Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. május 20. Tanácskozott a képviselőcsoport Nemzetközi lesz az idei Nyírségi Ősz (Folytatás az 1. oldalról) egészítéseket fűzött a föld­ügyi és a szövetkezeti tör­vény módosításának terveze­téhez. Kérdések között el­hangzott: a különleges ren­deltetésű földek miért csak állami szervek között cserél­hetnek gazdát. A belépő mi­ért nem döntheti el. mennyi földet vigyen be, miért nem kaphat a földvédelmi alap­ból magánember? Szóvá tet­ték továbbá, hogy nincs össz­hang a szövetkezeti és a földtörvény között, valamint azt, hogy a föld értékelésé­nél nem nagyon tervezik fi­gyelembe venni a piac érték­ítéletét. Vitát kavart, hogy ki és milyen körülmények között vihet ki földet a ter­melőszövetkezetből. A MÉM szakembere vála­szában kifejtette, hogy a ké­szülő törvény nagymérték­ben építeni kíván a mező- gazdasági üzemek önállóságá­ra és a felvetett témák túl­nyomó részét is saját hatás­körükben oldhatják majd meg. A költségvetés helyzeté­ről és a stabilizáló intézke­désekről a képviselők már- már „megszokott módon” ké­sőn kaptak írásos anyagot. Nagyon sokan tették szóvá, hogy emiatt érdemi munká­ra és felelős döntésre nagyon nehezen képesek készülni. Nagy István, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezető­je emiatt számos nehéz kér­dést kapott. Mennyi is a költségvetési deficit? A pár- tonkívüli képviselőknek egy budapesti tájékoztatón — igaz, nem kormányforrásból — 72 milliárd forintot is emlegettek. A mi képviselő­ink tételes faggatózásba kezdtek. Nehezményezték, hogy nincs pontos adatuk a hadügyi kiadások részletei­ről, a PM képviselője férfia­sán bevallotta, hogy ebben a tekintetben ő sem teljesen tájékozott. Akadt, aki a Sta­tisztikai évkönyvet idézte, mely világosan megmutatta, hogy nálunk tavaly a terme­lés szinte nem is emelkedett. Maradva a költségvetésnél, azt is szerették volna tudni, hogy melyik társadalmi szer­vezet milyen mértékben rö­vidül meg, ugyanis némelyik­nek van tulajdona, mások­nak pedig nincs. Szóba ke­rült a napokban bejelentett áremelés is. Az egyik képvi­selő nehezményezte, hogy a benzin és a gáz árát is emel­ték. A kormány ugyanis azt mondta, hogy támogatásle­építésekből kíván pluszbevé­telhez jutni. Mindkét ter­mék messze nyereséges vi­szont és támogatásban egy­általán nem részesül. Az ilyen és hasonló lépések megkérdőjelezik a vezetés szavahihetőségét. A gazdaság csak a politi­kai rendszer után mászhat ki a gödörből, jelentette ki az egyik képviselő. Hozzátette, a késlekedésre egyszerűen nincs idő. Ezután fejtegetés­be kezdett: elsősorban nyu­gati nyitás segíthet — han­goztatta. Ehhez azonban meg kell tanulnunk velük egy nyelven beszélni, ez pedig nem lehet más, mint a de­mokrácia és a jogállami­ság sürgős megteremtése. (Folytatás az 1. oldalról) az kívánatos lett volna, to­vább fokozta a gondokat a korábban nagy számban hoz­zánk látogató lengyel turis­ták tartózkodása, többek kö­zött ezzel is magyarázható, hogy a megyei vendégéjsza­kák száma jelentősen vissza­esett. Ami viszont bíztató: a megyei tanács a Felső-Tisza- vidék idegenforgalmának fejlesztésére kiírt pályázatá­ra tizenhárom pályamű ér­kezett, melyek seregnyi hasz­nosítható ötletet hoztak. Le­hetővé vált a belföldi járatok fogadása, indítása a nyíregy­házi repülőtéren, s ez be­láthatatlan lehetőségekkel kecsegtet; idegenforgalmi alapítványt hoztak létre, melyből bárki részesedhet, ha életrevaló javaslattal áll elő. Rengeteg tennivaló vár az idén is a szabolcsi, szatmári idegenforgalmi szakemberek­re. A propagandamunka ja­vításának szükségességét már említettük, de tervbe vették az ifjúsági turizmus megélénkítését, a gyógy- és vadászturizmus kiterjeszté­sét, s az egyik leglátványo­sabbnak ígérkező vállalko­zás: megpróbálják nemzetkö­zivé tenni a nemrég új színt kapott Nyírségi ősz rendez­vényeit. A további tennivalók közül kiemelkedik a pápa 1991-ben tervezett magyarországi láto­gatása, melynek során a hí­rek szerint felkeresi Mária- Pácsot is. Azv alkalmat fel­használva nagyobb teret kell majd szentelni a Dél-Nyír­ség értékeinek bemutatására. Már most gondolkozni kéll azon is, miképpen részesed­hetünk a tervezett világkiál­lítás nyújtotta előnyökből, igaz ezért nekünk is tenni kell. Felemás tapasztalatok szűr­hetők le a kishatárforga- lomból. Március elseje óta több mint egymillió belépést regisztráltak a határon, a kereskedők, ha meg-meg- inogtak is, eddig állták a ha­talmas rohamot. A tumultu­sok a déli órákban azonban sajnos a határ menti üzle­tekben mindennaposak, ugyanez mondható el a pénz­beváltó helyekről is, csak itt folyamatos a zsúfoltság. Ért­hetetlen a megyei pénzinté­zetek magatartása, többsé­gük pontosan úgy dolgozik most is, mintha az égvilágon semmi sem történt volna az elmúlt hetekben. A tiszavasvári Munka Ter­melőszövetkezet az utóbbi tizenöt évben egyenletesen javuló eredményeiért Mi­niszteri Dicsérő Oklevélben részesült. A kitüntetést Lász­ló András, a megyei tanács elnökhelyettese pénteken dél­előtt adta át Moravszki Györgynek, a szövetkezet el­nökének. A termelőszövetkezet veze­tői bebizonyították, hogy mezőgazdasági termeléssel is lehet komoly jövedelemihez juttatni, a tagságot. Tavaly az egy főre jutó bruttó jöve­delem elérte a 160 ezer fo­(Folytatás az 1. oldalról) renesére nagy része — dol­gozik, mások vég nélkül ülé­seznek, tüntetnek, szervez­kednek, követelnek — zöm­mel a dolgozó emberek rová­sára. Az ellenzékiek egy ré­sze például meghirdette az új földosztást, kisüzemeket akarnak a nagyüzemek he­lyett, támadják a mezőgaz­daság meglévő szervezeti kereteit, a kormányt, az MSZMP-t. A válság megol­dását sürgetik, de a megol­dást a zűrzavarkeltés nem segítheti elő. Mi azt mond­juk, hogy sürgősen kiutat kell találni és ebhez már nem elégséges a tegnapi po­litika és annak eszközei. Az MSZMP híve a demokratizá­lódásnak, a többpártrend­szernek, de elengedhetetlenül szükségesnek tartja a meg­egyezést, az összefogást, a jó­zan cselekvést. rintot. A fiataloknak, épít­kezőknek nyújtott 50—100 ezer forint hosszú lejáratú kamatmentes hitel, az üze­mi étkeztetéshez, valamint a tagok üdültetéséhez adott jelentős támogatás mind sze­repet játszik abban, hogy az ott dolgozók közérzete jobb a korábbinál. A szövetkezet fő profilja a növénytermesztés. Ebből az árbevétel összesen 85 millió forint volt. Állattenyésztésből — sertéstenyésztés, halászat, szarvasmarha és juh ágazat — az év végén 62 millió fo­rinttal lettek gazdagabbak, A szövetkezet bor- gyümölcs (ésik) Rój Medvegyev: ítéljen a történelem (5.) Megbecsült szakértelem I Tiszavasvári Munka Tsz kitüntetése A terror nem ismert kíméletet A Sztálin által létrehozott terrorgépezet egyik első ele­me az ártatlan emberek le­tartóztatása volt. A gépezet nem csupán a kényelmetlen embereik elszigetelésére vagy megsemmisítésére jött létre. Meg íkellet tömd akaratukat is. Rá kellett kényszeríteni őket arra, hogy hamis vallo­másaikban elismerjék a kém­kedést és a kártevést, rá kellett bírni őket arra, hogy a „nép ellenségeinek” nevez­zék önmagukat. Ezt azonban a nyomozás törvényes mód­szereivel és formáival nem le­hetett végrehajtani. Ezért Sztálin a „nép ellenségeivel” szemben szentesítette a rá­hatás fizikai módszereinek alkalmazását. Kínzás, korlátok nélkül Tudjuk, hogy még a „szent” inkvizíció is bizonyos kereték közé próbálta szorí­tani a kínvallatási gyakorla­tát. A belügyi népbiztosság számára nem volt semmiféle korlátozás. Az elvadult nyo­mozók nemcsak verték, ha­nem meg is nyomorították a foglyokat. Kiszúrták a sze­müket, letépték a körmeiket, átszúrták a dobhártyájukat, eltörték kezüket-lábukat, iz­zó vassal égették őket, meg­nyomorították nemi szervei­ket. I. Hanszuvarov ismert pártmunkás a vizsgálat so­rán 10 napon át egyfolytá­ban vízben állt. Sztanyiszlav Koszior félesége elmondta, hogy férje hóhérai, miután nem sikerült őt megtörniük, 16 éves lányát bevitték abba a szobába, ahol a kihallgatás folyt, és apja szeme láttára megerőszakolták. Ezek után Koszior aláirt minden „val­lomást”, lánya pedig, a bör­tönből kikerülve, vonat alá vetette magát. ■ Előfordult, hogy a férjet felesége, a fe­leséget férje szeme láttára kínozták meg. Iszaak Rubin húga a kö­vetkezőket írta bátyjáról: „Minden eszközt bevetettek, hogy megtörjék... Közölték például vele, hogy a felesége súlyos beteg, amire azt felel­te: Nem tudók rajta segíteni, magamon sem tudok segíte­ni. Előfordult, hogy a vizsgá­lótiszt barátságosan beszélt vele: Iszaak Iljics, erre a pártnak van szüksége. Egy­idejűleg folytak az éjszakai kihallgatások is. Ilyenkor egyetlen percre sem huny­hatta le a szemét, azonnial felkeltették, záporoztak a .kérdések, gúnyolták lelki erejét, „mensevik Jézuská- naík” nevezték. Egyik éjjel levitték a pincébe, ahol több börtöntisztviselő és egy Va- sziljevszkij nevű fogoly vár­ta. Ennek fivérem jelenlété­ben a következőt mondták: Magát azonnal agyonlőjük, ha Rubin nem tesz vallo­mást. VasziljevsZk'ij térden állva könyörgött a fivérem­nek: Iszaak Iljics, mibe ke­rül magának vallomást teni- ni?! A fivérem azonban ren­díthetetlen és nyugodt ma­radt, még akkor is, amikor VasziljevsZkijt ott helyiben agyonlőtték. Annyira biztos volt az igazában, hogy még ezt a szörnyű megpróbálta­tást is elviselte. Másnap éj­jel ismét levitték a pincébe. Ezúttal egy fiatal egyetemis­tának látszó embert talált ott. Amikor az egyetemistá­val közölték: Magát agyon­lőjük, mert Rubin nem tesz vallomást, a fiatalember széttépte a mellén az inget és felkiáltott: Fasiszták, csendőrök, lőjetek! Azonnal agyonlőtték. A fiatal fiú ki­végzése megrendítette fivé­remet.” Alefcszej Sznyegov tanúsá­ga szerint a belügyi népbiz­tosság leningrádi részlegé­nek kmzókamráiban néhány foglyot a betonpadlóra ül­tettek és négy oldalról szö­gekkel kivert ládával borí­tották be. Felül egy rács volt, amelyen keresztül a foglyot naponta egyszer megnézte az orvos. Ilyen egy köbméteres ládába ültették a kis terme­tű Sznyegovot és a hórihor- gas Pavel Dibenkót, az első szovjet kormány hadügyi népbiztosát. Ügy hírlett ,hogy ezt a módszert a finn titkos­rendőrségtől kölcsönözték. A belügyi népbiztosság a Ges- tapótól is átvett kínvallatási módszereket és tapasztalato­kat. Amikor a foglyot a kihall­gatásra vitték az egyik ezre­des egy pohárba vizelt, és felszólította a rabot, hogy igya ki. Ha az nem tett ele­get ennek az ocsmóny köve­telésnek, sokszor ott pusztult anélkül, hogy kihallgatták volna. Szűrén Gaaarjan ta­núsága szerint, miután Szo- szo Buiacsidzétől, a grúz had­osztály parancsnokától nem sikerült a kívánt vallomást kicsikarni, kínvallatói fel­metszették: a hasát és a hal­dokló Szoszót az egyik cellá­ba hajították. (...) Kivégzések a pincében A „legsúlyosaibb büntetés­re” ítélteknek csupán egy ré­szét tartották valamilyen ok­nál fogva néhány napig, vagy olykor hónapokig sira- lomháziban. A legtöbbjüket mindjárt a tárgyalás után ki­végezték. Ez különböző mó­don történt: az embereket- tarkán lőtték a lépcsőn vagy a börtönfoiyoisón, csoporto­san agyonlőtték őket a pin­cében. Egyes elbeszélések szerint, a kivégzések idején egy traktormotort járattak, hogy az utcán ne hallják a Sztálin a 30-as évek végén. lövéseket. Más moszkvai börtönökből a város környé­kére vitték kivégzésre a fog­lyokat. J. P. Frolov felje­gyezte a kísérőcsaipatok egyik katonájának az elbe­szélését. A katona többször kísért főbelövésre ítélt em­bereket. Az egyik moszkvai temető mögötti üres térre vitték őket. S ott a temető fala tövében lőtték agyon az elítéltéket. Két ember fog­lalkozott ezzel, akik ott lak­tak egy viskóban. Amikor a ildsérőosztag odaszállította az elítélteket, a kunyhóból elő­jött az egyik részeges arcú férfi, átvette az Okmányokat és a foglyokat, s ott helyben mindjárt agyon is lőtte őket. A viskóban, amelybe a ka­tona egyszer bement, az asz­talon Ikét üveg állt. Az egyik vízzel, a másik vodkával te­le. Embertelen börtönállapotok Azokra az emberekre, aki­ket nem végezték ki, több­éves börtön várt. Ezekben a börtönökben a rendtartást a végletekig megszigorították. Az egyszemélyes cellákba akár öt embert is, a tízsze- mélyesékibe pedig 40—50 em­bert zsúfoltak össze. A fog­lyoknak megtiltották, hogy az ablakhoz menjenek, hogy nappal a priccsen heverje­nek, sőt olykor még azt is, hogy beszélgessenek. A leg­csekélyebb ürüggyel magán­zárkába csukták őket, meg­vonták tőlük a sétát, a leve­lezést. „Az egyik cella ajtaja előtt megállítottak — mondja el visszaemlékezéseiben M. Isov, volt katonai ügyész. — A felügyelő kinyitotta a zá­rat, feltárta az ajtót és szó szerint betuszkolt a cellá­ba. .. Ha visszagondolok ar­ra, amit a mennyországról és a pokolról hallottam, hát ez a cella igazi pokol volt. A 40 négyzetméteres cellá­ban mintegy 270 embert tar­tottak. Az emeletes priccsek- kel zsúfolt cellában kellett valahogy elférniük az oda beterelt foglyoknak. Az em­berék ott nyomorogtak a priocsék alatt, a priccsöken, sőt a sarokban a nagy kübli fedelén is.” Kujtoisevben sók foglyot helyezték el a tágas börtön­pincében, ahol a központi fűtés csövei húzódtak. Nyá­ron a foglyok a pincében 33 rovarfajt számoltak össze, a többi között legyet, tetűt, bolhát, poloskát és csótányt. Az emberek testét fökélyek borították el, s iszonyú kíno­kat Okoztak. A Moszkva környéki Szu- hanov börtönben a foglyokat éheztették. Két hónapi bör- tönkoszt után az emberből csak csont és bőr maradt. A börtön az épület pincéjében és alsó szintjén volt, a felső szinteken üdülőt rendeztek be a belügyi népbiztosság munkatársai számára. (Keddi számunkban követ­kezik: Ordzsonikidze halála) A továbbiakban Rerecz Já­nos szólt a gazdasági helyzet változásairól, a lakosságot érintő áremelésekről, vala­mint arról, miként készül a párt a következő hónapok feladataira, a választásokra. Az elismerő oklevéllel kap­csolatban a KB titkára meg­említette: a szocialista muri- kaverseny hivatalosan meg­szűnt, de nem szűnhet meg a versengés a jobb, a nagyobb eredmények eléréséért. (Seres) ★ Berecz János a nap továb­bi részében a magyar-szov­jet határ különböző pontjain ismerkedett a kishatármenti forgalom helyzetével, a vám- és határőrség munkájával, ‘majd interjút adott a Kelef- Magyarországnak, amit ké­sőbbi számunkban közlünk. és szeszfőzdéjének jövedelme az utóbbi évek egyre hátrá­nyosabb szabályozói miatt most már elhanyagolható. Tiszavasváriban a fenti eredményeket korszerű tech­nológiák alkalmazásával, a szakértelem megbecsülésével érték el. A termelőszövetke­zetben húsz egyetemi és fő­iskolai diplomával rendelke­ző szakember irányítja a ter­melést. A múlt évben elké­szült egy korszerű Ka-hyb termelési rendszerben műkö­dő sertéstenyésztelepük. Az idén csatlakoztak egy korlá­tolt felelősségű társasághoz, és így ezentúl nyugati csúcs- technológiával működő ter­ménytisztító gépsorral pró­bálják exportképessé tenni termékeiket. Minden remé­nyük megvan arra, hogy me­gyénk eme csücskében mód­szereikkel magukkal ragad­ják a térség többi mezőgaz­dasági üzemeit, és minden téren élen járó, magas kul­túrájú mezőgazdasági terme­lés centrumává váljanak. Pénteken a dicsérő okleve­lek átadása után miniszteri kiváló dolgozó kitüntetésben részesült Póka Ferenc gépe­sítési főüzemág-vezető. Ényi István raktáros és Széki Miklós tmk-dolgozó. Nagy Károlyné pénztáros TÖT-ki- tüntetést kapott. Hárman munkahelyi kiváló dolgozó kitüntetést vehettek át. (száraz) Jelöltek programja (Folytatás az 1. oldalról) önkormányzó közösségekre épülő jóléti társadalom meg­teremtésének a híve. A KISZ utódszervezetén be­lül a fiatalok valóságos igé­nyére, érdeklődésére épülő kisközösségek létrehozását javasolja az idejétmúlt alap’- szervezeti szerkezet helyett. A pillanatnyi politikai érde­kek azonossága mentén ak­ciószövetségek megkötését szorgalmazza az MSZMP- vel. Törekedni kell szerinte a tartós szövetség kiépítésé­re, a reformkommunista szárnnyal. Szintén alelnöknek jelölték Szakács Istvánt, a mátészal­kai városi KISZ-bizottság je­lenlegi titkárát, ö a beszél­getések során azt hangoztat­ta, hogy az ifjúságot a poli­tikai súlyának tudatára kell ébreszteni. Meg kell terem­teni a valós politikai teret, s ifjú politológusokat kell a népképviseleti szervekbe jut­tatni. Esélyegyenlőséget kell teremteni úgy, hogy mind Nyíregyházán és mind Sza- bolcs-Szatmár bármely terü­letén az állampolgár alanyi jogán biztosítva legyen az első munkahely, lakás lehe­tősége, a művelődés, sporto­lás, egészségügyi ellátás tár­sadalmilag elfogadható szín­vonala. Mindezt a Szabolcs- Szatmári Ifjúsági Szerveze­tek Szövetsége kovácsolhatja politikai tőkévé, de csak tet­tekkel lehet eredményt elér­ni. (m. m. I.) Berecz János megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents