Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

1989. április 22. 7 Juli táncegyüttes Beszámoltunk lapunkban a Szabolcs VOLÁN táncegyüt­tes nagy sikerű jubileumi gá­laműsoráról, amelyet a nyír­egyházi szabadidő sportcsar­nokban tartottak. Visszapil­lantásunk néhány fotó erejé­ig a 300 táncost felvonultató együttes „Jövő, múlt, jelen” című műsorából készült. Elek Emil felvétele Kimért hangú levél egy méltatlankodó hazafihoz Tisztelt dr. Kováts Lajos, a bioi. tud. kandidátusa! A Kelet-Magyarország 1989. április 15-ei száma közölte Nyílt levél az újságírónak címmel azt az írását, amelyben a hazaszere­tet jutalmazásáról szó szerint ezt írta ön: ”... érte a legfőbb díjat a lelkiismeret osztogatja.” Bizony, így igaz ez! Ezért kár felváltani a hiúság filléreire a lelkiismeret­től kiérdemelten kapott forintokat! Ön pe­dig — sajnos — ezt tette, és ettől nem menti önt írásának apróbb filológiai igaz­sága sem. Nyílt levelében, még ha a zárójeles fél­revezet, butít, rombol igéitől el is tekintek, a valótlanság megírásának vádjával illette Bodnár István újságírót, és a tények elhall­gatásában marasztalta el Csorba Piroska szuhakállói tanárnőt. Mindezt tette azért, mert abból a Kelet-Magyarországban 1989. március 15-én megjelent riportból, amit Bodnár István készített Csorba Piroskával, kimaradt az ön neve; és mert az újságíró azt merészelte leírni, hogy a „Mi a haza ma?” címen hirdetett pályázat fődíját Csorba Piroska kapta. Keresem az igazságot, lapozgatom a Kiss Dénes által szerkesztett és Kaposváron 1988-ban megjelent Mi a haza ma? című kedves kis kötetet, no meg az ön által fel­sorolt repertoárt, de a hiúságában megsér­tődött dr. Kováts’ Lajos igazságát nem ta­lálom sehol. Mert mi is történt valójában? 1986 őszén a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság meghirdetett egy pár lyázatot „Mi a haza ma?” címen. Ehhez a felhíváshoz aztán i egy sor intézmény, sőt magánszemély is csatlakozott díjak és ju­talmak felajánlásával. így a Berzsenyi­társaság kezdeményezése országos vállal­kozás lett, sokféle és soknevű díjjal. Volt ott több különdíj: aztán fődíj, amit a Ma­gyar Ifjúság szerkesztősége, Helikon-díj, amit a keszthelyi Festetich-kastély igazga­tója ajánlott fel. A kezdeményező Berzse­nyi-társaságnak is volt első, második és harmadik díja. Aztán még számtalan. Á hűség himnusza című pályázatommal SU 2 Helikon-díjat érdemeltem ki. Hazám az anyanyelvem című írásával ön szerezte meg a Berzsenyi-társaság első díját Ren­dületlenül című írásával pedig Csorba Pi­roska kapta a tizenötezer forintos fődíjat, ahogy azt az ön által kifogásolt riportban Bodnár István újságíró hitelesen megírta. Vagy nem így volt? dr. Kováts Ür? De, hát akkor mit akar? Tudja, mikor 1987 májusában a Kelet- Magyarország az ön elsődíjas pályamun­káját negyedoldalas cikkben jogosan mél­tatta, én felujjongtam örömömben: „... no ugye, mi szabolcs-szatmáriak ... !” Pedig az én Helikon-díjamról sem akkor, sem később szót sem ejtett megyei lapunk. De nekem elég volt a Magyar Ifjúság 1987. augusztus 21-ei közleménye. Most, az ön „Nyílt levél”-e alapján tu­dom már, hogy nem ujjonganom kellett volna 1987-ben, hanem nekiesni a Kelet- Magyarország szerkesztőségének, no meg önnek, és nyilvánosan megvádolni mind­kettőjüket az „agyonhallgatás bűnével”. Ahogy ön is tette most! Ugye ez lett volna az ildomos? Vagy mégsem? Döntsön erről is a lelkiismeret! Vádolhatnám én a Kelet-Magyarorszá- got szinte évenként. 1985-ben például a Debreceni Akadémiai Bizottságnál kiemelt első díjat nyert, 1986-ban ugyanott első dí­jat nyert tudományos pályamunkám hírét, 1987-ben pedig a már említett Helikon-dí­jamat hallgatta agyon megyém lapja. Va­jon méltatlankodnom kellett volna? Miért? Az előbbiekről hírt adott a debreceni Haj­dú-Bihari Napló (1985. dec. 20.; 1986. dec. 19.), az utóbbiról a Magyar Ifjúság (1987 aug. 21.). Hát nem elég erkölcsi jutalomból ennyi? Ne szenvedjünk telhetetlenségberi kedves Uram! Most, mikor a nagy nemzeti sérelmek felhánytorgatásának és az egymásramuto- gatásnak az idegölő korát éljük, bűn a sze­mélyes sérelmeknek és hiúságoknak a meg­szikkadt csontján rágódni. Higgye ezt el nekem, a hazáját szintén szerető tanárnak! Rohod, 1989. április 16. Tisztelettel: Balogh Liszté O Kérem, mutatkozzon be ol­vasóinknak. — Seszták Oszkár vagyok, 24 éves. Rakacán, Borsod megyé­ben születtem, a győri bencés gimnáziumban érettségiztem. Hamarosan végzek a nyír­egyházi tanárképző főiskola történelem—népművelés sza­kán. O Hogyan lett a FIDESZ (Fia­tal Demokraták Szövetsége) tagja és nyíregyházi szervezeté­nek szóvivője? — Személyes kapcsolat ré­vén kaptam tavaly tavasszal anyagokat. Nyáron tájéko­zódtunk, és szeptemberben beléptünk a főiskolából elő­ször négyen. Később megala­kítottuk a FIDESZ-csoportot, amelynek szóvivője lettem. O A napokban azt olvastam, — hogy az önök szervezetétől — legalábbis a főiskolán — tartanak a fiatalok. Igaz ez, s ha igen, mi az oka? — A régi reflexek, azt hi­szem, még élnek a fiatalok­ban a tanárképző főiskolán és a városban is. Nagyfokú kö­zönyt is tapasztalni. Azért szeretnénk tevékenykedni, hogy oszlassuk ezt a közönyt és a félelmet, ami nem is el­sősorban a fiatalokban, de a szüléikben mindenképpen él, akik óva intik gyerekeiket: lehetőleg ne keveredjenek be­le radikális dolgokba. O Ügy tűnik, az önök szerve­zete többször beleesik abba a hibába — amit joggal bírálnak másoknál —, hogy jogot for­mál az ifjúság kizárólagos kép­viseletére . . . — Hogy mi az igazság ki- —I zárólagos letéteményeseinek tartjuk magunkat? Nem hi­szem, hogy ez ránk jellemző lenne. Hiszen a FIDESZ alap­értéknek tekinti a demokrá­ciát, ez pedig azt jelenti, hogy nincsenek kizárólagos birtokosai a tudásnak és az igazságnak. A tudás és az igazság csak egyenjogú szer­vezetek közös gondolkodásá­ból jöhet létre az ennek meg­felelő játékszabályok betar­tásával. O Mozgalom-e a FIDESZ, s ha mozgalom, elegendő-e ehhez a taglétszámuk országosan, ebben a megyében, s Nyíregyházán? — Nem tartom mozgalom­nak a FIDESZ-t. Jelen pilla­natban nem is vagyunk ele­gen egy mozgalomhoz, az or­szágban kétezerötszáz körül jártunk néhány héttel ezelőtt, a megyében pedig tizenöten. Vannak ezen kívül is itt élő tagjaink, ők az ország más egyetemein, főiskoláin tanul­nak. Egyébként egy szerve­zet ütőképességét és erejét nem elsősorban a tagság lét­száma jelenti. Az a döntő, hogy a tagságot mozgósítani lehessen, be tudjuk kapcsolni az országos feladatok megol­dásába. O Nem gondolja, hogy egy ilyen kis létszámú szervezet óhatatlanul elkülönül? — Nem gondolom, mert üléseink nyilvánosak, nagyon sok programot szervezünk, akciókban veszünk részt. Ezeken magas a részvételi arány. o Kiket fogadnak maguk kö­zé? Illetve kiket nem? — Mindenkit, aki 16 és 35 év között jelentkezik és nem tag­ja a KISZ-nek. O KISZ-tagot tehát nem, párt­tagot pedig igen? Miért? — Mert nem lehet egyszer­re valaki két ifjúsági szerve­zet tagja. O Van-e országos, illetve Szabolcsra „szabott” program­juk? — Van országos politikai programnyilatkozatunk. Van­nak egy-egy akcióra, vagy konkrét kérdéscsoport meg­oldására szervezett munkabi­zottságaink. A helyi szerve­zetek ezekre támaszkodhat­nak, de mivel a FIDESZ alap- kritériuma a teljes autonómia, / teJJdVjßTi önáó'óafc vagyunk a j /helyi «(tUeken- /Tagságúink 1 nagy rásszeenaaaisaégcfőísstoiíás,:, r így természetes, ha elsősor­ban főiskolai keretekben gon­dolkodunk. Az oktatás re­formjával, elsősorban a tan- szabadság kérdéseivel foglal­kozunk. Javasoltuk a főisko­lán a KISZ most alakult utódszervezetének, az UDSZ- nek egy főiskolai diákszövet­ség létrehozását, amelyben egyéni tagság lenne — KISZ-, FIDESZ-tagok és szervezeten kívüliek — í— mindenki tag­ja volna ennek a diákszövet­ségnek, amely átvenné a KISZ nem politikai jellegű funkcióit, mint az érdekvé­delem, az állásközvetítések, az építőtáborok szervezése. A városban mi elsősorban a történelmi múlttal kapcsola­tos kérdéseket tartjuk szem előtt, hiszen még mindig na­gyon sok a fájó pont. Most szervezünk egy akciót, amely­ben felkutatunk helyi lako­sokat, akiknek hozzátartozói, illetve ők maguk szenvedő alanyai voltak egy 1944 végi akciónak, amelyben többszáz nyíregyházi polgári lakost hurcoltak el a Csonka-Bereg- hez hasonló módon. Velük szeretnénk interjúkat készí­teni, kérjük a jelentkezésü­ket. O Amelyekkel mi a céljuk? — Történelmi tudatunk tisztázása. Nagyon sok itt a fehér folt, különösen a fiatal­ságnál. O Korábban panaszkodtak, Éreznek-e a „másik oldal” vagy a FIDESZ-terminológia szerint a hatalom résiéről együttmű­ködési szándékot mostanában? Vagy még mindig úgy érzik, hogy a gyanú és a bizalmatlan­ság légköre veszi magukat kö­rül? — Együttműködési készsé­get minden kérdésben nem várhatunk el se az MSZMP- től, se a tanácstól, sem az önök szerkesztőségétől, de le­hetnek érintkezési pontok. Erre már mondtam példát a főiskoláról. El tudjuk képzel­ni az együttműködést az UDSZ-szel olyan kérdések­ben, amelyek helyi problémá­kat feszegetnek elsősorban. Elvi kérdésekben nem lehet­séges az együttműködés, de a tolerancia, egymás becsülése, szándékaink tiszteletben tar­tása természetes követel­mény. A politikai küzdőtér nem lehet a politikai leszá­molás színtere. O Elismerik, hogy másnak joga van másképp látni a vilá­got? — Természetesen, hiszen mi is azért létezhetünk, mert ezt mások elismerik. O Milyen párthoz vagy alter­natív szervezethez állnak leg­inkább közel? — A FIDESZ nem indult olyan történelmi hagyomá­nyokkal, mint mondjuk a Magyar Demokrata Fórum. Szervezetünk indulásával a demokráciát helyezte alap­értékként az ifjúság elé új választási lehetőségként. Én ebben látom a szervezet jö­vőjét, legalábbis az első sza­bad választásokig. Koalíciós alapon minden független szervezettel a demokrácia alapértékének tisztelete alap­ján együttműködünk és elő­segítjük, hogy e szervezetek egymásra találjanak. O A KISZ-t akkor sem tart­ják független szervezetnek, ha ezt deklarálja és aszerint dol­gozik? _ — Ezt majd az idő dönti el. De, ha 3 KISZ. megtartja alaptételét, hogy az MSZMP- vel van stratégiai szövetség­ben, akkor már természete­sen nem független. O Eléggé sok gondot okoz önöknek a megyében — és gon­dolom, nemcsak a megyében — a nyilvánosság hiánya. Ha le­hetőséget kapnak, mit fogal­maznak meg mindenekelőtt? — Hogy a demokráciát ne jelzőként, egyfajta karácsony- fadíszként kezeljük, amivel :üiV'tnbÖző ideológiai rendsze­rei liehet dísí'teni. És még azt, hogy mindenki tartson önvizsgálatot, vizsgálja át a múltját. O Képesek önök az eddigi szervezetektől többet nyújtani azoknak, akik a zászlajuk alá állnak? — Elsősorban is a vélemé­nyek szabadságát tudjuk nyújtani. Demokratikus véle­ménynyilvánítást, szolidari­tást nemcsak a szervezet tag­jai között, hanem az egész társadalommal. És egy olyan programot — lehetőséget, aminek segítségével kilábal az ország a válságból, és a fiatalság is magához térhet abból a politikai tespedtség- ből, amibe az elmúlt évtize­dekben belenevelődött. O Ügy gondolja, hogy ez könnyen megvalósítható cél? Elégnek tűnik, ha a régi jel­szavakat újakra váltjuk fel? — Nem gondolom. Ezért _ természetesen tevékenykedni _ kell, amihez felajánljuk a 8 munkánkat, a segítségünket. ------­O Mit érthetünk konkrét se- ^ é gítség alatt? 1 — Például: felajánljuk se­gítségünket Bős—Nagymaros eddigi kártételeinek helyre- hozatalához. Fizikai munká­val is segítünk abban, hogy a dolgok helyreálljanak. Ez olyan nagyságrendű munka lenne, mint mondjuk koráb­ban volt a Hanság lecsapolá- sa. O Ez mind nagyon derék, de gondolom tisztában van az­zal, hogy ilyen horderejű mun­kához az ország valamennyi fiataljának áldozatvállalása sem lenne elég . .. — Persze. Csak arról lehet szó, hogy a kárösszegek csök­kenjenek. Lépnünk kell, hogy valahogy felrázzuk ezt a po­litikai állóvizet. Nem is első­sorban a mi szervezetünk céljai érdekében, hanem, hogy a fiatalok el tudják he­lyezni magukat a politikai palettán, elkötelezzék vala­hol magukat. Az ókori görög demokráciában a közömbösö­ket száműzték! Ma ez nem járható út, de mindenképpen figyelmeztethet. O Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz egy fiatalnak, hogy FIDESZ-tag lehessen? — El kell fogadnia a FI­DESZ politikai programnyi­latkozatát, szervezeti és mű­ködési szabályzatát. Az egyes csoportok — mint mondtam — teljesen önállóak mind a pénzügyek kezelését, mind politikai munkájukat tekint­ve. Erre jó példa, hogy míg az országos szervezet nem vett részt március 15. közös ünneplésében, a nyíregyházi csoport úgy döntött, hogy a történelmi emlékbizottság ke­retében együtt vesz részt a független szervezetekkel és a Hazafias Népfronttal. O Hol képzeli el a FIDESZ- szervezetek létrejöttét, tevé­kenységét: munkahelyeken, la­kóhelyeken, oktatási intézmé­nyekben? — A lakóterületen, hiszen a lakóhelyi politika, a lakó­helyi környezet formálása fontos. A munkahelyi szerve­ződés az elmúlt évtizedek ta­pasztalatai alapján ahhoz kellett, hogy egy munkahe­lyet egy adott szervezet, ha nem is kisajátított, de uralt. Én azt tartanám jónak, ha a munkahelyről kivonulnának a szervezetek és a lakóhelye­ken politizálnának. O Lát-e további lehetőséget arra, hogy a fiatalok érdeké­ben együttműködjenek, össze­fogjanak a különböző ifjúsági szerveződések? _ Együttműködhetünk. A válság leküzdéséért tCCZC'? ciókra is lehet gondolni. Együtt tudunk tenni a politi­kai közöny felszámolásáért, rendezvényeket is szervezhe­tünk, s egy-egy alkalommal egy-egy konkrét ügy megol­dására is összefoghatunk. K. J. II Kelet a magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE Mit akar a FIDESZ? a nyíregyházi szóvivő

Next

/
Thumbnails
Contents