Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-29 / 100. szám
29 5 Szabolcs-Szatmár érdekében Tisztelt Miniszterelnök Elvtárs! Végrehajtó bizottságunk 1989. március 16-i ülésén áttekintette a Tervgazdasági Bizottság 1988. november 30-t állásfoglalására tett és teendő megyei intézkedéseket. Az erről készült határozatot azzal a kéréssel mellékelem, hogy illetékes munkatársaidnak tanulmányozás végett kiadni szíveskedj. Testületünk megbízása alapján külön is szeretném figyelmedbe ajánlani az alábbiakat: a) Saját hatáskörben a felzárkóztatási program eredményesebb megvalósítása érdekében indokoltnak tartjuk megyei koncepció kidolgozását. A megyei fejlesztésre különböző helyeken és címeken rendelkezésre álló eszközök ösz- szehangolt felhasználását biztosítani akarjuk. Javasoltuk a megyei tanácsban dolgozó párttagvezetőknek, hogy az illetékeseket készítsék fel a mezőgazdasági célú világbanki hitel igénybevételi feltételeinek lehető legteljesebb megismerésére. Indokoltnak tartjuk, hogy az új feltételek között a felzárkóztatási program megyei korszerűsítése megtörténjen. E folyamatban a megye gazdaságának lehetőségeit a gazdálkodó szervekkel együtt a megyei párt- és állami vezetés áttekinti, ismét napirendre tűzi a vállalati, szervezeti korszerűsítést megbénító állapotát, reagálni kívánunk a kistérségi szemlélettel összefüggő kezdeményezésekre. A munkahelyteremtő beruházások támogatásában vállalkozóként és azok támogatását hatékonysági követelményhez kötve kívánunk részt venni. Aktivizálni kívánjuk az észak-magyar- országi régió másik két megyéjével való kapcsolatainkat. Kezdeményezni fogjuk a kishatármenti gazdasági együttműködést korlátozó jogszabályok felülvizsgálatát. Az eddigi hiányosságokat felváltva megfelelő súllyal kívánunk foglalkozni a megye önfejlesztő képességének növelésével. b) A Tervgazdasági Bizottság határozata nyomán végzett kormánydöntést előkészítő munka tapasztalataink szerint számtalan anomáliával terhelt. Keveredik az elmaradottság felszámolását célzó program és a szerkezetváltás helyi gondjainak kezelése. Azt is tapasztaljuk, hogy a program egyre inkább eltolódik Borsod és Komárom megye irányába. A szerkezetátalakítási feladatok szerint ezt indokoltnak tartjuk, ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a foglalkoztatási gondok megoldása szempontjából tovább romlanak esélyeink. A tanácsi és egészében a helyi önállóságot sértőnek tekintjük az ÁBMH intézkedéseit a foglalkoztatási alap felhasználására vonatkozóan. Mindezekkel azért terheltem figyelmedet, mert a Végrehajtó Bizottság a november 30-i határozatot a megye lakossága életfeltételei romlása megállítása érdekében végzett munka és a helyi gazdaságpolitikát meghatározó kitörési pontként kezeli. Kérem, hogy a kormányzati döntés előkészítésénél végrehajtó bizottságunk határozatát figyelembe venni szíveskedj. Intézkedéseidet és segítségedet előre — és a levél kínálta alkalommal élve — is megköszönöm. Elvtársi üdvözlettel: dr. Gyuri eskü Kálmán első titkár A közvélemény kiemelt figyelme fordul arra: mit tesznek vezetői a gondok orvoslásáért. Különösen így volt és van ez Szabolcs-Szatmárban, ahol a hátrányos helyzet csak történelmi mércével mérhető. Legutóbb éppen a megyei pártértekezlet küldöttei fogalmaztak éles kritikával: a megye vezetése nem tett meg minden lehetőt azért, hogy gyorsabban sikerüljön apasztani a keleti országrész jócskán felgyülemlett társadalmi-gazdasági problémáit. Ügy véljük: nem kisrészt éppen a nyilvánosság hiánya vezetett oda, hogy akkor is támadás éri a vezetést, amikor isok irányban próbálkozik csökkenteni a gondokat. Múlt év novemberében például a kormány Tervgazdasági Bizottsága foglalkozott a megyei vezetés folyamatos sürgetésére Szabolcs-Szatmár felzárkóztatásának bonyolult kérdésével, s foglalt állást komplex ügyekben. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban tért vissza a döntésre, s az azt követő intézkedésekre. Megállapításairól a megyei első titkár levélben tájékoztatta az arra legilletékesebb országos vezetőket, határozottabb állásfoglalást sürgetve egyben Szabolcs-Szatmár ügyében. A teljes nyilvánosság jegyében e leveleket és a válaszokat adjuk most közre változtatás nélkül. Tisztelt Gyuricsku Elvtárs! Az észak-magyarországi térség társadalmi-gazdasági problémáival foglalkozó 5031/88. TGB sz. határozat megyei teendőinek áttekintéséről küldött tájékoztatót köszönöm. Levelére Németh Miklós miniszterelnök elv- társ megbízásából, a következőkben válaszolok: A közös feladatok megoldása szempontjából előre vivő a megyei pártbizottságnak a térségi koncepció korszerűsítését, a különböző címeken rendelkezésre álló eszközök összehangolt fel- használását szorgalmazó állásfoglalása. Egyetértek azokkal a törekvésekkel is, amelyek a mezőgazdaság fejlődését elősegítő világbanki hitelkonstrukció lehetőségeinek alaposabb feltárását, a vállalkozások megyei ösztönzését célozzák. A kormányzati szándékokkal. összhangban álló, a 'kishatármenti gazdasági együttműködést korlátozó jogszabályok felülvizsgálata a megyei önfejlesztő képesség növelése és a térségben érdekelt más megyékkel való együttműködés erősítése. Tájékoztatom arról, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük az említett határozat végrehajtásának helyzetét. Legutóbb — az érintett kormányzati szervek képviselőivel — február hó folyamán egyeztettük a kijelölt feladatok megoldásában eddig történt lépéseket. Közös vélemény alakult ki abban, hogy a főbb feladatcsoportok közül az átfogó térségi koncepció kidolgozása megfelelő ütemben halad, s várhatóan tartani lehet a Tervgazdasági Bizottság által megszabott időpontot. A feladattal megbízott Tárcaközi Bizottság a térségi koncepció kidolgozásáról március folyamán — az érdekelt minisztériumok és megyék részvételével — konkrét feladategyeztetést is tartott. Megjegyzendő: a térség gazdasági szerkezetét perspektivikusan megoldó fejlesztési irányok tisztázásához, kijelöléséhez a területi szervek nagyobb aktivitása, határozottabb bekapcsolódása szükséges. A koncepcióval egyidejűleg kialakítható a térség problémáinak megoldását elősegítő, sajátos eszköz-, és szabályozórendszer. Erz utóbbiakat illetően már ma is jelentősek a lehetőségek. Eredményesebb hasznosításukat a jelenleginél megalapozottabb, távolabbi szempontokra építő területi fogadókészség kibontakoztatása rövid távon is hatásosan segítené. A harmadik, az operatív feladatcsoportban lemaradást tapasztaltunk a közpon: ti támogatás igénybevételéhez tartozó kritériumrendszer korszerűsítésében. Tájékozódásom szerint ennek véglegesítése rövid időn belül megtörténik, az eszközök igénybevételét viszont áthidaló megoldásokkal az illetékes szervek eddig is lehetővé tették. Az előkészítő munka tehát időben eddig összességében a Tervgazdasági Bizottság határozatának megfelel. A tartalmi kérdésék a jelenlegi készültség alapján még nem ítélhetők meg. Az, hogy a koncepció egyidejűleg foglalkozik a szerkezetváltással és az elmaradottság felszámolásával, a térség sajátos helyzetéből következik és tudatosan vállalt kettősség. Az a szándék, hogy a térségi koncepció világos választ adjon mind a szerkezetátalakítás, mind pedig az elmaradottság felszámolásának lehetőségeire. Kétségtelen az is, hogy időközben az ország más térségeiben is megjelent a termelési szerkezet megváltoztatásának, korszerűsítésének szükségessége. Ebből azonban nem következik, hogy az észak-magyarországi térség koncepcióját, ahhoz területileg nem kapcsolható problémákkal bővíteni kellene. Ilyen okok miatt sem az eddigi előkészítő munka, sem a Szabolcs-Szatmár megyei problémák megoldása nem szenvedhet csorbát. (E szándék valóságtartalmát jelzi a területfejlesztési és a foglalkoztatáspolitikai alapokból való 1989. évi megyei részesedés is.) Egyetértek azokkal a megáll apításokkaL amelyek az információs kapcsolatok és az együttműködés javítására, továbbá a feladatok végrehajtásának szervezettebbé tételére vonatkoznak. Tájékoztatom arról, hogy a regionális koncepció első változatának előkészületével egyidejűleg — június elején — a feladatok végrehajtásának helyzetét az érintett kormányzati szervek és megyék részvételével újból áttekintik. Ez alkalomra a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság képviselője is meghívást kapna. Május végén — híva 1 talos külföldi utazásom miatt — Ferenczi József elvtárs, az MT főtanácsosa fog jelentkezni ez ügyben. Budapest, 1989. április 13. * Elvtársi üdvözlettel: Dr. Medgyessy Féí«r Kedves Halmos Elvtárs! A testület döntésének megfelelően mellékelem végrehajtó bizottságunk 1989. március 16-i határozatát. Külön is szeretnénk figyelmedbe ajánlani, hogy megítélésünk szerint a Tervgazdasági Bizottság határozata nyomán végzett kormánydöntést előkészítő munka több ellentmondással terhelt. Keveredik az elmaradottság felszámolását célzó progtam és szerkezetváltás helyi gondjainak kezelése. Ügy tapasztaljuk, hogy a program egyre inkább eltolódik Borsod és Komárom megyébe. A tanácsi és egészében a helyi önállóságot sértőnek tekinti a Végrehajtó Bizottság az általad vezetett hivatal intézkedéseit a foglalkoztatási alap felhasználására vonatkozóan. Azt is rögzítettük, hogy a megye olyan feladatok megoldására sem kap lehetőséget az átképzés keretében, amire felkészült úgy a vállalati, mint az iskolai hátterét illetően. Kérem, hogy végrehajtó bizottságunk álláspontját a kormánydöntést előkészítő munkában figyelembe venni és érvényesítésében közreműködni szíveskedj. dr. Gyuricsku Kálmán Kedves Gyuricsku Elvtárs! A Foglalkoztatási Alapot (melyet 1988. január 1. napjával hozott létre a Minisztertanács) érintő megjegyzésével kapcsolatosan a következőkről tájékoztatom: 1. A Foglalkoztatási Alap felhasználása egy sor területen normatív, s így Szabolcs- Szatmár megye nem kerülhetett hátrányos helyzetbe az átképzési támogatást, az elhelyezkedési támogatást, a meghosszabbított felmondási időre a dolgozót megillető átlagkeresetet (e kettőt 1989. január 1-jétől a munkanélküli segély váltotta fel), valamint a munkaviszonyban nem állók átképző tanfolyamainak költségeit illetően. 2. A Foglalkoztatási Alap mérlegelés vagy pályázat útján igényelhető az alábbi esetekben : a) A közhasznú foglalkoztatás költségeit illetően. E költségek térítése a megye és az ÁBMH külön megállapodása alapján történik. Eddig minden esetben, ismerve a megye foglalkoztatási feszültségeit, elfogadtuk a megye javaslatát, illetve az egy főre jutó támogatást magasabban állapítottuk meg, mint az átlagos lett volna. b) Egyes munkahelyteremtő beruházások támogatása terén 1988-ban, országosan 281 volt a benyújtott és a szakértői bizottság által megvizsgált pályázatok száma, ebből 175 pályázatot fogadott el a szakértői, illetve a döntést hozó bizottság (62,2%). Szabolcs-Szatmár megye esetében a benyújtott és megvizsgált pályázatok száma 47 volt, az elfogadott pályázatoké pedig 34, az arány 72,3%, 10,1%-kal magasabb, mint az országos arány átlaga. A megye az elfogadott pályázatokra 267 millió forintot kapott. A megye az elfogadott pályázatok arányát tekintve úgy volt harmadik, hogy mindössze 0,4%-kal maradt le az 1—2. „helyezett”-től. (Komárom és Somogy megye 72,7%). A forintösszeg tekintetében pedig 82 millióval kapott többet, mint a 9. „helyezeti” Borsod megye (64,1%). Ezek alapján nem érzem, hogy Szabolcs-Szatmár megyét hátrányosan megkülönböztette volna a Bíráló Bizottság. 3. A téma fontosságára tekintettel az átképzésről még a továbbiakat kívánom megjegyezni : Az ÁBMH az átképzéseket alapvetően 3 féle formában támogatja. Munkaviszonyban állók számára nyújt átképzési támogatást, az átképzés időtartama alatti dolgozói keresetveszteség pótlására. E támogatási formát Szabolcs-Szatmár megye elsőként és azóta is folyamatosan igénybe veszik. Az FA- ból e címen a megye* 1986— 1988-ban 19 millió Ft-ot, a teljes országos felhasználás több mint 10%-át kapta meg, mellyel több mint 1500 fő átképzésének elősegítését biztosította. Egyetlen egy olyan igény sem volt ilyen vonatkozásban, melyet azért kellett volna visszautasítani, mert az ÁBMH a szükséges pénzügyi fedezetet nem biztosította. 1988. évtől a munka- nélküliek átképzésére, költségeinek fedezésére lehetőség van. E tevékenység a megyében rendkívül lassan indult, részben az egyének részéről tapasztalható érdektelenség miatt. A megye részéről megfogalmazódott átképzéshez szükséges forrásokat a munkanélküliek átképzéseihez is biztosítottuk, s ha erre szélesebb körű szükséglet lett volna, annak sem lett volna finanszírozási akadálya. E forma iránt azonban 1988-ban a megyében mérsékelt volt az érdeklődés. Az átképzéseket természetesen nem lehet elszakítani a tényleges szükségletektől, ezért nem világos, hogy milyen feladatok ellátására nem kap a megye lehetőséget. A megyei szükségletek alapján megfogalmazott átképzési igényekhez a szükséges forrásokat megkapta. Az átképzések intézményi hátterének fejlesztéséhez is hozzákezdett az ÁBMH azokban a térségekben, . ahol a legnagyobb képzési igények jelentkeznek, melyek kapacitás hiányában nem elégíthetők ki. Gyuricsku elvtárs leveléből ítélve a megye bőséges képzési kapacitásokkal rendelkezik, főként ha figyelembe vesszük a mérsékelt megyei képzési igényeket, mely megkérdőjelezi azt az ÁBMH-döntést is, melynek értelmében Szabolcs-Szatmár megyében az észak-magyarországi átképző központ ki- rendeltségét szándékoztuk létrehozni- Ezen utóbbi téma vizsgálata szakértők széles körének bevonásával folyamatban vari. Befejezésül kérem, hogy a Végrehajtó Bizottság levelem tartalmáról kapjon részletes tájékoztatást, amelyet szükség esetén személyesen is hajlandó vagyok megtenni. Budapest, 1989. április 19. Elvtársi üdvözlettel dr. Halmos Csaba
