Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

6

1989. április 29.

Mit ért Ön népfelkelésen?

Olvasóink írták jelenünkről, múltunkról, 1956-ról...

JANUÁR VÉGI RÁDIÓNYILATKOZATÁBAN POZSGAY IMRE NÉPFELKELÉSNEK NEVEZTE AZ 1956. OKTÓBERI ESEMÉNYEKET. A HIVATALOS FORRÁSBÓL SZOKATLANUL HANGZÓ MINŐSÍTÉS ALAPJÁN A TÖRTÉNELMI UTUNK C. TANULMÁNY SZOLGÁLT. AMELY AZUTÁN MEGJELENT A TÁRSADALMI SZEMLE KÜLÖNSZÄMÄBAN. (MEGYÉNKBEN 4900 PÉLDÁNY FOGYOTT EL BELŐLE.)

Amikor március 11-én kérdőívünkkel a Kelet-Magyarország olvasóihoz fordultunk, arra kerestük a választ, közelebb vitt-e a Történelmi utunk c. dolgozat (a továbbiakban Tanulmány) az óhajtott közmegegyezéshez. Aktuálisnak, előbbrevivőnek tartják-e az emberek a közelmúltról folytatott vitát, s értik-e egymást, amikor egy vagy több szóval minősítenek.

Az általunk választott vizsgálati módszer — az újságból kivágott, s beküldött kérdőívek tartalmának elemzése — nem teszi lehetővé, hogy a kutatás eredményeiből a megye lakosságára általánosan érvényes következtetéseket vonjunk le. Szociológiai kifejezéssel élve: mintánk nem reprezentatív, önkéntes válaszadóink az átlagnál erősebb késztetést éreztek arra, hogy véleményüket kifejezésre juttassák, s valószínű, hogy állásfoglalásaik általában markánsabbak, sőt esetenként „meredekebbek", mint azok nézetei, akik kérdőívünk láttán nem ragadtak tollat és ollót.

365-en küldték vissza a válaszlevelezőlapot. 348-an a mi kérdéseinkre feleltek, a többiek pedig — gyakran indulatosan — maguk határozták meg a témát. A statisztikai elemzésbe bevont 348 fős mintánk összetétele a következő. Pártállás szerint: 303 fő közölte,

hogy tagja-e politikai szervezetnek. Közülük 130 fő MSZMP-tag, 18 fő KISZ-tag, 6 fő MSZMP- és KISZ-tag, 4 tő más párthoz vagy alternatív szervezethez tartozik, 160 fő nem tagja semmilyen politikai szervezetnek.

Életkor szerint négy csoportba kerültek a válaszadók. 1: 38 év alatt 76 fő. (1956-ban még nem járhattak iskolába.) II: 39—50 év között 91 fő. (1956-ban iskoláskorúak voltak.) III: 51—60 év között 86 fő. (1989-ben még aktív korúak.) IV: 61 év fölött 91 fő. (1989- ben nyugdíjas korúak.)

A munkamegosztásban elfoglalt hely presztízse szerint három kategóriát alakítottunk ki, Kolosi Tamás nyomán szakítva a sablonos munkás-paraszt-értelmiségi hármassal I: magas presztízsűek 59 fő, II: közepes

presztízsűek 169 fő, III: alacsony presztízsűek 35 fő; a IV. (itt nem tárgyalandó) kategóriába a korábbi tevékenységüket fel nem tüntető nyugdíjasok kerültek.

Kérdésünkre, hogy az elmúlt 40 évről folyó vita hogyan hat jelenlegi gondjaink megoldására. a többség azt válaszolta, hogy élősegíti a megoldást. A vitához való viszony- arányait a teljes minta és a különböző rétegek esetében alábbi táblázatunk mutatja (az illető réteg létszámából számított százalékokban).

a viszorfv életkor munkamegosztás

A vitához való viszony teljes——--------------------------------------------------------------------minta tag I. II. III. IV. I. II. III.--------------------------------------------------------------dg--------,------<s----------------------------------------------------pozitív 55 51 60 49 62 58 51 76 52 46

negatív 26 37 18 30 21 26 31 10 26 43

(közömbös)

________ (16) (11) (18) (21) (17) (14) (11) (12) (20) (11)

a csoport létszáma (fő) 348 130 160 76 91 86 91 59 169 35

Tehát a vitát szükségesnek ítélték meg a pártonkívüliek, a középső korosztályok, s különösen a magas presztízsűek.

Arra a kérdésre, hogy olvasták-e, ismerik-e a Tanulmányt, az esetek 84%-ában s kaptunk választ. (A párttagok 91 százalékban feleltek.)

A kérdésre egyáltalán választ adó

__

_____tagság________életkor munkamegosztás

n ,,-han összes MSZMP- nem

" személy tag “g *• «I. IV. I. II. III.

olvasta, jól ismeri 42 56 29 30 41 42 30 46 39 11

(nagyjából ismeri) (29) (28) (31) (22) (23) (19) (33) (25) (20) (29)

nem ismeri 29 16 39 40 25 19 17 17 29 40

létszám (fő) 293 118 130 76 91 86 91 59 169 35

A táblázatból jól látható — különösen, ha a bizonytalan „nagyjából ismeri” választói eltekintünk —, hogy az életkori és a munka- megosztási csoportok közül azok ismerik jobban a Tanulmányt, akik magát a vitát hasznosnak tartják. A párttagsági viszony

szempontjából más a helyzet: az MSZMP-ta- gok körében nagyobb arányban olvasták a Tanulmányt, mint a pártonkívüliek csoportjában.

Azt kértük az olvasóktól, ítéljék meg, helyesen jelöli-e meg a Tanulmány napjaink

politikai válságának okait. Azok véleményei, akik erre a kérdésre egyáltalán válaszoltak, az alábbiak szerint oszlottak meg: A Tanulmánnyal nagyon egyetért 23 százalék, egyetért 38 százalék, határozatlan 15 százalék, nem ért egyet 19 százalék, nagyon nem ért egyet 4 százalék.

Felsoroltunk hat belpolitikai problémát, s megkérdeztük, közülük melyek foglalkoztatják leginkább a válaszadót. Az életszínvonal alakulása került az első helyre pártállástól függetlenül. 1956 értékelése a teljes minta rangsorában a harmadik—negyedik helyen szerepel, maga elé engedve a többpártrendszer kérdéseit, s megelőzve az MSZMP egységének problematikáját. Az MSZMP-tagok szemében a pártegység témája rögtön az élet- színvonal után szerepel, s csak utána következik a többpártrendszer dolga. 1956 értelmezésének fontossága itt a negyedik helyre kerül. A pártonkívülieket viszont sokkal kevésbé érdeklik a pártproblémák, s azokon belül is háttérben maradnak az MSZMP belső kérdései. A pártállástól függő rangsorban ezen a ponton látjuk a legnagyobb különbséget. E jelenség úgy is megfogalmazható, hogy míg a párttagok talán túlzottan saját szervezeti problémáikra figyelnek, addig a pártonkívüliek alulértékelik (lebecsülik?) az

Pártállástól függetlenül alacsony azok aránya, akik népfelkelésen a társadalmi rendszer gyökeres megváltoztatását értik. A munkamegosztási presztízs növekedésével növekszik azok aránya, akik a népfelkelést a formációváltással asszociálják. A táblázatból hiányzó százalékértékek arra utalnák, hogy a válaszadók nagy része bizonytalan abban, lényegében mire irányul egy népfelkelés. Okkal feltételezzük, hogy ez az arány nem jobb azok körében, akik nem küldtek be választ.

A válaszadók csekély hányada (%) tartja a népfelkelést kifejezetten békés eseménynek. Érdekes módon a párttagok és a magas

A válaszadók 1956-tal kapcsolatos értékítélete tehát nagyon erősen különbözik pártállás, életkor és munkamegosztásban elfoglalt hely (presztízse) szerint. (A Történelmi utunk c. tanulmány ismerete vágy- nem ismerete a vártnál ellentmondásosabban és kevésbé kitapintihatóan áll összefüggésben ’56 megítélésével.)

|| Keleta Magyarország

HÉTVÉGI MELLÉKLETE

MSZMP állapotának szerepét a többpártrendszerre való áttérésben.

Az olvasókat arra kértük, fogalmazzák meg saját szavaikkal, mit értenek népfelkelésen. A válaszok ilyen esetben sokféleképpen csoportosíthatók. Terjedelmi okokból itt csak két szempont szerinti véleményelosztást mutatunk be.

1. Mire irányul a népfelkelés: a politikai rend megdöntésére, formációváltijsra, vagy a törvénytelenségek, a torzulások megszüntetésére?

2. Hozzátartozik-e a népfelkeléshez a (fegyveres) erőszak, vagy pedig kifejezetten békés megmozdulásban gondolkodik a válaszadó? (Egyesített táblázatunkban nem szerepelnek azok a válaszok, amelyeket az adott szempontból nem lehetett értékelni: így a szempontonként! függőleges "/„-összegek nem közelítik meg a-100-at.)

presztízsűek erősebben hajlottak arra, hogy a népfelkeléssel együttjárónak véljék a (fegyveres) erőszakot.

Az életkori csoportok egyik szemponttal sincsenek egyenes összefüggésben: az

1956-ot gyerekfejjel, vagy serdülőként átélt, ma is aktív korcsoport megnyilvánulásai „kilógnak a sorból." (Ez további alapos vizsgálódást igényelne.)

Leglényegretörőbb kérdésünk azt firtatta, hogyan értékeli a válaszadó az 1956 októberi eseményeket. Értékítélet szempontjából a válaszok megoszlását a következő táblázat tartalmazza.

Tehát itt tartanak a közmegegyzés felé vezető úton (vagy innen indulnak?) azok, akik kérdőívünket kitöltötték. Vajon hogyan vélekednek a többiek? A közvéle- ménykutvók remélik, hogy további munkájuk átfogó b érvényű lesz, s ehhez megkapják az Ol vasók, a lakosság támogatását. Marosi Lajos Murányi István

A pártállás életkor munkamegosztás

„-ban teljes mszmp- nem j jj jrr jy j .. jjj

______________minta_tag______tag _______

formációváltás 13 13 13 12 19 14 7 24 14 9

1 SZemP megszületése *5 31. 38 48 28 34 35 25 37 46

szükségszerű 38 41 36 38 46 35 31 51 39 3?

2. szemp. t-tt---------------békés 8 4 11 12 3 9-9 3 7 11

megmozdulás _____________________________________________________________

___________létszám (fő) 348 130______160 76 91 86 91 59 169 35

a pártállás

"o-ban teljes mszmp- nem életkor munkamegosztás

minta tag tag i, n, m. ív. i. h, ih.

pozitív értékelés 39 25 51 30 52 42 31 53 38 46

pozitív-negatív

egyensúlyban 13 18 11 16 10 15 13 14 15 14

nincs értékítélet 27 29 26 34 26 24 24 24 31 17

negatív értékelés

________H)______27________10 18 10 19 31 7 14 29

létszám (fő) 348 130 160 76 91 86 91 59 169 35

Magyar nyelvet tarnt az őshaza területén

Rokon távolból

Régen látott földimmei, rokonommal hozott össze a véletlen. Több ezer kilométer távolságból érkezett, s természetesen nem lóháton utazott, mint hajdan őseim jöttek az új hazába, hanem néhány óra alatt repülőn tette meg az utat. De hogy ne folytassam tovább a titkolózást, rokonunk az Ural-hegység közelében fekvő Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságból, arról a vidékről jött Nyíregyházára, amelyik valamivel északabbra fekszik attól a területtől, ahol a finnugor őshaza lehetett.

» A rokonságról semmi kétség. Néhány szavunk például most is megegyezik, vagy hasonló. Mondom á földim- nek, hogy te, nevet a szeme, megérti ezt, valamint a mi és a ti névmásokat náluk is,

ma is ugyanígy mondják,

legfeljebb más hangsúllyal. A Vér náluk vir, a kéz ki. a főnévi igenevek ott is rá-re végződnek. »£ élni szót a ko- T.í'k úgy mondják, hogy ölni, a tó az ti. és a tél az töl.

Földimnek ma már kicsit oroszos neve van. Jevgenij ígusevnek hívják, de ő csak Jenőnek szólíítatja magát. Jól tud magyarul, olyannyira, hogy a komi főváros Sziktivkar egyetemén, ahol a komi- és finnugor tanszéken docéns, magyar nyelvet is tanít. Már többször járt Magyarországon^ - a debreceni nyári egyetemen kezdte el tanulni a magyar nyelvet. Most az egyetem megbízásából jött Nyíregyházára, a tanárképző főiskolára, hogy kapcsolatot teremtsen a két intézmény között, és néhány nyíregyházi orosz szakos főiskolást meghívjon egy nyári építőtáborba magukhoz Viszonzásul komi egyetemisták jönnek ide dolgozni és magyar nyelvet tanulni. Ez' már talán az idén is megvalósul. Jövőre a kapcsolatok tovább bővülnek majd. 10— 12 földrajzszakos nyíregyházi diák útra kel, s majd a Tajga földrajzi viszonyait tanulmányozza és tőlük is hasonló útra jönnek diákok,

elsősorban a Hortobágy vidékének megismerése végett.

Megtudom a vendégünktől, hogy az egyetemen 25-en tanulnak finnugor szakon, és ezek a diákok két évig tanulják a magyar nyelvet. Az egyetemen eredményes ma- gvarnyelvoktatás folyik. A diákok szívesen ismerkednek a magyar irodalommal, a könyvtárakban magyar nyelvű könyv is bőven akad. Nyelvünk gyakorlásának újabb lendületet adott, hogy mostanában egyre intenzívebb kapcsolat alakult ki a

Kárpátalján élő magyarokkal. Rendszeres a különböző kulturális kapcsolatok cseréje. A sziktivkári egyetemen egyébként 16 éve létesült komi—finnugor tanszék, amikor korábban a főiskola egyetemmé változott.

Szívós és hagyományaihoz ragaszkodó nép a komi, akik alig félmillióan több évszázados keserves történelem után egy hatalmas és idegen nyelvű nép között is megmaradtak. Vendégünk felvilágosít arról, hogy az utóbbi években a peresztrojkának és a glasznosztynak sokat köszönhet a komi nép is. Mostanában a városi óvodákban és az alsó fokú iskolákban is tanulhatnak az anyanyelvükön, nemcsak a falvakban, ahol jobban együttmaradt a komi lakosság. Mintegy 8—10 komi nyelven megjelenő újságból tájékozódhatnak már a világ eseményeiről, köztük Magyarországról is. A helyi rádió és televízió is napi két- három órás komi nyelvű adást sugároz. Bár a komi köztársaság több mint egy- milliónyi lakosságának már csak egvharmada komi, azaz más nevükön zűrjén, minden remény megvan arra, hogy a komi nyelv és a nép fennmarad. Zűrjének a köztársaság határain kívül is élnek,

Nyugat-Szibériában és a Kóla-félszigeten.

Jevgenij szívesen és szeretettel beszél hazájáról:

— A komi föld nagyon szép, noha javarészt sík terület és az éghajlat kissé rideg A vidék nagy részét viszont fenyő és lömboserdő borítja. Az erdőket hatalmas folyók szelik át, amelyet mocsarak tarkítanak. Gyümölcs arra kevesebb terem, de rengeteg az ízletes áfonya, a mocsári hamvas szeder és a gomba. A folyókban régebben sokféle hal volt, és az erdőkben sok vad élt. (Medve, farkas, róka.) Sajnos az iparosítás miatt — az ásványkincsekben gazdag területen elsősorban szén-, gáz-, kőolaj- és vaslelőhelyek vannak — a környezet már nem olyan mint régen, de ma is sokan vadásznak és halásznak. A tél hosz- szú és hideg, a tavasz — amely májusban kezdődi?. — és a nyár rövid. Augusztus végén már hideg van.

Megtudom tőle, hog; a Szent Iván-napot a finn ez hasonlóan a komik is rr- n- neplik és Iván-napnak v- ják. Egy kis néprajzra ut időnk a csevegés során o- mi népszokás, hogy Iván inkor a virágzó nyírfából • >krot készítenek és azt j n- dölés céljából a folyóba b- ják. Ha a csokor fenni- ad a vízen és úszik, jó sorsa sz

a csokrot vízbe dobónak. Ám, ha elsüllyed, hamarosan meghal az ember. De, hogy a szokásokat valami hangulatosabb dologgal fejezzük be, barátom elmondja, hogy a komik életéhez épp úgy hozzátartozik a szauna, mint a finnekéhez. Sok helyen minden családnak van saját szaunája. A komik nagyon hazafias érzelműek, szeretik a szülőföldjüket, kicsit talán tartózkodóbbak, mint általában az északi népek.

Beszélgetés során jut egy kis idő — már ahogy a föl- dik között szokás — viccelődésre. Elmondom neki, a finnek okosnak tartják a magyar népet, hogy amikor elindultak új hazát keresni, nem észak felé vették az útjukat, mint a finnek, hanem inkább dél feléj így aztán melegebb éghajlatú országra találtak. Ezek után megkérdezem tőle, hogy vajon nem bánták-e meg, hogy az őshaza környékén maradtak és nem jöttek velünk, magyarokkal

Jenő okos és politikus, megismétli, amit már korábban is mondott, a komi nép nagyon hazaszerető és ragaszkodik a szülőföldjéhez.

:— Hiszen csodálatos vidék az én hazám, Európa északkeleti csücskén.

Bodnár István