozatala hozzájárulhat a párt megújulásához, hatékonyságának erősítéséhez. Vizsgálták a népi ellenőrök Gorbacsov elnök lépi Ilitek tongressziisa Megszűnik a gyámkodás Utószó egy megjegyzéshez
