Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-19 / 116. szám
1989. május 19. Kelet-Magyárország 3 Termék- és elnökváltás egyszerre Menedzser vezetőt! I Ahogy mondani szokás, a baj nem jár egyedül. A Ugykállói KÄLLTEX Ruhaipari Kisszövetkezetnek is Mg lenne az újabb és újabb termékváltás gondja. Most nem hiányzik számukra az elhúzódó elnökválasztás, minden nyűgével együtt. Váratlanul érte a kisszövetkezet tagságát Németh László elnök lemondása a tavasz elején. Öt úgy könyvelték el, hogy a novemberi tisztújító választáson rivális nélkül fog győzni. Távozása egyik napról a másikra elnökválságot okozott a KÁLL- TEX-nél. Ha... Tulajdonképpen ha Csonka István elnökhelyettes azonnal vállalja az első számú vezetői beosztást, a tagság ráadta volna voksát. Már csak azért is, mert a műhelyben is ugyanúgy érzik a forgalom visszaesését, a gyakori termékváltásokat. Ezt elnök nélkül nehéz megoldani. Tavaly 220 modellt ajánlott partnereinek a kisszövetkezet, idén május elejéig már több mint nyolcvannál tartanak. Hiába vittek ki 20 modellt az NDK-ba. abból kettőt rendeltek. Ráadásul a nagyszériás és kelendő tollaskabátok, -dzsekik értékesítése csökkent a nyugati piacon, amit a divat gyakori változásával és az egymást követő, szokatlanul enyhe téllel magyaráznak. Az elnökhelyettes vállalta az elnöki tisztséget, de egyhónapos gondolkodási időt kért. Ebben a helyzetben nem szabad elkapkodni a döntést, indokolta kérését. Ezek után a jelölőbizottság annak rendje és módja szerint végigkérdezte a 36 fős tagságot. Bár 45-en tagok, kilencen huzamosabb ideje hiányoznak. Pályázzanak — A bizottság a vezetőségnek a tagok véleménye alapján azt javasolta — mondta Kádár Ferenc vezetőségi tag —, hogy hirdessük meg a sajtóban a pályázatot és a beérkezett pályázók közül döntsünk. Különösebb kifogás nem merült fel Csonka István ellen, hiszen három éve dolgozik a kisszövetkezetnél műszaki vezető beosztásban. Szakmai hozzáértésével nincs gond, vezetői képességét nem kritizálták. Mégis, ez a bizonytalanság, egy-két korábbi sérelem miatt a többség a pályázat kiírására szavazott. Mik voltak ezek a sérelmek? Egy-egy keményebb szó, igényesebb munkavárás, a nyugati piacon is elfogadott maximált minőség követelése? Csak találgatni lehet. Persze az új elnök választásáig cseppet sem könnyű az elnökhelyettes munkája. Az" elnöki döntés joga az övé. A kisszövetkezet a tavaly megkezdett profilváltást az idén folytatja, a sportruhákról áttérnek az igényesebb női konfekció készítésére. Ehhez korszerűsítették a szabászati és vasalási technológiát. — Most nincs idő korteshadjáratra — mondja Csonka István. — Az a legfontosabb, hogy megtaláljuk azokat a külföldi partnereket, akiknek bérmunkában dolgozhatunk. Korábban a tőkés és szocialista export miatt alig szállítottunk belföldre, emiatt idehaza nem ismerik a nevünket és a szűkülő kereslet miatt nehéz betörni a piacra. A munkanapjaim azzal telnek, hogy járok munka után, próbálok a modellekkel újabb piacot találni. A legjobbat... A gyakori átállás figyelmet, felkészültséget követel a dolgozóktól, akik emiatt zúgolódnak, zsörtölődnek, hiszen nem érik el korábbi keresetüket. A figyelem is megoszlik, a téma most mindenekelőtt a közelgő elnökválasztás. Találgatják, ki lesz a legjobb, győzködik egymást: A belső szakember mellett az szól, ha lesz ilyen, hogy ismeri a kisszövetkezet életét, zökkenőmentesen át tudja venni az irányítást. Külső szakember megválasztásával agilis, menedzser típusú vezetőt akarnak a tagok. Mindkettő mellett érvek és ellenérvek szólnak. Május 15-ével lezárult a határidő, hárman adták be pályázatukat. Ezután a tagság kezében a döntés. (cs.—m.) Mit akarnak a parasztok? Agrárvita minden szinten AZ EGYIK SZEMÜNK SÍR, a másik meg nevet! Kesergünk, mert súlyos terhek alatt roskad a mezőgazdaság, de némi bizakodásra adhat okot, hogy már érződik a változtatás szele — így a parasztember azon a tarpai fórumon, amit nemrég tartottak a párt agrártéziseit megvitatandó a községben. A felszólalásokból csakhamar kitűnt; érzi, átérzi a falusi ember a mezőgazdaságra nehezedő nyomást és a jobbító szándék vezérli gondolatait. Az első kritikai észrevételt Ábrák Imre, be- regdaróci téeszelnök fogalmazta meg: Tovább nem tartható az a helytelen beidegződés, hogy amit megtermelnek a téeszek, azt másutt dolgozzák fel és megint mások értékesítik. Így a termelő, a feldolgozó és a piaci szféra teljesen elkülönül egymástól, ami jó néhány ellentmondás táptalaja. Több hozzászóló is megfogalmazta, hogy- az. a korábbi nézet, miszerint a téesz legyen a falu felemelkedésének, fejlődésének támasza, irreális elgondolás pénz hiányában. A felszólalók nagy része annak a véleményének adót hangot, hogy megfelelő ár, adó és támogatáspolitika nélkül nem képzelhető el az ágazat reformja. Miközben a gépek, műtrágyák, növényvédő szerek, vetőmagok ára folyamatosan emelkedik, a fel- vásárlási árak tudomást sem vesznek erről. A FÓRUMON A LEGTÖBB INDULATOT" a tulajdonviszonyok tervezett változtatása hozta a felszínre. Abban egyetértettek a résztvevők, hogy a téesz, az állami gazdaság és a nagygazda legyen egyenrangú; ne élvezzen egyik a másik rovására előnyöket. Az egyik hozzászóló felvetette, hogy véleménye szerint a tézis alkotói figyelmen kívül hagyták, hogy ezután ki fogja megművelni a földet, mert akik korábban ezt tették, azok ma is a téeszekben robotolnak. Megkérdezte-e valaki egyáltalán a parasztoktól, hogy akarnak-e „igazi tulajdonosokká” válni akkor, amikor a termelés biztonsága, az értékesítési fonákságok mindezt megkérdőjelezik. Sokan még azt is kétségbe vonták, hogy ez a réteg helyzetéből adódóan meg tudná venni a földet. Többen aggodalmukat fejezték ki; ha továbbra is a jelenlegi szabályozás szoron- gatottságában kell dolgozni, vajmi kevés a talpraállás esé-_ lye. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságok támogatásra szorulnak, különben az elsorvadás veszélye fenyegeti őket. Mások szerint a szerkezetváltásra a mező- gazdaságban is szükség van és csak a nyereséges gazdálkodás lehet az elfogadható mérce. Nagy Zsigmond tarpai téeszelnök borúlátásának adott hangot, amikor a piackutatásra irányította rá a figyelmet. Évekkel ezelőtt a napraforgó termesztése jó eredménnyel kecsegtetett a helyi téeszben, aztán az értékesítési nehézségek következtében kénytelenek voltak átállni másra. Most pedig ismét jó ára van a növénynek. A másik dilemmája a téeszeknek, hogy húst termeljenek vagy tejet. A PIACI ELŐREJELZÉSEK kiszámíthatatlanok, erre stratégiát alapozni nem lehet. Az elnök arrA is beszélt, hogy a falusi ember fenntartásokkal fogadja a vállalkozásokat. Hiába adták ki bérbe az almást Tarpán, Gyarmatról több jelentkező akadt, mint a községből. Érdekeltté kell tehát tenni a téeszeket éppúgy, mint a kistermelőket, hogy munkájuk megtérüljön, mert csak a nyereséges gazdálkodás lehet hajtóereje a fáradságot nem ismerő parasztoknak, gazdálkodóknak ... Csonka Zsolt DÍSZ- ÉS HÁZTARTÁSI ÜVEGMŰVEKET készítenek ólomkrlstályból és káliból az üvegipari Művek vásárosnaményi gyárában. Az üvegcsiszoló szakma ifjú művelőinek képzését tanműhellyel segíti a gyár. Képünkön: Szikora Andrea harmadik osztályos tanuló süteményes dísztál peremét formálja. (S. A.) Tanítson vagy gazdálkodjon a pedagógus? A kulcsszámok minimumán Vélemények, javaslatok a kongresszusi küldöttek útravalójából Ezen a hét végén, Budapesten tartja XIII. kongresszusát a Pedagógusok Szakszervezete. A tanácskozáson 17-en képviselik megyénket. A küldöttek ma reggel utaznak el a kongresszusra. Néhányukat arról kérdeztük, mit kívánnak szóvá tenni, illetve milyen gondokat,' javaslatokat szeretnének viszonthallani a mostani, a pedagógus-szakszervezet életében talán mérföldkőnek számitó országos kongresszuson. Szabó Antalné, Nagykálló Korányi Frigyes Gimnázium: ,N«m értek egyet..." — Itt van például a bérkérdés. Nem értek egyet szakszervezetünk központi vezetőségének szeptemberi döntésével, amely szerint a várható fizetésemelés úgy történne, hogy a megadott százalékkal mindenkinek automatikusan emelik a bérét. A központi vezetőség erről délután szavazott, amikor a vidékiek persze már eljöttek ... Így nem tehették szóvá, hogy ezzel a módszerrel megmaradnának a már jelenleg is tetemes különbségek a főváros és az ország többi része között. Azt viszont nagyon helyeslem, hogy nemcsak a pedagógusok fizetését emelik, hanem mindenkiét, aki az oktatásügyben dolgozik, tehát például a technikaiakét is, akik nagyon keveset keresnek. Egy másik dolog: jó lenne, ha a szakszer,vezetünk alapsza£ gy újsághír nyomán értesültem, hogy külföldön újabb szagosfilmet mutattak be. A széksorok alatt elhelyezett csövekből, a film cselekményével összefüggő huszonnyolc féle illat száll a nézők orra alá. Egyes filmszakemberek szerint ez a jövő útja. Ha nem tévedek, az új film kritikusa eképpen méltatta az alkotást: „Kétségtelen, hogy a Rejtély a sajtgyár- ban című film merőben új formájú, művészi munka. A rendező biztos kézzel fogta össze a szagokat. A pálpusztai etős, megrázó illata miatt javasoljuk, hogy a filmet csak 18 éven felüliek szagolhagymaillatból — úgy érezzük — kevesebb több lett volna. A közelharc a gengszterekkel a benzinhassák. Ellenben mélyet, kellemeset szippanthatunk az orgonaliget illatából, ahol Fred otthagyta Ali- ce-t. Elragadó az éttermi jelenetben a kacsasült szaga párolt káposztával. Ám később a konyhában, ahol Fred elfogja a bankrablót, a fokkút előtt kitűnően sikerült. Brávó! Mindent éreztünk. Nem volt kár a benzinért. Mélyen átszagolt, alaposan megformált illat a kelkáposztaszag a nyomortanyán, ahol a milliomos rongyszedőnek álcázza magát. Mikor a szerencsétlen lányt megtalálják a vöröshagymaraktárban, igaz könnyeket sírunk. A film hibáit sem hallgathatjuk el. Mikor Fred uzsonna közben szerelmet vall Alice-nak, miért van a sült szalonnának birsalma szaga? Ennél a felvételnél a rendező valószínűleg náthás lehetett. De mindenért kárpótolnak a gyönyörű virágillat-felvételek. Az ibolya két-három szagos szerepében is maradandót nyújtott. Jók voltak még bodzafa, Opera kölni és a Fővárosi Gázművek.” Galambos Szilveszter bályát úgy változtatnák meg, hogy ne a bruttó kereset, hanem a szeptemberi személyi besorolási alapbér legyen a szakszervezeti tagdíj alapja. Végül megemlítem, hogy csak akkor tudjuk elfogadni a szövetségi rendszert, ha ismerjük a kidolgozott programot, tehát azt is látjuk, mit tudnak, akarnak tenni az oktatásban dolgozókért. Differenciáljanak Szakszonné Csepei Katalin, Mátészalka, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola: — Mi azt javasoljuk, hogy a megígért béremelésnél differenciáljanak a megyék között, mert csak így lehet csökkenteni a hátrányokat. Ezenkívül úgy érezzük, nagyon ki vagyunk szolgáltatva a tanácsok költségvetésének. Ezért fordulhatott elő az egyik községben, hogy a pedagógusok bérmaradványát a tanács nem osztotta szét az érintettek között, hanem „dologiasította”, vagyis elköltötte másra ... De olyan is volt, hogy a pedagógusok bérét az egészségügyiek adták oda... A pedagógus amúgyis „röghöz kötött", ha állást változtat, még arra sincs garancia, hogy új helyén legalább a régi fizetését megkapja. „Ne nélkülünk döntsenek..." Harcsa Zoltánná, Nyíregyháza, 18-as óvoda: — Nagyon sokat vár a tagságunk ettől a kongresszustól. Én sem tudom megkerülni a bérkérdést. Áprilisban alakult meg szakszervezetünkben Nyíregyháza és körzetének óvodai tagozata, és kiszámoltuk: nálunk a fizetések 1920 forinttal alacsonyabbak, mint más megyékben! Nagyon keveset tudunk adni a pályakezdőknek, de a többiek is általában kulcsszámuk minimumát kapják. Azt is sérelmezik az óvodákban dolgozók, hogy nálunk nem lehet túlórát tervezni a költségvetésbe, pedig a gyakori helyettesítések miatt nagy szükség lenne rá. Javasolni fogjuk a kongresszusnak, hogy az óvoda is, számítson alapképzésnek, és akkor ez a gondunk is megoldódna. A már említett tagozatot is többek között ilyen céllal alakítottuk meg. Szeretnénk közzétenni a kongresszuson egy országos felhívást a pedagógus-szakszervezet óvodai tagozatának megalakítására, mert úgy gondoljuk, a jelenlegi formában mi nem kapunk megfelelő érdekképviseletet. Nem akarjuk, hogy nélkülünk döntsenek — rólunk. Megélni a fixetésből Szerencsi István, Nyíregyháza, 110-es Szakmunkásképző Intézet: — Szeretnénk, ha ez a kongresszus tenne azért, hogy a pedagógusok egyenrangúak és egyenlőek legyenek, az ország bármely részén éljenek is. Szeretnénk végre becsületesen megélni a fizetésünkből, és nem arra kényszerülni, hogy önképzés, pihenés helyett nyulat tenyésszünk, paprikát vagy uborkát termesszünk ... Aztán : véleményem szerint tarthatatlan, hogy gyártjuk a bizonyítványokat, akár van mögötte tudás, akár nincs. Miért nem lehet annyi osztályról adni bizonyítványt, ahányat a gyerek valóban eredményesen elvégzett? A szakmunkásképzőben különösen gyakran tapasztaljuk, hogy nyolc általánosról van bizonyítványa annak is, aki csak eltöltötte ezt az időt az iskolában. Aztán eljön ide a gyerek és, hogy a saját gyakorlatomból hozzak egy példát, nem tudja visszaolvasni a saját dolgozatát... Sokan szinte megőrzésre kerülnek be a szakmunkásképzőbe. Pedig ennek az országnak kulturált, szakmájukat magas fokon művelő munkásokra lenne szüksége! Gönczi Máris
