Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

Folytatja munkáját az Országgyűlés Társadalmi vitára bocsátják az alkotmány tervezetét Az új alkotmány szabályozási koncep­ciójának megvitatásával folytatta munká­ját az Országgyűlés csütörtökön reggel _9 órakor. Az ülésszak második napján első­ként Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót. A vitában a továbbiakban 32 képviselő fejtette ki véleményét, köztük Szűcs Gyula, megyénk egyik képviselője, akinek hozzászólását a 2. oldalon közöljük. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter válaszolt a honatyák észrevéte­leire, javaslataira. Az Országgyűlés hatá­rozata alapján — a kétnapos vitában el­hangozottakat érvényre juttatva — elké­szítik az alkotmány tervezetét, amelyet széles körű társadalmi vitára bocsátanak. Az Országgyűléshez kapcsolódó esemé- . nyék sorában nagy érdeklődés kísérte Pozsgay Imre államminiszter nemzetközi sajtótájékoztatóját; a Kelet-Magyarország munkatársa a Parlamentből arról tudósit, miként vélekednek a szabolcs-szatmári képviselők az Országgyűlés új elnökének mai megválasztásáról. Mindezekről lapunk második oldalán számolunk be. Németh Miklós: Hazánkat Európához akarjuk emelni — Az új alkotmány szabá­lyozás: elveinek országgyű­lési vitája — úgy gondolom, nem túlzás, ha azt mondom — igazán — történelmi ese­mény. Ez a vita az alkotmá­nyozás kezdete és egyben je­lentős állomása. A vitában részt vesznek a „hagyomá­nyos" társadalmi szerveze­tek, az egyházak, az alterna­tív szervezetek és más poli­tikai szerveződések is. Ez to­vábbra is szükséges, mert az alkotmány olyan súlyú ok­mány, hogy ahhoz minden véleményképes társadalmi erő egyetértését meg kell szereznünk — szögezte le elöljáróban a miniszterelnök. A parlamenti vitában már sok koncepcionális összefüg­gés és szabályozási részlet- kérdés is felmerült. Ügy vé­lem, ez is azt bizonyítja, hogy az előterjesztett koncepció rendelkezik azzal az orientá­ló erővel, amelynek alapján megkezdhető az új alkot­mány első szövegváltozatá­nak kidolgozása. Társadalmunk állapotválto­zásának ütemét éa irányát jól mutatja, hogy amíg 1988. ta­vaszán többen, addig ma már szinte senki nem vitatja, hogy nem a régi alkotmány módosítása, hanem új alkot­mány kidolgozása szükséges. Mint ahogy azt sem vitatja senki, hogy az alkotmányo­zás az egész magyar nép ügye; azt egyetlen szervezet vagy csoport sem sajátíthat­ja ki. Üj alaptörvényünknek a nép nem társszerzője, ha­nem autonóm alkotója kell legyen. Napjainkban már nem szo­rul bizonyításra az a tény, hogy az 1948—49-ben kiala­kult társadalmi-gazdasági- politikai rend — amelynek jogi leképezése volt az 1949- es alkotmány — már nem al­kalmas kerete a modern ipa­ri világhoz történő felzárkó­zásnak. — A szocializmus modell­váltása tehát elkerülhetetlen. Fogalmazzunk egyértelmű­en: a bürokratikus, túlcent­ralizált, államszocialista tár­sadalomépítés, a pártállam Németh Miklós miniszterelnök beszél. modellje zsákutcába jutott; fejlődésképtelennek, a mo­dernizáció fékezőjének bizo­nyult. Nyilvánvaló, hogy en­nek korrekciója önmagában kevés; csak törékeny, törté­nelmileg múlandó eredmé­nyei lehetnek, és a vissza­rendeződés Damoklész kardja állandóan ott lebeg a reform­erők feje felett. De a modell kudarcából nem a kapitalizmus restaurá­ciójának szükségessége kö­vetkezik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell nyit­ni. Vissza kell térnünk a szo­cializmus eredeti alapérté­keihez: a fejlődő, megúju­lásra kész és képes kreatív személyiséghez és a valósá­gosan működő önkormányzó szervezetekhez; s meg kell valósítanunk a hatalomgya­korlás társadalmi ellenőrzé­sét! Ilyen értelemben is éles vonalat kell húznunk ma­gunk és a múltunk közé anél­kül, hogy történelmi utunk értékeit megtagadnánk. Egyre több szocialista or­szágra jellemző már a felis­merés: eddigi gyakorlatunk­ban a demokrácia igencsak erőtlenül működött. Csak­nem általános vélemény, hogy a valódi demokrácia az emberarcú és emberközpontú szocializmus nélkülözhetetlen eleme. És egyre kevesebben vitatják, hogy a szocialista országokban a demokrácia kifejlődéséhez kiterjedt jog­alkotási munka, a demokrá­cia jogi garanciáinak kiala­kítása szükséges. Amit viszont mi, magya­rok szinte egyöntetűen nél­külözhetetlennek tartunk: az a demokrácia, a pluralizmus, vagyis a különböző érdekek intézményes politikai kifeje­ződése. Sokan kérdezik: tényleg az új alkotmány megalkotása, valóban a jogi garanciák megteremtése most a legfőbb feladat e hazában, mikor a gazdaság beteg, az életszín­vonal csökken, a nép egész­ségi állapota romlik, az okta­tás, a művelődés, a kultúra pedig leértékelődik?! Ennek (Folytatás a 2. oldalon) Hatórás vita a párt jövőjéről a többpártrendszer kérdéseiről Á tanácskozáson részt vett és felszólalt Lukács János, a Központi Bizottság titkára Első nyilvános ülését tar­totta csütörtökön a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizott­ság. Az ülést megnyitó Gyuricsku Kálmán első titkár a nemzetközi nőnap alkalmából külön is köszön­tötte a testület nőtagjait, majd Lukács Jánost, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát, aki szerda óta tartózkodik Nyíregyhá­zán. Ezt követően Gazda László megyei titkár előter­jesztésében került sor a mun­kahelyi és lakóterületi párt- alapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól és a párt választási rendjé­ről megyénkben folytatott viták tapasztalatai összegzé­sére, elemzésére. Gazda László szerint a Központi Bizottság elképze­léseinek legvitatottabb ré­szei a következők voltak. 1: Szükséges a lakóterületi párt­munka megújítása, de a mun­kahelyek párttagjai mozgalmi tevékenységüket a jelenlegi körülmények között tudják csak elképzelni. 2: A szerve­ződések új lehetőségeiről az volt a vélemény, hogy a po­litizálás legyen a központban és ne a szervezeti formák változásában keressük gond­jaink orvoslását. 3: A párt választási rendjéről a leg­több felszólalónak az volt a véleménye, hogy a fejlesztés a demokratizmus szélesítésé­nek, a jelölésnél az alkal­masság garanciáinak megte­remtése irányába történjen. Elhangzott: a vitaanyag majd minden párttaghoz el­jutott, az érdeklődés, aktivi­tás az átlagosnál élénkebb volt, de ezt nem az írásos anyag, hanem a belpolitikai helyzet váltotta ki. A párt­tagság igényli, hogy részese legyen a politikai folyama­toknak, ám ehhez segítséget kell kapniuk a gazdaság, az ideológia, és politika közve­títésében, értelmezésében, a nézetek tisztázásában. A me­gyei pártbizottság mostani ülésének is olyan kérdésekre kell választ adni, mint: mi­lyen módon erősíthető az alapszervezetek politizáló jellege, hogyan aktivizálható a lakóterületi politikai mun­ka, hogyan segíthetnek eb­ben az irányító pártbizottsá­gok. A vitában elsőként felszó­laló Pataki József szerint nagyon nehéz úgy vitáz­ni, a taktikai kérdések megelőzik a párt stratégiá­ját. Vagyis: úgy kértek vé­leményt a tagságtól, hogy az még nem tudta, mit is akar az MSZMP. A tagság nagy része így szembeállította a Tanácskozik a megyei pártbizottság. munkahelyi illetve lakóhe­lyi politizálást, pedig telje­sen világos, hogy ott kell po­litizálni, ahol ezt a helyzet megköveteli. Egy választás előtt elsősorban a lakó­hely a színtér. Konkrét feladatokra és mozgósító, rugalmas politikai mun­kára van szükség. Javasol­ta annak vizsgálatát, hogy ahol lehetséges, a függetlení­tettek helyett társadalmi munkások végezzék a párt­munkát. Megfontolásra aján­lotta. hogy egy-egy testület első számú vezetője maga választhassa meg közvetlen munkatársait, teamjeit. A vi­lágosan elhatárolható felelős­ségű, delegált pártbizottsági tagságot támogatta, másrészt a szélesebb képviseletet je­lentők esetében a listás vá­lasztást. „Ennek hiányában tapasztaltunk nagyfokú spon­taneitást a legutóbbi megyei pártértekezleten, amit nem engedhet meg magának a mozgalom.” Csik László véleménye, hogy a párttagok túl soknak tartják a vitát, ehelyett cse­lekvést, s ehhez a feltételeket sürgetik. Nem a választások mikéntjében, hanem a konk­rét és egységes cselekvésben látják a kiutat — mondta, s hangsúlyozta, hogy nem a de­legáltak százalékában, hanem a megválasztásra kerülők al­kalmasságában vélik a meg­oldást. A pártban is az alul­ról építkező modellt sürgetik, amely biztosítéka a valós problémák megjelenésének. „Ne várjunk egy ciklust sem, ha nem felel meg a vezető. Két kongresszus, illetve párt­értekezlet között is lehet gya­korolni a visszahívást.” Láczay Magdolna azt szűr­te le a vitákból, hogy hiány­zik a politikai kultúra, a po­litikai türelem, hogy az embe­rek akarjanak saját sorsuk­ról megalapozott véleményt mondani. Jónak tartja e te­kintetben a megyei sajtóban folyó polémiasorozatot. Ügy véli, hogy a sokszor értel­metlen pártzsargon helyett mindenki által élvezhető nyelvezettel kell a párttag­sághoz fordulni. Sürgette: ne csak értelmezzük a központi anyagokat, egészítsük is ki azokat megyei elemzésekkel. Kostyánszki János szerint a vitára bocsátott anyag nem a pártmunka értékét méri, nem az összefüggésekre, ha­nem inkább a módszerekre összpontosít. Szerinte szükség van egy-egy feladatra szóló akcióegységre. Nagy szabad­ságot kell kapniuk az alap­szervezetek tagságának a szervezeti rendszer kialakítá­sához. „Ne erőltessük a vitát minden ügyben mindenkire. Azok vitassanak meg egy-egy kérdést, akik értenek is ah­hoz.” Baja Ferenc rámutatott: nem merülhetünk el az álvi­tákban. Elkerülhetetlen, hogy ott politizáljunk, ahol közösségek léteznek. A prog­ramok nagyon fontosak, de azoknak bázisra kell épülni­(Folytatás a 3. oldalon) SZEZONKEZDÉS A REPÜLŐGÉPES NÖVÉNYVÉDE­LEMBEN. A tavaszias időjárás a mezőgazdasági repü­lőket is „előcsalogatta” a hangárokból. Előbb az el­lenőrzésekre kerül sor, ezután következik a kitelepülés a növényvédelmi munkák elvégzésére. (MTI fotó) Ülésezett a megyei pártbizottság XLVI. évfolyam, 59. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. március 10., péntek '•

Next

/
Thumbnails
Contents