Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám

XLiVL évfolyam, 121. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. májas 25., csütörtök Eppis nuikilátegatás Németh Miklis hazaérkezett Prágából Németh Miklós, a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke —. aki Ladislav Adamec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívá­sára egynapos baráti mun­kalátogatást tett Prágában — szerdán este hazaérke­zett. Nyíregyháza: megyei város! Szűrös Mátyás köszöntötte az ünnepi tanácsSIés résztvevőit Szűrös Mátyás, ax Országgyűlés elnöke nyújtott» át Csa­bai Lászlóné tanácselnöknek Nyíregyháza megyei várossá nyilvánításáról szóló oklevelet. Megyei várossá nyilvá­nította a (Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa Nyíregyházát. A kitüntető címet tegnap a megyei mű­velődési központban meg­tartott ünnep! tanácsülésen nyújtották át A Himnusz hangjai után Koncz Imre általános ta­nácselnök-helyettes üdvö­zölte a városi tanács tagjait, a vendégeket, köztük Szűrös Mátyást, az Országgyűlés el­nökét. Ezt követően Csabai Lászlóné, a Nyíregyházi Vá­ró« Tanács elnöke lépett a mikrofonhoz, és arról be­szélt: mit jelent Nyíregyhá­za életében a megyei városi cím, jelent-e többet önálló­ságban, anyagi és szellemi eszközökben, nyújt-e na­gyobb lehetőséget közös jö­vőnk formálásában? — Nyíregyháza lakóinak önbecsülése, munkája, meg­megújuló hite segítette, hogy a XVIII. század végén a te­lepülés kiemelkedjen a ha­sonló sorsú falvak közül, sa­ját elöljárói legyenek és vá­sártartási jogú mezővárossá váljék. A betelepült tirpák, szlovák családok gyermekei, unokái a múlt század elején nagy igényű, imponáló ter­veket szőttek. Nyíregyháza 150 éves történelme során a képviselő testület az ön- rendelkezés, a függetlenség érdekében többször folyamo­dott törvényhatósági jogo­kért, mindhiába — mondot­ta a tanácselnök, aki ezt kö­vetően az elmúlt évtizedek sorában a hatvanas évek kö­zepének ipartelepítését emel­te ki. Az élelmiszeripar mel­lett megjelent a gumi-, a papír- és a könnyűipar. Ug­rásszerűen megnőtt a város népessége, lakótelepek, há­zak, iskolák, óvodák, intéz­mények épültek és már az ország hetedik városa lett. A múlt értékeinek megőrzésé­ért és az arányos városfej­lesztéséért Hild-érmet ka­pott Nyíregyháza, de a tény­leges gazdasági és szerveze­ti önállósága mind a mai na­pig elmaradt. A megyeszék­hely jelentőségét mutatja, hogy egyre több megyei, or­szágos, sőt nemzetközi tudo­mányos, művészeti, sport­rendezvénynek ad otthont. A városlakók büszkék az át­épülő belvárosra, a családi házas lakónegyedekre, a sportcsarnokra. A tanács fejlesztési cél­jaihoz eredményesen csatla­koznak a társadalmi és a tö­megszervezetek, az egyházak. Szólt még Csabai íjászióné a város egészségügyi, keres­kedelmi ellátásáról, a szol­gáltatások színvonaláról, majd a határ menti kapcsola­tok szélesítéséről, a város gyöngyszemének, Sóstónak a fejlődéséről. A nyílt város- politikáról szólva kiemelte: ma már semmi nem történik az itt élők tudta nélkül, a döntéseket szinte mindig vi­ta után hozza a tanácsi tes­tület, a végrehajtás kontroll­ja pedig rendszeres, nyílt és következetes. A városi tanács felelős azért, hogy élni akarjon és élni tudjon a nagyobb önál­lósággal. Reméljük, segíteni fogja ezt a törekvést a költ­ségvetési reform, a készülő új alkotmány, a tanácstör­vény. Szervezeteink működé­sében a megyei városi cím új munkamegosztást, a fel­adatok átcsoportosítását je­lenti. Az apparátusnak a la­kosság ügyeit korrekten kell szolgálnia. Egyre több terüle­ten új szolgáltatásokkal akar­juk bővíteni a tevékenysé­günket. Nyíregyházán ugyan­is az utóbbi években az ipar­ban, a mezőgazdaságban, de a városépítésben is a meny- nyiségi helyett a minőségi igények dominálnak. To­vábblépésünk alapja, hogy számítunk a lokálpatrióták kezdeményezéseire. Olyan közszellem kimunkálásán fá­radozunk. amelyben a város­lakók bizalommal tervezik a jövőjüket — hangoztatta vé­gezetül a tanács elnöke, majd Szűrös Mátyás lépett a mik­rofonhoz. Az országgyűlés elnöke mindenekelőtt gratulált Nyír­egyháza megyei várossá nyil­vánításához. sok sikert és boldogulást kívánt lakosságá­nak. — Ilyen alkalommal az jut az ember eszébe — foly­tatta — milyen csodálatosan szép a mi országunk. Tizen­hat éven át éltem külföldön, de ennél szebb helyet nem találtam. És ennek az ország­nak nagyon szép városa Nyír­egyháza is, ahol én először gyerekkoromban, 1949-ben jártam, s amely város akkor még egészen más képet mu­tatott. Én most tanúsíthatom, hogy Nyíregyháza már való­ban méltó lett a megyei vá­rosi címre. Ezt követően a Nyírség mostoha természeti adottsá­gairól, a nehéz körülmények között is boldoguló emberek­ről, s a táj jeles szülötteiről szólt. Hangsúlyozta, hogy a mostani — egyáltalán nem egyszerű gazdasági és politi­kai — helyzetben is sokat tesz a sokáig elmaradottnak titulált Nyírség a szellemi és gazdasági pezsgés kialakítása érdekében. Majd arról szólt, hogy a múlt megtanított ben­nünket arra: felül kell tud­nunk emelkedni egyéni sérel­meken. kicsinyes érdekeken. Nem szabad megengedni, hogy hatalmi csoportosulá­sok saját érdeküknek megfe­lelően alakítsák, formálják a történelmet. „Ennek a tájnak is van jó néhány szomorú mementója. Ezek közül egyet említenék csak meg: Pócs­petrit. Tragikus emlék és tanulság fűződik hozzá, olyan hírnév, amelyre egyetlen hely, egyetlen ember sem vágyakozik. Ma azon fára­dozunk. hogy a jogállamiság megteremtésével, a többség akaratát .kifejező törvények­kel megakadályozzuk hasonló esetek ismétlődését. Felada­tunk nekünk képviselőknek, hogy egy-két év alatt 35—40 új törvényt alkossunk, vagy meglévőket módosítsunk, amelyek már megfelelő kere­teket biztosítanak az európai szintű jogállamisághoz.” Az országgyűlésnek a meg­változott viszonyok közötti tevékenységéről szólva hang­súlyozta: elindult egy politi­kai differenciálódási folya­mat. A változások felgyorsult üteme szükségessé teheti, hogy a parlament és a köz­társasági elnöki választások­ra a ciklus végénél korábban sor kerüljön. Az előrehozott választások világossá tennék, hogy az országban ténylege­sen milyen politikai erővi­szonyok alakultak ki, a kü­lönböző pártoknak, csoporto­sulásoknak milyen társadal­mi bázisa van. E tekintetben az MSZMP — különösen a reformszárny megerősödésé­vel — bizakodással nézhet a választások elé. Az országgyűlés legfonto­sabb feladatai között emlí­tette a törvényalkotási folya­matot, és a kormányzati te­vékenység hatékonyabb el­lenőrzését. Itt azonban meg­jegyezte, hogy a kormánynak politikai mozgásteret kell kapnia a szükséges intézke­dések megtételére, az elha­tározott reformszándékok kö­vetkezetes megvalósítására E szándék megvalósításában az országgyűlésnek kötelessé­ge támogatni a kormányt. — Az örökség, amit kap­tunk elődeinktől és amelyek megteremtésében — ha tet­szik, ha nem — a mostani vezetők, aktivisták közül is sokan részt vettek, nehéz örökség — mutatott rá Szű­rös Mátyás, majd hangsú­lyozta, hogy ezt az örökséget nem háríthatjuk el. Sem úgy, hogy rózsaszínre akarjuk fes­teni, sem úgy, hogy mindent kidobásra ítélünk. Ma mind­két irányban vannak törek­vések. A politikai, a gazdasá­gi életünkben halogatásra nincs idő. Óvakodnunk keli ugyanakkor az elhamarko­dottságtól, a kapkodástól. Feladatunk megfontoltan, de határozottan cselekedni. Az országnak fokozatos, kiszá­mítható, garanciákkal alátá­masztott átmenetre van szük­sége. Valamennyi felelős po­litikai, társadalmi erőnek így kell gondolkodnia. S ez különösen fontos napjaink­ban, amikor sorra alakulnak, hirdetnek programot a pár­tok, szervezetek. Az ország a többpártrendszeren alapuló parlamentális demokráciára támaszkodva képzeli el jövő­jét. Viszont ne feledjük: a (Folytatás a 4. oldalon) Az ünnepi tanácsülés résztvevői a megyei művelődés! központban. Eptlmifci ajánlat 92 ifjúsági szerveződéseknek Ülésezett az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága A párt viszonya a megyé­ben lévő ifjúsági szerveződé­sekhez című előterjesztést vitatta meg az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottsága szerdai ülésén. Megállapí­totta: tudomásul veszi az If­júsági Szervezetek Szabolcs- szatmári Szövetsége függet­lenedését, tiszteletben tartja a DEMISZ megyei szerveze­teinek politikai törekvésen, ezeket a szervezeteket egyen­rangú partnerként kezeli s a közös célok elérése érdekében felajánlja együttműködését. A testület a DEMISZ szerve­zeteit önállóknak ismeri el, felszámolja — s ezt ajánlja az alsóbb szintű pártszerve­zeteknek is — az összes for­mális kötőelemet, hatásköri- séget. Megszünteti a feladat­szabás, a beszámoltatás gya­korlatát. Cselekvési egységre hívja-várja az ifjúsági szer­vezetet. Arra kéri, hogy kap­csolataikat a pillanatnyi po­litikai érdekekhez igazodó akciószövetség jellemezze. E politikai szerződés értelmé­ben kölcsönös türelemre, tá­jékozódásra, a vita, a kritika jogának fenntartására van szükség. A böikönyi Kossuth Ter­melőszövetkezet a kollektivi­zálás utolsó fázisában, 1976. január elsején alakult át szakszövetkezetből termelő­szövetkezetté. Az elmúlt 13 év sok megpróbáltatást (ho­zott, kezdetben igen hullám­zó teljesítményt értek el. A ■nyolcvanas éveik elejétől a talajvizsgálaton alapuló mű­trágyázás, a kémiai talajja­vítás, a leegyszerűsített ve­tésszerkezet kialakítása, a szerkezetváltás, a tagi érde­keltség következtében tavaly jutattak el stabilizálódási fo­lyamatuk csúcsára. A szövet­kezet 1988-lban tízmillió fo­rint nyereséget ért el. A munka elismeréseként teg­nap délelőtt Hosszú László, a TESZÖV titkára ünnepség keretében adta át Gelsi László elnöknek a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A szövetkezetben az alap- tevékenység a meghatározó. A kukorica a fő növény, melynek árbevétele tavaly A vb az úttörőszövetséget önálló gyermekszervezetként ismeri el, amelynek működé­sét segíti, szervezeti-mozgal­mi függetlenségét, megúju­lási szándékát tiszteletben tartja. A testület rámutatott, hogy más ifjúsági szervező­désekkel is kapcsolatfelvé­telre, a lehetséges kérdések­ben pedig közös cselekvésre törekszik. A vb arra kéri megyénk MSZMP-szervezeteit, hogy fontosságának megfelelően foglalkozzanak az ifjúsággal, szerveződéseikkel. Tárják fel a fiatalok problémáit, politi­kai eszközökkel segítsék azok megoldását. A vb ösztönzi a fiatal MSZMP-tagok párt- szervezeteken belüli tömörü­lését, nyitott köreik alakítá­sát. A^ testület ezt követően ál­lást foglalt az 1956-os ese­mények kapcsán elítéltek perújrafelvételével illetve megyénk 1945 utáni története fehér foltjainak tisztázásával kapcsolatos feladatokról; úgy döntött, hogy nyílt levélben fordul a közelmúltban Nyír­egyházán megalakult ellenzé­ki kerékasztalhoz. megközelítette la 25 millió fo­rintot, de elfogadható volt az egyéb szántóföldi növények termése is. Jelentős volt a gyürnöleskesrtészet 9,5 mil­liós áribevétele. Az alaptevékenységeken kí­vüli bevétel tavaly 53 millió forint volt, melyből a háztáji hatvanegy százalékos rész­arányt képvisel. A hagyomá­nyos dohány termesztés mel­lett egyre nagyobb tért hódít a zöldségtermesztés, mely magas kézimunka-igényessé­ge miatt korábban 'kiszorult a nagyüzemi termelésből. A szövetkezet együttműkö­dik közvetlen és távolabbi szomszédaival, és kölcsönö­sen segítik egymást, ami a továbbfejlődésük egyik lehe­tősége. Az ünnepség végén Molnár Ferenc bélsőeUenőr Kiváló Munkáért miniszteri kitünte­tésben, Dudás László gép­kezelő TOT Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült. HMM termelőszövetkezet Átalakulás után a csúcsra Szakszervezeti állásfoglalás a kormány lakosságot sújtó döntései ellen A legutóbbi áremelések to­vább rontották a megye la­kosságának életkörülményeit, növelték azok számát, akik e súlyos terheket saját erőből nem képesek vállalni. A szo­ciális feszültségek, a lakos­ság terhei annak ellenére nö­vekednek, hogy a kormány a lakosság kímélésének szán­dékával ült legutóbb tárgyaló- asztalhoz. A részleteiben még nem ismert — néhány pozi­tív elemet is tartalmazó — csomagterv forrását ^döntően a lakossági szférából meríti és a vállalati felszámolások­ból keletkező munkanélküli­ség tovább rontja a lakosság pozícióját. A megye szakszervezeti szervei már korábban is han­got adtak azon álláspontjuk­nak, hogy a foglalkoztatási gondok, az alacsony bérek, a rossz szociális körülmények, a pályakezdő fiatalok gond­jai, az időskorúak magas szá­ma, valamint az alacsony nyugdíjak miatt az áremelé­sek az átlagostól súlyosabban érintik Szabolcs-Szatmár me­gye lakosságát. Mindezek el­lensúlyozására a megye szak- szervezeti mozgalma sürgős intézkedéseket vár az inflá­ció megfékezése, a foglalkoz­tatási feszültségek enyhítése, hatékony szociálpolitikai esz­közök - alkalmazása érdeké­ben. Készek vagyunk szövetség­re lépni mindazon szerveze­tekkel, akik a fenti célokért küzdenek, tevékenységükkel a megye hátrányos helyzeté­nek megszüntetését segítik. Ezen az alapon azonosulunk az ellenzéki kerekasztal által május 27-én Nyíregyházán tervezett demonstráció azon szándékával, mely a folya­matos áremelések, a kormány lakosságot terhelő döntései ellen emel szót. Ezúton is széles körű összefogást szor­galmazunk a megye történel­mi hátrányainak enyhítésére. Nyíregyháza, 1989. május 24. A megye szakszervezeti szervei

Next

/
Thumbnails
Contents