Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

mmaBmmmmKKmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A V í. évfolyam, 120. szám ARA: 4,30 FORINT 1989. május 24., szerda Készül a vízmű a nyárra Ha elapadnak az égi csatornák Készenlét a kánikulai csúcsra, piktogram a strandon Grósz Károly Záhonyban Munkalátogatás a MÁV-üzemigazgatóságon Politikai eszmecsere Fehérgyarmaton Közegészségügyi és műsza­ki szemlével egybekötve az idei csúcsfogyasztási időszak­ra való felkészülést ellenőriz­ték a napokban a felügyelem ti szervek a Szabolcs-Szat- már Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat nyíregyházi üzemmérnökségén. A tájé­koztatón elhangzott, hogy a társ szolgáltató vállalat, a Tiszamenti Regionális Vízmű naponta ötvenezer köbméter vizet képes kitermelni (amelyből azonban nemcsak Nyíregyháza kap, hanem a városkörnyéki települések is, Tiszaberceltől Kálmánházáig, Kisfástanyától Sényőig). Ez a mennyiség öt évvel ezelőtt alakult ki, azóta 25 ezer fo­gyasztóval több lett, s ma már a csúcsidőszakra tarta­lékolt vizet is felhasználják. A regionális vízmű és a SZAVICSAV kapcsolatban áll minden olyan üzemmel, amelynek víztermelő beren­dezése van: segítséget nyújt nekik, s a vállalatok a nyári hónapokban nem a hálózat­ról fogyasztanak, hanem az általuk kitermelt vizet hasz­nálják fel. Természetesen vannak ké­szenléti tervek is az esetle­ges vízellátási gondok enyhí­tésére. A vidéki települése­ken és a megyeszékhely kert­városaiban — ahol a locso­lás miatt fogy el sok víz —, szükség esetén csökkentik a nyomást, és az így nyert tar­talékkal a lakótelepek, ma­gasházak víznyomását növe­lik. A takarékosság kímélet­lenebb módja a vízkorláto­zás, amelyet az államigazga­tási szervek rendelhetnek el. A legtöbbet mégis a fogyasz­tók tehetik azzal, hogy szá­razságban nem locsolnak, vö­dörből mossák az autót, s amit lehet, későbbre hagy­nak. Nyíregyházán és környé­kén átmeneti állapot ez a nyári veszélyhelyzet, ugyan­is a kapacitásbővítést már megkezdték. Tiszabercelen 1990 decemberére készül el az az új berendezés, amely naponta tízezer köbméter vi­zet ad. A városi tanács múlt évi gazdálkodásáról, a helyi ze­neiskolában folyó oktató-ne­velő munkáról hallgattak meg többek között beszámo­lót a Mátészalkai Városi Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak keddi ülésén a résztve­vők. Az eredeti elképzelések szerint a költségvetési és fejlesztési feladatokra 607 millió forint jutott volna ta­valy, mely végül is 640 mil­lióra módosult. Az összeg nö­vekedése ellenére a gazdál­kodás lehetőségei sajnos to­vább szűkültek: az ellátási színvonal szinten tartását sem sikerült minden területen biztosítani, s komoly gondot okoztak az évközben végre­hajtott áremelések. Csehszlovákia, Ausztria Németh Miklós látogatási Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke La- dislav Adamecnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya el­nökének a meghívására szerdán baráti munkalá­togatásra Prágába utazik. Másnap, május 25-én a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárral tart munkatalálkozót. A működési, fenntartási ki­adásokra 420 millió forintot fordított a tanács, míg a kü­lönféle fejlesztésekre 200 mil­lió jutott. A legfontosabb be­ruházások: megépült nyolc­vanöt lakás, elkészült a min­den igényt kielégítő művelő­dési központ, s a Felszabadu­lás lakótelepen a tizenkét tantermes általános iskola. A városban 1974 óta mű­ködik mostani helyén a ze­neiskola, melynek épülete ma már alapos renoválásra szorul. Mind a gyermekek, mind a pedagógusok megle­hetősen mostoha körülmé­nyek között kénytelenek dol­gozni, az oktatás színvonalán szerencsére ez egyáltalán nem látszik. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára május 23-án, ked­den egynapos munkalátoga­tásra Szabolcs-Szatmár me­gyébe érkezett. Nyíregyházán Gyuricsku Kálmán, a Köz­ponti Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és Bánóczi Gyula, a me­gyei tanács elnöke fogadta a vendéget, aki a megye veze­tőinek társaságában Záhony­ba indult. A nemrég várossá alakult településen Csősz Bé­la, a pártbizottság titkára és Borbély Károly, a városi ta­nács elnöke üdvözölte az ér­kezőket, majd röviden tájé­koztatták a párt főtitkárát Záhony város helyzetéről, a városközösség előtt álló fel­adatokról. Ezt követően Grósz Károly eszmecserét folytatott előre eljuttatott kérdések alapján a városi pártbizottság és a MÁV Üze­mi Párt Végrehajtó Bizottsá­ga tagjaival. A délelőtt további részében üzemlátogatáson vett részt a párt főtitkára. A MÁV záho­nyi üzemigazgatóságára el­kísérte Urbán Lajos, a MÁV elnök-vezérigazgatója, s ott volt Kői Tibor, a Központi Bizottság záhonyi tagja. Elő­ször. a Compack-telepet te­kintette meg, a kalauz itt Czimbalmos Béla vezérigaz­gató volt, aki többek között elmondta: a megyében és fő­ként Záhony térségében je­lentős beruházások révén igyekeznek kihasználni a Szovjetunió adta közelséget és munkaalkalmat teremteni az itt élőknek. A Záhonyban lévő 10 hektáros területen jövő év közepéig közel fél- milliárdos beruházással va­lósítanak meg létesítménye­ket. Innen az úgynevezett „Zá- Ihogy 500-tas” térségbe veze­tett a vendég útja, ahol Si­pos István üzemigazgató mu­tatta be a párt főtitkárának és kíséretének többek között a tengelyátszerelőt, a kézi- és a gépi átrakót, a szociális épületet, az úgynevezett pil­langó-rakodót, majd Eperjes- ke rendezőpályaudvarral is­merkedett Grósz Károly. Itt az automata gurító pályaud­var, majd az átrakó, a vas­érc-csúszda és a konténerle­rakat, illetve a MÁV—AG- ROTEK csomagolója voltak a látogatás állomásai. Végül Fényeslitkén fejeződött be az ismerkedés az üzemigazgató­sággal, miközben a párt fő­titkára megtudhatta, hogy itt több mint ezerfajta árut raknak át, többek között 57 ezer Lada érkezik évenként, a megmozgatott súly is szá­mottevő: több mint 13 és fél millió tonna évenként, s e mennyiség 35 százaléka je­lenti a MÁV nemzetközi te­vékenységét. Elmondták, hogy az áruforgalmazáson túl jelenleg a szovjet csapatkivo­nások egy része is itt halad át. Grósz Károly Záhonyból Vásárosnaményon át — ahol a városlakók nevében Fazekas Tibor, az MSZMP városi első titkára és Czakó János, a vá­rosi tanács elnöke köszöntöt­te — Fehérgyarmatra uta­zott. László Béla, a városi pártbizottság első titkára és Széles Lajos tanácselnök fo­gadta a vendégeket, s kö­szönte meg. hogy elfogadta a meghívást arra a politikai ta­lálkozóra, amelyet a Fehér- gyarmat és a környékbeli kommunisták és érdeklődők részvételével rendeztek. Grósz Károly a kora esti órákban visszautazott Budapestre. ★ Záhonyban és Fehérgyar­maton fórumon, illetve poli­tikai eszmecserén válaszolt Grósz Károly az írásban és szóban hozzá intézett kérdé­sekre. Záhonyban 18 kérdést kapott a pártfőtitkár. Töb­ben érdeklődtek a pártegy­ségről, a platformszabadság­ról, a reformkörökről. Töb­bek között elmondta, hogy a reformkorok ígéretes kezde­ményezések. új munkaformát jelentenek, s régi igazság, hogy a kölcsönös vita termé­kenyíti a mozgalmat. Az is igaz viszont, hogy minden ilyen szerveződést mindenkor konkrétan és tartalmi mon­danivalója alapján lehet csu­pán megítélni. Amennyiben műhelymunkával, korszerű vitafórummal e körök erősí­tik a pártot, úgy rendkívül hasznosak lehetnek, ha vi­szont a szervezeten belüli szervezetekké akarnak válni, az árthat a mozgalom egysé­gének. Más kérdésre válaszol­va kifejtette: nálunk most a politikai intézményeknél egy új modellt akarunk létrehoz­ni, amire nincs recept, s ami sajátosan magyar lehet csak, mely messzemenően tekintet­be veszi a nemzeti érdekeket, ugyanakkor a realitásokat sem hagyja figyelmen kívül. Ezt az új modellt nekünk ki kell kínlódni, s tapasztalni azt is, hogy ehhez nincs kellő türelem. Azzal kapcsolatban, lassabban, vagy gyorsabban haladjunk, elmondta, hogy a megfontolt haladás híve, mi­vel a politikai hatalom gyor­san kiürül, ha a gyors hala­dás közben elhanyagoljuk a gazdaságot. Ugyanakkor az emberek jelentős része nem képes követni a túlságosan gyors haladással járó válto­zásokat. Kifejtette véleményét az utóbbi időben divatos címké­Pillanatkép a záhonyi üzem- látogatásról. zéssel kapcsolatosan is, han­goztatván közben, hogy a pártnak meg kell őrizne az értékét, ugyanakkor ami újí­tásra szorul, azt presztízs­okokból nem szabad fenntar­tani. Arra a kérdésre, hogy van-e hatalmi harc a párt felsőbb vezetésében elmodta: hatalmi harc nincs, de van politikai vita és e vita során vélemények is ütköznek, s ez így van rendjén. Többen ér­deklődtek az iránt, mikor lesz az MSZMP-nek igazi programja, hogy milyen lesz a különböző események vár­ható „menetrendje’’. (Pártér­tekezlet? Kongresszus?) Szólt a működési szabályzat meg­újításának, a párt választási rendszere kidolgozásának szükségességéről, s utalva a munkahely, illetve a lakóte­rület kapcsolatára elmondta: az MSZMP a választásokat ott nyeri meg, ahol az embe­reket maga mögé tudja állí­tani. Fehérgyarmaton — többek között — elmondta: a re­form összetett folyamat, ben­ne foglaltatik a politikai, gazdasági és az ideológiai re­form, s indokolt, hogy ezek ne távolodjanak el egymás­tól túlságosan. Egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az MSZMP olyan szocializmust akar, amely a magyarság, a nemzet érdekeit messzeme­nően szolgálja. A párton be­lüli vitákról szólva hangsú­lyozta: a gondok forrása az is, hogy a szükséges kompro­misszumot nem egyformán vagyunk képesek megítélni, holott ezeket ma fel kell vál­lalni. Élő, eleven pártot aka­runk, amely megszabadul a formalizmustól, s ahol nem a külsőségek a meghatározók, s ahol lényegi kérdésekben egyformán beszélnek — mondta, majd kitért arra, hogy az a mozgalom, amel>t nem becsüli meg értékeit, gyökértelen, s ezt sem sza­bad szem elől téveszteni. Mind Záhonyban, mind Fe­hérgyarmaton válaszolt a tu­lajdonformával, az esély- egyenlőséggel, a halmozottan hátrányos térségek gondjai­val összefüggő kérdésekre is. Grósz Károly nyilatkozata a 4. oldalon. Nyíregyháza megyei jogú várossá avatásának tisz<eletére a Jósa András Múzeum Kállay Kristóf, a máltai lovagrend kancellárja . s szentszéki követ által adományo­zott érdemrendekből kiállítást rendez. A kitüntetések eredeti viselője báró Altorjai Apor Gábor (élt 1889—1979-ig), a máltai lovagra d kancellárja és szentszéki kővel halála előtt Kállay Kristóf barátjának megőrzés o bízta értékes rendjeleit. A gyűj­teményben .többek között szerepel német sasren, és francia becsületrend is. A tár­latot május 24-től 28-ig tekintheti meg az érdeklődő közönség, (suri) A fehérgyarmatiak kérdésére válaszol Grósz Károly. (Elek Emil felvételei) (Folytatás a 4. oldalon) Napirenden; Lakások, művelődési központ, iskola

Next

/
Thumbnails
Contents