Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám

1989. május 20. 0 galéria Nagy László: Hegyi beszéd (Részlet) Látod, ilyen az énekbeli ama hegytetőn lengedező árvalányhaj, még nyersen ezüst de -úsztatva megoltott mészben sárga roncs-fátyol: halálbohóc tövében a hegynek minden tükrön ő bókol arcok drámáihoz s tudok a mészről is igazat hallom a sorsban zúgni a kalcium-hidroxid himnuszát láncon megveszett komondorok szentséges merénylők, fölforgatók hazátlan szeretők tetemére lerogyik csillagaival s látom én szobrát is la mésznek deszka-ágyából fölmagasul fölszított szomját mert nem oltják elrepül, mennydörgő vőlegény Ne félj te a sorstól, én se félek mélyek a mi kútjaink, s mennyi ér tölti fel újra, a villám állhat beléjük s nem lesz aszály csodában élünk: az édes nyálat fűszálak ablakká húzzák körénk s ne félj a sorstól, ne félj a rongytól gúnyánkat megtermi ránk a fény jussunk a szegények leleménye s lesz iá babáknak télre cipő köti már a függőcinke a fán visítva a jövőből itt ugrálnak lábukon, kezükön kis puha gömb cinkefészek-bocskor — boxkesztyű dönget müveid a csodát, ne magyarázd s fönt a hegyen, e zöld koponyán itt kattog arany medencecsontod s remegnek édes ablakaink ablakainkig fejét emelve hallgat a nyűvek világa, ó órája ejtőztek el a latrok önmaguk lől, és itt találták meg önma- •ukat a kegyes remeték. És önn: a szárnyak világa. A két zélső közt a törzsek rostjai ártják a kapcsolatot — ma- iu'k is napfényből és ásvá- tyokból valók. Évgyűrűikben .rad a nedvesség, meg a fel- >ldott sókristályok sokasága. Aindig a mélységből fölfelé, ihol az Ismeretlen Madár la- tik, minden erdő legtitokzato­sabb lakója. Mert felismered i vörösbegy hangját, a harká- yét, a csuszkáét meg a csaló- lányét, a szajkó rikácsolását, is az ölyvek vijjogását — az- án megszólal egy madár, akit sosem láttál, sosem hallottál nég. Thoreau Írja: „Ahol lakunk, sem volt mindig szárazföld. Messze benn a szárazon még na is látom a partokat, me- yeket a folyam valamikor ré­gen kivájt, mielőtt a tudo­mány elkezdte feljegyezni az árvizeket. Mindenki hallotta a történetet, amely bejárta egész New Englandet: hogyan kelt ki egy szép, erőteljes bo­gár egy öreg almafaasztal lap­jából, amely hetven esztende­je állt egy farmer kunyhójá­ban, előbb Connecticutban, később Massachusettsben, de a petét, amelyből kikelt, az éló fába még annál is régeb­ben rakták le, amint kitűnt a fölötte elhelyezkedő évgyűrűk­ből, és hetekbe telt, míg a bo­gár mindenki által hallható percegéssel kirágta magát a szabadulásba. Talán egy fazék véletlen melege költötte ki. Kiben ne erősödnék meg a feltámadásba, a halhatatlan­ságba vetett hit e történet hal­latára?" Az embernél magasabb és mélyebb világ, a pillanat és a mindenkori ősidő, a túlfino- modás és az első vegetáció érdessége, neszek és fények, Madách szép szavaival: illat és mathesis — mindez együtt, amit erdőnek lehet mondani. Á nagyasszony születésnapjára 75 évvel ezelőtt, 1914. má­jus 24-én született Posnan- ban Lillie Marie Pei ser, akit Lilli Palmer néven ismert meg a világ. A fiatalabb év­járatú nézők aligha emlékez­nek rá, hiszen nagy film­jeit jó néhány éve nem ve­títik már a mozikban, utoljára A brazíliai fiúk villanásnyi szerepében tűnt fel a kép­ernyőn, azt megelőzően pe­dig a Crossbow akció panzi- ósnőjeként láthattuk. Pilmszínészsors — mond­hatnánk, hiszen a közön­ség mindig új történetekre és új arcokra vágyik; néha még a jeles évforduló sem elégséges ahhoz, hogy újra előkerüljenek a régi sikere­ket idéző filmszalagok. Mel­lesleg: igazságtalanok len­nénk, ha Lilli Pal mert csak filmszínésznőkénit minősíte­nénk, mert pályája minden szakaszán emlékezetes szín­padik sikerek jelzik tehetsé­gét, és ha hinni lehet a könyvkiadói terveknek, rö­videsen memoáríróként is megismerkedhetünk vele. Sokoldalúságára jellemző, hogy szenvedélyesen festett is. A régi mozikedvelők em­Gróf Károlyi Gyula portréját ábrázoló festménnyel, Benczúr Gyula alkotásával gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum. A nagy­értékű képet Szabó Loránd, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója adja át Kovács Tibornak, a Nemzeti Muzeum főigazgató-helyettesének. y Kelet a magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE Benczúr-festmény a Nemzeti Múzeumnak Az eltűnt háztartástan Az oktatás egy kényes pontjáról fejti ki véleményét dr. Kenéz Győzőné nyugalmazott falukutató abban a le­vélben, amelyet Gyuricsku Kálmánnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei bizottság első titkárának küldött, s amely megyénk lakosságát közvetlenül is érinti. Sorait a neves kutató, egyúttal Szabolcs-Szatmár országgyűlési képviselőinek figyelmébe is ajánlja. Alább kivonatosan közöljük levelét: A magyar falu átalakulá­sával foglalkozó pártfő­iskolai vitafórumon el­hangzott felszólalása után szerettem volna önnel be­szélni, de tudtam, hogy hosz- szú az út Szabolcsig, ezért döntöttem az írásbeli kapcso­lat felvétele mellett. A kö­vetkező ügyben szerettem volna önnel beszélni. Nem valószínű, hogy elju­tott volna Önhöz a hír arról, hogy 1975-ben az oktatási re­form keretében, megszüntet­ték az általános iskolákban a háztartási ismeretek oktatá­sát, de arról nyilván tud, hogy egészségnevelést sem tanítanak évtizedek óta. A HNF és más szakemberek se­gítségével azonnal tiltakoz­tunk ez ellen az akkori ok­tatási tárcánál (Gosztonyi, Polinszky, Hanga), azonban a szűkös szemlélet a techni­ka tantárgyat tette kötelező­vé a háztartástan helyett a lányoknak is, nem számolva azzal, hogy mit jelent a vál­tozás az emberi magánélet kulturáltságának terén: azóta bebizonyosodott, a szétesett családok, az ellátatlan gyere­kek, a deviancia minden je­lensége, az elmaradottság fo­kozódása, a cigányok felzár­kózásának megoldatlansága, mind ennek a következmé­nye. Bármennyire reménytelen­nek látom, mégis elhatároz­lékezetében minded bizony- nyal Júliaként maradt meg Maugham Színház című re­gényének filmváltozatában, a Weádenmann rendezte Cso­dálatos vagy, Júíió.'-ban. Színésznek színészt játszani akár pódiumon, akár fil­tam, hogy utoljára kezdemé­nyezem, hogy foglalkozzunk végre — most országgyűlési szinten — ennek az oktatási problémának a megvitatásá­val, amely nélkül társadalmi problémáinkat nem lesz ké­pes a kormány megoldani: rá kell kényszerítenünk az ok­tatási tárcát, hogy azonnal vezesse újra be az általános iskolákban az egészségneve­lési, háztartási ismeretek ok­tatását és a tanárképzést is ennek érdekében. Miért fordulok most ezzel a problémával Önhöz? 1. Mert egy ötven éve in­gázásra kényszerített lakos­ságú megyének a vezetője, ahol minden falusi háztartás embertelenül nehezen él, el­maradott körülmények kö­zött, mert mint mezőgazda- sági megyét, évtizedekig nem támogatták a szükséges mér­tékben. A labilis mezőgazda- sági helyzet, az ipari munka­helyek csökkenése várhatóan növelni fogja a háztartások men, mindig különleges feladat. S ha ennek vannak fokozatai, akkor biztosan a legnehezebb, ha egy öregedő, de még mindig vonzó szí­nésznőnek azt kell eljátsza­nia, hogy ő öregedő és von­zó színésznő. Palmer még nehézségeit: rendkívül fon­tos lenne, hogy időben köz­belépve segíthessük a háztar­tásokat részben a kisterme­lésük szakszerűvé tételére, ésszerű gazdálkodásra való tanításukkal, részben a ház­tartásgazdálkodásuk moder­nizálásával az életterheik megkönnyítésére és kulturál­tabb magánélet megteremté­sére. Az egészségnevelés szükségességét nemcsak a la­kosság megdöbbentően meg­romlott egészségi állapota in­dokolja, hanem a lakókör­nyezetben felmerült környe­zetkárosodás is, amelynek jó részben a lakosság tudatlan­sága is előidézője. 2. A megye Den magas a o- gánydik aránya: felzárkózta­tásuk nem mehet másképp, csak magánéletük rendezé­sével, amihez nélkülözhetet­len a speciális háztartási képzés az iskolákban és az iskolán kívüli népművelés és családgondozás, amelynek keretében akár az otthonokig ezt is hiteit érdemlően tudta alakítani az akkor még igen fiatal Jean Sorell partnere­ként. Élete nagy vágya teljesült 1974-ben, amikor megkapta Lotte szerepét a Lotte Wei­marban. című filmben, amely Thomas Mann regénye nyo­mán készült. Egon Günther, a rendező számára túl nagy próbatétel volt a viliághírű regény, s a jól ismert költői sors filmre vitele, de Lilli Palmer játéka így is emlé­kezetessé teszi e Goethét megidéző művet. E gazdag művészi pálya megérdemli, hogy emlékeze­tünk mozijában újraperges­sük a felejthetetlen képso­rokat, amelyeken olyan part­nerek oldalán tűnik fel tö­rékeny szépsége, .mint Ge­rard Philipe, Charles Boyer, vagy Jean Gabin. <h.) lemenő egyéni tanácsadást kell szervezni, hogy háztar­tásuk legalább a közép-eu­rópai szintre felzárkóztatha­tó legyen. 3. Szabolcs-Szatmár me­gyében van tanárképzés: most, ha az oktatási dönté­sek terén nagyobb szabadság nyűik, mód van a háztartási, ' egészségnevelési tanárképzés újrameginditásához és a me­gyében még aktív azoknak a tanároknak egy része is, akik ezt régebben tanulták, tehát segíteni tudnának az újra­élesztésében. 4. Végül: azért önhöz fordulok, mert az előadásá­ból a mentalitását megis­mertem, úgy érzem, hogy megyéjének a helyzetével is tisztában van, s a mellé­kelt tájékoztató anyagokból azt ist megérti, hogy megyé­jük számára segítséget jelent a felemelkedéshez, ha a la­kosság egészségnevelését és háztartás-gazdálkodási fel­készítését újra felvállalják. Szeretném a segítségét kérni ahhoz, hojjy szélesebb területen megérthessük, mennyire szükség lenne arra, hogy ősztől már a tananyag­ba kerüljenek a, háztartási és nevelési ismeretek és a tanárképzésben is újra mél­tó helyére kerüljön. Mi eh­hez — előkészítésül annyit tettünk, hogy tankönyvét adtunk ki, ami szamizdat- szerűen jelent meg a Tan- könyvkiadóban: a borítójára kívülről Technika 7—8 nyomtatódott, s csak belül szerepel a Háztartástan cím. Ez a fakultatív oktatáshoz készült könyv ad módot ar­ra, hogy a háztartástan­tanítás elől minden akadály elháruljon. Kérem, ne haragudjon, hogy önre hárítom ezt a problémát. Nyugdíjasként nem tudom újraszervezni a magyar oktatásügyet: any- nyit tettem most meg, hogy az MSZMP KB kultúrpoliti­kai osztálya, továbbá az OPI (Csorna Gyula) és Gazsó Fe­renc figyelmét felhívtam er­re, s a HNF-et kérem, hogy újra kezdeményezzünk mó­dosítást. Ahhoz, hogy ez par­lamenti felvetéssé váljék (vagy egy megye a maga hasznára megoldja), Önök­nek kellene lépniök. Tisztelettel köszöntöm: Dr. Kenéz Győzőné nyugalmazott falukutató Lüli Palmer élete nagy vágya beteljesült: Lotte — a Lotte Weimarban című filmben.

Next

/
Thumbnails
Contents