Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

1989. május 24. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Elet 1 NYÍREGYHÁZI ÉLET Hétköznapi ünnep Rangos gondok Soha nem volt annyira hétköznapi az ün­nep, mint éppen most, amikor Nyíregyháza magasabb rangot kapott. Jó lenne azért, ha tudnánk örülni is valaminek — mondta a minap a megyei városi cím elnyerése alkal­mából rendezendő tanácsülés előestéjén Csa­bai Lászlóné. Az elnökasszony indokolta is az örömöt. Például, hogy a tanácsi bérlakások kivételével és egy-két iskola határidő-csú­szása mellett ez a város mindent teljesített, amit korábban 1989. végéig megtervezett. Igaz, a legtöbb rétegnek csökken az élet- színvonala, olyan intézkedések látnak ma­napság napvilágot, amelynek nem örülhet a HAFE lakatosa, B tanárképző adjunktusa, de nem töltheti el jókedvvel a mezőgazdaságban serénykedőt, a mérnököt, a közgazdászt, s még a tanácsi dolgozót sem. Rendkívül gondos beosztás mellett sem jut fontos dol­gokra fiatal és kevésbé fiatal házasok sorá­nak. Mégis, ezzel együtt is okunk van né­hány órára megállni, s meggondolni: azért ez a város minden gondjia-nyavalyája mel­lett és ellenére is fejlődik. Az ország hete­dik nagyvárosának ezért is van joga ünne­pelni, számba venni mindazt, ami történt. Mert ami történt, azt polgárai eszével, szor­galmával, dolgos kezével teremtette meg. A mai nap délutánján a tanács tagjai, s a •meghívott vendégek — mintegy négyszázan — ismerkednek meg először egy kis kiállí­tással, amelynek a címe Nyíregyháza múlt­ja, jelene, jövője. Ez is, meg a látnivalót se­gítő írásos, útmutató, tényekkel bizonyít. Ta­núsítja, hogy csakúgy, mint tirpák ősei, a mai városlakó is nagy és kitartó munkával gyarapította Nyíregyháza értékeit. Minde- . nekelőtt: 40 év alatt több mint kétszeresére növekedett a városlakók közössége. A vá­rosfejlődés mennyiségi jegyein kívül — amelyet a közlekedés, a hírközlés, a lakóhá­zak, a közműves ellátottság és még mennyi minden bizonyít — a változások minőségi jegyei is rendkívül fontosak. Nem ezt jelzi- e, hogy a napokban írták alá az egészség- ügyi főiskola, alapításáról szóló levelet, amely egyben városunk ötödik felsőfokú műhelyének megszületése? Van már városi galériánk, nemzetközi hírű művésztelepünk, s mellettük is számos történés jelzi: ablakot nyitottunk a világra, a világ is ablakot nyi­tott ránk. ,A mai ünnepségen megtörik egy évszáza­dos hagyomány, a várossá — a megyeszék­hellyé avatáskor, előtte pedig az örökvált- ság kivívásakor tartott népünnepélynek ha­gyománya. A krónikások szerint ezrek szá­mára illatozott ilyenkor a pecsenye és folyt a bor. Ma pedig az ünnepi órákat is a ke­mény gondok hangsúlyozása, az égető teen­dők csokorba szedése jellemzi. Mindjárt néhány példa. Nem a legfonto­sabb, de most a legidőszerűbb: (mintha csak a régi nemesi vármegyével vitatkozna a ré­gi nyíregyházi vezetés!) az új városi státus­sal járó számos új feladathoz egyetlen lét­számot akar mindössze átadni a megye a városnak. Vitáznak a megye illetékeseivel az intézmények dolgában is. Vitatkoznak, pedig teljesen világos, hogy olyan, zömben városi feladatokat ellátó intézmény, mint a művelődési ház, vagy a könyvtár, városi irá­nyítás alá kellene tartozzon. Még szerencse, hogy az olyan egészségügyi alapellátás, mint az általános fogorvosi hálózat, vagy a védőnőszolgálat a városhoz kerül. Nem ünneprontás akárcsak tételszerűen felsorol­ni, milyen ügyék foglalkoztatják manapság az immár megyei várossá vált megyeszék­hely tanácsi vezetését. Elsősorban is a la­kás: hogyan lelhetne vékonyka pénzből, aüig- alig csordogáló központi támogatásból fede­let építeni azok feje fölé, akik ehhez pénzzel alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznék. Mi­ként kellene úgy eladni tulajdonosaiknak az állami bérlakások egy, vagy nagy részét, hogy az a bizonyos kecske is jóllakjon és a ká­poszta is megmaradjon. Vagyis, hogy a ke­véske pénzből tudjon építeni, beruházni, gazdálkodni a város. Nem kis gondot okoz a kábeltelevíziózás hálózatának bővítése sem, a nem keresett szakmákkal, rendelke­zők átképzése. Foglalkoztatja a várost a sóstói gyógyszál­ló ügye, amelyért több „vasat” is tart egy­szerre a tűzben. Már-már eldőlt, hogy az idén kiürülő szovjet laktanyában — ha a Magyar Néphadsereg átadja azt Nyíregyhá­zának — a mentőállomás kap benne méltó hajlékot. S ha lesz Nyíregyházán menekült­tábor, akkor az a Pazonyi úton, az Ilona-ta- ,nya környékén lesz — azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egyszer majd az idegen- forgalom céljaira motelnek lesz átalakítható. A Sóstói úti Bencs-villa a városépítő gon­A névtábla még a régi. de egyébként sem ez a fontos a változásban... dolkodás egy újabb szelete. Ezzel kapcsolat­ban több lehetőséget kínál a jelen. Az egyik szerint Kállay Kristóf Nyíregyházának ado­mányozott rendkívül értékes könyv- és tárgygyűjteményét helyeznék el ott. A má­sik: egy speciális magángyógyászati ellá­tást szerveznének meg korlátolt felelősségű társaság keretében, kitűnő műszerezettség­gel azok számára, akik ezt meg tudják fi­zetni. A harmadik, hogy egy magyar-ameri­kai közös vállalat alakít ki tárgyaló helyisé­get és luxus szállásheyet is. Azután: készül az emlékmű a második vi­lágháború áldozatainak, amelyre kuratórium alakult, amely pénzt gyűjt, javaslatokat fo­gad. És nem utolsósorban az utcanevek. Legyen, s hol legyen a Hősök tere? Egy ta­nácsi bizottság — amelyben a lakosság min­den rétegéből, a pártok és a különböző szer­vezetek képviselőiből alakul — felülvizsgál­ja Nyíregyháza valamennyi utcanevét. A ima gondja az is, hogy sok új párt, alakuló szer­vezet elhelyezést kér. Hol, hogyan, miből? — ez ma nem is túlságosan egyszerű kér­dés, mégis meg kell oldani. Mint ahogy néhány lassacskán elnéptelenedő bölcsőde és óvoda helyére is olyan intézmények ke­rülnék, mint az értelmi fogyatékos gyere­kek, a süketek és nagyothallók szervezete, illetve az alkohol ellenes klub. Az értelmi fogyatékos gyerekek számára munkalehető­séget és munkahelyet is e helyeken kell te­remteni. Nagy szükség van egy olyan pihe- nőházra, amelybe a hozzátartozók — ter­mészetesen térítés ellenében — szabadság, betegség, elfoglaltság estén elhelyezhetik idős hozzátartozóikat. Üj parkolási tervet is készít a tanács, amit elsősorban az indo­kol, hogy tehermentesíteni akarják a belvá­rost a környezetszennyező füsttől, koromtól és zajtól. A turizmusról egy konkrét és friss példa: áprilisban megduplázódott a város kereske­delmi forgalma, amelynek elsőrendű oka a szovjet turizmus rendikívüli dinamizmusa. Zárójelben jegyezzük meg, hogy csupán ápri­lis 30-ig 130 millió forint értékű rubelt vál­tottak be Nyíregyháza idegenforgalmi iro­dáiban. Ehhez azonban fel is kell nőni a vá­ros kereskedelmének. Mi mindennel is kell foglalkoznia egy vá­rosnak, amely csupán kiérdemelte a megyei város címet és rangot, de amely azzal a dí­szes oklevéllel egyetlen plusz forintot sem kapott! Ellenkezőleg, a költségvetési kiadá­sok csökkentésére kell sajnos számítanunk. És ezt aligha lehet az oktatásból, az egész­ségügyi-szociális kiadásokból, vagy a város parkosításából, tisztításából megtakarítani. Hisszük, nem hisszük: Nyíregyháza Város Tanácsának idei pénzfelhasználása 2 milli­árd 162 millió és ebből mindössze 58 milliót költenek városigazgatásra, a dolgozók béré­re, a működési feltételekre. Innen se lehet tehát lefaragni. Akkor honnan vegyenek el? Honnan lehetne pénzt szerezni a legáhítot- tabbákra? Hiszen jogosan kap nagy szerepet a környezetvédelem, amelynek szerves ré­sze a szennyvíz, a veszélyes hulladékok tá­rolása. Jogos igény a Bujtos rendbetétele, a TAURUS körüli zöldövezet, az Érpatak tisz­títása. S ha valamikor fejtörést okozott, ma különösen nagy kár az illegális szemétlera­kás, a parkok, terek, a városbútorok rongá­lása, amelyen már-már nem tudunk úrrá lenni. Nagyon sajnálatos, hogy közben a vá­roskassza (a lakosság pénzéből) 15—20 mil­liót költ évente az utcák, tereik szépítésére, 2—4 milliót viszont a rongálások okozta ká­rok helyretételére kénytelen kiadni. Sok tehát a gond, s nem kevés a gondol­kodni való. Már csak ezért is sokkal többet szükséges találkozni a várost irányítóknak és városlakóknak. Nem mindegy ismerik-e egymást, egymás gondolkodásait, terveit, igényeit. Józanul, s mértéktartóan beszélhe­tik meg így az új és új feszültségek megol­dási módjait. Kopka János Nappal 150 ezer! Á város névjegyei Egy város jelentőségét, országon belüli helyzetét nfem a legszerencsésebb a népes­ség számával mérni, mert azt általában sok egyéb tényező (a történelmi múlt, az infra­struktúra fejlettsége, az ottlakók lokálpat­riotizmusa, a hely szellemisége stb.) hatá­rozza meg. Mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Nyíregyházának negyven év­vel ezelőtt mindössze 56 ezer lakosa volt (annyi mint ma Nagykanizsának), ez év' ele­jén pedig meghaladta a 119 ezret. 1949-ben minden 163. állampolgár volt nyíregyházi, ma már minden 89. Ezzel a főváros és a .korábbi öt megyei város után Nyíregyháza a hetedik legnagyobb magyarországi város. A városfejlődés különösen a hetvenes évti­zedben volt gyors, tíz év alatt 25 ezer fős volt a népességnövekedés. (Ehhez azonban hozzájárult, hogy ékkor kapcsolták a megye- székhelyhez Nyírszőlőst és Orost.) A két ko­rábbi község mellett jóval tízezer fölötti azok száma, akik Nyíregyháza tanyavilágá­ban élnek, így a szorosan vett belterületi határon belül élők száma mintegy 100 ezer lehet. Nyíregyháza az ország egyik legnagyobb ingázási centruma. Naponta 16—18 ezer em­ber jár be ide dolgozni, a több ezer bejáró diákkal és az úgynevezett egyéb célból (vá­sárlás, egészségügyi ellátást, szolgáltatást igénybevevők stb.) felkeresőkkel együtt a város nappali népessége meghaladja a 150 ezret. A népesség gazdasági aktivitása természe­tesen nagy változáson ment át négy évtized alatt. Szerkezete ma is fejlettebb mint az alföldi városok közül sok tekintetben hason­lónak tekinthető Kecskeméten. A termelő és nem termelő infrastruktúrában (közlekedés, kereskedelem, vízgazdálkodás, fogyasztási szolgáltatás, oktatás, egészségügy stb.) fog­lalkoztatottak, ezzel együtt a szellemi fog­lalkozásúak aránya több százalékponttal magasabb mint az előbb említett városban. Kedvezőbb a népesség iskolai végzettség szerinti összetétele, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is: számuk meghaladja a 15 ezret. Ebben a főiskoláknak meghatáro­zó szerepe van, több ezer diplomást adtak az országnak, a megyének, a megyeszék­helynek is. Tapasztalati tény, hogy a várost először felkeresőknek vagy ritkán idelátogatóknak Nyíregyháza jobban tetszik mint az itt élők­nek. Mindenki talál a városban valami szé­fjét, megtagadót, kedveset, arányosat. A tervszerű városfejlesztéshez nagymérték­ben hozzájárult, hogy már 1962-ben elké­szült Nyíregyháza általános terve, amely hosszú távra meghatározta a városszerkezet, a közlekedési hálózat, a közművek 'korszerű­sítését, kijelölte az ipartelepek, a lakótele­pek, az új intézmények helyét, a közműhá­lózat fejlesztését. A nyíregyháziak azonban nemcsak házakat, lakótelepeket akartak épí­teni, hanem várost és városközpontot is, amelyben megjelenik az örökölt és az új építészeti alkotások harmóniája, amely meg­tartja az emberléptókűséget, az arányossá­got, sőt bizonyos mértékig a hangulatot is átmenti. A Magyar Urbanisztikai Társaság e gyors ütemű és arányos fejlesztés elisme­réseként adományozta Nyíregyházának a Hild János-érmet, amelynék átvételére 1978. november 10-én került sor a városi tanács ünnepi ülésén. Az átépítés és az új lakótelepek építése ezt követően is folytatódott. Ennék eredmé­nyéként a Jósa város mellett a' Szamuely la­kótelep és Örökösföld a családok ezreinek nyújt, ha nem is mindig kényelmes, de jól felszerelt otthont. Nyíregyháza lakásállomá­nya a negyven évvel ezelőttihez képest meg­háromszorozódott, a három- és többszobás lakások száma pedig megtízszereződött. A Ságvári kertvárosban, a Borbányán és a Ko­rányi Frigyes utca térségében épült családi házak az ország bármely városának is díszei lehetnének. A tervszerű városfejlesztés eredménye­ként kialakult a nyugati, illetve a déli ipar- terület. A lakó- és munkahelyek térbeli szétválásával alaposan megnőtt az utazási igény, állandósult a csúcsforgalom. A belvá­ros áteresztőképessége kicsi, már nem képes a mai forgalmat kielégíteni. A helyi tömegközlekedés iránti igény fo­lyamatosan nő. 1988-ban több mint 46 mil­lió utas vette igénybe a Volán helyi járatait, ami kétszerese a tíz évvel korábbinak. A közlekedési vállalat 58 helyi autóbusszal 25 viszonylatban 91 kilométer vonalhálózati hosszban, egyre nagyobb zsúfoltságban igyekszik -a közlekedők igényeit kielégíteni. Itt keli megjegyezni, hogy a város méltatlan körülmények közepette fogadja az ideérke­zőket, mert a MAV-állomás minden tekin­tetben elmarad a mai kor színvonalától, ilyen (jelzővel alig kifejezhető) utazási álla­potok egyetlen nagyvárosban sincsenek. A tumultuózus jelenetek különösen péntek délutánonként és hétfő reggelenként gyako­riak, amikor az ingázók ezrei, tízezrei ér­keznek haza, illetve indulnak vissza munka­helyükre. A megyeszékhely nemcsak térszervező funkciói miatt is kiemelkedik környezetéből. A korábbi időszakban a fejlesztési források döntő része ide koncentrálódott. A városban dolgozik a megye összes ipari foglalkozta­tottjának 35 százaléka és az állóeszközök bruttó értékéből 44 százalékkal részesedik. Nyíregyháza mindig a megye kereskedel­emi központja volt, vonzása kiterjed csaknem az egész megyére. Az összes vásárlás mint­egy egybarmada itt zajlik le. Az eladási forgalom (9,3 milliárd forint) nagyságát te­kintve a hasonló városok között nagyon elő­kelő helyet foglal el. Kereskedelmi hálózata (392 bolt) megfelelő, a Daraus Áruház közel­jövőben! felépítésével üzlethálózata kiépült­nek ttekinthető. A vendéglátás kapacitása kicsi, a 168 vendéglátóhely többségének színvonala sem felel meg a követelmények­nek. A gyógyszálló, vagy egy európai szín­vonalú szálloda felépítésének halogatása a megyeszékhely további fejlődésének gátjává vállhat! Az egészségügyi ellátásban vonzása az egész megyére kiterjed, a működő kórházi ágyak 44 százaléka itt van. A megyei kórház rekonstrukciója évék óta folyamatos, ennek eredményeként egyre korszerűbb ellátást tudnak biztosítani. Nyíregyháza a megye szellemi életének is központja, a középiskolai tanulók több mint négytizede itt jár iskolába. Főiskoláin — a mezőgazdaságin és a tanárképzőn — sokan tanulnak a megye és az ország más vidékei­ről- is. Kulturális intézményhálózata sókat fejlődött. A színház állandó társulata, az új művelődési központ, valamint a Tudomány és Technika Háza mind erőteljesen hatottak nemcsak a város, de az egész megye közmű­velődésére. A nyolcvanas években az ország teherbí­ró képességének csökkenésével párhuzamo­san a fejlődés lendülete megtört, de az utób­bi években is meghatározó létesítményekkel gyarapodott a város. Elég itt az Egészség­ügyi és a Művészeti Szakközépiskolára, a Bujtosi Szabadidő Csarnokra, a megyei kór­ház rekonstrukciójára, az autóbusz-pályaud­varra, a városi televízió fejlesztésére, a Kör­te utcai általános iskolára és a saínészlaká- sofcra gondolni. A néhány évtizeddel ezelőtti jellegtelen iparral rendelkező város Észak-Tiszántúl egyik legnagyobb ipari központjává nőtte ki magát. Nyíregyháza 132 ipartelepén 19 ezren dolgoznak, ami a megye összes ipari foglal­koztatottjának 35 százaléka. A mai helyzet problémái a következőkben foglalhatók össze: 1. Az eddigi dinamikus városfejlődést biztosító ipari növekedés megtörése és az ipari strukturális gondjai. 2. A városi költségvetés egyre mélyülő hi­ánya és az ebből adódó infrastrukturális el­maradások. 3. A településszerkezetben bekö­vetkezett változások, amelyek megbontották a kialakult arányokat. Hajnal Béla Egy új lakónegyed — a Ságvári kertváros — újdonsült utcája. Szerencsére nagyon sok ilyen van már a városban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents