Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-22 / 94. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. április 22. Vita radikális reformokról A KISZ XII. kongresszusának első napján, április 21-én Nagy Imre, a KISZ KB első titkára beszél. Bz MSZMP Szabolcs-Szalmar megyei Utaltságának állásfoglalása a pártegységről (Folytatás az 1. oldalról) felismerésig, és nem hallatta erőteljesen a hangját: a XIII. pártkongresszus téves elemzésre épített, s változtatás nélkül iszonyatos katasztrófa felé rohan az ország. Ám a KISZ még így is az elsők között volt, amely a fordulat érdekében emelt szót, és elsőként tette meg az ehhez vezető lépéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezekre a sikerekre akkor lehetne büszke a KISZ, ha közben nem hullott volna szét. Ezzel az állapottal kellett szembenéznie már az országos KISZ- értekezleten is, s az azóta tartó folyamat egyszerre jelent bontást és építést a szervezet életében. Jelenleg a KISZ politikai szövetséggé szerveződésnek korai szakaszában van, nem dőlt még el, hogy amit elkezdett, az csupán egy tisztes kísérlet, vagy a holnap sokszínű és ezért erős Gyönyörű napfényes tavaszi idő fogadta tegnap a fővárosba érkező kongresz- szusi résztvevőket. Délben a Skála Metró fényújságja 22 Celsius fokot mutatott, ám szerencsére a zászlókkal feldíszített Budapest Sportcsarnokban kellemesebb volt a hőmérséklet — az országos fórum kezdéséig. Mert azután már a viták hevében ugyancsak kimelegedtek a hozzászólók, nyakkendőt kellett lazítani, pulóvert levetni. Szabolcs-Szatmár megye küldöttei kicsit álmosan érkeztek a helyszínre, hiszen csütörtök este még egyeztették az álláspontokat, péntek reggel pedig már kora hajnalban indultak, hogy időben megérkezzenek. Minden önálló keresettel rendelkező küldött a saját zsebéből fizette ki a három napi ellátást, illetve a szállást, azonban még így is vállalták a közéleti szereplést. A Budapest Sportcsarnokban régi ismerősök, barátok köszöntötték egymást, a beszélgetések középpontjában természetesen a kongresszus munkája állt. Kérdésünkre, hogy mit vár a kongresszustól, Kántor Csaba küldött, a megyei KISZ bizottság titkára a következőket mondta: (Folytatás az 1. oldalról) Cirill és Metód Társaságnak, emiatt letartóztatták, majd besorozták katonának. Az az I. Miklós cár ítélte tízévi kényszermunkára, aki eltiporta az 1848—49-es magyar szabadságharcot is. Sevcsen- ko megjárta a büntetőtáborok poklát. 1857-ben szabadult, de nem sokkal később ismét letartóztatták. Az emlékére rendezett konferenciát Cservenyák László, a tanárképző főiskola főigazgatója nyitotta meg, majd Bállá László, Medve Zoltán, Szergej Szemjonovics Pany- ko, Bállá Tamara, Udvari István, Váradi-Sternberg János, M. Takács Lajos és Va- szócsik Vera — Ungváron, Budapesten és Nyíregyházán élő szakemberek — szóltak a lokális témáit is világirodalmi magaslatokba emelő költő életművéről. Sevcsenko műveit először a múlt század végén a kárpátaljai ruszinok kezdték el fordítani, azok, akik tudtak magyarul, mint például Sztripszky Hiador. Ma főleg Weöres Sándor, Képes Géza és Karig Sára átültetésében olvashatjuk verseit. baloldali ifjúsági tömegmozgalmának az elindítása. Belpolitikai kérdésekre áttérve annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kialakult helyzetben az MSZMP egyszerre a reformok motorja és fékezője. Vi— A kongresszus szerintem kimondja a régi szervezet megszűnését, s megalakítja az új szervezetet. Ügy gondolom, hogy ebben tartalmilag a szociáldemokrata irányvonal győzedelmeskedik, s annak megfelelően kell az új szervezeti felépítés, önálló tagszervezetek szabad szövetségeként, föderációs elveken jön létre az új szervezet, mely messzemenően tagadja a demokratikus centralizmust. Ugyanakkor félek attól, hogy az új politikai elképzelések az új szervezési modell a tagságig nem jut el, a tagság nagy része nem lesz képes autonom önálló szerveződésre. Péntek délután a kongresszuson felszólalt Kiss László, a illO-es számú szakközépiskola tanulója, a Nyíregyházi Városi KISZ bizottság küldöttcsoportjának tagja. Hozzászólásában tájékoztatta a kongresszust a nyíregyházi diákok és dolgozók szövetségéről, a középiskolát végzett tanulók gondjairól, valamint szólt a megyei lakáshelyzetről, az oktatási gondokról és az elhelyezkedési nehézségekről. Sevcsenko annak az ukrán népiéleknek a kifejezője, amely megérte 1876-ban, hogy a cári önkény eltiltsa anyanyelve használatától. A költő ennek a sokat szenvedett népnek volt a legjelentősebb alkotója: paraszti és forradalmi témájú, az elnyomás ellen tiltakozó romantikus, illetve népi hangvételű költeményeiben egy, a cárizmus által elnyomott nemzet gondolkodása, világnézete nyert kifejezést. Udvari István, a tanárképző főiskola orosz tanszékének tanára az ülés szünetében elmondta, hogy a találkozó néhány új részlettel bővítette az eddigi Sevcsenko-képet; például Bállá László érdekesen bizonyította, hogy az ötvenes években Hidas Antal néhány kritikus, áthallásos részletet nem fordított kellő árnyaltsággal. Ugyanakkor kiderült, hogy maga Bállá László közel áll Sevcsenko világához, több művét tolmácsolta már magyarul. Udvari István kiemelte, hogy a konferencia azért fontos, mert hozzájárult egy Magyarországon kevésbé ismert kultúra értékeinek népszerűsítéséhez. tathatatlan, hogy ma is az MSZMP a reformerők legnagyobb gyülekezőhelye, akkor is, ha közben „pillanatemberek” keverednek közéjük, akkor is, ha sok reformer párttag még elszigetelten, egymásról nem tudva vívja a harcát. A pártszakadás lehetőségét úgy ítélte meg, hogy az csábító, de csalókán köny- nyűnek tűnő, veszélyes út, mert százezreket hagyna a régi struktúrában, felerősítené a régi reflexeket. Mint mondotta, az MSZMP reformkörök tagjainak átlag- életkora 35 év, s ez azt jelenti, hogy a párt reformerői nem győzhetnek a fiatalok nélkül, de az ő győzelmük nélkül az ifjúság is bukásra van ítélve. Ügy ítélte meg, hogy nehéz, de biztató feladat az ifjúság számára elfoglalni a pártot. A KISZ KB első titkára a belpolitikai helyzet taglalását Április 25-én megkezdődik az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport részleges kivonása Magyarországról. Az erről korábban közzé tett egyoldalú szovjet döntésnek megfelelően több mint 10 ezer katona, 450 harckocsi, 200 löveg és aknavető, valamint 3000 különböző típusú gépjármű hagyja el Magyar- ország területét. A csapatkivonások menetrendjéről pénteken Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár és Matvej Burlakov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. összesen 22 egységet vonnak ki; köztük június végéig egy teljes létszámú harckocsi-hadosztályt, egy kiképző harkocsiezredet, egy légvé- delmirakéta-ezredet, több szakalegységet, majd az év végéig egy vadászrepülőezredet. Jövőre pedig egy deszant rohamzászlóalj hagyja el Magyarországot. A kivonás eredményeként a szovjet alakulatok átadnak tíz laktanyát, köztük műemlék, illetve műemlék jellegű épületeket, valamint 900 lakást, illetve lakássá átalakított helyiséget. (Munkatársunk budapesti telefonjelentése). Tíz laktanyát adnak át, ebből nyolcat teljes egészében, közte a ■ nyíregyházit is kiürítik és átadják a Magyar Néphadseregnek. A laktanyákkal együtt átadják a lakásokat is — hangzott el a sajtótájékoztatón. Sipos Béla, a Kelet-Magyarország első kérdése: Nyíregyháza földrajzi fekvése következtében olyan helyzetben van, hogy gyakorlatilag valamennyi katona és a közúton menő járművek keresztül haladnak rajta. Milyen terhet ró ez a városra? Morocz Lajos vezérezredes, a kormány tevékenységének minősítésével folytatta. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a válság, a csőd szélére jutás nem ennek a kormánynak köszönhető, senki ne rajta kérje számon. Ha az ifjúság jövőcentrikus politikát vár, ehhez támogatnia kell a talponma- radás érdekében tett erőfeszítéseket akkor is, ha az a mainál sokkal nehezebb, fájdalmasabb következményekkel jár. A legutóbbi kormányintézkedéseket felsorolva azonban kijelentettem kényszereket meg lehet értjeni, de ahogy mindez történt, már fájdalmasan kiábrándító. Néhány észrevételt fűzött a kongresszus dokumentumaihoz is, majd javasolta a KISZ nevének megváltoztatását, hozzátéve: a megszün- tetve-megőrizni elve alapján vállalni kell a szövetség múltjának értékeit. Az ifjúsági szövetség és az MSZMP viszonyával kapcsolatban leszögezte: politikai szövetségre törekszenek, de ez nem jelenti azt, hogy minden párttaggal és minden áramlattal vállalják ezt a szövetséget. A vitában terítékre kerültek az ifjúságot érzékenyen érintő problémák, mint például az elhelyezkedés gondjai, a lakáskérdés, az oktatáspolitika radikális reformja. A küldöttek úgy fogalmaztak, hogy ezekben a kérdésekben már elérkezett a követelés ideje. honvédelmi miiniszítériumi államtitkár: — A kivonuló szovjet csapatok éppen a forgalombiztonság szempontjából éjszaka fognak utazni, így a lehető legkisebb lesz a forgalomfennakadás. A zaj természetesen elkerülhetetlen, hiszen egyszerre mintegy 200 jármű fog áthaladni a városon. — Mit jelent ez a záhonyi határátkelőhelyen, ahol ösz- szesen egy közúti, illetve egy vasúti híd van, amely éjjel nappal bonyolítja a közforgalmat? Burlakov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka : — Elkerülhetetlen, hogy ott ne állítsák le a közforgalmat, hiszen idő kell, amíg az autókonvoly átmegy a hídon. Elképzelhető ezért, hogy a záhonyi mellett más közúti határátkelőhelyet, a beregsurónyit, esetleg a trsza- becsit is igénybe vesszük. De hangsúlyozom, hogy a harceszközök nagy része vasúton hagyja el az országot, csak a kerekes járművek haladnak majd a közutakon. — Kell-e fizetni a magyaroknak a felszabaduló épületekért? — Egyelőre erről még korai beszélni, mert előbb fel kell mérni, milyen állapotban vannak az épületek s (mennyit érnek. — Mi lesz az itt maradó csapatokkal? — Az osztrák határ mellől több ezredet visszavonnak és az ország belsejében helyezik el. A Szabad Európa Rádió kérdése: Szóba került, hogy mintegy 10 ezer fővel csökken a hadseregcsoport létszáma és meghatározták a harci technika számát is. Egyáltalán hány szovjet katona van jelenleg Magyarországon? Burlakov válasza: A katonák negyedrésze, a harckocsiknak pedig a harmadrésze megy haza. Ebből már ki tudják számolni hányán vannak Magyarországon. A megyei pártbizottság 1989. április 20-i ülésén megtárgyalta a platformszabadságról folytatott pártvita megyei tapasztalatait és az alábbiakban foglalt állást. — A párton belüli vélemények különbözőségét természetesnek, a politikai kezdeményezés, kritika, vita szabadságának intézményes biztosítását a pártdemokrácia megvalósítása érdekében kívánatosnak tekinti. Fontosnak tartja, hogy az egyes kérdésekben felvetődő eltérő álláspontok, a politikusok egyénileg eltérő véleménye nyilvánosságot kapjanak, hogy ezáltal valódi pártközvélemény formálódhasson. Ügy ítéli meg, hogy a platformszabadság nyújtotta lehetőségek jelentősen hozzájárulhatnak a pártpolitikai döntések megalapozottabbá tételéhez és társadalmi elfogadásához. — A politikai berendezkedés jelenlegi — ténylegesen még egypártrendszer — viszonyai között alapvető fontosságúnak tekinti a párt szervezeti egységének megőrzését. A pártegység megóvását nem a hatalmi pozíciók megtartása, hanem az államszervezet, az igazgatás, a belbiztonsági és védelmi szervek zavartalan működése miatt tekinti létkérdésnek. Felfogása szerint a cselekvési egység egyes konkrét kérdések előzetes megvitatása alapján időlegesen teremthető meg, s mindannyiszor megújítandó. — Akik az eltérő álláspontok világos megjelenítését csak szervezeti különválás Elterjedt a hír, hogy Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lemondott. Az MTI munkatársa megkérdezte a minisztert, van-e ennek a hírnek alapja? — Igen, valóban így van — mondotta. — Az is igaz. hogy azok a vezetők, akikre ez tartozott, kérték, hogy maradjak hivatalomban tovább, legalább a- választásokig. Ám, elhatározásom véglegesnek tekinthető. 1 ' . t : ! ■; — Indokaim egy része telr jesen emberi: egészséges vagyok, ám elmúltam 60 éves. Ami a kérdés másik részét illeti: vallom, mai gondjaink egyik eredője, hogy hosszú révén tartják megvalósíthatónak, veszélyeztetik a reformfolyamatot. Ezért bármely felelősségtudatfal áthatott platformszerűen elkülönülő csoportosulásnak arra kell törekednie, hogy belülről gyakoroljon hatást a párt- mozgalomra, a párt vezető szerveire. — A reform melletti elkötelezettség ismérve a hazai és a nemzetközi politikai stabilitás fenntartására, az egytényezős politikai struktúra felszámolására irányuló törekvési folyamatoknak a többpártrendszer tényleges viszonyai közé történő nyugodt átvezetése. — A kormányzati szerepre igényt tartó MSZMP folyamatosan tegye kritika tárgyává a politikai partner- szervezetek nézeteit, egyszersmind világosan jelölje meg saját politikájának azon határpontjait, amelyekhez képest vissza nem léphet, s amelyek a politikai partnerekkel való együttműködés kiinduló alapját képezhetik. — A megyei pártbizottság elhatározott szándéka, hogy tagságával folyamatosan konzultálva, a nyilvánosság segítségével alakítja saját álláspontját, politikai tevékenységét társadalmi ellenőrzés alá helyezi, s re- formpártiságát tetteiben nyilvánítja meg. Felhívja a megye párttagságát, hogy támogassa a szervezeti egység megőrzésére irányuló törekvésében — véleménye szabad kifejtésének fenntartása és azon jogának érvényesítése mellett, hogy a politikai folyamatokra befolyása lehessen. évek óta nincsen igazi vezetői rotáció, ennek a ténynek a felismerése is hozzátartozik elhatározásomhoz. Ám, a legfontosabb: a magyar agrárgazdaság új korszak előtt áll. Az ágazat a reformfolyamatokhoz sok szállal kapcsolódik, és már érlelődik a viták nyomán az új agrár- politika. A vitákhoz jó alapokat adtak azok a tézisek, amelyeket elfogadott a Központi Bizottság, s amelyeknek lényege: az elért értékekre, eredményekre építve kell Új alapokra helyezni agrártermelésünket. Ebben a munkában a továbbiakban is részt kívánok venni. Kongresszusi körkép Munkatársunk telefonjelentése M. Magyar László Sevcsenko-konfferencia Nyíregyházán Április 25-én megkezdődik Szovjet csapatkivonás fl nyíregyházi laktanyát is átadják Miért mondott le Váncsa Jenő?
