Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-17 / 114. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. május 17. Az MDF 6 pontja Beadványt nyújtott át a miniszterelnökinek: a városavató ünnepség után az MDF helyi szervezete, ebből közöljük — részletként — a 6 pontot. 1. A korábbi kurzus egyik káros örökségeként nehezedik a vidéki Magyarországra a „belső gyarmatosítás”, az „egyenlő munkáért kevesebb bért” elve és gyakorlata, ami olyan anomáliákban is megmutatkozik, mint például a felvásárlási árak régiónkénti különbözősége. 2. Feltehetően Bős-Nagymaros és a tervezett világkiállítás miatt már 1988-ban is jelentősen csökkentették például Sza- bolos-Szatmár költségvetésének egyes tételeit. Mi nem ellenezzük a világkiáMitás megrendezését, pusztán az aránytalan közteherviselést nehezményezzük. Célszerűnek tarjuk a megyék állami költségvetéséinek részletes, léletoarányos nyilvánosságra hozatalát. 3. Javasoljuk, hogy az infláció enyhítése céljából iktassák ki a termelő és fogyasztó közé ékelődött fölösleges, manipulativ jellegű érdekcsoportokat, „vállalkozásokat”. 4. Igen sok találmány hazai megvalósítását akadályozzák (s akadályozzák meg máiglan is) a különböző lobbyk, éPüek- csoportók — óriási anyagi kátt akozva népünknek, országunknak. Éppen ezért javasoljuk egy olyan szervezet, bizottság (?) létrehozását, amely a találmányok haszonelvűsége s nem a lobbyérdek alapján dönt. 5. Szüntessék meg a többséget, a társadalmat sértő kiváltságokat (extra-bér extra nyugdíj, extra egészségügyi ellátás, stb) !i 6. Ellen őrizzék a vagyonok munkásszármazását! Vegyék elő és tárgyalják le azokat a — főleg korrupciós és sikkasztá- sos — bűnügyeket, amelyeket a rendőrség az utóbbi 10—15 évben leleplezett, ám a helyi, vagy felsőbb hatalom „jégszekrénybe” rakott. Kérésére a 6. pont kivételével bármelyikhez részletes, bőséges adattal tudunk szolgálni. (Aláírták: Marssó Béla műszerész, Ratkő József könyvtár- igazgató.) Belváros... Nagykálló Budapesten A Szabolcs-Szatmár megyei öregdiákok képviselői — mintegy hetvenen — találkozóra gyűltek össze április végén Budapesten, melyen Nagykállót egy tíz fős küldöttség képviselte. Ott köszöntötték a 60. születésnapját ünneplő Czine Mihály professzort, aki kedves sorokat jegyzett be a város emlékkönyvébe. A rendezvényen Fodor János tanácselnök a városavató ünnepségről,- illetve a nagykállóiak baráti körének működéséről számolt be. Horváth György református lelkész az egykori református gimnázium történetét ismertette, amely, ha meg nem szüntették volna erőszakkal, most lenne négyszáz éves. Engedi Sándorné, a pártbizottság titkára Nagy- kálló gazdasági, politikai életéről adott tájékoztatót, Rat- kó József a vidéki város szellemi növekedésének feladatairól szólott. Harangodi hívogató — Ünnep a mai nap a nagy- kállói Nyírség tsz-ben: kiváló címet kapnak. Eredményeit tekintve a megye egyik legjobb tsz-e a Nyírség, melynek elnökétől, Csík Lászlótól azt kérdeztem, mi a siker titka? — Semmi. Nincs titok. Szakszerű munkát 'kérők... — Milyen helyzetben volt a tsz öt éve, amikor On átvette a vezetést és most melyek a jellemző adatok? — Teljesen lerobbant, szétzilált állapotban volt az, amit még nem hordtak szét. A Zöld Mező és a Virágzó Föld egyesülésekor 34 millió volt a veszteség, az egy személyire jutó átlagjövedelem 43 ezer forint. Most 71 milliós nyereséggel zártunk, az átlagjövedelem 91 ezren felül van. — Ügy tudom, önt sokan nem kedvelik a munkatársai közül. — Kénytelen voltaim népszerűtlen intézkedéseket is tenni. Hét veszteséges üzemágat kellett felszámolni, személyeket kellett leváltani. i — Megkérdezhetem, hány névtelen feljelentés érkezett ön ellen a különböző kivizsgáló szervekhez? — Megkérdezheti. Negyvenöt. És az első másfél évben se hajnal, se éjfél, se ünnep nem volt számomra, úgyhogy nemigen örültem, ha vizsgálgattalk, és nem hagytak dolgozni. — Mennyi időre volt szüksége, hogy átlássa: milyen vezetői stratégiát válasszon? — Égy hónapra. És hangsúlyoznám, hogy augusztusban ikezdtem 1984-ben — augusztusban nem szokás tsz- ben váltani. — És mikor érezte, hogy „megfogta” a tsz-tagságot? — Még ma is tart ez a „megfogás”... El kell telnie még plusz öt-tíz évnek, amíg rend lesz. A csoportérdeket sikerült másfél hónap alatt helyre hozni, de hogy a tagság egyénileg is érdekelt legyen, az most is napi gond. Főleg a munkamorállal vannak problémák, ami összefügg a szemlélettel, a gondolkodásmóddal, a mentalitással, végső soron a kultúrával. Ezért helyezek nagy hangsúlyt a szellemi munkára, ás a béremeléskor ott adunk többet, ahol ez a szellemi munka a gyakorlatban megjelenik. Nálam ebbe a takarítónő gondolatvitele is beletartozik: neki is meg kell „komponálnia” előzetesen az elképzeléseit a munkájáról. Nagyon fontosnak tartom, hogy szakembereinket tovébbképezzük. Ezért vannak a külföldi utak, és én azt kérem; úgy nézzenek szét, hogy amit csak lehet, azt hasznosítsuk. — Milyen gazdag ma a tsz? — Hétszázmilliót kapnánk érte, föld nélkül. — Mi az, ami mostanában sokat foglalkoztatja? — Egyet emelnék ki, ami számomra teljesen érthetetlen: itt egy tisztességes tsz- tagságot találtam, sok kitűnő szakembert, és mégsem ment a munka. Most ugyanazon a területen ugyanazokból a növényekből, ugyan- azök az emberek két-három- szor többet termelnek, mint 5 éve. Pl. búzából volt akikor 2,76 tonna, most van 5, 87; almából volt 4782 tonna, most ugyanannyi almafán 11 796 tonna terem. Ezt nem tudom megfejteni... — A következő zárszámadásig mi adja a legnagyobb fejtörőt? — Tavaly 24,5 millióval kellet többet befizetni az állami költségvetésbe, mint korábban. Ha idén megint „rátasz” az állam, az a legnagyobb gondom; hogyan lehetne úgy gazdálkodni hogy ez minél kevesebb megrázkódtatást okozzon. — Megkérdezhetem, mi a véleménye arról; miért kell így büntetnie egy jól termelő céget, ilyen nagy összeg elvonásával? __Megkérdezheti, de erről nem nyilatkozom... — Akkor köszönöm a válaszait. Az újbóli várossá válás alkalmából készült el az új címer Tóth Sándor szobrászművész tervei szerint, a legszigorúbb heraldikai szempontokat követve. Színei: a bal oldalon bíbor, jobbra kék, a választósáv és az ábrák, valamint a szegély pon ki-ki ellátta saját magát, családját, azután, ahogy egyre nagyobb igény merült fel a vendéglátó szolgáltatás iránt, megkezdték az üdítők, a frissensültek és a fagylalt árusítását. Ez azonban kevés, sokkal több árus megjelenésére volna itt szükség, vállalkozó kedvű vendéglátós szakemberekre, akik a kínálatot a kereslethez igazítják. Hiszen Harangod egyre népszerűbb. Ezen a nyáron hat tábor követi itt egymást, június 1- től augusztus végéig. Az országos diákjárók közül 400— 500-an jönnek el, utána 30— 40 táncházvezetőt fogadnak, majd a kis és nagy TÉKA- táborok következnek táncházzal, népművészeti foglalkozásokkal. A kis TÉKA-ba még elfogadnak jelentkezése- . két felső tagozatosoktól, illetve középiskolás diákoktól, — a művelődési házban. Országos tábort rendez itt a Magyar Demokrata Fórum július végén, amelyen öt-hat- száz vendég részvételére számítanak. Augusztusban számítógépes és zenei táborba várják a város és a környék fiataljait, augusztus 19-én pedig itt rendezik meg a szövetkezeti napot, országos halászléfőző versennyel. Mulatság címmel Kőbányai János újságíró és Szomjas György rendező filmet forgat Harangodon a népzenei-nép- táncházas mozgalomról, a most már 5. éve itt táborozó TÉKA együttes tagjainak segítségével. Az urbanizáció feltételei Jó érzés volt hallani az első várospolitikai fórumon Fodor János tanácselnök beszámolójából, hogy egyedül Nagykállónak nem kellett magyarázkodnia tavaly a városi címre pályázó 41 település közül — az értékelők számára egyértelmű volt: kiérdemelte városi rangját. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindjárt, egycsapásra megváltozik itt az élet, jobbak lesznek itt a körülmények, mert oklevél tanúsítja a „magasabb osztályba” sorolást. Mennyi minden kell még ahhoz, hogy Nagykálló valóban város lehessen! Az urbanizáció útjának egyelőre még csak az elejét tapossák a városlakók, de szerencsére, sokan igyekszenek tenni azért, hogy jobb, szebb legyen "éz a város. Napi gond például, hogy egy nagyobb, kiadó- sabb esőzés után sok pincében összegyűlik a víz, né- hor méternél is magasabb a vízszint. A legutóbbi nagy esőzésnél minden bevethető szippantó dolgozott, a tűzoltók még vasárnap is. Pénz kellene főleg, meg kapacitás, hogy a vízelvezetés megtörténhessen. Mikor lesz gáz? — kérdezik a városlakók. Remélhetőleg a 90-es évek elején. És mikor költözik a benzinkút? Valószínűleg 91- ben, ha a kft. megalakul. Sok embernek „szúrja a szemét” a szeméttelep. Egyelőre 95-ig ott marad, ahol van: addigra készül el az új, több települést kiszolgáló telep. Mikor lesz crossbar-kapcsolás? Ez főleg az üzletembereket érdekli. Telefonos „társulás” alakult: 12 cégkb. 6 millióval járul hozzá a távhívá- sos hálózat létrehozásához — a feltúrt utak jelzik, hogy a munka elkezdődött. Az állampolgárokban él a remény arra, hogy visszakapják az egykor volt intézményeket, hivatalokat. Jó lenne legalább a személyi igazolvánnyal és a te- lekkönyvezéssel kapcsolatos ügyintézést visszatelepíteni. Sokan teszik szóvá: nagyobb közbiztonságra lenne szükség. Ígéret van, de több rendőr még nincs. Többen szorgalmazzák, a városi fórumon is elhangzott, hogy itt lenne az ideje önálló zeneiskola létrehozásának, ami egy várossá vált településen jogos igény. Szóba került a fórumon egy városképi jellegzetességű épület „pusztulása” illetve megmentésének lehetősége: a Gróman-tahya ma a Balká- nyi Állami Gazdaságé — Nagykálló vezetősége egyedül, a balkányiak nélkül semmit sem tehet. Jó érzés volt azt is hallani; többen ajánlották társadalmi munkájukat a város szépítéséhez — ami nem lehet véletlen, hiszen erre az ötéves tervre 50 millió társadalmi munka elvégzése volt a terv, amiből 86— 88 között több mint 75 millió valósult meg. Kellene a városi léthez városias szemlélet — ezt is többen emlegették. Ezt lehetne talán a legkönnyebben kialakítani, hiszen ez nem kerül pénzbe (pl. a környezet megvédését a családban lehetne megtanítani). Nagy kérdés viszont: ez valóban könnyebben és hamarabb megvalósítható-e mint egy új beruházás? Beadvány a miniszterelnöknek Az oldalt összeállította: BARAKSÓ ERZSÉBET Politizáló körök Baráti körök, politizáló közösségek szervezését kezdte meg az MSZMP helyi bizottsága a két területi pártszervezet kezdeményezésére, így kívánják összefogni azokat, akik szeretnének többet tenni a településükért, illetve fórumot kei esnek véleményük szabad kifejtésére. Igény jelentkezett ifjúsági, kisiparos baráti és munkásőr baráti kör megalakítására, ezen kívül számítanak a nyugdíjasok jelentkezésére is. Mint azt Enyedi Sándorné, a pártbizottság titkára elmondta, nem a hatalom jogán kívánnak beavatkozni e körök működésébe, hanem csak segítséget nyújtani ahhoz. hogy e közösségek az önszerveződés formájában elkezdhessék tevékenységüket. Tovább épül-szépül a harangodi tó környéke. Az erdő lábánál sorakoznak a közösségi épületek, a tánccsűr az étkező, a büfé és a konyha, a szociális helyiségek, a zuhanyozó, vannak főzőhelyek, ahol egyre több csapat telepszik le szívesen egy-egy bográccsal, vagy egy szalonnasütésre. Javítják a szaunát, ami remélhetően a főszezonra elkészül. Megépítették a 14 méter magas kilátót, és hozzáfogtak a recepcióépület (porta) kialakításához, átmenetileg azonban, fenyőanyag hiánya miatt, szünetel a munka. A további építések az eddigi stílusban folytatódnak, a Mako- vecz-iskolához tartozó Ybl- főiskolások közreműködésével. Az első időben piknik alaÁ címer arany. A patkó és a szeg arra utal, hogy Káliót Bocskai emelte szolgálataiért a hajdúvárosok sorába — a lovas hajdúságot idézi tehát, a kulcs pedig magát a várost szimbolizálja. Anekdota szinte azonnal született, ahogy közszemlére került az új címer. Azt mondják a városban: a patkóval kitaposták maguknak a kállóiak a városi rangot, de a tüske (a patkószeg) azért megmaradt a cím korábbi elveszítése miatt. A kulcs azt jelenti: nyitható az, ami eddig zárva volt a kál- lói polgár elöl — ez a kulcs a tudományt, a műveltséget és a felemelkedést is jelképezi. „Hines titok. Szakszeri munkál teret.” Vendégünk: Csík László
