Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-18 / 115. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. május 18. Forint Iwltfott magyarázat Életkor vagy pénztárca... Kik kaphatlak ingyen gyógyszert? H ozómra nem ád a zsidó — jutottak eszembe megboldogult nagyanyám szavai, miközben illetékeseknél az iránt érdeklődtem, mi az oka sok panaszos levelünknek, amely azt kérdezi, miért késik a nyugdíj. Néhány nappal ezelőtti lapunkban a társadalombiztosítási igazgatóság képviselőjének szavaiból kiderült, mi a késedelem oka. Mint megtudtuk, az első nyugdíjaknál főképp a hosszadalmas ügyintézés okoz fennakadást. A papírok beszerzése önmagában is időigényes, ráadásul a hivatal sem képes a megnövekedett igényeknek a kívánt gyorsasággal megfelelni. A rokkantsági nyugdíjak, rendszeres szociális járadékok odaítélésénél a szükséges orvosi vélemények beszerzése emészt fel sok időt, már csak azért is, mert az utóbbi hetekben, hónapokban soha nem tapasztalt módon megnövekedett az efféle ügyek száma. Vegyük hozzá mindezekhez, hogy ez csak a megyében, helyben elintézhető esetekre, kérvényekre vonatkozik, ehhez jön még egy újabb hivatal, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, ahol úgy tűnik, a számítógépek segítségével sem képesek tovább fokozni a tempót. A magyarázat érthető, ha úgy tetszik, el is fogadható. Tudjuk, naponta tapasztaljuk, néha meg is értjük, a hivatalok sincsenek köny- nyű helyzetben. A bürokrácia, az előírt szabályok megtartása rájuk nézve is kötelező, hiába érnék be ők kevesebb papírral, ha a bürokrácia étvágya még ma is szinte kielégíthetetlen. Papírok születnek, akták dagadnak, az idő múlik, a pénz, mega türelem eközben csak egyre fogy. Lassan odalesz a félrerakott, nehezebb időkre megspórolt tartalék, az utánpótlásra azonban hetekig, hónapokig is várni kell. A nyugdíjra, segélyre várók hiába lesik a postát, pénz helyett legfeljebb magyarázatot tehetnek zsebre. Hogy a bürokrácia malmai lassan őrölnek . . . ? Azt már régen megtanulták. Elégedettek azonban csak akkor lehetnénk, ha a boltokban forint helyett magyarázattal lehetne fizetni... fgy aztán nem csoda, hogy a rendelet életbe lépése óta mind többen fordultak a tanácsokhoz közgyógyellátásra jogosító igazolványért, magyarán ingyenreceptért. Nincs ez másképp Nyíregyházán sem — tudtuk meg dr. Bartha Tibortól, a városi tanács szociális és egészségügyi osztályának vezetőjétől, aki azt is elmondta: Nyíregyházán ez év január 1-je óta 755 közgyógyellátásra jogosító igazolványt adtak ki, miközben tavaly egész évben ösz- szesen 467-en kérték ugyanezt az igazolványt. A kérvények idén május 1. után szaporodtak meg, a rendelet életbe lépése óta már 250-en fordultak emiatt a tanácshoz. Megnőtt az igény Az új rendelet szerint közgyógyellátásra azok jogosultak, akik rendszeres, vagy más néven központi szociális segélyt, illetve sorkatonai családi segélyt kapnak, de megilleti az állandó segélyben részesülő hadigondozottakat is. Fontos tudni, hogy a kiutalt igazolványok nemcsak az illető személyre, hanem közvetlen családtagjaikra is érvényesek. Ugyancsak megkaphatják a közgyógyellátásra jogosító igazolványokat, tehát az ingyenes, fekete receptet az intézetben elhelyezettek, az állami gondozott kiskorúak, a rokkantsági járadékosok, illetve azok a gyermekek, akik után a szülők emelt szintű családi pótlékot kapnak. A híresztelésekkel ellentétben nem jár automatikusan a hetven éven felülieknek. A rendelet ugyanis nem életkorhoz, hanem kizárólag a szociális helyzethez kötődik. Miért kellett emelni? Kovács Éva II lányok jobban számolnak... Interjú Olof Magne svéd professzorral 25 éves a Ford Mustang autó. ÜJ, 1989-es gyártmányú autókból áll össze Kaliforniában a jubileumi felirat 1989 tavaszán, amikor több mint 2000 Ford Mustang gyűlt ösz- sze, közülük 40 Európából, hogy megünnepeljék a típus készítésének 25. évfordulóját. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség.) A napokban Nyíregyházán, a Szarvas utcai Általános Iskola és Diákotthonban járt Olof Magne svéd professzor, a malmöi egyetem pszichológiai tanszékének nyugalmazott vezetője, az Európai Nemzetközi Speciál Pedagógusok Egyesületének vezető személyisége. Előadása után válaszolt lapunk kérdéseire. — ön a matematikatanulásban nehézséggel küzdő gyerekek problémáival és a minél eredményesebb oktatásuk lehetőségeivel foglalkozik. Hogyan választotta ezt a területet? — A pályámat matematikatanárként kezdtem, abból írtam a disszertációmat is. A professzorom azt mondta: az írás és az olvasás elsajátításának megkönnyítésével sokan foglalkoznak, de hogy a gyerekek jelentős része a matematikai ismeretek megtanulásával miért kínlódik, azzal nem törődik senki. Ez utóbbi tárgyban hozzáláttam a kutatáshoz. — Röviden hallhatnánk az eredményekről? — Tapasztalataim szerint az átlagosnál gyengébb matematikai képességű gyerekek száma növekszik, az arányuk a svédországi általános iskolákban már eléri a 15 százalékot. A közhitnek bármennyire ellentmond, de tény: vizsgálataim szerint a lányok a fiúknál jobb számtanisták. Talán a műszaki levonni. Ha a tanár jó de- tektívnek bizonyul és a gyerekkel egyénileg foglalkozik, akkor a tanulónak több az esélye az életbeni kellő helytállásra. — Az ön által képviselt nemzetközi szervezetnek mi a célja? — Az Európai Nemzetközi Speciál Pedagógusok Egyesületének számos országban vannak tagjai. Magyarországon sajnos nincsenek. Ennek ellenére az önök országával jó a kapcsolatunk. Én már harmadszor járok itt. A szervezet felvállalja a szellemileg visszamaradott gyerekek ügyét, mindenekelőtt az ilyen emberek oktatásával foglalkozik. Célunk a hátrányos helyzetűek iránti társadalmi együttérzés fokozása, és az, hogy a szükséges gondoskodásban részesüljenek — fejezte be Olof Magne svéd professzor. Cselényi György Nagyobb rendet a temetőben! Ruhát, pénzt, órát... pálya iránti fokozottabb érdeklődés miatt válik mégis több férfi mérnökké, vagy matematikával foglalkozóvá, mint lány. De ez sem olyan nyilvánvaló, mint mondjuk száz éve. Tapasztalataim szerint, ha a gyerek gyenge képességű, de van elég akaratereje, akkor sokat fejlődhet. A megvizsgált gyerekek negyede-fele utálja a matematikát. — Sok sikerélménye volt az oktatás során? — E területen a tanárnak a sikernél több a kudarca.. A szellemileg visszamaradott gyerekek öröme pedig akkor a legőszintébb, ha sikerült őket valamire megtanítani. Az esetek többségében a tudásukat még az átlagos szintig sem sikerül felhozni. Mégis vannak jó példák, főleg akkor, ha a gyerekkel elég korán kezdenek megfelelően foglalkozni. Ekkor szép eredmények érhetők el. A matematikatanár munkája hasonlít a rendőrnyomozóéhoz. Apró nyomokat, jeleket kell találnia, és azokból a gyerek fejlődésére vonatkozóan helyes következtetést Szabadidőruha, pénz, óra, sült hús! — ezeket követelte a nyíregyházi Petőfi parkban négy 15—16 éves tanulótól a 25 éves Balogh András nagy- cserkeszi és a 23 éves Ádám József nyíregyházi lakos. Mindketten büntetett előéle- tűek. Történt, hogy a négy diák április 23-án, 19 óra előtt vonattal a nyíregyházi vasútállomásra érkezett. A buszon nem akartak tömegben utazni, ezért, amíg a tumultus véget ér, a Petőfi parkban a táskájukat letették, és beszélgettek. Közben két cigányférfi odament hozzájuk, s az erősebbik azt mondta társának: „Nézd már, az az enyém —, s H. Attila táskájára mutatott. A tanulók ezt nyilván cáfolták. Erre a tagbaszaNem kell különösképpen ecsetelni, hogy a koporsóra hulló göröngyök, a soha viszont nem látás mit jelent az ittmaradott hozzátartozóknak. A sír előtt lehajtott fejjel megállni kegyelet, tisztelgés az elhunyt emlékének. Olyan aktus, amelyhez méltó körülményeket kell teremteni. Sajnos nem ez tapasztalható az Északi temető új részében. Mint ezt a lapunkban megjelent fényképen is láthatták olvasóink, az ott lévő sírok jó része vízben állt és beomlott. Joggal háborodtak fel mindezen. Azon a véleményen is, amit a temetkezési vállalat vezetőitől kaptunk, mely szerint nem az ő feladatuk a sírok környékének rendbentartása: a tócsák eltávolítása, a beomlott hantok újraépítése. Ezek szerint a temetőnek nincs gazdája! kadt férfi közölte: a 110-es iskolánál elopták a táskáját, majd fenyegetően kérte: H. Attila mutassa meg, mi van benne. Az ijedt tanuló ezt megtette. Erre a férfi a táskából kivett egy szabadidő- ruhát. Miután mind a négy gyerek táskáját átnézte, a tanulók elindultak. Ekkor Balogh András utánuk szólt: „Gyertek csak vissza, és pakoljátok ki a táskátokat, mert nagy verés lesz.” A gyerekek visszamentek és lerakták táskájukat. Balogh András Cs. Antal táskájából is kivette a szabadidőruhát. Előzőleg onnan a húst és a süteményt is kipakolta. A tettesek pénzt is követeltek — mondja Bónizs József rendőr főhadnagy, a megyei Rendőr-főkapitányság Ha a városi tanács megrendeli tőlük a munkát, csak akkor végzik el... A tanácsnak pedig nincs pénze, így aztán a gyászolók éljenek együtt azzal a tudattal, hogy halottaik térdig iszapban, csapadékvíz-hordalékban fekszenek. Kinek kellene (kellett volna) tudni, hogy azokon a bizonyos helyeken ilyenek a talajviszonyok és fel kell tölteni a mélyebb részeket? Ki a felelős, hogy egy nagyváros köztemetőjében elfelejtenek közművesíteni, a csapadékvizet elvezetni és járhatóvá tenni az utakat? Kinek lenne a feladata, hogy a temető északi részén nagy területen állnak a sírok embermagasságú gazban? Csupa kérdés, amire pedig gyorsan várja a közvélemény a megnyugtató válpe7t! Daakó Mihály bűnüldözési osztályának főnyomozója. A két férfi a fiúktól kö rülbelül 100 forint aprópénzt is elvett, majd Balogh András K. Gábort az órája átadására kényszerítette. A tanulók az esetet időben jelentették a rendőrségnek. Rázsonyi Lajos rendőr főtörzsőrmester és Angel András rendőr őrmester a fiúkkal együtt autóval a nyíregyházi MÁV-állomásra mentek, melynek bisztrójában a tetteseket elfogták, tőlük az eltulajdonított tárgyakat lefoglalták, valamint a két gyanúsítottat a rendőr- kapitányságra előállították. Az ügyben a vizsgálat — Balogh András letartóztatása mellett — folyik. (cselényi) A gyógyszerek árának emelését az alapanyag árának növekedésével indokolták az illetékesek. Arra hivatkoztak, hogy az indokolatlanul magas gyógyszerfogyasztást anyagilag nem győzi az ország ... Bartha főorvos véleménye szerint ez egyáltalán nem így van, hiszen mint elmondta, a gyógyszerek megnövekedett ára egyáltalán nem jelent több bevételt az államháztartás számára, sőt, épp az ellenkező hatást éri el. Példája szerint egy 3500 forint nyugdíjbój élő idős ember eddig havonta körülbelül 200 forintot tett félre állandó gyógyszereire. Ugyanazokra most ötszáz forintra lenne szüksége, s mivel ennyi pénze nincs, köz- gyógyellátási igazolványt kér — és szociális helyzete miatt kap is. Ily módon az állam nemhogy bevételt, sokkal inkább kiadást tudhat magáénak ... Méltányosságból is adható... A közgyógyellátási igazolvány méltányossági alapon is adható. Ilyen szempontok szerint azokat illeti meg, akiknek életkora, gyermekeinek száma, alacsony jövedelme, illetőleg egészségi állapota ezt szükségessé teszi. Nem árt tudni, hogy az egyes kérvényeket egyedileg bírálják el, s ehhez a kérvényező anyagi helyzetét is figyelembe veszik. Az anyagi helyzet megítélésénél azok számíthatnak ingyenességre, akik egyedülállóak, s havi nyugdíjuk a 4000 forintot, házaspárok esetében pedig jövedelmük egyenként a 3500 forintot nem haladja meg. Vannak olyan gyógyszerek, amelyeknek ingyenes adását kizárólag kórház, illetve szakrendelő javasolhatja. Ezekhez közgyógyellátási igazolvány nem is szükséges, elegendő az intézményi javaslat is. Ezeknek a köre igen szűk, a közismertebbek közül a Trentál, és az Agapurin tartozik közéjük. Általános jellemzőjük, hogy áruk igen magas, szedésük viszont egyes betegek számára nélkülözhetetlen. K. E. ÖNÁLLÓ AN A Magyar Hírlap április 12-i számában az önállóságra törekvő Nyírkátáról jelent meg írás. Ebben olvashatjuk, hogy a nyír- kátaiak „Nem tartanak igényt sem hálapénzre, sem könyörado- mányra. sem vadászatok alkalmával megígért milliókra. Nekik csak annyi pénz kell. amennyi jár Nyírkátának a központi költségvetésből. persze arról a több mint félmillióról sem kívánnak lemondani, amely mint általuk befizetett teho folyik be a tanács kasszájába . . . Azt szeretnék, hogy a rfyírkátai határ ismét nyírkátai legyen, mert, hogy a falu termelőszövetkezetét egy másikkal egyesítették, amikor ez a legfelső körökben így kivántatott, ám most úgy szeretnék ha visszakapnák. Persze az értelmiséggel együtt. És visszakövetelik lelkészüket is.” Aki csak néhány órát beszélget a nyirkátaiakkal — mondja a cikkíró — annak nem kétséges, hogy ha a busz menetrendjét nem is, de a fémdobozt szinte pillanatokon belül áthelyezik, hogy ne a templom kapujánál csúfítsa a faluképet.. . JÓVÁTÉTEL Az Cj Idő áprilisi számában két írás is foglalkozik szatmár- beregi témával. Jóvátétel cim- mel Gyarmathy Zsigmond dokumentumokat közölve azokkal a Csonka-Bereg megyei községekből elhurcolt, a szolyvai táborba begyűjtött polgári lakosokkal foglalkozik, akiket munkaszolgálatra Szedtek össze pár napra, végül is hadifoglyokká minősítettek. Egy érdekes dokumentumból a Szatmár-Bereg vármegye főispánjának 1945. április 25- én keltezett körleíratából értesülünk az alábbiakról: . . . a szövetséges ellenőrző bizottság f. évi március 18-án 26. szám alatt jegyzékével közölte, hogy a Külügyminiszter Űr által tett lépések folyamán megküldött névjegyzékekben felsorolt személyek kiléte nem volt megállapítható az adatok hiányossága miatt... azért minden egyes személyről a mellékelt űrlapok szerinti adatok kitöltessenek.” Ebből a leiratból ismerjük meg az ösz- szeírtak — elhurcoltak — számadatait. ugyanis nincs meg levéltári őrizetben a tételes névsor. Ezek szerint lónyai 122 személy, beregdaróci 180. beregsurányi 122. gergelyiugornyai 1G0, jándi 106, csarodai 75, márokpapi 96. tákoei 43. vámosatyai 152, hetei 67, ti- szakerecsenyi 138, gelénesi 99, barabási 158. vásárosnaményi 14, gulácsi 125, tivadari 29, fejércsei 15, előbbiek a beregi falvakból, a továbbiak a szatmáriból, nagydobosi 12, ilki 12. szamosszegi 43, vitkai 8 személy. POSZTMODERN SZÍNHÁZ A Kritika idei 4. számában József Dénes bemutatja a nyíregyházi Bán Ferenc legújabb mátészalkai munkáját, a színházat, amely nem önálló létesítmény, a városi művelődési központ részét képezi. Az új épület a régitől jól érzékelhetően elválik, de nagyobb tömege ellenére sem nyomja el a városképileg igen érdekes művelődési házat. A szerző az építészeti megoldások részletes taglalása után megállapítja: „Ahhoz, hogy a mátészalkai színház szerepet látszhasson a város életében (és a magyar építészetben), a jelenlegi ellentmondásokat meg kellene szüntetni, s akikor a funkcionális feszültségektől megszabadulva, tisztán érvényesülhetne az építészeti elképzelés. PISILNI TILOS. Szingapúr: Tágabb értelemben vett közlekedési tábla tiltja a kisdolog elvégzését a városállam középületeinek felvonóiban, amelyekben 1989. április közepéig már 30 szabálysértőt értek tetten. Átlagos bírságuk kb. 309 dollárnak megfelelő összeg volt, így a hatóságok költségvetésébe is csurrant-cseppent valami. A „befolyt” összegből a rokon témájú tiltó táblát lehetne finanszírozni, hátha a liftezők úgy gondolják, ami nem tilos, azt szabad. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség.) A gyógyszerárak emelése annak idején igencsak felborzolta a kedélyeket. A döntéssel sokan nem értettek egyet, hiszen olyan embereket hozott súlyos helyzetbe, akiknek egyébként sem könnyű az élet. A betegek, kispénzű nyugdíjasok, rokkantság miatt leszázalékoltak eddig is csak nehezen tudtak a növekvő árakkal lépést tartani.
