Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-19 / 116. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. május 19. A Minisztertanács közleménye a háztartási energiahordezók és a benzin fogyasztói árának emeléséről Az állami költségvetés hiá­nya szükségessé teszi a kü­lönböző támogatások csök­kentését. Erre a kormány a gazdaság külső pénzügyi egyensúlyának^ fenntartha­tósága érdekében is kötele­zettséget vállalt. A háztartá­si energiák fogyasztói árá­nak korábban elhatározott és most megvalósuló emelésére alapvetően a támogatások mérséklése miatt kerül sor. A Minisztertanács döntése alapján a közforgalmú úthá­lózat fejlesztésére és fenn­tartására „útalapot” kell lét­rehozni. Az alap pénzügyi fedezetéül részben a motor­benzinek fogyasztói áremelé­se szolgál. Az áremelés kö­vetkeztében keletkező álla­mi többletbevétel teljes egé­szében az útalapba kerül. A kormány kötelezte a közle­kedési, hírközlési és építés­ügyi minisztert, hogy dolgoz­za ki az útalap képzésére és működésére vonatkozó sza­bályokat. Az alap felhaszná­lását társadalmi bizottság el­lenőrzi. Ennek munkájában részt vesznek az Országgyű­lés illetékes bizottságainak képviselői is. A háztartási energiahordo­zók ára (díja) 1989. június 1-jétől átlagosan 20 százalék­kal növekszik. Ezen belül a szén ára átlagosan 47 száza­lékkal, a briketté 39 száza­lékkal, a kokszé 30 százalék­kal, a tűzifáé 43 százalékkal, a háztartási tüzelőolajé 15 százalékkal, a propán-bután gázé 20 százalékkal, a távhő­szolgáltatásé 27 százalékkal emelkedik. A vezetékes gáz díja 20 százalékkal nő. Egy­idejűleg az ország néhány te­rületén még érvényesülő ala­csonyabb díjak — a területi különbségek mérséklése ér­dekében — az átlagosnál na­gyobb mértékben emelked­nek. A villamos energia nap­pali díja — ugyancsak a te­rületi különbségek csökken­tése miatt — csak Budapes­ten emelkedik 36 százalék­kal. Az országosan egységes éjszakai áram tarifája, vala­mint a vidéki áramdíjak nem változnak. Az átlagos árvál­tozási mértékeket az alábbi tényleges árak szemléltetik- például a Budapesten vásá­rolt berentei (mosott) rostált aknaszén pályaudvari telepi fogyasztói ára 100 kilogram­monként 67,50 forintról 98,00 forintra, az import lángbor­sószéné 175,60 forintról 273,00 forintra, a tatabányai tojás­briketté 117,50 forintról 159,50 forintra, az extra dió I. kokszé 320,00 forintról 412,60 forintra, a tűzifáé 117,00 forintról 164,00 forint­ra nő. Budapesten a szilárd tüzelőanyagok házhozszál­lítási díja a 100 kilogram­monkénti 9,80 forintról 19,80 forintra változik. A háztartási tüzelőolaj li­terenkénti ára 8,00 forintról 9,20 forintra emelkedik. Az 5 kilogrammnál nagyobb töl­tési súlyú palackban forgal­mazott propán-bután gáz ki­logrammonkénti ára a fűté­si idényben 9,20 forint, a fű­tési idényen kívül 6,80 fo­rint lesz. A távfűtés légköb­méterenkénti díja 34,20 fo­rintról 43,20 forintra, a táv- melegvízszolgáltatás víz­köbméterenkénti díja pedig 17,40 forintról 22,20 forintra emelkedik. A villamos ener­gia nappali áram kilowatt- óránkénti díja Budapesten 45 fillérrel, 1,25 forintról 1,70 forintra nő. A vezetékes gáz­nál és a villamos energiánál a felemelt díj csak az au­gusztus 1. után leolvasott fo­gyasztásra érvényes. A motorbenzin fogyasztói ára 1989. május 19-től lite­renként 2 forinttal, a kevés­bé környezetszennyező ólom­mentes benziné literenként 1 forinttal emelkedik. (MTI) Csenger: Hz áfész kedvezményei A szövetkezeti dolgozók érdekében hozott jogszabá­lyok érvényesüléséről hall­gatott meg beszámolót töb­bek között május 18-án a Csengeri Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának ülése. Mint a tanácskozáson el­hangzott, a Csenger és Vi­déke ÁFÉSZ nagy figyelmet fordít a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tására, a szociálpolitikai cé­lok megvalósítására, a mun­kavédelmi előírások megtar­tására, a munkafegyelem ja­vítására. Évenként felülvizs­gálják a megkötött kollektív szerződéseket, s szükség ese­tén módosítanak is rajta. Természetesen a módosítás­kor minden esetben kikérik a dolgozók véleményét, ja­vaslatait. A kollektív szerző­désben rögzített természet­beni és egyéb juttatások kö­zül segítik a dolgozókat la­kásépítéskor kedvezményes fuvarral, lakásvásárlási hoz­zájárulással. valamint étke­zési hozzájárulással. Fura zsákmány Etry francia ha­lászhajó Ieeénysépe Brest kikötőváros közelében, az Atlan­ti-óceán vizébe hálót engedett, a zsák­mány rendkívül ne­héznek tűnt. de a sokat tapasztalt ten­geri emberek vala­hogy csak megbir­kóztak a fogással, és azt kínkeservesen a legközelebbi kikö­tőbe vontatták. Itt került sor a zsák­mány kiemelésére. Nagy volt a halá­szok meglepetése, amikor a szerencsé­re erős hálóban egy vadonatújnak tűnő négykerekű tar­tálykocsit láttak meg. Az értékes zsákmány minden bizonnyal tengeri szállítás közben csúszhatott le a fe­hérhajóról. Nem is régen, hiszen a víz­be pottyant autó egyetlen alkatrésze sem rozsdásodott meg. Ami viszont a legfurcsább, a ritka „halat” ez ideig sen­ki sem kereste. A környékbeli szálll- tóhajók leltárállo­mányában — szinte érthetetlen — semmi hiány nem mutatko­zott. Lehet, hogy egy telefonon múlott... Nem segített a betegen - felfüggesztették munkásőrtagságát Felháborodott hangú levéllel kereste meg szerkesztősé- ségünket Radvánszki Sándorné papi lakos, amelyben meg­írta: 1989. május 11-én, reggel 6 óra előtt egy 40 éves fia­talember munkába menet rosszul lett Kisvárdán, a Mun­kásőrség épülete előtt. A vele lévő társa megkérte az ott szolgálatot teljesítő férfit, hogy hívjon azonnal mentőt. Nagy sokára a munkásőr azt felelte, nem hív mentőt, mi­vel neki a telefont csak a főnök írásos engedélyével sza­bad használni... Szerencsére egy taxi arra ment és bevitte a beteget a kórházba, elég későn, mivel a fiatalember a kórházban nemsokára meghalt. „Nem vagyok orvos, ezért eldönteni sem tudom, hogy ha időben ér a kórházba, élet­ben maradt volna-e. De ha egy százalék esély is van az életben maradáshoz, akkor is kötelessége mindenkinek, hogy segítsen. A levelet továbbítottuk a Munkásőrség megyei pa­rancsnokának azzal, hogy vizsgálja ki e példátlan ese­tet. Danes Péter megyei pa­rancsnok a következő választ adta: „A Munkásőrség Szabolcs- Szatmár megyei Parancsnok­sága megvizsgálta a klsvár- dai egység ügyeleti szolgála­tának 1989. május 11-én ta­núsított magatartását. Meg­állapítottuk, hogy ekkor idős Géczi György munkásőr volt szolgálatban. Reggel 6 óra előtt az ügyeletén valóban megjelent Buzsik István gép­kocsivezető, aki kérte, hogy hívják ki a mentőket, mert munkatársuk rosszul lett az utcán. Az egységügyeletes Rój Medvegyev: ítéljen a történelem (^.) Szergej Kirov meggyilkolása Ezer ki lencszázh armi ncnégy december 1-jén, 4 óra 30 perdkor a Színolnijban meg­gyilkolták Szergej Kirovót, az SZK(b)P Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Lenin- grádi Területi Pártbizottság első titkárát. A Kirov meggyilkolásáról szóló közleményben szó volt arról, hogy menekülési kí­sérlet közben letartóztatták a gyilkost, Leonyid Nyikola- jevet, a párt fiatal tagját. A Kirov-gyiikosság ügyében végzett első, még 1934 de­cemberében lefolytatott nyo­mozás során nem derítették fel az igazságot. Ezért 1956- ban az SZKP Központi Bi­zottsága különbizottságot ala­kított, amely több évig vizs­gálta a terrorcselekményt. A bizottság által összeállított dokumentumot nem hozták nyilvánosságra. Hruscsov, amikor megismerte a bizott­ság következtetéseit, a jelen­tést a páncélszekrényébe zár­ta és kijelentette: „Amíg a világon létezik imperializ­mus, ilyen dokumentumot nem hozhatunk a nyilvános­ságra.” 1935. február 2-án reggel Leningrádban elterjedt a hír, hogy megérkezett Sztálin. Különvonattal jött, s kísére­tében volt Molotov, Vorosi- lov, Jeszov, Jagoda, Zsdanov. A pályaudvaron Sztálint a leningrádi pártszervezet ve­zetői és a Belügyi Népbi­zottság (NKVD) vezetője, F. D. Medvegy fogadták. Azt beszélték, hogy Sztálin sen­kivel sem fogott kezet, Med­vegyet pedig kesztyűs kezé­vel pofon csapta. Nyomban Leningrádba étkezte után Sztálin a maga kezébe vette a nyomozás irányítását. Nem magányos gyilkos Kirov meggyilkolása nyil­vánvalóan nem egyedül Nyi- kolajev tette volt. 1934-ben Klrov temetése 1934-ben: (bálról jobbra) Molotov, Vorosl­lov, Sztálin és Kalinyin. többször kíséreltek meg me­rényletet Kirov ellen. Ez arra vallott, hogy az embervadá- szatot egy erős kéz irányí­totta. Ami Nyikolajevet illeti, minden forrás egybehangzó­an úgy véli, hogy ez az ide­gileg labilis ember kezdetben saját szakállára cselekedett. Ez az elkeseredett és hiú alak úgy készült Kirov meggyil­kolására, mint valami fontos, politikai akcióra. Kirov szeretett gyalog jár­ni a városban, és Nyikolajev megfigyelte, merre szokott sétálni. Kirovót természete­sen gondosan őrizték, a civil ruhás testőrök az NKVD-s Boriszov vezetésével lépcső­zetesen haladtak Klrov előtt és mögött. Az egyik séta so­rán a testőrök féltartóztattak egy emberit, aki megpróbált Kirov közelébe kerülni. Nyi- ikolajev volt az. A táskáján olyan kivágás volt, amelyen keresztül a táska kinyitása nélkül kivehette a revolverét. Megtalálták a táskában Ki­rov sétaútjainak vázlatát is. Nyikolajevet letartóztatták. Zaporozsec hallgatta ki, Ja­goda bizalmi embere, aki nemrég érkezett Leningrád­ba. Zaporozsec nem tett je­lentést közvetlen főnökének, Medvegynek, aki közel állt Kirovhoz, hanem Moszkvába telefonált Jagodának. Néhány óra múlva a belügyi népbiz­tos utasítást adott, hogy en­gedjék szabadon Nyikolaje­vet. A szabadon bocsátott Nyi­kolajev azonban ügyetlenül tevékenykedett, és egy idő múlva Kirov testőrsége ismét letartóztatta. Másodszor is elvették tőle ugyanazt a til­tott revolvert. Az NKVD le­ningrádi hivatalának furcsa liberalizmusa gyanút ébresz­tett Kirov testőreiben, de kö­zölték velük, hogy a dolog nem tartozik rájuk, és hall­gassanak, mert különben ki­zárják őket a pártból. Bori­szov azonban mégis elmond­ta a Nyilkolajevvel kapcsola­tos gyanús epizódokat Kirov- nalk. Kihallgatások és balesetek Nyikolajevet ismét szaba­don engedték, és hamarosan sikerült meggyilkolnia Kiro­vót. A leningrádba érkezett Sztálin személyesen hallgatta ki Nyikolajevet. A szemtanúk elbeszéléseit összevetve így zajlott le Nyikolajev kihall­gatása : egy nagy teremben az asztalnál ült Sztálin, Molo­tov, Vorosilov, Zsdanov és mások, oldalt pedig a belü- gyesek egy csoportja. Beve­zették Nyikolajevet. Sztálin megkérdezte tőle, miért lőtt rá Kirovra. Nyikolajev térd­re borult és a belügyesekre mutatva ezt kiáltotta: „ők kényszerítettek rá!” Erre több belügyes odaszaladt Nyi- kolajevhez és pisztolyaggyal csépelni kezdték. A vérző, eszméletlen vádlottat kivon­szolták a teremből. Leonyid Nyikolajev után' következett volna Kirov test- őrparancsnOkánák, Boriszov- nak a kihallgatása, akit rög­tön Kirov halála után letar­tóztattak, Minden letartózta­tottat személyautón vittek a kihallgatásra, Boriszovért viszont zárt teherautót küld­tek, amelynek platójára fel­szállt több belügyes is feszí­tő vasakkal. Egyikük beült a sofőr mellé. Az egyik utcá­ban, amikor a teherautó egy raktárépület fala mellett ha­ladt, a vezető mellett ülő ember hirtelen elrántotta a kormányt. A sofőrnek sike­rült megakadályoznia, hogy a teherautó a falnak ütközzön, és eljutottak a kihallgatás helyszínére. Boriszov azon­ban már halott volt. Hamis orvosszalkértői vélemény ké­szült, amely szerint halálát gépkocsibaleset okozta. Va­lójában a halál oka az volt, hogy kemény tárgyakkal üté­seket mértek a fejére. Kirov helyettese, Kulagin közölte, hogy néhány hónap­pal Klrov meggyilkolása után felikereste őt Boriszova, Ki­rov testőrparancsnokának fe­lesége, s azt kérte, hogy ve­gye a védelmébe, mert bolon­dokházába zárták és meg akarták mérgezni, de sikerült megszöknie. Ezt megelőzően az NKVD arról faggatta, hogy mit mondott neki a fér­je a Kiröv-gyilkösság előtt. Kulagin azonban semmit sem tehetett Boriszováérí az NKVD tudta nélkül. Felhív­ta ezt az intézményt, és kér­te, hogy helyezzék el az asz- szonyt egy közönséges városi- kórházban. Ez meg is történt. Néhány nap múlva Kulagin arról értesült, hogy Boriszova a kórházban meghalt: a ha­lál oka mérgezés. A tanúkat eltüntették Nem sokkal Kirov meg­gyilkolása után Medvegyet és Zaporozsecet, illetve az NKVD leningrádi hivatalá­nak több más vezetőjét bű­nös hanyagság vádjával le­váltották és a Távol-Keletre száműzték. 1937-ben vala- mennyiüiket agyonlőtték. „Feltételezhető — jelentette ki még az SZKP XX. kong­resszusán zárt beszédében Nyikita Hruscsov —, hogy kivégzésükkel el akarták tüntetni a Kirov-gyiikosság igazi szervezőinek nyomait.” Nyikolajev a tárgyaláson másként viselkedett, mint an­nak idején, amikor Sztálin kihallgatta. Elismerte, hogy előre megfontolt szándékkal gyilkolta meg Kirovót. Az NKVD egyik egykori mun­katársának a tanúsága sze­rint (ő állandó ügyeletet tar­tott Nyikolajev zárkájában, mert az öngyilkosságot kí­sérelt meg) Nyikolajev elme­sélte neki, hogyan szervezték meg a belügyesek Klrov meg­gyilkolását, s azt ígérték, életben hagyják, ha azt vall­ja, hogy a leningrádi zinov- jevisták voltak a terrorcse­lekmény kezdeményezői és irányítói. Amikor a bíróság ítéletet hirdetett, Nyikolajev ordítani kezdett és ki akarta tépni magát az őrök kezéből. A bíróság Nyikolajevet go­lyó általi halálra ítélte, az ítéletet haladéktalanul vég­rehajtották. (Következik: A terrorgépe­zet nem ismert kíméletet) ezt a kérést nem teljesítette, arra való hivatkozással, hogy a telefont magáncélú be­szélgetésre csak az egység- parancsnok írásos engedélyé­vel lehet igénybe venni. Éz nem felel meg a valóságnak! Sem a szolgálati szabályzat­ban, sem az egységparancs­nok utasításában nem sze­repel ilyen tiltás. A szolgá­lati szabályzatban — többek között — ez áll: „A munkás­őr az arra rászorulóknak kö­teles segítséget nyújtani.” Mindezekért a szolgálatot teljesítő munkásőr magatar­tását nemcsak sajnálatosnak, hanem szabályellenesnek mi­nősítjük, az esettől elhatá­roljuk magunkat és azt em­berileg mi is elítéljük! Ez a magatartás teljesen idegen a mi testületünktől. A kisvár- dai munkásőrök többsége sem ilyen, humánus cseleke­deteikre álljon itt csupán egy példa: A város térségé­ben korábban egy kigyulladt és robbanásveszélyes Dáciá­ból éppen az arra elhaladó munkásőr mentette ki a bentrekedteket, amíg társa a legközelebbi telefonhoz haj­tott és hívta a tűzoltókat. Az esetet egyedinek tart­juk, s a megyei parancsnok­ság igen szigorú és követ­kezetes intézkedéseket ter­vez, amely garancia lesz ar­ra, hogy az ilyen és hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. Nem engedhető meg, hogy az emberekért önzetle­nül cselekvő munkásőrök be­csületét az ilyen események befeketítsék. Az ilyen ember nem méltó a munkásőri tagságra; ezért az egységparancsnok az el­követő munkásőri tagságát azonnali hatállyal felfüg­gesztette.” Félbeszakadt az érettségi (Folytatás az 1. oldalról) tette: a nyíregyházi Bánki Donát Ipari Szakközépiskola vezetékes távközléstechniká­ból (egészen pontosan: veze­tékes átviteltechnikából csü­törtökön írásbeliző diákjai voltak az eset szenvedő ala­nyai. Az történt, hogy az írásbeli első két órájának el­lenőrzése után Budai Géza igazgató elment a megyei ta­nácsra, ahol közölték vele: telefonáltak a minisztérium­ból, hogy Győrben már szer­dán megírták a diákok ugyanezt a dolgozatot. Ezért a minisztérium úgy döntött, hogy az érintett diá­koknak szombaton meg kell ismételniük az írásbelit ezekben a szakközépiskolák­ban. így tehát a Bánkiban az igazgató utasítására fél 11-kor abba is hagyták az érettségizők a dolgozatírást — hiszen addig is fölöslege­sen dolgoztak. Itt — a gim­náziumi matematika írásbe­litől eltérően — az érettségi dolgozat osztályzatát nem le­het az évvégi jeggyel pótol­ni, mert ebből a szakmai tárgyból írásbelizni és szó­belizni egyaránt kell az érett­ségin.

Next

/
Thumbnails
Contents