Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

4

Kelet-Magyarország

1989. március 11.

A Sövőnkér*

Fellendülést — Demekráciát - Szecializmust

Halmos Csaba expozéja:

A Munka Törvénykönyvének

módosítása

Mi indokolja, hogy a kormányzat most javasolja a Munka Törvénykönyve módosítását? Alapvető célunk, hogy a társasági törvénnyel — nemcsak annak betűjével, hanem szellemével is — összhangot teremtsünk — mondta az államtitkár, majd a javaslat előkészítésének néhány új vonására utalt. Ezek között említette, hogy a hazai munkajogi szabályozás történetében először hozták nyilvánosságra a tervezetet, s bocsátották széles körű vitára.

Halmos Csaba sorra vett néhány olyan rendelkezést, amely az előkészítés során vitát váltott ki. Az érdek- egyeztetési mechanizmust érintő szabályozás elsősorban a kollektív szerződések rendszerét érinti. A jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb hiányossága, hogy alapjaiban csak a munkaszervezeteken belüli konfliktusok feloldását célozza. A továbblépés egyik fontos eszköze a kollektív keretszerződés intézményének bevezetése. A tervezet szerint a kollektív keretszerződést egyfelől a munkáltatók, másfelől a munka- vállalók érdekképviseleti szervezetei köthetnek.

A kollektív szerződések rendszerének második jelentős módosítása e szerződések tartalmát érinti. Régi vitára tesz pontot a javaslat, amikor kimondja, hogy a kollektív szerződés bármely kérdést szabályozhat, természetesen a jogszabállyal nem ellentétesen.

A tervezet előkészítése során a legnagyobb vitát az az elképzelés váltotta ki. amely a munkáltatói kollektív szerződés kötésének kötelező jellegét meg kívánta szüntetni. Ez az elgondolás a munkáltatói, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek autonómiájából indult ki, amelyből következik, hogy egyik fél sem kötelezhető szerződés kötésére. Szó sem volt tehát arról, ami egyes szélsőséges véleményekből kitűnt, miszerint a kormányzat megszüntetné a helyi kollektív szerződéseket.

A tervezet általános szabályként kötelezővé teszi a munkáltatói kollektív szerződés megkötését. Ugyanakkor utal arra is, hogy ez a

jogi kényszer egyben semmiféle biztosítékot nem ad arra, hogy a konszenzus ténylegesen létre is jön.

A kollektív szerződések rendszerét érintő javaslatainkhoz hasonló horderejű szabály az egyeztetési eljárás bevezetése. A jelenlegi szabályozást kimerítően rendezi az úgynevezett jogviták elbírálásának rendjét. tehát azoknak a konfliktusoknak a rendezését, amelyekben jogszabályban meghatározott igényt érvényesít a dolgozó.

A jelenlegi szabályozás a főállású munkaviszony védelmét tekinti alapvető feladatának. Ennek érdekében olyan korlátokat határoz meg, amelyek széles körű beleszólási jogot biztosítanak a

főállás szerinti munkáltató részére úgy, hogy e munkáltatói joggyakorlással szemben a jogorvoslatot is kizárja.

A javasolt módosítások kapcsán a jogi szabályozás funkciója alapvetően változik: a főállású munkáltató védelme helyett döntően csak a társadalmi szempontból káros többes munkavállalást korlátozza.

E szabályok az előkészítés során egyetértéssel találkoztak. A munkajogi szabályozás megújításának egy szerény, kezdő lépéseként értékeljük a most napirendre kerülő javaslatot — mondotta az államtitkár, s kérte a kormány által benyújtott javaslat elfogadását.

S parlament áj elnöke

Szűrös Mátyás 1933-ban született Püspökladányban. Felsőfokú tanulmányait 1953 és 1959 között Moszkvában, az Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete diplomáciai szakán végezte.

Az egyetem elvégzése után a Külügyminisztérium kötelékében dolgozott. 1962-től 1965-ig

hazánk berlini nagykövetségén teljesített szolgálatot titkári rangban. Munkája mellett 1964 ben doktori címet szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A külszolgálatból visszatérve 1965 és 1974 között az MSZMP KB külügyi osztályának politikai munkatársaként dolgozott, majd osztályvezető-helyettesi tisztet töltött be.

1975-1982 között Berlinben, majd Moszkvában képviselte hazánkat nagykövetként. Magyarországra visszatérve csaknem egy éven át az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként tevékenykedett. 1983- ban a Központi Bizottság titkárává választották.

Szűrös Mátyás 1951 óta tagja az MSZMP-nek; 1978-tól a Központi Bizottság tagja. 1985- ben szülővárosában, Püspökladányban országgyűlési képviselővé választották. A törvényhozó testületben a Parlament Külügyi Bizottságának elnöki tisztét töltötte be, egyben az Országgyűlés MSZMP-cso- pOrtjának vezetője volt. Az Országgyűlés 1989 márciusi ülésszakán a Ház elnökévé választották.

Grósz Károly, az MSZMP főtitkára üdvözli a Tisztelt Ház új elnökét. Szűrös Mátyást.

A piros betűs március 15-én

(Folytatás az 1. oldalról)

András, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Ezután sportversenyekre kerül sor a nemzetközi szabványoknak is megfelelő létesítményben.

A hagyományoknak megfelelően Nyírvasváriban is bensőséges megemlékezésre kerül sor, hisz korábban itt tartották a forradalmi ifjúsági napok nyitórendezvényét. A községben a Vasvári reliefnél koszorúzásra, nagygyűlésre hívják a község lakóit. A nagygyűlést, a koszorúzást követően sportversenyek részvevői szórakoztatják a közönséget.

Kisvárdán március 14-én este Somogyi Rezső 1848-as főhadnagy sírjánál találkoznak az érdeklődők, ahol Tusnádi Mihályné, a Somogyi gyógyszertár dolgozója emlékezik a forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjára, a fiatalok virágot, koszorút helyeznek el a sírnál és gyertyát gyújtanak emlékére. Másnap, 15-én délelőtt 10 órakor a Felszabadulás-lakótelepen, a Petőfi-szobornál tartják az ünnepséget, ahová korabeli ruhába öltözött lovasok vonulnak be a szabolcsi csapatok múzeumban őrzött 48-as zászlóival.

Fehérgyarmaton délelőtt fél 10-kor a Kossuth téren tartandó nagygyűlésen Magyar Endre, az MSZMP városi titkára mond beszédet, majd irodalmi műsor, úttörőavatás, a városi úttörők elnökség alapítványának meghirdetésével, koszorúzással, a 3. sz. általános iskolában pedig játékos műsorral teszik emlékezetessé az évfordulót.

T.iszavasváriban — Vasvári

Pál szülőhelyén a róla elnevezett múzeumban — a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és a nyíregyházi Jósa András Múzeum dokumentumaiból „Emlékezés a 140. éve született Vasvári Pálra” címmel nyílik kiállítás. Érdekessége: az érdeklődők megnézhetik a szintén kiállítandó — és a helyi görög katolikus egyháznál őrzött — születési anyakönyvi bejegyzést is.

Vásárosnaményban délelőtt 10 órakor a városi művelődési házban emlékeznek az évfordulóra. Antal Miklós, a HNF városi bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet. Délután 1 órai kezdettel a fiatalságot várja változatos műsor az X. sz. általános iskolában, ahol sportrendezvények színesítik a nap programját.

Mire törekszik a Magyar

Hazánk történelmi jelentőségű fordulóhoz érkezett. A tét roppant nagy: a nemzet fel- emelkedése vagy elmaradása a világ fejlődésétől. A demokratikus megújulásra ma, az ellentmondásokkal terhelt helyzetben is késztetőek a hazai és kedvezőek a világpolitikai feltételek. Cselekvésre van szükség. Az MSZMP megkezdte erőinek újjászervezését. Közvetlen célja: leküzdeni a válságot.

A mai magyar társadalomban meghatározóak a haladó, demokratikus erők. Örökösei és folytatói nemzeti történelmünk reformkorszakai, a polgári és népi progresszió, a munkásmozgalom hagyományainak. Az MSZMP ezek szellemében, a reformok jegyében munkálkodik. A gyökeres változtatás szükségességét felismerve, a társadalmi megegyezés szándékától is ösztönözve nyíltan, kritikusan szembenéz a múlttal. Szakít a torznak, hibásnak bizonyult politikai-gazdasági szerkezettel, elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól, a tagság részvételét kizáró politizálástól. A párt célja a társadalmi fejlődés előmozdítása, a nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmus építése. Az MSZMP támaszkodik politikai tapasztalataira, a társadalmi fejlődésben 1945 után elért maradandó értékekre, eredményekre.

Mozgalmunk irányt mutató értékei: az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Az alkotómunka az értelmes emberi élet alapja, a jólét és a fejlődés forrása. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. A nép szabadsága az egyén szabadságára és a közösség iránti felelősségre épül. Az igazságosságot a társadalmi, politikai, gazdasági, szociális, kulturális esélyek egyenlőségére való törekvés jelenti.

A szolidaritás a szabad emberek és közösségeik összetartozása, kölcsönös megbecsülése és pártfogása. Meggyőződésünk, hogy ezek az értékek a demokrácia, a szocializmus elvei alapján teljesedhetnek ki.

Az MSZMP a munkásmozgalom két meghatározó kommunista és szociáldemokrata — irányzatának egyesült pártja, amely osztályszempontokat meghaladva a dolgozó, alkotó emberek érdekeit kifejező marxista szellemű' reformpárt.

Az MSZMP szervezett politikai erő, amelynek programja egyetemes és nemzeti értékeket képvisel.

Az MSZMP demokratikus szervezetével, áramlatai alkotó együttműködésével, tagjai egyenjogúságára alapozva erősíti cselekvési egységét.

Az MSZMP együttműködést, a nemzeti sorskérdésekben megegyezést ajánl minden, az országért felelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárnak és szervezetnek.

Mit akarunk?

1. A NÉPAKARAT ÉRVÉNYESÍTÉSÉT

— jogállamot; demokratikus, szocialista alkotmányt;

— képviseleti demokráciát;

—a népszuverenitást megtestesítő törvény- hozást, független bíróságokat, jól működő kormányzatot;

— önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak:

— a napi politikai harcoktól mentes, a haza, a közrend védelmét az alkotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket;

2. A POLITIKAI INTÉZMÉNYEK KORSZERŰ RENDSZERÉT

— alkotmányos többpártrendszert;

— szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a kormányzásban;

— független szakszervezeteket, önálló érdekképviseleteket ;

— megújuló népfront-mozgalmat.

3. AZ EGYÉN ÉS A KÖZÖSSÉG BIZTONSÁGÁT

— alkotmányban szavatolt állampolgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet;

— a fiatalok önálló politikai cselekvési lehetőségét:

— a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt;

— haladó nemzetiségi törvényt;

— a törvényesen szerzett tulajdon védelmét;

— közérdeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet.

4. HATÁROZOTT KORMÁNYZÁSSAL KITÖRÉST A VÁLSÁGBÓL

— a gazdasági visszaesés megfékezését, az eladósodás megállítását, a fellendülés megalapozását;

— a gyenge teljesítmények visszaszorítását;

— az ütközések, kikerülhetetlen áldozatok vállalását;

— a terhek igazságos megosztását.

5. A GAZDASÁGI RENDSZER REFORMJÁT

— következetes átmenetet a hiánygazdaságból a piacgazdaságba;

— tulajdonreformot; a tulajdonformák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meghatározó szerepét;

Szocialista Munkáspárt?

— forgalmi értéket a földnek;

— eredményes gazdaságon alapuló fokozatosan megvalósuló konvertibilitást;

— a KGST reformját.

6. MEGÚJULÓ MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKÁT

—- Európába és a világba beépülő gazdaságot;

— a saját források jobb hasznosítását, a hazai piac élénkítését az export fellendítésével együtt;

— a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra korszerűsítését;

— a vállalkozások szabadságát, biztonságát;

— teljesítményt ösztönző adópolitikát;

— társadalmilag ellenőrzött, új alapokra helyezett költségvetést.

7. JOBB MEGÉLHETÉST

— az infláció mértékének csökkentését, az indokolatlan áremelések elleni fellépést:

— a teljesítmények és a bérek összhangját biztosító bérreformot;

— a reálbérek emelését ott, ahol a gazdaságos teljesítmény javul;

— az elmaradott térségek fejlesztését.

8. A LÉTBIZTONSÁGOT SZAVATOLÓ SZOCIÁLPOLITIKÁT

— a családok támogatását, hogy betölthessék hivatásukat;

— az első lakás megszerzésének állami támogatását;

— a fiataloknak jobb, biztonságosabb feltételek teremtését az elhelyezkedésre, a pályakezdésre, a családalapításra;

— támogatást az önmagukról gondoskodni nem tudóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek;

— a közösségek egyént védő szerepének erősítését:

— a munkanélkülivé válóknak átképzést, munkalehetőséget.

9. AZ EGYÉNT VÉDŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZERT

— törvényben szabályozott, pénzügyileg független, egységes társadalombiztosítást;

— az önkéntes társadalombiztosítási formák gazdagítását;

— az egészségügy reformját, szabad orvosválasztást;

— igazságosabb, előbb az alacsony nyugdíjak, majd az átlagnyugdíjak értékállandóságát megőrző nyugdíjrendszer bevezetését.

10. KÖRNYEZETVÉDELMET

— környezetbarát magatartást és gondolkodást;

— környezetkímélő technológiákat;

— a környezet további romlásának megállítását.

11. TISZTA KÖZÉLETET

12. SZABAD SZELLEMI ALKOTÓMUNKÁT

— a kutatás és a publikálás szabadságát;

— a tehetségek érvényesülési lehetőségét az oktatásban, a munkahelyen, a közéletben;

— az alkotói szabadság kiteljesedését, a művészeti, irodalmi élet sokszínűségét.

13. AZ OKTATÁS GYÖKERES MEGÚJÍTÁSÁT

— a pedagógusok megbecsülését;

— az egyéni képességet fejlesztő, demokratikus iskolarendszert;

— önállóságot, tanszabadságot a felsőoktatásban ;

— szabadabb egyetemi felvételirendszert.

14. LELKIISMERETI SZABADSÁGOT ÉS A VALLÁSGYAKORLÁS SZABADSÁGÁT

15. BÉKÉT, BIZTONSÁGOT, EGYÜTTMŰKÖDÉST

— a független külpolitika folytatását;

— katonai tömbök nélküli világot;

— közös európai otthont;

— baráti kapcsolatot a szomszéd népek- pel.

— a barátság és az együttműködés erősítését a reformok útján haladó Szovjetunióval;

— kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal.

Hogyan akarjuk?

Népben — nemzetben — a nemzetek közösségében gondolkodva.

A nemzeti sorskérdések megoldásán munkálkodva.

Politikai versengésben, a konfliktusok vállalásával és nemzeti összefogással.

Mi szavatolja programunkat ?

A cselekvőképes párt. A haladó erők ösz- szefogása. A határozott kormányzás. A törvényes biztosítékok megalkotása. A társadalom vállalkozókészsége és érdekeltsége az ország előrehaladásában. A nyilvánosság, a felelős szabad sajtó.

Az MSZMP békés úton, feszültségek élezése nélkül kívánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit programjával, politikai súlyával meghatározó módon fejezze ki; tagsága kezdeményezőkészségével, a választók bizalmával érjen el meghatározó politikai befolyást a társadalomban. Pártunk a reform- politikáját erősíti, törekvéseit valamennyi cselekvő, politizáló tagjának részvételével valósíthatja meg.

Cselekvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondolatok, a párttagság tapasztalatai iránt, s annak megfelelően változik a jövőben is. A Központi Bizottság kéri a tagság programot tovább formáló véleményét, javaslatait.

Budapest, 1989. március 7.

A MAGYAR

SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA