Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

1989. május 24. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Elet 3 Heves indulatok Soron kívül ? Évek óta néhány ezer körüli lakásigény­lőt tartanak nyilván, hiába épülnek az Örö­kösföldön a lakások, hiába láttak nagyon sokan az építkezéshez. A lakáshoz jutás változatlanul az érdek­lődés homlokterében áll, heves indulatok csatáznak a lakásügyi csoport fogadónap­jain. A pár éve bevezetett számítógépes nyilvántartás és a gyors tájékoztatás vala­melyest csökkentette a papírmunkát. A la­kásügyi társadalmi bizottság talán soha eny- nyire részletesen nem vizsgálta az igénylők körülményeit. Most már nem elég abban ál­lást foglalniuk, hogy jogosan illeti-e meg a lakás az igénylőt, hanem a tanácsi támoga­tás odaítélése előtt is gondosan mérlegelik: az állam pénzéből mennyit tudnak adni ka­matmentes kölcsönként a jelentkezőnek. Egy­re többen kérnek főként a megkezdett épít­kezés befejezéséhez, mert röpke hónapok alatt is mérhetetlenül megdrágultak az anya­gok és a költségek. Korábban akár 20—30 ezer forint is jól jött, ma már nagyságrend­del magasabb összeget is hasznosan beépít­het a lakásra, vágyó állampolgár. Amíg többen kérnek lakást, mint ameny- nyi egy adott időpontban rendelkezésre áll, az elosztás mindig adhat okot félreértésre, netán nézeteltérésre, sőt törvénysértésre — mint legutóbb egy győri példa mutatta. Kü­lönösen akkor, ha valaki a névjegyzéken nem szerepel és mégis soron kívül kap la­kást. Mogyorósi Lászlótól, a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács lakásügyi csoportjának főelő­adójától érdeklődtünk: ki kaphat lakást Nyíregyházán soron kívül? Az igazgatás szakmai zsargonjában ezt úgy mondják: névjegyzéken kívül utalják ki az illetőnek a lakást. Terjedelmes a lista az elmúlt évekről. Mielőtt bárki protekcióra gyanakodna, érdemes megnézni, milyen kö­rülmények közt „jár” a soron kívüli lakás a nyíregyházi tanács lakásrendelete értel­mében. Józan megfontolással belátható és logikus, hogy aki a nagyobból kisebb lakásba költö­zik, rögtön kapjon a megváltozott igényének megfelelő tanácsi bérlakást. Ugyancsak nem kell a névjegyzéken szerepelnie a három­vagy többgyermekes családnak, ha a taná­csi bérlakás megoldja a helyzetüket. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert ta­nácsi bérlakásból egyre kevesebbet oszthat­nak szét Nyíregyházán. Az idén egyáltalán nem építenek ilyet, bár több területen, mint például a Békeháznál vagy a Kórház utcai bérlakásoknál szóba került az emeletráépí­tés lehetősége. A bérlakásokra változatlanul nagy az igény, hiszen szép számmal akad­nak olyan családok, akik nem tudják előte­remteni a csillagászati beugrót az OTP-s lakáshoz vagy nem is reménykednek családi ház felépítésében. Éppen az alacsony jöve­delműeket érintette hátrányosan, hogy meg­szűnt a tanácsi értékesítésű szövetkezeti la­kások forgalmazása. Ez még mindig olcsóbb volt az OTP-s lakásnál. A névjegyzékre akkor sem kell rákerülnie az igénylőnek, ha azonos nagyságú lakásból ugyanolyan alapterületűbe költözik, de ala­csonyabb emeletre, amennyiben orvosi iga­zolással bizonyítja: a betegsége miatt feltét­lenül indokolt a csere Nézzünk néhány példát az elmúlt időszak gyakorlatából, ki miért kaphatott soron kí ­vül lakást Nyíregyházán! Rocska Györgyné a Stadion u. 4. 1/16. alól a Kun Béla utca 45. I/4-be költözhetett. Mindkét lakás másfél szobás, viszont az asszony betegsége indokol­ta, hogy ne kelljen a negyedik emeletre gya­logolnia. Szintén az egészségügyi állapot miatt változtatta meg a tanács Jetiik István lakását az illető kérésére. Szintén negyedik emeleti Vasvári Pál utca 79. IV/17. alatti lakásából a Vasvári Pál utca 77. V'21-be költözött, ez utóbbi házban azonban lift is található. A guszevi városrész — éppen a közvéle­ményben kialakult negatív kép miatt — kü­lönös figyelemre tart igényt. A lakásügyi csoportnál nyilvántartanak olyan családo­kat, amelyek rendben tartják az otthonukat, igyekeznek beilleszkedni a munkahelyi és családi környezetükbe, gyűjtenek másfajta lakásra. Molnár Józsefné például az Aszta­los János utca 3-ból az egyszoba-félkomfor- tos lakásból a Jósa városban lévő garzon he­tedik emeletére költözhetett. Szintén egy- szoba-félkomfortos lakását cserélte fel ugyanolyanra Kiszely Miklóstlé a Rákóczi utca 4. alatt: a földszintről az első emeletre költözött. Régi udvari, minden komfortot nélkülöző másfél szobás lakásából a Holló utca 27. alól Hegedűs András az Árpád utca. 57. IV/13. alatt kapott kétszoba összkomfortos panel­lakást. Szita Etelka az Ungvár sétány 1. szám alatti garzonházból az Árpád utcán ka­pott hasonló nagyságú otthont. Régi gondot old meg a tanács a Titel ut­cai lakások felszámolásával. A 34-ből már csak 2—3 lakásban élnek, a cigánycsaládo­¥6./ Lakatos László rokk.nyugd. Asztalos J.ll/lo *'/./ Pintér Barnabás zenész Dézsa Gy.u «1 96./ Moravecz Attila felszolg. Vay lS.krt.19 i/e **■/ Makkal Attila rakodó Nád u. 16 100. / Horváth Kálmánná díjbesz. Eötvös u.J. 101. / Molnár Tibor víz-gázszsr.Sólyom u. 26 •inf/,IVáli?tíá?ní x varn5nf Ungvár s.l. Ész.5. 103. / lovácsi Istvánré előadó Ungvár s.l. 6/111 104. / Papp Imre lakatos Ungvár s.l. 3/59 105. / Bcrvizné Kazslk Éva könyvelő Nyírjes, Jó u.13. íní'< gépkez. Debreceni ut 79/d iíLw Ján03 Bessenyei tér 3-4.4/5 108. / Peti György Takodó Hold u. 14. 109. / Veres Tibor lakatos Bartók B.22. 110. / Feczkó József gk.vez. Táncsics M.16. 111. / Pécsi József lakatos ÚJ Erő u.2B. 112. / Oede Zoltán népmúv. Úszőlő 93. 1/6 113. / Nagy Béla hegesztő Egyház u. 20. 114. / Lukács András targoncás Úszőlő 105. 8/51 115. / Komorné Verba Mária gépírd Eperjes u.lB.fsz.2 116. / Kczma Jánosné gépíró Toldi u.60. 8/71 117. / Soltóné Molnár Gyöngyike ápolónő Rózsa u. 6. 118. / Gyurkóné Géczi Éva bérelsz. Bocskai 61.ÍSZ.2. 119. / Cservenfk Gabriella pénztáros Északi krt.9.faz.l. 120. / Csatlós Míklósné bet.munkás Petőfi u.l4.fsz.2 121. / Hobicskf Zoltánná kcnyvelö Ungvár s.l. 6/105 122. / Raffainé Balázs Renáta eladó Fazekas J.tér 9.far.5 123. / Koszta Béla sm. Fazekas J.tér 1. 4/33 124. / Mile László fényező Toldi u. 56. 3/29 125. / Kormos Józsefné könyvelő Toldi u.64. 6/53 126. / Majorosné Bálint Ildikó assz. Molnár u. 60. 127. / Kuczmogné Hegyest Borbála gépíró Almos u. 17. 128. / Boros József gépszer. Korányi u.áé.fsz.l 129. / Kiss Éva vasaló flz u. 12. 130. / Kukucska Jánosné bet.maikés Toldi u.62. 6/55 x. 131. / Barna Jáncs nyögd. Pacsirta u.27. 1)2./ Molltórisz Károly kisegítő Vay A.u. 44. 1)3./Szilágyi Zoltán nyugd. bérelsz u.26. 1)4./ Marosok Józsefné eladó ÜJMzsor 41. 1)5./ Mcbácsi Ildikó s(»«in. Selyem u. 55. 1)6./ Hagyni Naphegy 1 «™amérl. assz. VJtjdeereg u.57.,1/3 1)7./ Balogh Csaba fűtésszer. R»éczi u. za. Névsor a tanácsi árkád üveglapja alatt. Kik lesznek azok a szerencsések, akik még az idén megkapják a lakást. > kát — igényük, életmódjuk, jövedelmük, tár­sadalmi beilleszkedési készségük figyelembe vételével — másutt helyezte el a tanács. Akik folyamatos munkaviszonyt igazoltak, környezetük véleménye szerint is rendesen éltek, a környezetüket tisztán tartották, a Jósa városban kaptak lakást. A Gerliczki és a Tüzér utcán épült csökkentett komfort- fokozatú lakások közül is utaltak ki a Titel utca felszámolása miatt otthon nélkül ma­radt cigánycsaládoknak több'lakást. A minőségi cserére várakozók közt, ha va­laki egészségi állapota miatt alsóbb eme­letre költözne és erre gyors megoldás kínál­kozik, szintén nem kell hosszasan várakoz­nia. Például Dudkiewicz Miklós a Május 1. tér 12. IX/57-ből ugyanabban a lépcsőház­ban az első emeleten kapott lakást, mind­két otthon két és félszobás. Ha valaki úgy megy a lakásügyi csoporthoz, hogy tud üres lakást, ami számára kedvező és nincs egyéb kizáró ok, a tanács méltányolja ezt és nem támasztanak akadályt a kijelölés elé. A ta­nácson úgy érvelnek: ezzel a megoldással két lakásigénylő problémáját oldhatják meg. Egyrészt, aki feltérképezte önmagának a cserelakást, másrészt a leadott lakását azon­nal kiutalhatják a várakozók közül vala­kinek. A három gyerek miatt utaltak ki Örökös­földön Csorba Istvánnak egy egy plusz két félszobás lakást a kétszobás helyett: a Csa­lád utcáról a Fazekas János térre költözött az igénylő. Polgári László a Toldi utca 64. nyolcadik emeleti lakásából az Ungvár sé­tány 23. harmadik emeleti lakásában rendez­kedhetett be. Tanácsi lakása helyett azért kaphatott másat, mert orvosi igazolással bi­zonyítottat állapota számottevőn rosszab­bodna, ha a felvonó hibája esetén gyalogol­nia kellene. -’A tanács viszont ezzel a nyol­cadik emeleti lakással megoldotta Botos Lajos lakásigénylését, aki a Búza tér 12. alatti kétszobás, komfort nélküli lakásából végre összkomfortosba költözhetett. A kiutaló határozat előtt a tanácson meg­próbálják azt is mérlegelni: vajon a család képes lesz-e fizetni a folyamatosan emelke­dő lakbéreket és közüzemi díjakat. Termé­szetesen ez a legtöbb esetben csak később derül ki. Talán kevesen tudják, hogy ha, valaki nem jogosult tanács bérlakásra a jövedel­me miatt, de azonos szobaszámú, ám maga­sabb komfortfokozatú lakásba akar köl­tözni, akkor háromszoros használatba vé­teli díjat kell befizetnie. Amennyiben na­gyobbra szeretné cserélni a meglévő laká­sát, nemcsak a háromszoros használatba vé­teli díjat kell megfizetnie, hanem a névjegy­zékre is fel kell kerülnie. Talán felesleges hangsúlyozni, hogy aki­nek életveszélyessé válik a lakása, joggal számíthat a tanács gyors segítségére. Ameny- nyiben a lakásügyi hatóság rendelkezésére áll több üres lakás, megpróbálják az élet- veszélyes lakásokból kiköltözőket anyagi helyzetük, a család létszáma és életmódja alapján a nekik leginkább megfelelő otthon­hoz juttatni. Különösen a Nyírfa és az Egy­ház utcában, valamint a piros házzal szem­közt található körülbelül 40—50 életveszé­lyes lakás. A tervek szerint az idén indul a kisajátítás és a szanálás a Vay Ádám körút északi részén, a piros házzal szemközt. Bo­nyolítja a helyzetet, hogy ebben a térség­ben jogcím nélküli bérlők és önkényes la­kásfoglalók is élnek. Nem utolsósorban:'soron kívül juttatja a tanács lakáshoz azokat a szakembereket, akik a város fejlődése érdekében sokat te­hetnek. Évente 4—5 lakást osztanak ki így. Most például gyermekorvos, fogorvos, szá­mítástechnikus és nyelvtanár juthatna so­ron kívül lakáshoz. Talán felesleges hangsú­lyozni, hogy ezekből a szakmákból kevés a szakember Nyíregyházán. Jó pár fogorvosi körzetet nem tudnak betölteni, több pedagó­gust tudnának foglalkoztatni az idegen nyelv- oktatásban, az pedig, hogy a komputerek nélkülözhetetlen segítői hétköznapjainknak, indokolja a számítástechnikai szakemberek letelepítését. Tóth Kornélia Hová mehet nyáron a vendég ? Sramlizene kerestetik Ha az ember nyáron Egerben jár és meg­szomjazik egy üdítőre vagy egy pohár sör­re, nem sokat kell gyalogolnia, hogy egy kerthelyiséget, egy utcai teraszt, egy belső udvart találjon, ahol fák vagy naptól védő gombák árnyékában elolthatja szomját. Ilyenkor irigység fog el: rrtiért is nincsenek ilyen kellemes helyek itthon? A legtöbb szórakozóhely — a vendéglátó vállalat összes szerződésben működő késdo- bálójá, kocsmája, italboltja, vendéglője és presszója — a Nyírség Leányvállalatnál van. Nyári szezonban a jelentősebbek Sóstón fo­gadják a vendégeket, s közülük az idei nyá­ron alighanem a Vadász csárda’ lesz a leg­felkapottabb. A Kemecsei út mentén a Ko­rányi úti vasúti kereszteződés tövében lévő kocsmából alakították ki tavasszal ezt a csárdát és ez a több millió forintos felújí­tás nemcsak a külső megjelenésén változta­tott, hanem egy konyhát is kialakítottak. Sőt, azt tervezik, hogy június közepéig a kertre egy ponyvát szerelnek fel, hogy a zivatarok, a nyári esős napok idején is mű­ködőképes legyen. Nagy a zene iránti igény is, különösen es­te hiányolják a fiatalok. Egyelőre discoze- nekart visz oda a vállalat, bár mindenki tudhatná, hogy egy vadászcsárdához jobban illene mondjuk a sramlizene. (Azt mondják, hogy nem tudnak ilyen zenekarról a me­gyében.) Egy sramlizenekar, de egy cigány- zenekar szerződtetésének köszönhetően az osztrák és német vendégek is minden bi­zonnyal itt szórakoznának legszívesebben. ‘Az is eszébe jutott Vilmányi Mártonnénak, a leányvállalat igazgatójának, hogy akár fel­váltva is szórakoztathatnák a közönséget: egy héten 3 este discozenekar, 3 este a sram­lizenekar muzsikálni. (És disco helyett miért nem lehet cigányzenét?!) Rengeteg pénzt költött a leányvállalat a Tölgyes csárdára is. Ennek a szórakozóhely­nek a belsejét újították fel, amiben nemcsak a konyha, hanem a vízvezeték-rendszer is benne van, kicserélték a bútorokat és javít­ják a tetőszerkezetet is. Az idén már nem lesz más felújítás rajta, mert nincs rá idő, de a jövő évi szezon előtt a külsejét is fel­újítják és nagy valószínűséggel nádfedéllel borítják a teraszt. Még az is elképzelhető, hogy bővíteni fogják, sőt foglalkoznak azzal is, hogy amennyiben igény mutatkozna rá, (és miért ne!?) sétakocsikázásra vinnék a vendégeket. Sóstóra indíthatnának lovasfo­gatokat, s nem feltétlenül az autók között haladhatnának a hintók, erdei utakon je­lölnék ki az útvonalat. Felvetődött az a gon­dolat is, hogy a csárda udvarán is lehetne sütni-főzni, ha a vendég óhajtaná, saját ma­ga is megsüthetné szalonnáját, vagy pecse­nyéjét. Ehhez még a KÖJÁL-lal van "jócs­kán megbeszélni való ... Nagyon szeretnének a Művész presszóban is egy kerthelyiséget alakítani, de mivel itt a presszó fölötti épületben lakóházak* van­nak, a kert csak csendes szórakozásra kínál­hatna alkalmat. Nem a nyári szóraközással függ össze, egész évben érdekes, hogy a presszó mennyezetéből kifelejtették a hang- szigetelést, pótlásához legalább félmillió fo­rint kellene. Nem törekszik a leányvállalat arra. hogy minden áron exkluzívvá fejlessze szórako­zóhelyeit, mert mindenfajta helyre van igé­nye az embereknek. Lehetett volna másod- osztályúvá minősíteni például a Vadász csárdát is, mert olyanok a feltételek, de úgy gondolták: ha harmadosztályú minősítésben szép nyereséget hoz, miért riasszák el azt a vendéget, aki csak ennek az osztálynak megfelelő áron szeretne meginni egy üveg, vagy egy korsó sört. Apropó, korsó sör. Bár­milyen furcsa, a legtöbb helyen egyszerűen nem tudnak csapolt sört árulni, mert nem lehet kapni Magyarországon egy olyan spi­rált, ami a hordótól feljövő sört meghű- tené, mire a korsóba ér. Visszatérve a fejlesztésekhez, az a véle­mény alakult ki a vállalatnál, hogy a ven­déglőben legyen vendéglői hangulat és amíg van létjogosultsága a kocsmának, ad­dig működtetni is kell azokat, s nem átpre- filírozni mindent presszóvá — mint volt ez néhány évvel ezelőtt diVat — miközben az urizáló név egy rossz kocsmát takar. A ven­dégre kell bízni, hová tér be, ő döntse el mi­lyen környezet elégíti ki az igényeit. Termé­szetesen arra változatlanul törekszenek, hogy a feltételek jobbak legyenek. Jó példa er­re a Nyíri Fészek, amelyre tavaly nagyon sokat költöttek. Mégsem akartak Hiltont csi­nálni belőle, hanem annak a vendégkörnek teremtettek»jobb feltételeket, akik itt akar­nak ezután is szórakozni. Rendbehozták' a Szindbádot is, ebből sem akartak mást, mint ami. Van söntése és étterme, ahol ci-' gányzenekar szórakoztatja a közönséget, SŐ1 nyáron a Petőfi utcán egy terasza is, ami népszerűvé teszi ezt a helyet. A nagy szórakozóhelyek gazdája a Nyír­hotel Idegenforgalmi Vendéglátó Leányvál­lalat. Hozzájuk tartozik a Korona, a Szabolcs, a Krúdy, az Omnia, a Korzó, az Imbisz. Tu­lajdonképpen a Koronán és az Imbiszen kí­vül mindenütt van kert vagy terasz. A Szabolcsé többnyire lefedve; várja a vendégeket, ami ugyan nyáron tíem feltét­lenül kellemes, ám olyan nagy volt itt az étkezők száma, hogy az étterem nem volt képes kielégíteni az igényeket, s ha nem fedték volna be teraszát, nem lehetett vol­na ott étkezni. A Korona átalakítása óta megszűnt az egykor kedvelt, s utcáról meg­közelíthető kerthelyiség, amit pedig belül ki­alakítottak, az nem vált népszerűvé. Azért sem, mert az már nem kert volt, hanem betonnal körülvett, s betonra helyezett asz­taloknál nem érezte jól magát a vendég, és azért sem, mert majdnem 100 métert kellett menni a pincérnek a söntésig, így nemcsak lassúvá vált a kiszolgálás, hanem megmele­gedett a sör, mire az asztalhoz ért. Van terasz az Omnia előtt, egyre népsze­rűbb a Korzó presszó melletti és előtti kis terasz, de egyik sem vetekedhet a Krúdy szálló teraszával, amelyik nyáron a megye- székhely legtöbb vendéget fogadni képes szó­rakozóhelye. Egy részét lekerítették, hogy a fagylaltozó gyerekeket ne kényszerítsék ar-, ra, hogy a szórakozó vendégek közé üljenek és fehér színű kerti asztalokkal, székekkel is láthatóvá tették, hogy ez valami más. A Sza­bolcsban népizenekar, a Koronában és a kerthelyiségben tánczene szórakoztatja a vendégeket. A legújabb és legreprezentatívabb szóra­kozóhely ma Nyíregyházán a Halász csár­dából kialakított Bajor söröző. Amikor a budapesti Kinizsi utcai Bajor királyi söröző után először Nyíregyházán épülhetett volna meg ez a söröző, a vendéglátó és a megye kereskedelmét irányító szervezet vezetői azt mondták: nem kell ez ide, nincs itt rá igény és egyébként is ki fizet manapság 30—40 fo­rintot egy korsó sörért? A^óta kiderült, hogy nagyon -sokan és 47 forintot. És aki nem je­lenti be előre, hogy oda szándékszik men­ni, s nem foglal magának asztalt, igencsak meglepetés éri, mert tízből kilencszer nincs számára hely. Hliva József, a söröző vezetője büszke is rá, hogy ilyen népszerűek lettek. Már Kana­dából is kapott a söröző színvonalát dicsérő, köszönetét mondó levelet, mégsem elégszik meg azzal, hogy most folyamatosan telt házzal üzemelnek. Azt tervezi, hogy június 1-jére a söröző előtt az utca egy részét a járda magasságáig felemelik, asztalokat he­lyeznek ki és ott is fogadják a vendéget. A nagy beruházás után elég kevés pénzük ma­radt, ezért nem kezdtek még a terasz kiala­kításához, mert kint is a belső színvonalnak megfelelő, igényes kiszolgálást terveznek és ez manapság nem olcsó mulatság. Balogh József A Bajor söröző homlokzati része. Hamarosan szép nyári kertet varázsolnak ide az üzlet tulajdonosai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents