Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-18 / 115. szám
1989. május 18. Kelet-Magyarország 3 Hz MSZMP megyei bizottságinak állásfoglalása az új alkotmány koncepciójáról A megyei pártbizottság 1989. május 12-én megtárgyalta az új alkotmány koncepcióját. Ügy ítélte meg, hogy a mai helyzetünk alkotmányozásra nem kedvező — mégis rendkívül sürgető egy új, a szerves fejlődésre kellően nyitott alkotmány megalkotása. A hatályos alkotmányt hosszú időn át nem újították meg és nem igazították hozzá a társadalmi változásokhoz. így az akkor kialakult hatalmi helyzetet rögzíti, nem tartalmazhatja a mai magyar társadalom belső kapcsolatát, szerkezetét, érdek, érték és hatalmi viszonyait. A testület javasolja, hogy az alkotmány alapvető értékeivel fejezze ki a szocialista fejlődés iránti szándékainkat és elkötelezettségünket. Ugyanakkor biztosítsa, hogy egy, a civil társadalom által kormányzott, a népszuverenitás alapján álló jogállam jöjjön létre, amelyben az állampolgárok közvetlenül és autonóm közösségeiken keresztül vesznek részt a hatalom gyakorlásában. Támogatja, hogy az alkotmány következetesen érvényesítse a hatalommegosztás elvét, szilárd biztosítékokat építsen ki a hatalom önkényes gyakorlása ellen. A* pártbizottság azt kezdeményezi, hegy az új alkotmány adjon egyértelmű választ az állami szervek és a társadalmi szervezetek kapcsolatrendszerére. Minősítse a politikai pártokat jogilag egyenlőnek. Rögzítse az állampolgárok jogát olyan politikai pártok létrehozására, amelyek hozzájárulnak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, programjuk és tevékenységük összhangban áll az alkotmánnyal. A testület szükségesnek látja, hogy a piac által szabályozott gazdaság mint alapvető célkitűzés mellett megjelenjenek a tulajdonosi reformot kikényszerítő elvek. Rögzítse a tervezet a szövetkezés szabadságát, s jelenjék meg az önkormányzati tulajdon is a tulajdon- formák között. Egyetért annak alkotmányos rögzítésével, hogy a társadalom tagjai számára biztosítsa az esélyegyenlőtlenség mérséklését, az elmaradott térségek fejlesztését. — Javasolja, hogy az alkotmány az alapvető személyiségi, szabadság- és kollektív jogokat ne az állam adományaként rögzítse, hanem azt kifejezve, hogy azok a magyar nép önfelhatalmazásán, önkorlátozásán és életrendjén nyugszanak. A jogok taxációja mellett rögzítse gyakorlásuk alapvető elveit, garanciarendszerét, s azt a tényt, hogy megsértésüket az állam szankcionálja. Fogalmazza újra a szocialista biztonság megteremtésére irányuló jogosítványokat. — Támogatja annak alkotmányos rögzítését, hogy az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő alapvető jogokat gyakoroljon, ne kormányzó parlamentként működjön. Úgy foglalt állást, hogy a második kamara létesítéséről széles körű vita döntsön. — A pártbizottság egyetért az egyszemélyi államfői intézmény bevezetésével úgy, hogy egy közepesen erős köztársasági elnöki hatalom jöjjön létre. Ügy ítéli meg, hogy a hatályos alkotmányt módosító törvénytervezetben a köztársasági elnöknek biztosított jogkör a hatalomkoncentráció irányába hat, ami nincs összhangban a hatalmi ágak egyensúlyának az új alkotmánykoncepcióban megfogalmazott elvével. Indítványozza a párttisztséggel való összeférhetetlenség kimondását. — A testület az alkotmánybíróságot az alkotmányosság és a jogállamiság nélkülözhetetlen elemének tartja. — Szükségesnek tartja a Legfőbb Állami Számvevő Szék felállítását, az állami ellenőrzés rendszerének egyidejű reformjával. — Támogatja, hogy a Minisztertanács erős, felelős, hatalmi központ legyen, ne csupán végrehajtó. Szükségesnek látja a kormány testületi jellegének erősítését és annak hangsúlyozását, hogy személyi összetétele tükrözze a mindenkori politikai erőviszonyokat. A miniszterelnöknek közvetlenül felelős, általa létrehozott, a bizalmi szavazás lehetősége által megméretett testület legyen. — Az igazságszolgáltatásról szóló fejezetet kellően kimunkáltnak tartja. Nagy jelentőséget tulajdonít a független bírói hatalom rögzítésének. A kizárólag bíróságok útján történő igazságszolgáltatás megvalósulására a bírósági szervezet reformjában kellő biztosítékot lát. — Az ügyészség önálló hatalmi ágként való továbbélése mellett foglalt állást annak érdekében, hogy a törvényesség és a jogbiztonság még elveikben sem szenvedjen csorbát. — A pártbizottság meghatározónak tartja az önkormányzatok központi államhatalom korlátjaiként történő szerveződésének lehetőségét. Ebben egyik biztosítékát látja egy modern, önszerveződő civil társadalom kiépülésének. Kezdeményezi a helyi tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegének újragondolását. Javasolja a helyi hatalmi (tanácstestületi és a helyi közigazgatási (szakigazgatási apparátus) szervek szétválasztását. Indokoltnak tartja a megyei tanácstestület hosszú távon történő megszüntetését, s ezzel párhuzamosan megyei hivatali szervezet és egy érdekegyeztető fórum létrehozását és működtetését. — Egyetért azzal, hogy az alkotmány foglalja magába a választási alapelveket, s rögzítse az állampolgárok, a politikai pártok és más társadalmi szervezetek jelöltállítási, listakészítési jogát. A testület azt javasolja, hogy az államformát, az ország zászlaját és címerét népszavazás döntse el. Hiányolja, hogy a koncepció nem szabályozza a honvédelmi és nemzetvédelmi tevékenységet. Javasolja, hogy az új alkotmányt a mai társadalmi, politikai viszonyokat megfelelően kifejező új Ország- gyűlés fogadja el. Szabolcs- Szatmár is versenybe száll a világkiállítás kínálta előnyökért Jöhet a vendég repülőn, vonaton, közúton? Decemberben döntenek arról, megkapja-e Budapest és Bécs a világkiállítás megrendezésének jogát. Noha sok szó esett már a világkiállításról, arról is: kell-e nekünk egyáltalán, mégis sokan kérdezik: tulajdonképpen mi is ez a nagyszabású rendezvény, amely körül hat évvel a megrendezése, vagy meg nem rendezése előtt ekkora vita kerekedik. Takács Józseffel, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével beszélgettünk róla, s természetesen arról is: van-e reményünk rá, hogy Szabolcs-Szatmár nemcsak az anyagi áldozatokat vállalók között lesz, de részesedhet is a kiállítás hasznából. Hidak a jövőbe — Ennek a nagyszabású rendezvénysorozatnak a középpontjában egy hatalmas nemzetközi kiállítás áll, amelyhez konferenciák, tudományos és kulturális rendezvények kapcsolódnak Megrendezési jogáért azért folyik a harc, mert az adott ország gazdasági életét egy ilyen esemény mindig megmozgatja. Megnőnek az idegenforgalmi bevételek, de fontosabb ennél, hogy kibővíti az üzleti kapcsolatokat, a lebonyolításához felépített épületek megmaradnak, ugrásszerűen korszerűsödik mindenütt az infrastruktúra, különösen a közlekedés és a szállodahálózat. Korábbi tapasztalatok szerint a világkiállításokat megelőző időben a külföldi tőke is nagyobb érdeklődést mutat, mert e rendezvényben üzletet lát. És hazánknak ez most létkérdés. Az 1995-re tervezett kiállítás — ha megrendezzük — egyedülálló lesz a kiállítások történetében. Egyedülálló, mert kéthelyszínű, két országban rendezik meg és azért is, mert szocialista ország nem volt még világkiállítás rendezője. Ha odaítéli a bizottság a rendezés jogát, akkor sem kötelező a kiállítás megrendezése, minden anyagi és erkölcsi következmény nélkül vissza lehet mondani. A világkiállítás témája mindig jelképes, akárhol rendezik. Az osztrák és magyar rendezők felkérték a Bechtel Marketing amerikai céget, amely a közös kiállítás témájára több javaslatot tett. Az előkészítő bizottság a „Hidak a jövőbe” cím javaslatot választotta, altémái pedig az egészségügy, az ifjúság, a kereskedelem, a művészet, az otthon és a tudomány lesz. Ezeket a témákat természetesen rugalmasan kell értelmezni és akkor sok minden más is hozzáilleszthető. Nyilvánvaló, hogy a sport akár az egészséghez, akár az ifjúsághoz hozzáértendő, így gazdag programot lehet megtervezni arra a fél esztendőre, amennyi ideig a világkiállítás nyitva tart. Ez adta a bátorságot ahhoz a becsléshez, hogy a kiállítást körülbelül tizenöt millióan nézik majd meg. Nem csak nyugat Mibe kerül ez a kiállítás? Számítások szerint 120—150 milliárd (természetesen csak magyar részről értendő ez a költség) aminek durván a felét az infrastruktúra fejlesztésére, másik felét idegenforgalmi jellegű fejlesztésekre kell fordítani. A pénz nagy részét vállalkozásokból kell előteremteni, különösen a közlekedés feltételeineK megteremtésére és a szállodaépítésre várható, hogy lesz elegendő külföldi jelentkező. Noha a kiállítás neve Bécs—Budapest, ez nem azt jelenti, hogy csak Budapest és a Budapest—Bécs közötti útvonal jut előnyös helyzetbe, illetve jut fejlesztéséhez olyan tőkéhez, amivel meggyorsul az infrastruktúra kiépítése. Elindult egy verseny, hogy ettől a térségtől távoli helyek is részesüljenek a kiállítás teremtette helyzet előnyeiből. A korábbi világkiállítások tapasztalata, hogy 500 kilométeres körzetben mozog a kiállításon részt vevő külföldi, így a verseny most azért folyik, hogy a kiállítás résztémáihoz tudjon kapcsolódni más megye, vagy ha nem is kapcsolódik, sajátos lehetőségeit kínálja, hogy odacsalogassa az idegent. Ebben a versenyben Szabolcs-Szatmár is részt vesz. Az elmaradott térségek fejlesztése — remélhető — az átlagosnál több pénzzel jár és a felzárkóztatás gyorsítása jó lehetőség arra, hogy kapcsolódni tudjunk a világkiállítás programjaihoz. Ilyen téma lehet az ifjúság, az egészség, a művészet, különösen a népi építészet, de ki kell használni természeti értékeinket is, hiszen itt még tiszta a víz, tiszta a levegő. Szomszédunk a Szovjetunió. Az ottani politikai változások — például a határnyitás — olyan lehetőségeket kínál, hogy a Kárpátalja is megnyílhat az idegenek előtt. Először pillanthatnának be nyugatiak istenigazában a „vasfüggöny” mögé, ha Szabolcs-Szatmár megye és Kárpátalja közös programot is tudna kínálni. Együtt is lehet A Szabolcs megyei vezetők ezért felkérték az ottani vezetőket, legyenek partnerek ebben a megyei kezdeményezésben, s járuljanak hozzá, hogy a fogadás feltételeinek megteremtésére, a nyugati turisták igényeit is kielégítő szolgáltatások biztosítására. A megyei elképzeléseknek tehát ez lenne a kerete. A lakosság egyetértésével ez minden bizonnyal csak akkor találkozik, ha érez valamit ennek a hasznából. Mit kellene fejleszteni? Ha a kiállításra Budapestre jönnek, onnan a vendéget ide kell hozni. Ez repülővel, vonaton és közúton képzelhető el, tehát fejleszteni kell a repülőteret, a vasúti közlekedést és ki kell építeni az autópályát. Ha ide jönnek, el kell őket helyezni, amihez szállás kell. Fejleszteni kell tehát a szállodai kapacitást, a vadászoknak kisebb létszámot befogadó moteleket kell építeni és bővíteni kell a magánszállások számát. Az igazság az, hogy az ilyen jellegű fejlesztésekhez nem fog ömleni a költségvetésből a pénz, mert mindenki tartani fogja a markát. A vállalkozói szféra bekapcsolása lehet a megoldás és a garancia, hogy ez a program megvalósuljon. Elvárható, hogy az idegenforgalom és a vendéglátás a szállodaépítésbe, a motelépítésbe vigye a pénzét, de a vasút, a légitársaság, a banki szféra, sőt a magántőke is megmozdulhat, ha értelmét látja, illetve ha számíthat a gazdaságos megtérülésre. Ha sikerülne a világkiállítás ürügyén ezeket a fejlesztéseket megvalósítani, ez hosszú távon is jelenthetné a konvertibilis bevétel növekedését. Mert az infrastruktúra megmarad, s ez egyfajta kitörési lehetőséget nyújtana a megyének. Balogh József TT°öV legyen kedvünk eszmét cserélni Sto- hanekkel, most sört iszunk. Ez az isteni ötlet, bevallom, nem eredeti. A televízióból és a rádió híradásaiból tudjuk, hogy az alternatívok, de újabban a reformfórum tagjai is, vendéglátóhelyeken, kiskocsmákban, söröspincékben cserélik az eszmét. Miközben egyesek vedelnek, mások fecsegnek. Esetünkben Stohanek vedel is. fecseg is. de én sem vagyok pasz- szív. Mindenekelőtt kasszát csinálok. — Tartozunk ugyebár 17 ezer 500 millió dollárral. — Az mennyi? — 17,5 milliárd. És miután egy dollár száz cent, a teljes adósság 17 500 milliárd cent. — Az mennyi? — Az annyi, hogy ha búza helyett most centeket vetnék, akkor be lehetne vetni vele a megye egész búzaföldjét. — Centet vetnénk és dollárt aratnánk. Erre iszunk. Főúr! Két korsóval a legjobb bajorból! Megint csak kasszát csinálok. Ez a Stohanek nyakra-főre rendel. Ez már az ötödik rundó. Ki fizeti ezt? Van a zsebemben kétszáz, az övében semmi. Egy korsó sör viszont 49,50 (forintban), ha ezt tízzel beszorzom, az már 495. — Kölcsön kell kérni. — Nem gond — mondja Stohanek —, ad majd a Nemzeti Bank. — Miért adna? — Mert a magyar, az egy jó adós. Nagyon, nagyon jó adós. Másrészt úgy tudom, adott a mi bankunk rossz adósoknak is kölcsön. Miért éppen nekünk ne adna. Megint csak kasszát csinálok. Mert igaz, ami igaz, ez a Stohanek kivételesen a leién találta a szöaet. — Tartozunk 17 ezer 500 millió dollárral. Ebből mi kölcsön adtunk 6 ezer 500 millió dollárt. — Kinek és minek? — Hogyhogy kinek? Ennek is, annak is. A minek már érdekesebb kérdés. Valószínű, azért adtunk kölcsönt, hogy ne csak mi tartozzunk, nekünk is tartozzanak. — És megadják? — Ki tudja. Valószínű, hogy nem, mert a pénzügyminiszterünk egyszer már úgy nyilatkozott, hogy az adósságunk egy része behajthatatlan. — Erre iszunk. Főúr! Még két korsó sört! Ismételten kasszát csinálok. Tizenkét korsó sör, az már 584 forint. Van a zsebemben 200, a Stohaneké- ben semmi. Mi lesz ebből? Ha nem jön a Nemzeti Bank, vagy egy ismerős, ez a deltás fickó, ez a fqpin- cér aprófát csinál belőlünk. Szerencsénkre betoppan egy pénzeszsák. Az első szóra kölcsön ad egy ezrest. — Adósok lettünk — mondtam Stohaneknek. — Miért? Eddig nem voltunk az? Eddig is tartoztunk 17 ezer 500 millió dollárral. Ha ezt az ezrest most dollárra átszámolom ... Nem hagyom, hogy a Stohanek átszámoljon. Ne csináljon nekem itt kettős valutát. A forint az maradjon forint. Könnyebb lesz megadni. Ezret kölcsönkértünk és nyolcszázat megadunk. Ebben kezünkre játszik az infláció, meg a forintleértékelés. Erre iszunk. Rendelek még két korsóval és a következőben tisztázzuk, miért is vagyunk mi itt. Azért, hogy igyunk, vagy azért, hogy eszmét cseréljünk? — Nem mindegy? — mondja Stohanek. — Sem a pia, sem az eszmecsere nem old meg semmit. Az alternatívok ezt jobban tudják. Régebben csinálják. Erre megint iszunk, de kimondottan csak az eszmecseréért. Seres Ernő A nyíregyházi repülőtér a sikerek egyik záloga lehet... Az adós
