Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-13 / 86. szám
2 Keiet-Magyarország 1989. április 13. Francia kapcsolat Turizmus és diákcsere Idősek klubja Nagyhódostól Timária Elöregedik Szabolcs-Szatmár ? II nantes-i polgármester helyettes Nyíregyházid Dominique Pervenche (a kép pen szemben, jobbra) és Daniel Bonnet a Kölcsey gimnáziumban. Az utóbbi időben tovább nőtt Szabolcs-Szatmárben a társadalmi segítségre, a szociális gondozásra szorulók száma. Főleg a magukra maradt idős emberek igénylik az istápolást, az anyagi segítséget, a törődést. Kissé elöregedett megye lett Szabolcs-Szatmár. örvendetesen bővülnek megyénk külföldi kapcsolatai: a közelmúltban francia 'küldöttség járt Nyíregyházán Dominique Pervenche-nak, Nantes kulturális ügyekkek foglalkozó polgánmester-he- lyettesének, a város Saint- Stanislas gimnáziuma igazgatójának vezetésével. A delegációt fogadta Csabai Lász- ióné, a városi tanács elnöke és Gyúró Imre, a megyei tanács nyugalmazott elnökhelyettese. Az együttműködés lehetőségei A szívélyes hangú megbeszélések középpontjában el- elsősorban a két város közötti kapcsolatfelvétel állott. Szó esett gazdasági kérdésekről éppúgy, mint a különböző kórusok, népi tánc- és diákcsoportok cseréjéről. A francia fél megkülönböztetett figyelmet fordított a turizmus kérdéseire, de beszéltek a nyíregyházi német nyelvű nyári Evetemen történő francia részvétel lehetőségéről is. A polgármester-helyettes találkozott Cservenyák Lászlóval, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgatójával is, majd ellátogatott a főiskola francia tanszékére, ahol Mihalovics Árpáddal, a tanszék vezetőjével, s a hallgatókkal folytatott szakmai jellegű beszélgetést. A küldöttség egyik tagja, Daniel Bonnet, a •gimnázium némettanára előadást tartott xa főiskola német' tanszékén, i Dominique Pervenche nyilatkozott lapunknak is. Elmondta, hogy Nantes mintegy félmillió lakosával Franciaország hatodik legnagyobb települése: fontos ipari centrum, jelentős kikötőváros. — Nantes a kultúra városa is — állította büszkén Pervenche úr —, zenei központ. Számos énekkara, zenekara, operaegyüttese van, nyaranta megrendezi az ifjúsági zenei fesztivált. A nyíregyháziakkal ellenben nem újkeletű az isme- rettség: amikor Bouínben koncertezett az Ifjú Zenebarátok Kórusa, akkor vetődött fel a hivatalos kapcsolatfelvétel ügye. Tavaly magyar delegáció járt Nantes- ban, s a franciák most viszonozzák ezt a látogatást. A nantes-iak fokozottan érdeklődnek Kelet-Európa, s hazánk iránt. Különösen vonzza őket a magyar népművészet, az építészet. — A franciák érzékenyek az önök kultúrája iránt — állította Dominique Pervenche, majd hozzáfűzte: meg akarják vizsgálni a közös gazdasági, kereskedelmi, kulturális kapcsolatokat is. Verne gimnáziuma Magyarországi tapasztalatai kapcsán a polgármester-helyettes örömmel mesélt a sóstói, a máriapócsi, a nyírbátori, a debreceni kiránduláson szerzett élményeiről, S persze nagy hatással volt rá a puszta. (Elragadtatottan emlegette a tokaji bort, a magyar pezsgőt, s a szatmári pálinkát...) Pervenche úr latolgatta egy Nantes és Nyíregyháza közti közvetlen charter-repülőjárat megindításának lehetőségét is. Mint a Saint-StanisLas gimnázium igazgatója, megállapodást kötött Hock Mik- lósnéval, a nyíregyházi Kölcsey gimnázium igazgatójával arról, hogy 1990 májusától aktív cserekapcsolat indul a két iskola között. Ennek keretében évente a Kölcsey fogad májusban tíz francia diákot és két tanárt, •aminek fejében egy hónappal később a nantes-iek látnak vendégül tíz, francia tagozatos köloseys tanulót és két pedagógust. Később a nan- tes-i egyetem, s a tanárképző főiskola francia és néhány természettudományi tanszéke között is megindulhat az efféle ..csereakció”. — A Saint-Stanislas gimnáziumnak az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és Svédországban van már eddig ilyen diákcsere-kapcsolata — tájékoztatott Pervenche úr —, Magyarország az első kelet-európai ország, ahová eljöttünk. Mivel a vendégek nagy lehetőségeket látnak a beregi turizmus fellendítésében, a polgármester-helyettes őszre meghívta a nyíregyházi utazási irodák képviselőit, hogy közösen tanulmányozzák a részleteket. Nantes gazdag város: nemcsak a mai kultúrájáról híres, hanem a történelemben is fontos hely volt: itt látott- napvilágot az az éifífctám 1598-ban, amely a protestantizmus szabad gyakorlását engedélyezte, s itt született a híres író, Jules Verne, is, aki — mily véletlen — éppen a Pervenche úr által vezetett, most 160 esztendős gimnáziumban tanult... Újra villamos ? (Nantes Franoiaország öt városa közül az első volt, ahol visszaállították a villamosközlekedést. Pervenche úr ajánlotta a nyíregyháziaknak is az ő példájukat...) A nantes-iak azonban nemcsak tárgyaltak megyénkben, hanem a gimnázium énekkara két koncertet is adott Nyíregyházán Catherine Metayer asszony vezényletével. Beszélgetésünk végén Pervenche úr baráti kézfogással köszönt: feltehetően nem utoljára járt nálunk. — Ce n’est pás un adieu, c’est un au revoir! (Ez nem isten veletek, hanem viszontlátásra!) — mondta búcsúzóul. Több mint százhúszezren éLnek megyénkben olyanok akik elérték, vagy meghaladták a nyugdíjkorhatárt. Többségük nyugdíja nem éri el az országos átlag nyugdíj szintet. Jelentős azoknak a száma, akik egyik napról a másikra tengetik életüket. Ezek után jó hírnök számít, hogy a rászorulók idén a tervezetnél nagyobb társadalmi segítségben részesülnek — kaptuk a tájékoztatást a megyei tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportján. Eredetileg azt tervezték, hogy idén megyénkben az idősek klubhálózatát úgy bővítik, hogy nyolcvan idős embernek teremtenek második otthont. Ám év végéig újabb kettőszázhúsz magányos, vagy nehéz anyagi helyzetben lévő embernek tudnak helyet adni a klubokban. Néhány klub kialakítása a közelmúltban kezdődött el. Tunyogmatolcson már a második klubot hozzák létre idén. Idősek klubja épül a közeljövőben egyebek közt Nagyhódoson, Ti- szakóródon, Tímáron, Fá- biánházán, Varsánygyürén, Tiszavasváriban, Szamosan- gyaloson. Ezekben a klubokban a kulturált időtöltés mellett kedvezményesen meleg ételt is kaphatnak az idős emberek. Nem énpen dicsekvésre méltó, de mindenképp a tanácsok fokozódó gondoskodását jelenti, hogy tavaly megyénkben 600 új rászorulót vontak be a szoA Nyíregyházi Városi Bíróság a 31 éves Prékopa János nyíregyházi lakost lopásért jogerősen 5600 forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlott tavaly február 4-én két társával — mint a gabonaforgalmi és malomipari vállalat dolgozói — a tiszavasvári malomüzembe gépkocsival korpát szállítottak. A járműre Nyíregyházán 260 zsák korpát raktak. Nagycserkesz határában megálltak, s ékkor egy ismeretlen személy odament hozzájuk és arra kérte őiket, hogy részére húsz zsák korpát értékesítsenek. A vádlott és társai ebbe beleegyeztek, s az illetőnek háromezer forintért eladtak 7,7 mázsa korpát. Remélték, hogy ezt nem fogják észrevenni, mivel korábban azt tapasztalták, hogy a tiszavasvári malomüzembe történő szállításkor nem mérlegelték a gépkocsit, ugyanis a telepen nincsen erre alkalmas eszköz. A 7,7 mázsa korpa 4480 forintot ér. A kárt a vádlott és a társai megtérítették. Prékopa János a múlt év december 1-jén délután a ciális étkeztetésbe és idén újabb 300-an részesülhetnek ebben az ellátásban. Egyeseik minimális hozzájárulást fizetnek a szóban forgó ételért, mások ingyen kapják. A járni képtelen, vagy fogyatékos emberek Iákására a helyi tanács szociális gondozója helybe viszi a meleg ebédet. Idén újabb tíz településen hoznak létre „szociális gondozási központot”: Kemecsén, Balkányban, Kálmán- házán, Szakolyban, Magyon, Nyírpazonyban, Nyírteleken, Tiszabercelen, Ibrányban és Piricsén. Terven felül további 34 új szociális gondozói státust hoznák létre a helyi tanácsok a következő hetekben, hónapokban. Ezzel 34 új munkahely is teremtődik! és a szociális gondozók a helyi tanácstól kapják fizetésüket. Főleg az ellátatlan kistelepüléseken lehet számítani az új szociális gondozóik munkába állítására. Az is figyelmet érdemel, hogy idén úgynevezett területi gondozási központot hoznak létre Szatmárcsekén, Dombrádon, Porcsalmán, Új- fehértón, Nagyecseden és Záhonyban. A központok a megyei tanács egészségügyi osztálya által meghatározott környékbeli községekben szakmai felügyeletet látnak el, illetve összehangolják, áldásosabbá teszik a tanácsok szociálpolitikai tevékenységét. (nábrádi) munkaidejének letelte után az otthonában nagymennyiségű szeszes italt fogyasztott. A portáján a szüleivel együtt sertést hizlal. Az ittas vádlottnak eszébe jutott, hogy a munkahelyén, a Ságvári Mg. Tsz Simái úti sertéskombinátjában malactápszert látott. Elhatározta: visz haza belőle. Körülbelül 20 órakor kerékpárral a sertéskombináthoz ment, és ahol a kerítés hiányos volt, bement a telepre, majd a nyitva lévő raktárból két zsák Stalter malactápszert elvitt. Később ugyanezt megismételte, s így ösz- szesen 2900 forint értékű tápszert tulajdonított el. Az eljárás során a nyomozó hatóság a tápszert a vádlottnál megtalálta, de azt a KÖJÁL előírásai szerint a telepre nem volt szabad visszaszállítani. Az okozott kár azonban teljesen megtérült, mivel azt a tsz a vádlott munkabéréből levonta, (cs. gy.) KULTÜRAMENTÖ GONDOLKODÁS Az Ütőn című önálló társadalmi és politikai hetilap első számában. értékelés jelent meg a Nyíregyházi Művészeti Hetekről. Van valami ami megkülönbözteti ezt a rendezvénysorozatot a hasonló kultúrapártoló vállalkozásoktól. — írja az újság. Mégpedig az. hogy ezúttal fiatal vagy leendő művészek kerültek a középpontba. Olyan muzsikusok. Iparművészek, festők, színészek, filmrendezők, akik ilyen formában még nem, vagy alig kerültek közönség elé. s akiknek ez a bemutatkozás talán életre szóló indíttatás lesz . . . Anyagilag mérhető haszna aligha lesz a vállalkozásnak; inkább a mecénás szerepe juthat a rendezőknek. Nem kizárt természetesen, hogy hátrányból kovácsolnak előnyt a nyíregyháziak; a fővárostól távol rendkívüli energiákat és költségeket emésztene fel egy országos figyelemre aspiráló rendezvénysorozat. így talán kisebb a bevétel, de kevesebb a kiadás Is: viszont megyehatárokon túllépő hatása lehet a művészeti hetek erkölcsi nozadéká- nak . . . Tanulságos lehet az is. hogy vállalkozókedvvel, ötlettel és akarattal ellensúlyozhatok a költségvetési hátrányok, a földrajzi távolságok. S ez nem Nyíregyháza dicsérete. Ez a pragmatikus kultúramentő gondolkodás velejárója. hagyományos dohánytermelés Az Állami Gazdaság című folyóirat 1989 '3-as száma a Nyirlu- gosi Állami Gazdaság hagyományos dohánytermeléséről közöl cikket.: ..... 1975-ben 108 hektáron termesztettek hevesi dohányt teljesen új technológiával, amelynek létalapja az új típusú palántanevelés és a mesterséges szárítás ... A dohánytermelés hatékonyságát fokozza, hogy a korábbi ágazatirányítást 1985-től az önelszámolási egység váltotta fel . . . A termelés korszerű színvonalon tartását a máriapócsi Nyírségi Dohánytermelési Rendszerre alapozzák . . . Ugyancsak a jövedelmező gazdálkodás sarkalatos pontja a dohánytermelésnél a fajta kérdése.” A Dohánykutató Intézet debreceni telepével igen szoros a kapcsolatuk, fajtaösszehasonlítási kísérleteket végeznek és ezek alapján állítják össze a következő évben termesztett fajtákat és annak termelési nagyságát. A palántanevelési technológia jól bevált, a szomszéd gazdaságoknak Is tudnak segíteni az ültetésben. A CSŐDBE ADÓZTATTAK A Népszabadság március 23-i száma Botpaládról és Kispaládról közöl riportot. A két Palád közös téeszét fölszámolják. Nem ez az első téesz. amit felszámolnak talán az ötödik. Azt mondják ennek az az újdonsága, hogy minden különösebb ok nélkül csak úgy egyszerűen tönkrement. Helyette szakszövetkezet alakul, egyelőre 23 taggal. Azt tervezik: mindnyájan fölveszik a 309 ezer forintos újrakezdési támogatást, és összeadják. Remélik, hogy később ötven-hatvan ember is részt vehet benne. Ha Így lesz is, még mindig maradnak ugyanennyien, akik ma téesztagok, s nem tudják, mi lesz velük. A téesznek több nyugdíjasról kell gondoskodnia, mint ahány aktív tagja van. At tudja vállalni ezt a gondot a szakszövetkezet? — Aki akarja, annak adunk bérfee földet — mondja Juhász Imre elnök. — Annyit tudunk segíteni, hogy jelképes díjat kérünk. Vagy ha bent hagyják a földet akkor a szakszövetkezet fizet érte bérleti dijat. Erre még nincs jogszabály. A felszámolásnál is csak a szállítók követeléseiről esik szó. meg az államról, de hogy a tagoknak valami visszajár arról hallgatnak.” Gyurkó András a falu elöljárója sem tudja mi Lesz. — „A párt se reagált soha a bajokra, pedig évek óta írjuk a jelentésekben, hogy mi van . . . Régen mindig itt ültek a megyétől, a várostól. Egy éve folyik ez a hercehurca. Taggyűlésen is éppen arról volt szó, hogy kell-e itt egyáltalán az alapszervezet? Nem is válaszoltak. De hát hova menjünk innen?” Találkozó Ifjúsági klubok találkozóját rendezi', meg a kisvár- dai művelődési központ április 14-én. Mit tudnak vajon a mai klubosok az egykor legendás hírű ifjúsági klubokról? Tizen-huszonévesek ismerhetik szüleik elbeszéléséből milyen szép és virágzó volt a klubélet a hatvanas évek végén, a hetvenes évek közepéig, amikor a „Kiváló klub” pályázatokat meghirdették. Aztán a fellendülés után visszaesés következett be. Egymás után szűntek meg a nagyhírű közösségek. Miért? Ifjúból felnőtté vált „a nagy generáció”, Wúbozás helyett a családalapítás gondjaival foglalkoztak, a munkahelyen oroszlánrészt kértek a feladatokból — az utánuk következő korosztályokat pedig már nem fűtötte a mindent kipróbálni és megmutatni szándékozás heve. És egy kicsit el is bürokra- tizálódott a klubmozgalom, ilyen-olyan központi előírások bénították. Időnként elvétve, innen-onnan még lehetett hallani agy-egy tétova kísérletről, kezdeményezésről, de klubmozgalomról beszélni már nem lehet. Ezért meglepő most a kisvárdiaiaktól érkezett hír: a tizenhatodik ünnepi klubhetek keretében ifjúsági kluibtalálkozót rendeznek a kisvárdai és a környékbeli közösségeknek. Vannak még ilyenek? — kérdeztük a szervezőket. Igen, kb. nyol-tíz klulb működik rendszeresen a környéken, ezeknek a tagjait várják most péntekre, hogy ismerkedjenek, tapasztalataikat cseréljék ki, keressék közösen a klubmozgalom megújításának mostani lehetőségeit. Miként újulhatnak meg az ifjúsági közösségek? Valószínűleg most is az lenne a helyes út, ha nem próbálnák feltalálni a „spanyolviaszt”, hanem azt „fedeznék fel”, amit egyszer már kipróbáltak és bevált. Érdemes lenne például fellapozni régi klubnaplókat, amelyek a programokat megörökítik, vagy meghívni a tizen- és huszonévesek mai klubjaiba olyan mai negyveneseket, akik szívesen mesélnének a régi klubéletről: arról, hogy nem volt akkor még se pénzünk, se rangunk, de örülni tudtunk a másiknak és boldogok voltunk... (be) (karádi) Ki tud róla? „Ki tud róla?” — kérdezték olvasói levelükben — a Nyíregyháza, Vasvári Pál utca 27-es számú ház lakói —. hova tűnt március 2l-én a délutáni órákban az épület bejárata elöl a kerti pad? Nyomozni kezdett a közösség, már csak azért is, mert a saját összeadott pénzükön vásárolták azt a kedvelt ülőalkalmatosságot. Jelentkeztek tanúk is, akik látták, hogy egy kisteherautó vitte el. Az eredményre nem kellett sokáig várni, csendben, titokban előkerült. Igaz, egy másik lépcsőház elé tették le. — fontos, hogy megvan! Az állampolgárok figyelmét és segítőkészségét bizonyítja, hogy több telefon érkezett szerkesztőségünkbe: itt. vagy ott látták ..feltűnni". Olvasóink figyelmességét köszönjük, de bizonyos az a pad nem onnan került oda. (dm.) Eladta a vállalat korpáját Nézd anyu! — még azt mondják, hogy az erdőben nincsenek manók. (S. A.) , , » « -> .. r t * * * * » -> >■ - * • - « * * • a * « a é i * i -« * a - - -