Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

Kelet-Magyarország 1989. március 28. Az ötletet a világkiállítás lehetősége adta Mentsünk együtt kastélyt! Ha sikerül Beccsel együtt Budapestnek elnyerni az 1995-ös világkiállítás jogát, nyomban el kell kezde­ni a készülődést, hogy az ország fogadni tudja a kül­földieket. Noha nem ennek a felkészülési programnak a részeként indult, de jól hozzáilleszthető az a prog­ram, amelyet a hasznosítható kastélyok és kúriák egy részének kiajánlására kidolgoztak. A mándoki Forgách kastély. Dombon törik... — a dombot A kiindulópont az volt, hogy akik a természetjárást, a falusi turizmust, a lovas­sportokat, a vadászatot, ha­lászatot kedvelik, érdeklőd­nek a természeti környeze­tek, a hagyományos népi művészetek, a népi építészet vagy az egyháztörténeti em­lékek iránt, nemcsak a fő­városban és a Dunántúlon keresik majd erre a lehető­séget, hanem Szabolcs-Szat- márban is. Leromlottak Itt ugyanis országosan, sőt nemzetközileg is hasz­nosítható, jelentős értékű kastélyok, kúriák találhatók, amelyek mai állapotukban csak elijesztenék a turistá­kat, tőkeerős partnerekkel közösen viszont rövid idő alatt vissza lehet állítani Pátyodon a Madarassy kú­ria klasszicista stílusban épült, a később hozzá épí­tett nyugati oldalszárny tor­náca eklektikus építészeti megoldást mutat. A most egymilliót érő épületre 6 milliót kellene költeni. A legszebb és legértéke­sebb a tiszadobi Andrássy kastély, amelyet a volt mi­niszterelnök, Andrássy Gyu­la építtetett 1880 és 85 kö­zött. A várkastélyok modo­rában épült angol stílusú épületet valószínű Alpár Ig- nácz tervezte. Nyolchektáros parkjával ma körülbelül ne­gyedmilliárdot ér, s mindösz- sze 5 milliót kellene felújí­tására költeni. A tiszadob-ókenézi And­rássy féle kastély már csak kétmilliót ér, de 15 millióért megújulhatna a későbarokk kori, de klasszicista eleme­ket is hordozó kastély. A tu- zséri Lónyay kastélyt a XVIII. század végén Lónyay Já­nos építette, majd a XIX. század vége felé Ybl Mik­lós tervei szerint Lónyay Menyhért pénzügyminiszter bővíttette. A kastély ma tíz­milliót ér és 15 millió kel­lene felújítására. Rajzos ajánlat A kastélyokat bemutató katalógust a szakminisztéri­um eljuttatta azokhoz a kül­földiekhez, akik érdeklődést mutattak irántuk, joggal lehet tehát bízni abban, hogy olyan vállalkozókra találnak, akik fantáziát látnak a be­mutatott épületekben és ab­ban az együttműködésben, mellyel eredményesen szol­gálhatok a helyi és nemzet­közi idegenforgalom céljai. B. J. H egyeket mozgat meg az emberi akarat. Dombokat pedig az emberi tékozlás. Van aki kásahegyeket rág át, s van aki az üveghegyeken csak átnéz, — mert olyan rövid­látó. Nyíregyházán, a Korányi Frigyes utca mentén, a Törpe utca és az ipari szak- középiskola közötti terüle­tet jelölték ki az újabb családi lakóházépítés ak­cióterületéül. A régi épüle­tek elbontása után, ma a területelőkészítés ott tart, hogy biliárdasztalra emlé­keztető simaságává rende­zik a terepet. Ehhez el kell hordani az 5—6 méter magas dombot, több ezer köbméter homokot. Épül a Bős-ség Törpe utcai Nagy­mar .. .-hasága. Egy köb­méter föld megmozgatása 160—200 forintba kerül, a homokdomb elhordása kb. 1 millió forintba. Ugyanez történt a régebbi ütemeknél is. A lakótelepek építésekor a szakemberek azt mond­ták, azért kell a sima te­rep, hogy a darupálya víz­szintes lehessen, és több­szintes házak fogadószintje azonos. Ez családi házas beépítés esetén még annyi­ra sem igaz, mint a lakó­telepin. Persze ismerünk horizontális lakótelepet is. Ahol a házak szélessége, ereszmagassága, tető-hajlás­szöge, gerincállása és a telkek szélessége azonos a hatóság előírásai alapján. Lásd a Ságvári lakótelep egyes részeit. Az egyhan­gúságot tovább tetézi még, hogy a házak egyidőben épülnek, azonos divatok szerint, hasonló anyaghasz­nálattal. Nyíregyházán is, a Ko­rányi utca menti földszin­tes beépítés változatosabb és olcsóbb lehetne a terep domborzatát követve. Az egyformaságot vertikális szinteltolodásaival oldaná, ha a dombokon ülnének a házsorok. A víz, gáz, elek­tromos vezeték érzéketlen a terepviszonyokra. Az út a hegyvidéken is ismert, a szennyvíz pedig lefolyik a dombról is. Ez az új lakóegység is olyan monolitikus, sematikus lesz, mint a régi politika. Mi lett volna, ha annak idején a Rózsadombot is elplanírozzák? Miért kell a földnek a sarkából kidől­ni, hogy új otthonokat építhessünk — drágán. Áll­janak a házaink „evilági” talajon. Mert ez a vízszin­tes terep, amit a markolók planíroznak — az eredeti állapothoz képest — gö­dör. Kulcsár Attila Sulidivat és pénztárca Hódít a „sepregető” Amit vállal a biztosító Az a hír járja, hogy a biztosító betör és us lopás eseté­ben a kárt csak akkor téríti meg, ha a lakás' béjSTati ájta­ián két zár volt -amsSsa» fnc>™rf jan Kei zár von. Sajbisjí eredeti állapotukba. Ha igaz, hogy még ebben az évben beindul a főváros és Nyíregyháza között a légi közlekedés, akkor az utazá­si idő is olyan mértékben le­rövidül, hogy a megye a nemzetközi kapcsolatok je­lentős bázisává fejlődhet. Egy katalógus készült ezért, amelyben néhány olyan kas­télyt, kúriát ajánlanak fel, amelyek idegenforgalmi cé­lokra hasznosíthatók. Többsé­gük szép természeti környe­zetben található építészet- történetileg védett épüle­tekről van szó, azonban az anyagi források nem tették lehetővé, hogy méltó hasz­nosításuk az elmúlt időszak­ban megtörténhessen. Me­lyek is ezek a kastélyok? Az egyik az aranyosapáti volt Újhelyi kúria, amelyi­ket az Eördög család 1725- ben épített. Az eredetileg ba­rokk épületet klasszicista for­mában, újították meg. ,183.4- ben. Becsült értéke img^l millió forint, de körülbelül 5 mijlióból újból eredeti szépségen . „pompázhatniA komlőd^ftíui valttfeGskú ícára^, ké^őbarokfc,:spület. amely.-.klasszicista r. <?tep\eJ*et is hordoz.-magán. Aocsehgeri Lenünké1 ez az épűlét.tóe rossz műszaki állapota mi­att jelenleg már üresen áll. Körülbelül 8 millióért lehet­ne felújítani, most kétmilliót ér. Arborétumban Mándokon a volt Forgách kastély várna új gazdára. A XVIII században épült U- alakú kastélyt kéthektáros park övezi, ahol 150 éves kort meghaladó kocsányos tölgyek és tulipánfák díszei a természetvédelmi terület­nek. Ez a kastély ma 10 mil­liót ér, a felújítás becsült költsége pedig 30 millió. A nvírkércsi volt Jármy kúriát a Bozóky család építette a XVIII. század végén. Az el­hanyagolt állapot jó szer­kezetet takar, így felújítása 6 millióból megoldható. Most másfél milliót ér. Megélénkül az élet a nap­sütésben Nyíregyháza sétá­lóutcáján, délutánra elá­rasztják a diákok, itt vonul­tatják fel a tavaszi új „sze­reléseket”, és aki. ad magá­ra valamit, az itt rukkol elő a legújabb divatötletével. Ami, meglehet nem is olyan nagy újdonság, hiszen a di­vatdiktátorok is azt tartják, egy dolog van, ami a divat­ban biztos, az hogy változni fog . . . Tovább tartja magát a fe­kete, tinilányok csapatostul járnak gyászba öltözötten. Egyre hosszabbak lesznek a szoknyák, némelyik felsöpri az utcát, ezzel szemben a nadrág szára egyre rövidebb, és szigorúan lapos sarkú, fű­zős cipőt viselnek hozzá. A hatalmas válltáskák után megjelentek a mini-hátizsá­kok, hódít a Yeti felirat, megannyi kis „hegyiember” korzózik. Az esztelen hóbor­tok között a legújabb: a lábfejrész nélküli harisnya- nadrág, ami elasztikusán si­mul a szoknya alatt, és mindössze 3—4 cm látszik belőle, a bokát viszont nem takarja, úgyhogy semmi ér­ielme — nyilván azért divat, jßs ami a legjellemzőbb az ifjúság divatjában: öt-hat számmal nagyobbat viselnek a kelleténél, ennél fogva M ilyen sokszor lenne szükség erre a nemes emberi vonásra. Türe­lemre, embertársaink iránti megértésre. A közlekedési morálhoz hozzátartozik ez is. A féktelen száguldozás, a mindent legázolo „csörte- tés” helyett — figyelmes és segítőkész vezetésre. S hogy gyakran nem ez tapasztal­ható, példa erre pénteken a Debreceni úti felüljáró előtt a zöldre váltó lámpánál, mikor nem „lőtt ki” azon­nal az első kocsi, ideges du­dálás figyelmeztette a késle­kedőt. Talán ha azt gondol­hatta annak vezetője, hogy jószándékkal szólt a kürt, mindjárt kiábrándult, mikor a mellette elhaladó ZM 29—84 frsz Lada Combi elöl ülő utasa félre nem érthető mó­don kezével jelezte mind azokat a magyar átkokat, amit ilyenkor ráraknak egy „mazsolára”. Vajon magukra is gondol­tak?! (d. m.) V _________ J minden cuccuk lóg, a göncök alatt semmi formájuk, alak­juk nem vehető ki. Benfentesek ránézésre megmondják, melyik iskolá­ba jár egyik-másik kompo­zíció viselője, vannak jel­legzetes sulidivatok. Rögtön­zött közvéleménykutatást végeztünk, aminek eredmé­nye: a legöltözködősebb is­kola a Zrínyi, a zrínyis Iá­Tavaly május 1-jén a 39 éves Orgován Ferencné — mivel anyagilag rosszul álltak — fel­vetette a fiatalkorú fiának, H. Attilának, hogy betörhetne egy nyíregyházi Búza téri butikba, ahonnan különböző ruhanemű­ket lophatna el. A fiú egyetértett az ötlettel, hiszen 1988. május 14-ére virra­dóan egy Búza téri butikhoz ment, melynek villámhárítóján a tetejére mászott, ott leszedte a cserepeket, felfeszítette, majd felhajtotta a tető védő lemezt. Ezután a padlásra mászott, ahonnan bejutott a butik belse­jébe. Ott egy szekrényből ma­gához vett háromezer forintot, utána pedig nejlon reklámtás­kákba. összesen 104 ezer forint értékben fármernadrágokat, pó­lóingeket, pulóvereket és egyéb nyok adnak a legtöbbet ma­gukra. Megkérdeztük Kövér Józsefnét a Zrínyi gimnázi­um igazgatóhelyettesét, az iskolában milyen lehetőség van a kislányok ízlésének formálására ? Elsősorban az. osztályfőnö­ki órákat használják ízlés­nevelésre, de megvalósítható ez szinte minden órán, leg­inkább az irodalom, vagy a rajz tanításához kapcsolható. Az iskola házirendje egyéb­ként tartalmazza, hogy a di­ákok lehetőleg kerüljék a túlzásokat, pl. ékszerviselet­ben, vagy arcfestésben. Az a tapasztalat, hogy a zrínyisek nem feltűnően és általában ízlésesen öltözködnek, ami viszont — a butikos ruhák esetében — a szülők pénz­tárcáját érinti érzékenyen . . . (Sok kislány viszont megta­karít azzal, ha maga köti, varrja holmijait.) Két lány áll a népszerű belvárosi butik előtt, szá­molnak: három részből áll a garnitúra, aminél jobb „mi­nőségűeket” viseltek a mun­katáborok foglyai — össze­sen 3 ezer 350 forint. Az egyik kislány kiszámolja a pénzt, és repes a boldogság­tól: megvan a cucc ára! Ki­váncsi volnék, mire gondol­hatott a másik? Irigyelte va­jon? Vagy utánaszámolt: mennyi lehet majd érettségi után a kezdő havi fizetésük? Mimind a . r _ „ . I1V,. y. Barakso Erzsébet ruhaneműket szedett össze. H. Attila a lopott ruhákat és a pénzt hazavitte. A ruhákat a másodrendű vádlott, Orgován Ferencné, valamint a harmad­rendű vádlott Horváth Kálmán eladta. De volt más is a „számlán”. H. Attila ugyanis a múlt év április 25-ére virradóan Nyír­egyházán, az Ungvár sétányon egy parkoló gépkocsi pillangó­ablakát csavarhúzóval felfeszí­tette, az ajtót kinyitotta és az autóból fényképezőgépet, vakut, keresőtávcsövet, vadászkést és 900 forintot vitt el. Május 1-jén pedig a Széna téren egy Volga gépkocsiból — az előbbihez ha­sonló módszerrel — egy táskát lopott el, melyben négyezer forint volt. A vádlott ugyanezen a napon az Arany János utcán — Ez nem 'igaz — állítja Kállai Tibor, az Állami Biz­tosító Szabolcs-Szatmár ■ me­gyei Igazgatóságának osz­tályvezető-helyettese. — Ugyanis a lakásbiztosítások­nál betöréses lopás esetén a biztosítónak a kár megtérí­tése ügyében csak az a fel­tétele, hogy a lakás lezárt le­gyen. Hogy az hány zárral történt, arra semmiféle kikö­tése nincs. Ez az új Családi otthon biztosításokra is érvényes? — Ott annyiban változott a helyzet, hogy ékszerek és különböző gyűjtemények (érem, bélyeg stb.) esetében, amennyiben a lakás bejára­ti ajtaján a zár NEM biz­tonsági, akkor az Állami Biz­tosító csak 100 ezer forin­tig vállalja a betörés nyo­mán keletkezett károk meg­térítését. Ha a zár biztonsá­egy másik autót is feltört, de abban nem talált elvihető hol­mit. A Nyíregyházi városi Bíró­ság az elsőrendű vádlott, a fiatalkorú H. Attila bűnössége megállapításának mellőzésével a fiü javítóintézeti nevelését ren­delte el. A másodrendű vádlott, Or­gován Ferencné nyíregyházi la­kost, mint felbujtót egy évi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását két évi próbaidő­re felfüggesztette. A bíróság a harmadrendű vádlott, Horváth Kálmán nyíregyházi lakost, or­gazdaságban mondta ki bűnös­nek, amiért őt — mint vissza­esőt — egy évi szigorított javí­tó-nevelő munkára ítélte. Az íté­let mindhármójuk esetében jogerős. (cs. gy.)-i&saiji ál* gi (például é|^slíéfS5fiéflger- zár, amely a ' íafcá'áÖR több­ségén van), akkor a biztosí­tó már 500 ezer forintig vál­lal kockázatot. Viszont magánvállalkozá­sok esetében az ÁB csak úgy vállalja a. betörés miatti ká­rok kifizetését, ha az épület biztonsági zárral volt ellátva. Egyéb feltétele itt sincs, így a zárak számára vonatkozóan sem. Ellenben egymillió fo­rint érték fölött a biztosító cisaík alkkor vállal betörés ellen biztosítást, ha a tulaj­donos az ékszereit és más értékes gyűjteményét vagy széfben, vagy páncélszek­rényben helyezi el. Kállai Tibor elmondta, hogy az utóbbi időben* Nyír­egyházán emelkedett a be­töréses lopások száma. A tet­tesek körében természete­sen továbbra is sláger az ék­szer, és a készpénz, sőt újab­ban a videók, illetve más ér­tékes elektronikus cikkek. Gyakran visznek el videóka­zettákat is. A bérházak le­záratlan közös helyiségei­ből pedig sokszor kerékpá­rok tűnnék el. — Tudom, főleg lakossági és rendőrségi ügy, de a lopások megelőzésére van-e valami­lyen ötletük? — Információnk szerint — közli Kállai Tibor — a ke­rékpárok zömét a tolvajok lezáratlan helyiségeikből tu­lajdonítják el. — A betörök általában a bicikli megszer­zéséért nem bíbelődnek a zárak kinyitásával, vagy az ajtó kifeszítésével, mert (saj­nos) éppen eleget találnak nyitva. Zárjuk, védjük ér­tékeinket. (cselényi) A tárgyal éteremből Rossz tippet adott az anya 2 ______ ~UÍ4ti}iín> ,, fsi(ß2 JÍ19> . ■'* Hány zár legyen : az ajtán? , ■! aíjjnón 'í*ns<| ibloUiijiöiO Türelem

Next

/
Thumbnails
Contents