Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-24 / 120. szám
4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1989. május 24. Érteni kell! Idegent vezetni Reneszánszát éli az idegenforgalom. Soha annyi turista nem kerekedett fel hazánkban. mint manapság, hogy megismerkedjen más tájon élőkkel. Bár ez utóbbi megállapítás legújabbkori turistaforgalmunkban sajnos illúzió, hiszen sok-sok hazánkfia beéri a hasznosnak vélt bevásárlással. Ám újabb korosztályokra számíthat az idegenforgalom, mint lehetséges utazókra. Szerencsére, különösen a fiatalabbakban még él a kíváncsiság más népek, más kultúrák iránt. így az idegenvezető szavára odafigyelnek. A romantikusnak látszó foglalkozás azon- - ban számtalan buktatót rejt magában. Míg az utazási iroda megszervezi a programot, lefoglalja a szállást, az étkezést, a fakultatív elfoglaltságot egyeztetik, s ha hiba csúszik a számításba, mindenért az idegenvezető tarthatja a hátát. Nem véletlen, hogy sokan éppen emiatt nem szívesen vállalkoznak csoportkísérésre. Bár kár lenne tagadni, hogy sok országba eljuthat az idegenvezető a csoportokkal. S még egy lényeges szempont a nyelvtudás. Rendszerint azokba az országokba osztják be az idegenvezetőt, amelyik nyelven beszél. A külföldi turizmus — világjelenség — egyre inkább az egyéni turisták bevásárlására szorítkozik. Jó esetben nemcsak a szupermarketben töltik el az időt, hanem bemennek a templomokba, ingyen, a múzeumokban azonban borsos belépti díjat kérnek. Sok hazánkfia éppen ezért nem jut el a híres európai múzeumokba, képtárakba az egyénileg szervezett turistautakon. Hazánkban az idegenvezetést tanfolyamokon lehet elsajátítani. Az Expressz Utazási Iroda például évekkel ezelőtt Királyréten szervezett egyhetes, bentlakásos tanfolyamot az ország minden részéből jelentkezett idegenvezető-jelölteknek. Éppen ez a szerencséje a megyei Expressz-irodának: egyetlen saját idegenvezetőt sem kell alkalmazniuk, a külföldi utakra a fővárosi központjuk jelöl ki valakit. Megyénkben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat igen korán felismerte az idegenvezető-képzésben rejlő lehetőségeket. Nyíregyházán körülbelül 20 évvel ezelőtt indították az első tanfolyamot. Először inkább pedagógusok jelentkeztek, érettségizett fiatalok vagy más szellemi foglalkozásúak láttak fantáziát és lehetőséget az utazásra ebben a tevékenységben. Mint Hargitai Já- . nőstől, a TIT megbízott megyei titkárától hallottuk: a húsz esztendő alatt körülbelül ezren szerezték meg a képesítést az országjárás-vezetésre. (Az idegenvezetés szót azért nem használják, mert az nyelvismeretet feltételez, viszont akik hazánk nevezetességeit mutatják meg a magyar turistáknak, országjárás-vezetői igazolványt kapnak, s nem kell beszélniük feltétlenül valamilyen idegen nyelven.) Hogy a TIT színvonalasan oldja meg a ' képzésüket, bizonyítja: a velük szerződést kötött utazási irodáknak a belföldi programokhoz adnak kísérőt. A legrégibb a kapcsolatuk az IBUSZ-szal, de kötöttek szerződést a Volán Utazási Irodával, a KEMÉV- TOURS-szal, a Cooptourist-tal, mostanában írják alá a megállapodást a Nyírtourist-tal. A megkötött szerződések értelmében, a TIT az ország minden tájára adhat kísérőt, amennyiben az utazási irodával létesítettek kapcsolatot. Az idegenvezetés vagy az országjáró csoportkísérés nemcsak fizikailag, hanem idegileg is fárasztó. A tanfolyamra jelentkezők nyolcvan százaléka pedagógus, vagy tanárképző főiskolai hallgató, köztük is elsősorban a földrajzszakosok érdeklődnek. A végzett idegenvezetők közt találni nyugdíjast, mérnököt, de főként a tanárok, tanítók tartanak ki a csoportkísérés mellett. Van egy törzsgárdának számító körülbelül 15 fős kis csoport, amelynek a tagjaira szinte mindig lehet számítani. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mivel tiszteletdíjas elfoglaltságról lévén szó, kizárólag a szabad idejükben, hétvégén vagy szabadságot kivéve vállalnak csoportkísérést. Így a munkahelyekkel nem is kell egyeztetnie a TIT-nek, mert az idegenvezetőket a szabad idejükben osztják be. A tiszteletdíjról szólva feltétlenül meg kell mondani: nem olyan horribilis összegről van szó. Aki például kétórás nyíregyházi városnézésen mutatja be a vendégeknek a nevezetességeket, 250 forintot kap. A négyórás idegenvezetés tiszteletdíja tehát 500 forint. Az idegenvezetők képzésére különös gondot fordít a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A nyolc hónapos tanfolyamon a jelöltek Magyarország földrajzát, ezen belül természetföldrajzát és geológiáját, művészet- történetét, irodalmát, irodalmi emlékeit sajátítják el, valamint igen fontos tantárgy a magatartáskultúra. (Aki járt már turista- csoporttal, bizonyíthatja, hogy az idegenvezető nemcsak szervező, hanem diplomata is, hiszen gyorsan, hasznosan kell döntenie sok Hol? Mikor? Mit? Táborok Nyíregyházán Medgyeslné Papp Klára, az IBUSZ Idegenvezetője városunk nevezetességeit ismerteti. esetben.) Pedagógus, pszichológus egy személyben, aki arra is ügyel, hogy az epebeteg diétás menüt kapjon. Mivel a képzés egy életre meghatározza a csoportkísérők tudását, ismeretanyagát, a legjobb szakembereket igyekeznek megnyerni óraadónak. Nyíregyházán a tanárképző főiskolán szervezik meg az oktatást, és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktatói, valamint a TIT földrajztudományi választmányának tagjai állnak a hallgatók elé. Üj jelenségre figyeltek fel a TIT-nél, két- három éve az iskolai kirándulásokra gyakran hívnak tőlük országjárás-vezetőt. Ez bizonyítja, hogy a pedagógusok közül mondjuk a matematikaszakos nem érzi magát annyira felkészültnek, hogy városnézést vezessen például Sopronban. Viszont az utazási irodáknál sokkal korábban le kellene kötni az idegenvezetőt és a tiszteletdíjuk is más, mint a TIT-nél. Elcsépelt téma, hogy információrobbanásnak lehetünk tanúi és ez természetesen érinti az országjárás-vezetést is. Évente kétszer szerveznek a számukra Nyíregyházán továbbképzést, amelyen kötelező részt venniük. Ezeken a továbbképzéseken ismeretterjesztési és módszertani kérdések szerepelnek. A programban egy kötelező téma mellett egy szabadon választottról hallanak újdonságokat az országjárás-vezetők. Évente érvényesíteniük kell az igazolványukat és már csak ezért sem képzelhető el, hogy valaki elavult ismeretekkel álljon a turistacsoport elé. Mellesleg szinte naprakész visszajelzést kap a TIT az országjárás-vezetőkről. A velük szerződéses kapcsolatban álló utazási irodák legközelebb nem kérik azt a személyt, akivel a csoport nem volt megelégedve. Ha éves átlagot nézünk, akkor körülbelül harminc idegenvezetőjük dolgozik rendszeresen, ők összesen 300—400 túranapon kísérik a csoportokat. Egy idegenvezető tehát átlagosan 15 napot vállal. Bár abszolút egyéni munka az idegenvezetés, mégis hosszú évekre tekint vissza a TIT és az IBUSZ által szervezett országvilágjárók baráti köre. Előbb a fővárosban alakult meg, majd Nyíregyházán is létrehozták a helyi csoportot. Előadás-sorozatot tartanak, diaképes, fényképes élménybeszámolókon osztják meg tapasztalataikat a hallgatósággal. Rendszerint az idegenvezetők az előadói és a résztvevői is ezeknek a rendezvényeknek, bár hangsúlyozzák: bárki részt vehet ezeken a beszámolókon. Az idegenvezetők kedvező és kedvezőtlen tapasztalatot egyaránt szereznek a csoportokról. Nem ritka, hogy a feleség az áruháznak veszi az irányt, a férj ledekkol az első sörözőben és a városnézésre egyszál maga marad. Az a gyakorlat, hogy ha legalább egy turista jelentkezik a programra, akkor az idegenvezető is „dolgozik”. Az már más kérdés, hogy milyen érzés egy-két csoport- tagnak mutogatni. Éppen ezért az iskolásokra, a diákokra, a munkásfiatalokra figyelnek jobban az idegenvezetők: közülük kerülnek ki az érdeklődők többségben. • Az utazási irodák éves tervében szerepelnek az olyan programok is, amit az országjárás-vezetők ajánlanak. Például az autóbuszos kirándulás programjába tiszai hajó- utat iktatnak. A megye idegenforgalmának fejlesztésére országos pályázatot írtak ki, amelyre 13 pályamunka érkezett, sok-sók hasznos ötlettel, vendégcsábítási lehetőséggel. Szabolcs- Szathiár még mindig vonzza a turistákat a tiszta vizű folyóival, elsősorban a Felső-Ti- sza gyakorol nagy hatást az idegenekre. Számolni kell a gyógy- és a vadászturizmus megjelenésével is. Üj helyzetet teremtett a megyében, hogy ez év március 1-jétől a szovjet turisták lényegesen egyszerűbben utazhatnak. Egyelőre a magánforgalomban érezhető ugrásszerű növekedés, ám hamarosan az utazási irodák is szervezik Kárpátaljáról a csoportokat. Ez pedig újabb lehetőség a csoportkísérőknek: a magyar lakta területről érkezett turistáknak mutathatják meg a megye nevezetességeit. T. K. Már csak pár nap van hátra az 1988/89- es tanévből, s hamarosan kezdődik a diákok számára a vakáció, a megérdemelt pihenés, az önfeledt szórakozás időszaka. A legtöbb felnőtt is nyáron veszi ki a szabadságát, hogy a család együtt lehessen, közösen üdüljön, kiránduljon. Nem mindegy azonban, hogy a „nyakunkba szakadt” idővel hogyan gazdálkodunk, hiszen tartalmas, érdekes programok is szükségesek feltöltődé- sünkhöz, felfrissülésünkhöz. Kis körképünkben azt mutatjuk be, hogy Nyíregyházán a nyári hónapokban milyen táborokban tölthetik el hasznosan a fiatalok a szünidőt, illetve milyen rendezvények, tanácskozások, fórumok lesznek a megyeszékhelyen. Helyhiány miatt nem vállalkozhatunk a teljességre, hiszen üzemek, vállalatok, sportszak-- osztályok is szerveznek nyári programokat. Hagyomány már, hogy az úttörőház az igényeknek megfelelően kéthetes turnusokban nyelvi tábort, játszóköröket szervez általános iskolás tanulók részére. A gyermekek 8 órától 17 óráig vannak az úttörőházban, ahol hasznosan, ugyanakkor szórakozva töltik el idejüket. A június 19-től kezdődő turnusokban az elképzelések szerint indítanak német és angol nyelvi -tábort, történelmi és népművészeti játszókört, valamint lehet jelentkezni mozgásjavító tornára is. A táborok végén a gyermekek bemutatkoznak szüleiknek, testvéreiknek, akik meggyőződhetnek arról, mivel is foglalkoztak a tanulók a 10 nap alatt. Természetesen van lehetőség többek között úszásra, fagyizásra, játékra, filmek nézésére is. Szintén hagyomány Nyíregyházán a honismereti tábor is, amelyet az idén június 26. és 30. között rendeznek meg a Münnich Ferenc Kollégiumban. A megye minden részéből érkeznek középiskolások és általános iskolások a táborba, ahol ebben az évben a nagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok múltját dolgozzák fel, valamint az 1900—1948 között a megyében működő politikai pártok történetét ismerik meg. Ugyancsak a Münnich Ferenc Kollégium ad otthont szintén a megyei művelődési központ által szervezett számítástechnikai tábornak is június 19-tól 23-ig és június 26- tól 30-ig. A kezdők és a haladók részére meghirdetett tanfolyamon az érdeklődők megismerkedhetnek a számítástechnika alapjaival és magukkal a gépekkel is. Tehetséggondozó szaktábort szervez a Megyei Pedagógiai Intézet június végén a tanárképző főiskolán 7—8. osztályos tanulók részére kémiából és fizikából. Egy korábban megrendezett megyei vetélkedőn választották ki azt az ötven diákot, akik részt vehetnek a szaktábor munkájában. Az egy hét során a szakmai programok mellett lesz lehetőség önművelésre és kutatómunkára is. A sóstói úttörő napközis tábor sem marad üresen a nyári hónapokra. Itt rendezik meg június 13-tól 18-ig a népművész szaktábort, amelyben népszokásokkal, népi játékokkal, eszközökkel, ruhákkal ismerkednek meg a gyermekek. Azt követően Salgótarjánból és Somoskőújfaluból érkeznek általános iskolás tanulók a tó partjára pihenni, csereüdülés formájában pedig Nyíregyházáról kilenc úttörőcsapat utazik nógrádi táborba. Július 13. és 23. között priborzsa- vai gyermekek lesznek ott vendégek, akikkel együtt táboroznak majd az Ibrányi Általános Iskola orosz tagozatos diákjai. Nemcsak nekik lesz jó nyelvgyakorlás az együttlét, hanem azoknak -a nyíregyházi, illetve városkörnyéki úttörőknek, akik Priborzsavába utaznak. Olasz sportoló fiatalok is elmondhatják majd magukról, hogy jártak városunkban, ugyanis a 17. számú általános iskola nemzetközi röplabdatornát szervez augusztus első hetében, s az Itáliából érkező fiatalok szállása a Blaha Lujza sétányon lesz, illetve a Megyei Ifjúsági Központban, őket váltják majd a Blankenburgból érkező gyerekek, velük pedig a 2. számú iskola német tagozatos tanulói és tanárai üdülnek. Cserébe még júliusban megy 50 úttörő innen az NDK városába. Augusztus végén debreceni pajtások részére rendeznek nálunk vezetőképző tábort. Az úttörőtáborok mellett folyamatosan működik majd a nap-' közi is. Nemcsak Nyíregyházára jönnek úttörők, hanem a nyírségiek is felkeresik hazánk tájait, s még a határainkon túlra, júliusban Lengyelországba, Poznan mellé, Csehszlovákiába, Liptószentmiklósra, valamint Ung- vár mellé, Turicskibe utazik egy-egy csoport. Szigligeten a városi tanács t tart fent egy tábort. A korábbi években első lépcsőben korszerű ebédlőt, konyhát, raktárt, mosdóhelyiséget alakítottak ki, tavaly a 2. lépcsőben a régi épületek egy részét váltották fel szép, formatervezett házakkal, s a harmadik ütemben a többi faépület, sátor helyett lesz majd modern szálláshely. Zsúfolt a szigligeti tábor programja, ugyanis június 14—23. között az 5. és a 7. számú iskola, június 23-tól július 2-ig a 9. számú és a 2. számú iskola, július 2-től 11-ig a 11. számú és a 16. számú, július 11-től 20-ig-a 10. sz., 12. sz. és a 17. sz., július 20-tól 30-ig a 19. és a 21. számú, július 30-tól augusztus 8-ig az 1. sz., a 18-as, a 3-as és a 13-as számú iskola, az utolsó turnusban pedig augusztus 8-tól 17-ig négy városkörzeti iskola — Bö- köny, Kemecse, Levelek, Kótaj — diákjai lesznek a városi úttörőelnökség szervezésében a tábor lakói. Cseretáborozások révén üdülnek még nyíregyházi gyermekek Nagy- visnyón, Szigetszentmiklóson, Kunfehértón, Füzérradványban, Telkibányán, Felsőtár- kányon és Fonyódligeteri. A sóstói KISZ-vezetőképző tábor nevének megváltozása is jelzi — Megyei Ifjúsági Központ —, hogy új alapokon fekszik az intézmény működése. Megszűntek a politikai képzőtáborok, szállást és különböző szolgáltatásokat nyújt az ifjúsági központ. Itt rendezi meg június közepén és augusztus' utolsó hetében a 4. számú általános iskola diákjai részére a számítógépes tábort. A Bottyán SE június végén tartja Sóstón a karatetábort. Diákújságírók veszik birtokukba a Megyei Ifjúsági Központot július 3-tól 8-ig. A megyében 21 általános, illetve középiskolában jelenik meg rendszeresen diákújság. A rendezvény célja az, hogy akik írják az újságot, megismerkedjenek a különböző műfajokkal, a szerkesztés alapelveivel, a szerkesztőségi, valamint a nyomdai munkával. A többi tömegkommunikációs eszköz — televízió, rádió — tevékenységéről is hallhatnak tájékoztatást. A fiatalok egy hét során elméleti és gyakorlati oktatást kapnak, s kiadnak majd egy közösen szerkesztett újságot is, illetve a legjobb videofelvételeket a városi televízió bemutatja. Érdekes kezdeményezésnek ígérkezik a nyáron a Családi Szabadidő Tábor, amelyet Dombrádon rendez meg első alkalommal a Váci Mihály művelődési központ és a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára. A június 30-tól július 6-ig tartó táborban a családtagok együtt ismerkedhetnek meg a különböző kézműves technikák, népi kismesterségek sajátosságaival, a korongozással, a kosárfonással, a gyöngyfűzéssel, a szövéssel, bábok, bábjátékok elkészítésének fortélyaival. A családok között lesz ügyességi, szellemi, főző és táncverseny is. Kétévenként országos népművészeti kiállítás van a művelődési központban. Az idén július végén, augusztus elején rendezik meg a bemutatót, amelyet összekötnek egy országos népművészeti szaktáborról. A résztvevők megismerkednek az egyes tájegységek népművészeti kultúrájával, s annak sajátosságaival. Hagyomány már városunkban a német nyelvű történelmi nyári egyetem is. Ebben az évben július 23-tól lesz augusztus 5-ig a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A XX. század magyar történelme napjainkig témakörben hangzanak majd el előadások, amelyekre a német anyanyelvű országokból, valamint a skandináv államokból érkeznek érdeklődők. Néhány előadásra Nyíregyháza lakói is beülhetnek, ezeknek a foglalkozásoknak az időpontját a napi sajtó rendszeresen közli. M. Magyar László Pingpongcsata az úttörők nyíregyházi nyári táborában. I
