Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-09 / 58. szám
XLVI. évfolyam, 58. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. március 9., csütörtök „Botránykő” a Reíormklub (5. oldal) Képzelt és igazi apák (4. oldal) Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka ' / • Hazánk új alkotmányáról tárgyalnak a képviselők Kulcsár Kálmán expozéja — Két szabolcs- szatmári felszólaló az első napon Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos elsőként a nemzetközi nőnap alkalmából köszöntötte a törvényhozó testület hölgytagjait. Ezután Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének .adta meg a szót. A házelnök bejelentette lemondási szándékát, s felolvasta az indokait ismertető leköszönő levelet, ebben 63 esztendős korára, s 47 munkával töltött évére hivatkozott. Horváth Lajos megköszönte Stadinger István eddigi tevékenységét, és képviselői munkájához további sok sikert és jó egészséget kívánt. Ezt követően bejelentette, hogy a házszabály értelmében az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára megválasztott jelölőbizottság indítványa alapján titkos szavazással választja meg a ház elnökét. A jelölőbizottságra Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tett javaslatot. Elmondotta: a jelölőbizottság elnökét ő maga ajánlja, ezenkívül minden megyei képviselőcsoport jelöl egy tagot a bizottságba, s hogy a testület méginkább reprezentálja az Országgyűlés összetételét, az országos listán megválasztott képviselők közül négyet bevonnak a jelölőbizottságba. Az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatát egyhangúlag elfogadta, azzal, hogy a bizottság még az ülésszak első napján munkához lát. A bizottság elnöke Gyuricza László (Veszprém). Ezt követően az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot ismertette Horváth Lajos: 1. Magyarország Alkotmánya szabályozási elveinek tárgyalása; Tanácskozik az Országgyűlés. 2. A Minisztertanács tájékoztató jelentése a romániai menekültek helyzetéről, a kormány tervezett további intézkedéseiről; 3. Az Országgyűlés elnökének megválasztása; 4. A Munka Törvény- könyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 5. A sztrájkról szóló törvényjavaslat; 6. A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. Az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztató; 8. Az Országgyűlés 1989. évi várható programja; 9. Személyi változások az Országgyűlés egyes bizottságaiban ; 10. Interpellációk és kérdések tárgyalása. (Folytatás a 2. oldalon) Tavasz a határban Hajrához érkezett a metszés Egy szavuk sem lehet a mezőgazdászoknak az időre. A szép kora március eleji időjárás kedvet ébreszt az embereknek a gazdálkodásra, de csínján kell bánni ezzel, mert a napközben 15 fok ellenére hajnalban még csípős az idő. Ez pedig nem kedvez a vetésnek, permetezni pedig még csak véletlenül sem szabad. A nagyüzemek jól használják ki a kedvező kora tavaszt. Azokat a munkákat, amelyeket nem tudtak elvégezni a tél beállta miatt, most pótolják. Műtrágyát, istállótrágyát szórnak, amit homoki területeken szántással, tárcsázással juttatnak a földbe. Sok helyen szántják most fel az őszről elmaradt csutkaföldeket, ezzel elvégezve a kukorica egyik alapozó munkáját. Ahol ez utóbbiban előbbre járnak, ott a meszet, és műtrágyát hordják szét a földeken. A megye almáskertjeiben a hajrához érkezett a metszés. Nagyon sok helyen végeztek már és a nyesedék összegyűjtésénél tartanak. Nemsokára elkezdik a csemeték telepítését, de most még ez a munka is az előkészületeknél tart. Ezekben a napokban a mák vetése folyt, a többiekhez legfeljebb 7—10 nap múlva kezdenek hozzá. A borsó és a tavaszi árpa vetésével indulnak majd a termelők. Sok nagyüzem most próbálja beszerezni a hiányzó növényvédő szereket és műtrágyát. Élénk a forgalom az Agrokernél. Teherautók szállítják a vegyianyagokat a raktárba, hogy mire elkezdődhet majd a permetezés, minden készen álljon a munkára. (száraz) SZABÓI,Í’S-SZAT1*1\HHAN Hatszázan igényeltek munkanélküli-segélyt Kilencezer forintos munkanélküli-segélyt is megállapítottak a héten a megyei munkaerő-szolgálati és szervező iroda munkatársai. Ez a maximum, amit ki lehet fizetni, hiszen eddig ez volt a minimálbér háromszorosa. A héten összesen 1 millió 20 ezer forint munkanélkülisegélyt állapítottak meg 366 jogosultnak. Az átlag nem érte el a 3500 forintot. Eddig Szabolcs-Szatmárban 685-en igényeltek munkanélküli-segélyt, a már meghozott határozatok közül 86 volt az elutasító és 366 a segélyre jogosító határozat. Az elutasítások indokaként elsősorban az szerepelt, hogy az illetőnek több mint egy éve szűnt meg a munkaviszonya, vagy a legutolsó három évben nem dolgozott 18 hónapot. A kézhezvételtől számított 15 napon belül ők fellebbezhetnek. Még mindig sok a függőben levő segélykérelem, ugyanis legtöbben a munkáltatói igazolás nélkül adták be kérelmüket, így az iroda munkatársai enélkül nem hozhatják meg a határozatot. Volt már arra is példa, hogy megszüntették a segély folyósítását, ugyanis az illető nem működött együtt az irodával, a kiközvetítést követően nem ment el a felajánlott munkahelyre. Akik írásos nyilatkozatot tesznek, hogy jövedelmük ebben az évben nem éri el az 55 ezer forintot, azoktól nem, a többiektől viszont vonnak adóelőleget a kötelező ötszázalékos nyugdíjjárulékon kívül. LUKÁCS JÁNOS MEGYÉNKBEN Március 8-án, a délutáni órákban megyénkbe érkezett Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendég Nyíregyházán, a pártszékházban találkozott és kötetlen eszmecserét folytatott a párt megyei végrehajtó bi- zottságának tagjaival. Ennek keretében Gyuricsku Kálmán megyei első titkár szólt Szabolcs-Szatmár helyzetének néhány jellemző vonásáról. A többi között elmondta: a mindössze négy hónapja megválasztott vezetés gyökeresen új helyzettel, s nem kevés morális teherrel kezdett a munkához. Nehéz vitákban születtek a demokratizálást segítő, a Pártmunka mozgalmi jellegét erősítő döntések. Nagy szerepet szánnak a nyíltságnak, a visszarendeződés minden formája elleni fellépésnek. Mindezeknek a legfontosabbat, a megye gazdasági modernizációját szükséges segíteniük, hogy megállíthassuk az ország fő folyamataitól való további elszakadást, elmaradást. Elhangzott: 1982-től újra fogyó megye Szabolcs-Szatmár, s ennek elsőrendű oka, hogy sok hasznos törekvés futott zátonyra. Növekszenek a foglalkoztatás gondjai, rosszabbodnak a jövedelmi viszonyok. Különösen kivédhetetlen ez ott, ahol történelmi a szegénység, sok a nagycsaládos, az egyedülálló, idős ember. Egymás után három ötéves tervben szerepelt megyénk a fontos fejlődési mutatók tekintetében az utolsó helyen, s most úgy tűnik, a felzárkózás reménye teljesen szertefoszlott. Kellemetlen tárgyalópartnerek lettünk — mutatott rá a megyei első titkár, de ezzel együtt sem lehet elviselni, hogy néhány alapvető, sorsot formáló dologban ekkora eltérés legyen köztünk, s az ország más régiói között. Kitörési pontjaink a termékváltás, a mezőgazdasági termékek teljes feldolgozása, az infrastruktúra fejlesztése, amely több kezdeményezőkészséget, de elsősorban pénzt igényel. Bátrabb lépéseket tehetünk viszont a káderügyekben, a szakember-ellátottságban a kisha- tármenti együttműködés javításában. A hangulatot jelentősen rontó tényezők közé sorolta a bizonytalanságot, sőt a félelmet az életszínvonal további csökkenésétől, a köz- biztonság romlását, a fenyegető munkanélküliséget. (1988-ban 5 ezerrel volt kevesebb munkahely megyénkben, mint egy évvel azelőtt, s különösen a fiatalok munkába állása tűnik megoldhatatlan feladatnak. Ma ötszázöt- venöten kapnak munkanélküli-segélyt, s hatszáznegy- venegy román állampolgár jutott nálunk munkahelyhez.) A pártélettel kapcsolatban említette, hogy nem könnyű megérteni a szinte naponként változó helyzetet. Sokan’ képtelenek eleget tenni az új követelményeknek. Lukács János (középen) a megyei pártszékházban. Ennek nyomán megyénkben is növekszik a pártból kilépők száma. A párttagság jelzései között sorolta, hogy az alternatív szervezetekkel vitázva, de mindinkább a megegyezés irányába haladunk. Jó a visszhangja, hogy a megyei vezetők rendszeres lehetőséget kapnak véleményük kifejtésére, a Központi Bizottság megyei tagjai pedig folyamatosan beszámolnak testületük üléseiről. Szólt végül egy minapi riadalomról: február 25-én egy szovjet katonai alakulat törzsvezetési gyakorlat céljából 135 gépjárművel átlépte megyénkben a határt, s március 6-án tért vissza. A riadalom oka, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem értesítette erről megyénk lakosságát. Lukács János megköszönte a tájékoztatót, s elmondta, hogy örömmel tett eleget a megyei pártbizottság meghívásának. Már csak azért is, mert másfél éve dolgozik a Központi Biz!, .tságban. s ez idő alatt most először nyílt lehetősége közelebbről megismerkedni Szabolcs-Szatmár megyével, s annak párt- mozgalmával. Igaz — folytatta —, azért e megyéről is van képe a Központi Bizottságnak, és személy szerint neki, a KB titkárának. Hogy nem ismeretlen a helyzet, az köszönhető Berecz Jánosnak, a megyét sűrűn meglátogató titkártársának, Gyuricsku Kálmánnak, akivel már volt egy alaposabb beszélgetése és sok más helyről is befutnak a pártközpontba a Szabolccsal kapcsolatos információk. Nem ismeretlen tehát az itteni hely» zet a Központi Bizottság előtt, azonban a közvetett információk akkor jók, ha azokat közvetlen, személyes tájékozottság és benyomások is alátámasztják". — Mivel igen ritka az alkalom, használjuk ki ezt az estét egy oldott, kötetlen beszélgetésre — javasolta a testületnek, s indításként mindjárt számos kérdést tett fel a megye pártmozgalma helyzetéről. Többek között ilyeneket: Hogyan látják a párt társadalmi bázisát? Világos-e a helyi mozgalom arculata? Milyen a párttagság állapota, s hogyan változott az országos, s a megyei pártérte- Jcezletek óta eltelt időben, illetve a Központi Bizottság legutóbbi döntéseinek hatására? Valóban késő estig tartó alapos eszmecsere követte a kérdéseket, amelyek nyomán mind a vendég, mind a házigazdák számos új információval gazdagodtak. Lukács János ma részt vesz a megyei pártbizottság nyilvános ülésén, amelyen az MSZMP Központi Bizottsága két pártvitára bocsátott anyaga — a munkahelyi és lakó- területi alapszervezetek szerepéről, a párt választási rendjéről, illetve a politikai rendszer reformjának időszerű kérdéseiről — megyei tapasztalatait összegzik és elemzik.
