Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. május 24. A fedett uszodában az iskolások úszásoktatása Is folyik. A sok-sok társadalmi munkával, felajánlással elkészült létesítményt jól hasznosítják. Égi jelek Bfivül a műholdas vétel A Gelka kivitelezésé­ben 1989 februárjában fe­jeződött be a mintegy 500 . lakás részére kiépített ká- bel-tv, amely a műholdas SKY és Super Chanel, tv | 5 adásainak vételét is le­hetővé teszi. A MÄV, a LAKSZÖV és a tanács lehetővé tették a lakások i részére a részletre fizetés | lehetőségét. A kiépítés két­ezer forintba került laká­sonként. A városközpont dísze az Ady Endre úton lévő szobor­kompozíció. Kié a város? Nem a nagyság számít Záhonynak, a városnak ötezer lakosa sincs. Pedig az utóbbi évtizedekben, a hazai, nagyarányú urbanizációs folyamat mellett hallgatólagosan tízezer körülire tak­sálták a lakosság számát ahhoz, hogy egy település el­érje a városi rangot. Ezen az alapon bizony csak a va­sutasváros elnevezés maradhatott volna meg az or­szág keleti kapujában. — Csakhogy Záhonyban nemcsak az itt élőké, ha­nem fejlődésében a bejá­ró többe/.er vasutas társadal­mi és szakmai munkája is benne van — állítja Borbély Károly, a városi tanács el­nöke. Közhely, ha az álmos, ha­társzéli falu fejlődését négy évtizeddel ezelőttre datáljuk, a vasúti átrakás megjelené­sével azonosítjuk. Csakhogy az utóbbi évek nagyarányú tanácsi és OTP-s lakásépíté­se, többszintes épületekben közel kétszáz lakás átadása más kisvárosok dicsőségére is vált volna. Másutt város­védő és szépítő egyleteket alapítottak évekkel ezelőtt, itt csak a községi titulust vállalták fel, de megtették az első lépéseket a környe­zet védelmében. A vasút jó­voltából üzemi rádió műkö­dik, kiépült a kábeltévé há­lózata, s már megkapták az engedélyt a helyi műsorok rendszeres sugárzására. Közművesített városköz­pont, természetesnek tartott távfűtés, újjáépülő művelő­dési ház — mind, mind olyan dolog, ami hozzátarto­zik a városi komforthoz, s amiben a város és a vasút összekapcsolódik. Ám az eredményfelsorolás helyett a városlakót és a vezetőt a ma, inkább szorító gondjai fog­lalkoztatják. — Mára a fő figyelem a meglévő intézmények mű­ködtetésére, az eddigi ellátási szint megtartására irányul — folytatja a tanácselnök. — A tanácsi támogatások csökke­nése pedig több milliós tar­tozást hozott, építési telket is csak akkor tudunk kiala­kítani, ha azonnal megveszik tőlünk az otthonra vágyók. Ezt igazolja, hogy alakul egy új lakónegyed a nyugati részen, vadonatúj családi há­zakat emelnek az itt élők, az ide költözők. S éppen a la­kosság gyarapodása hozza magával az újabb keletű gondokat. Ugyanis kinőtték az általános iskolát, mára nyolc szükségtantermet is igénybe vesznek a tanítás­hoz. A szép tervek elkészül­tek, helyi vitára bocsátják a hely kijelölését (a szülők­től nyolcszáz aláírás érkezett, hogy a meglévő iskola mellé tegyék), ám kénytelen, kel­letlen a legfőbb szempont, hogy ott épüljön fel, ahol legolcsóbb a közművekre va­ló csatlakozás, a terület kia­lakítása. Mivel csak 35 millió fo­rintja van a tanácsnak, így a 12 tantermesre tervezett, tornateremmel együtt felépü­lő iskolánál lehet, hogy „há­tulról” indulnak az építés­nek, néhány ' tanteremmel kezdik, hogy utána fokozato­san jussanak el a kívánt nagysághoz. Van viszont fedett uszoda, a központban megtalálható valamennyi alapvető közin­tézmény (csak a zeneiskola kialakítása húzódott a rossz kivitelezés miatt), vagyis igazán új dolgokra kevésbé van szükség. A lakásépítésben pedig a már említett családi házas övezet mellett az egészségház szomszédságában kulcsát­adás mellett sorházak épí­tésére gondolnak — ha lesz elég jelentkező a négyzetmé­terenként 20—25 ezer forin­tos építkezésre. Ennyi pénze a leginkább rászoruló rétegnek, a fiata­loknak nincs. Csakhogy ami­lyen sikerrel felépült — fő­leg a vasutas fiatalok, az if­júsági szervezet támogatásá­val — egy 18 lakásos Ids la­kótelep. ugyanúgy szeretné­nek újabb akciót indítani. A terület megvan, a közmű­vesítést is megteremtik, vita van még azon, kit számíta­nak fiatalnak. — És megőrizzük a régi, a falusi rész hangulatát is — mondja Borbély Károly. — Ott van a víz, a szennyvíz- hálózatra társulást szerve­zünk, hogy a mai kor igé­nyének megfelelő kertvárosi rész alakuljon ki. Az igazgatás közös Társtelepülések sorsa ~ A nagy összevonási hul­lámban a szomszédos köz­ségeiket is Záhonyhoz csatol­ták néhány évvel ezelőtt. A picinyke, s majdnem egybe­épült Győröcske talán nem is ágált ez ellen, Zsurk a kapcsolódásával gondolta megoldhatónak a változha- tatlan parancsot, míg Tisza- szentmárton belenyugodott a feje feletti döntésbe. Így alaikult ki a nagyközségi közös tanács, így jött létre a záhonyi Lenin Termelőszö­vetkezet is. A várossá válás lehetősé­gének felcsillanása viszont majdnem a válást hozta. Merthogy az akkori jogsza­bályok szerint közös taná­csa csak községeknek lehe­tett. (Emiatt vált újra önál­lóvá néhány éve Jánd és Olcsva Vásárosnamény mel­lett.) Csakhogy a társközsé­gekben élők megmakacsolták magúkat. Most már nem kí­vánták a kis falvak keserves szegénységét az önállóság­gal. Szerencsére az élet dik­tálta szabálymódosítás meg­oldotta a gordiuszi csomót. S minden fesorolás nélkül megemlíthetjük, hogy tavaly nyáron Győröcskén faluházat avattak. Tiszaszentmárton- ban a régi tanácsházával kiegészítve új Iskolát hoznak tető alá még az idén. Min­denütt — igaz, lakosssági hozzájárulással — megépült a vízvezeték. S az elöljárók szervezésével a településfej­lesztési hozzájárulás bevoná­sával most ravatalozókat építenek a helyiek kívánsá­gára. Az oldalt összeállította: LÁNYIBOTOND Újabb vasútforgalmi osztály indul ősztől Bővíti a képzési létszámot a záhonyi közlekedési szakközépiskola. A középfokú szakoktatási intézet­ben eddig évfolyamonként 1—1 vasútforgalmi és anyag- mozgató gépész ágazatos osztályt indítottak. A most következő új tanévben két vasútforgalmi osz­tályt indítanak, mert egyfelől jelentős a környező (Zá­hony, Debrecen) vasútigazgatóságok kielégítetlen szak­emberigénye, másfelől így kívánnak enyhíteni a demog­ráfiai hullám miatt nehezebb továbbtanulási lehetősé­geken. Csipkerózsika-álomból... Bénul! kereskedelem, mérges vásárlók Azt állítja a városi tanács vb-tjitkára, Horváth Ferenc, hogy már évek óta városi szintű ellátás alakult ki Záhonyban. Ám ha ezt ma­napság valamelyik bolt előtt mondaná el, menten megköveznék. Megváltozott ugyanis a ke­reskedelem, felbillentette a számításokat, hogy a kisha- tármenti forgalom indítása óta az ötezer helyi és két­ezer napi bejáró mellé újabb — az időjárástól függően változó — három-ötezer vá­sárló is csatalakozik Kár- pátaljáról. Az eredmény: az ABC-kben még a kosárért is sorba kell állni, mérgesek a helyi lakosok, s még a ke­reskedőik sem dörzsölgetik elégedetten a kezüket, mert nem tudtak jóval több el­adót beállítani a pultok mö­gé, nem á forgalommal ará­nyosain nőtt a dolgozók fize­tése. Mindez persze túl általá­nos, mert boltja, s üzemelte­tő vállalata, szövetkezete váltja, milyen a kép. A Csillag Csemegében például újabb rendeléseket adtak fel, örülnek, hogy fogy az áru. Kevésbé érinti a kül­földről jöttek rohama a jól működő vas^műszaki boltot. A néhány napos, hetes bénultságból most ébredezik a kereskedelem. Először az élelmes maszek vásározók jelentek meg, akik a piacon farmert, bizsut, műszaki cikkeket ‘kínálnak, s elége­dettek a forgalommal. A nádudvari Vörö6 Csillag Tsz a határátkelőhöz közel egy régi épületet alakít át egy kisáruháznak, a KEMÉV le­ányvállalata is ABC-t nyit, a régebbi boltokat is bőví­tik. A rövid távra berendez- kedők pedig konténerből árulnak, igazodnak a ke­reslethez. Élénk a határ menti parko­lóban az úgynevezett KGST- piac is. Főleg a lengyelek jeleskednek a cserekereske­delemben, akik mindenhol, mindenkitől adnak és vesz­nek, s meglehet, hogy a helyi ellátás rovására menne, ha az olcsóin — s valljuk be, iga­zából nem legálisan — vett dolgok áramlása elapadna. Mert a csavarhúzótól majd­nem az autóig, a bugyitól az estélyi ruháig minden kap­ható. S a parkolóban egy­szerre 4—500 autó is elfér. A vendéglátóknak viszont nem kell izgulniuk a ké­nyes külföldi ízlés miatt. Az éttermek kicsit, vagy jobban konganak az ürességtől. S hiába mutatás például a Randevú étterem, ha a soka­dik vezetőt nyűvi, ha nem vigyáz a minőségre, s emi­att a kezdeti 170 előfizeté­ses étkező is a felére apadt, miközben a magas rezsi ma­radt. Nehéz kiszámítani, hogy nemcsak kocsmám van szükség, hanem kialakult egy kulturált szórakozást kí­vánó réteg is. Az igények elé kell menni, hogy itt is városi kínálat legyen. Mariahilfer ulice? 4 kishatármenti forga­lom megnyitása egy- csapásra a közép­pontba állította Záhonyt. Olyan neves sajtóorgá­num, mint a Pravda is foglalkozott a kialakult állapotokkal. Én egy kevésbé neves, bár egyes régiókban nép­szerű napilap javaslatá­val foglalkozom. A Mai Nap május 11-i számában szerepel a lap javaslata: Záhony főutcáját nevez­zék el Mariahilfer ulicé- nek. Első derültségemből felocsúdva azon töpreng­tem, mi is indította a Mai Napot ilyen javaslatra? Gyanítom, a javaslatte­vő nem járt még Záhony­ban. Mert ha szépségét hasonlította össze, nem nyert. Az Ady Endre út tágasabb, szebb — szá­momra legalábbis. Mert ha forgalmát, idegenfor­galommal együt, megint nem nyert. A főutca ki­sebb forgalmú, bár eseten­ként zsúfoltság benyomá­sát kelti. Mert ha az áru- és választékbőséget ha­sonlította össze — nem nyert. Az Ady Endre úton a választék, a kínálat sze­rényebb mint a kisvárdai Lenin úton, beljebb ne menjünk. Mert ha a külföldieket csalogató propagandára gondol — nem nyert. Itt nincs sehol orosz-ukrán nyelvű vevőcsalogató, út­baigazító felirat. Az orosz­ukrán zászlóról ne is be­széljünk. Ám ha a viselkedéskul­túrát hasonlítom össze, majdnem nyert. Ugyan­úgy megrohanják itt is a boltokat a külföldiek, mint a magyarok Becs­ben, csak mi esetenként még arrogánsabban reagál­tunk, mint a sógorok. Akkor hát miért java­solta a főutca névválto­zását? Azt hiszem szán­déka nélkül ráhibázott, mert az ulice a felsorol­takban is különbözik a strasszétől. Ehhez viszont nem kell Záhonyba járni! Pöhacker Attila A vasutasváros új kertvárosa Űj magánerős lakótelep épül Záhonyban. A telepü­lés nyugati részén — eddig beépítetlen területen — mintegy 40—50 lakás számá­ra alakította ki a helyi tanács a közművesített parcellákat. A lakóházak részben egye­di kivitelezésűek, részben csoportos kialakításúak. Utóbbiakat jelentékeny ked­vezménnyel segítik a helyi szervek. A városrendezési terv alapján ez a kertvárosi rész lesz a település egyik leghangulatosabb kerülete a következő években. Látkép madártávlatból. A kertvárosi rész az úgynevezett Gerő-telep, ahol az első vasutas lakások épültek, nrg hát­térben az újabb épületek sorakoznak. (Sipos Attila felvéte­lei)

Next

/
Thumbnails
Contents