Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
1989. március 24. Kelet-Magyarország 3 (Folytatás a 2. oldalról) A vámkezelést, a vám megállapítását az illetékes megyeszékhelyi vámhivatalok végzik számítógépekkel, s az utas a vámokmányokat postán kapja meg, azaz nem az utas és az áru utazik, hanem az okmányok. A bizottság jelentése arról is tájékoztatást adott, hogy április 1-jéig elkészül a hegyeshalmi új határátkelőhely. A beérkező személygépkocsik továbbra sem haladnak át Hegyeshalom községen. Vizsgálják a statisztikai lap megszüntetésének lehetőségét., is. Balogh Gábor, a Mohácsi Farostlemezgyár műszaki igazgatóhelyettese a jövede- íemadó-törvény módosítása tárgyában interpellált Villányi Miklóshoz. Kifogásolta, hogy a bérből és fizetésből élők mintegy 40 százaléka nem részesülhet közműfejlesztési visszatérítésben, mert Pregun István Az egyházi középiskoláknak nyújtott állami költség- vetési támogatás megemelése ügyében interpellált a pénzügyminiszterhez dr. Pregun István, Szabolcs-Szatmár megye 1-es számú választókerü-. létének képviselője. A következőket mondta: A „Magyar Nemzet” 1989. január 14-i száma közzétette a katolikus egyházi iskolákat fenntartó szerzetesrendek elöljáróinak a művelődési miniszter úrhoz intézett kérelmét, amit ő pártfogólag továbbított Önhöz. Az egyházi iskolákat fenntartók többek között azt kérték, hogy oktató-nevelő tevékenységük az állami középiskolákkal azonos támogatásban részesüljön az állami költségvetésből. A Pénzügyminisztérium a felsorolt ké- * egyértelműen elutasító választ .adott arra hivat- itözvá, hogy teljesítésükre az érvényben lévő törvények nem adnak lehetőséget. sAo toerzetesrendek elöljárói nyomatékosan rámutattak arrai/.'hogy az egyházi iskolák alapvetően nem az egyház számára képeznek szolgálat- tevőket, hanem elsősorban közoktatási feladatot látnak el. S tegyük hozzá: nem is akármilyen színvonalon. Tevékenységük a magyar közoktatás integráns részét képezi. Állami tanterv szerint működnek, érvényes érettségi bizonyítványt adva, az állami közoktatást tehermentesítik. Ezen iskolák fenntartói azonban számszerű adatokat nem említettek. Nos, az 1987-es Statisztikai Évkönyv szerint (285. oldal) 1987-ben egy-egy állami gimnáziumi tanuló az állami költségvetésnek 20 ezer 357 forintjába került. Ugyanebben az évben pedig az egyházi iskolák egy-egy tanulója 1600 forint államsegélyt kapott. Ez annyit jelent, hogy 1987-ben az állam egy-egy egyházi iskolába járó gimnáziumi tanulóra 18 ezer 757 forinttal kevesebbet fordított, mint egy-egy állami gimnazistára. Más szavakkal kifejezve: ha iskolánként 320 tanulót számítunk, akkor a nyolc katolikus és az egy református egyházi iskola működése 1987-ben az állam számára közel 50 millió forint megtakarítást jelentett. Ezt az összeget az egyházi iskolákat fenntartók a diákok szüleinek, vagy más, adózó állampolgároknak az adományaiból teremtették elő, azoknak az adományaiból, akik az állami iskolák fenntartásához adójukkal már egyébként is hozzájárultak. Az 1988-as évről még nem készült el a Statisztikai Évkönyv, így a hasonló tavalyi adatokról nem tudok beszámolni. El kell azonban még azt is mondanom, hogy idén, tehát 1989-ben, 2,33-szorosá- ra emelték a szerzetesrendeknek adott államsegélyt. Gyökeresen azonban ez nem változtatta meg az eddigi helyzetet. Ennek az emelésnek ugyanis alapvető célja az volt, hogy a fizetések bruttósításából és az SZTK plusz nyugdíjjárulék növekedéséjövedelmük nem éri el az adósáv alsó határát. Válaszában a miniszter elismerte, hogy az adóból "levonható 'különböző kedvezmények nem érvényesíthetők az alacsony jövedelműeknél. Villányi Miklós azt mondta' jelenleg nem lát lehetőséget arra. hogy az adót nem fizetők az adórendszeren belül részesüljenek kedvezményben. Ehhez be kellene vezetni a negatív adó intézményét. Tovább vizsgálják azonban, hogy a helyi tanácsok bevonásával milyen feltételekkel lehetne igazságosabbá tenni a kedvezményeket — mondta a miniszter. Balogh Gábor nem fogadta el a miniszter válaszát, miként a képviselők sem: 127- en elutasították a választ, 87- en elfogadták és 54-en tartózkodtak. Ezért az ügyrend értelmében az illetékes terv- és költségvetési bizottsághoz utalták az interpellációt. interpellációja bői keletkező többletkiadás ne okozzon anyagi végveszélyt az egyházi iskolákat fenntartóknak. Azt kell megállapítanunk, hogy az 1987- es állapot lényegében nem változott: az egyházi iskolák részére juttatott segélyeknek egy-egy tanulóra lebontott értékaránya ma sem jobb, mint két évvel ezelőtt volt. Ugyanakkor az MSZMP költségvetési támogatására vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala alkalmával a kormány többek között azzal indokolta támogatását, hogy az MSZMP oktatási feladatokat is átvállal, s ezek megtérítése a költségvetésből magától értetődő, mivel az oktatás költségei a költségvetésből fedezendök. Tisztelettel kérem Miniszter Urat, hogy az egyházi iskolák az eddigi államsegélyrendszer helyett — tanulóik létszámának megfelelően — költségmegtérítésként a költségvetésből " megkaphassák azt az összeget (vagy annak legalábbis jelentős hányadát), amit az állam ezeknek a középiskolásoknak a nevelésére és oktatására fordítana, ha ők nem egyházi iskolába járnának. Miniszter Űr bizonyára ismeri a tényt, hogy az egyházi iskolákba évek óta sokszoros a túljelentkezés. Bővítésük, új egyházi iskolák megnyitása társadalmi igény. Ezt az igényit hazánk nemzetközi presztízse és a helsinki egyezményben vállalt kötelezettségeink is támogatják. A meglévő egyházi 'iskolák bővítése, újak alapítása pedig elsősorban anyagi kérdés. Hálás lennél?, ha Miniszter Űr tájékoztatna arról: mit szándékozik tenni a Pénzügyminisztérium .— a művelődési miniszter úr által is méltányosnak ítélt kérelem alapján — a jelen állapot gyors megszüntetéséért. Villányi Miklós pénzügy- miniszter válaszában indokoltnak tartotta, hogy az egyházi iskolák állami támogatásának feltételeit a jövőben a tanulói létszám függvényében határozzák meg. A cél az, hogy az oktatást egységes mértékkel támogassa az állam, függetlenül az intézmény fenntartójától. Ily módon az állam minden tanuló után azonos összegben meghatározott, garantált támogatást nyújtana. A pénzügyminiszter lehetőséget látott arra is, hogy az iskolák fenntartójától függetlenül az egységesítés már az 1990. évi költségvetésben történjék meg. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy az állam az egyházak támogatását az 1989. évi költségvetésben lényegesen növelte, 174 millió forintról 374 millió forintra. Ezen belül az állami segély mértéke 60 millió forinttal emelkedett. Ez az összeg már idén lehetővé teszi, hogy kismértékben növekedjék az egyházi iskolák állami támogatása. A képviselő, illetve az Országgyűlés a miniszteri választ elfogadta. Szántó Sándor szabolcs-szatmári képviselő: A kormány vállaljon garanciát elmaradottságunk csökkentésére A Budapest—Bécs világ- kiállítás tájékoztatójáról szóló vitában szót kért Szántó Sándor, Szabolqs- Szatmár megye 12-es választókerületének képviselője. Bevezetőben egy kicsit megcsípkedte a Heti Világgazdaságot, amiért Hallgatni arany címmel már idén januárban amolyan kasszazárás-félekép- pen értékelte: kik kértek és nem kértek még szót, de jutott a bírálatból azoknak is, akik rendszeresen felszólalnak, akár van mondandójuk, akár nincs. A tárgyra térve azzal kezdte: véleményem pozitívan változott a világkiállítás megrendezése ügyében. Azért mondom, hogy változott, mert a Szabolcs-Szatmár megyei csoportülésen én is fenntartásokkal fogadtam Somogyi László tájékoztatóját. Ezt az országos rendezvényt sokan Bős-Nagymaroshoz hasonlítják, de szerintem ők vannak kevesebben még Szabolcs-Szatmár- ban, a többszörösen hátrányos helyzetű térségekben is. Mi, ezen térségek lakói átérezzük, mit jelent majd politikai, de inkább gazdasági szempontból ez a kiállítás. Értem ez alatt: a vállalkozásnak teret biztosítva megismertetjük magunkat a világgal, tőke áramlik az országba, fejlődés várható a gazdaság minden területén. Mi távol esünk a közvetlenül érintett országrészektől, de bízunk abban, hogy a sikeres megrendezés eredményéből mi is részesülni fogunk. Azokat az embereket is meg kell értenünk, akik aggódva, fenntartásokkal várják ,a kiállítást. Nem szabad elfeledkeznünk azokról, akik még ma is feliratkoznak a boltosnál a kenyérre, tejre, több tíz kilométert tesznek meg a legközelebbi benzinkútig. nem beszélve az esetleges éjszakai tankolásról — továbbá, saját ügyeik gyorsabb elintézése érdekében pluszköltséget vállalva — autóba ülnek, ha van nekik. Teszik ezt azért, mert nincs telefon, ha van, akkor meg számítanak a több órás, nem egyszer több napos várakozásra. Folytatom a nem teljes igényű felsorolást csak tőmondatokban, mivel nem először hangzanak el itt sem, de úgy látszik nem elég sokszor. Több iskolának nincs tornaterme, középiskolás gyermekek, unokák nem ritkán száz, de ettől, több kilométerre tanulnak a családtól. Az utcákba nem tudnak bemenni a mentők, szennyvízaknákat az udvarban kell építeni, ha megengedi .a talajvízszint. Ezek az állampolgárok is szeretnének kulturáltan, emberibb módon élni. Ezért éjt nappallá téve dolgoznak. Amikor pedig jut egy kis idő pihenésre, szórakozási lehetőségük kimerül a vasárnap délutáni városkörzeti, esetleg megyei szintű labdarúgóink biztatásában, vagy a kocsmában. Aki a rádióhallgatás vagy a tévénézés mellett dönt, nem biztos, hogy szórakozni fog a rossz hang- és képminőség miatt. Befejezésül így szólt Szólító Sándor: összegezve választóim és saját állásfoglalásomat, a világkiállítás megrendezését támogatjuk az alábbi kéréseinkkel kiegészítve. A kormány vállaljon garanciát, hogy a keleti országrész több évtizedes lemaradása csökkenni fog; legyen egyenlő jog, egyenlő feltétel a javak megszerzésére és élvezésére. Nem követelőzni, nem zsarolni akarunk, de nyugodt érzéssel így tudjuk támogatásunkat adni, reménykedve abban, hogy egy Tiszántúlon megrendezésre kerülő olimpiához hasonló támogatást kapunk a mindenkori parlamenttől. Ezután a kérdések következtek. Sztrapák Ferenc (Bács-KLskun m., 5. vk.) az igazságügy-minisztertől kérdezte: hol vannak a koncepciós pereik iratai, mit tesznek azért, hogy előkerüljenek a szégyenteljes ügyek dokumentumai. A koholt vádak alapján meghurcolt emberek között ma is vannak olyanok — folytatta a kérdező —, akik még nem kaptak teljes jogi elégtételt. Mikor és hogyan kívánják ezt pótolni? Kulcsár Kálmán részletes Válaszában elmondta: az Igazságügyi Minisztérium munkatársai alapos vizsgálatot folytattak azokon a helyeken — bíróságokon, levéltárakban —, ahol fellelhetők lehetnek a szóban for-, gó periratok. Mindezek alap- ján mondható: ezeket az iratokat általában úgynevezett lajstromkönyvekben tartották nyilván. Ezek jelentős részét megtalálták, más részük azonban egyelőre nincs meg, többet kiselejteztek. A lajstromkönyvekből pontosan kiderül, hogy mi került a bíróságokra. ott van-e még, s ha nincs, onnan hova került. A népbírósági iratok a Belügyminisztériumba- kerültek. A későbbiek során a belügyminiszter visszaküldte ezeket a bíróságokhoz, így ezen akták túlnyomó része megtalálható. A titkos (dupla nullás) ügyek lajstromait a legtöbb helyen sikerült megtalálni, a hiányzók egy részét valószínűleg levéltárak őrzik, mások megsemmisültek. A meglévő lajstromokból elvileg kideríthető, hogy hol vannak az iratok. A nagyobbik hányad a fővárosi, illetve megyei bíróságokon vagy levéltárakban található. Előfordult, hogy ezeket a titkos iratokat is bekérte a Belügyminisztérium, de a kutatások kiderítették, hogy 1957-ben a dokumentumok túlnyomó részét visszaküldték a bíróságokhoz. Az akták fellelhetőségét- nehezíti, hogy jelentős részüknél időközben megszüntették a titkossági jelzést, s normális büntetőügyekként újra lajstromozták az iratokat. Vannak olyan akták is, amelyeket a Párttörténeti Intézet jegyzék nélkül vett át a bíróságoktól. A Budapesti Katonai Bíróság 1945—59 közötti ügy aktái közül a jelenlegi felmérések szerint 694 hiányzik. Ezek nincsenek a bírósági irattárban, egy részük a Belügyminisztériumba került, majd a hadtörténeti levéltárba, ott azonban ezeket nem dolgozták fel. Igv tehát csak szisztematikus levéltári munka eredményeként lehet az iratok nyomára bukkanni. A tényékhez tartozik még. hogv a Fővárosi Bíróság levéltárát 1956- ban tüzérségi találat érte. s kiderithetetlen mennyiségű akta semmisült meg. Az ártatlanul elítéltek jogorvoslatával kapcsolatban a miniszter elmondta: kormányhatározat rendeli el, hogy tekintsenek át minden olyan (1946 és 1962 között keletkezett) ügyet, amely nagy valószínűséggel koncepciós elemet tartalmaz. Az eddigi sajtóvitákban többször felvetődött, hogy ezeket a pereket törvényeségi perorvoslat vagy perújítás formájában kellene újra tárgyalni és ily módon igazságot szolgáltatni. Ám olyan nagy tömegű esetről van szó — hangsúlyozta a miniszter —, hogy ezek tárgyalása esetén lehetetlenné válna a normális bírósági menet, továbbá a koncepcióra, utaló elem megléte igen nehezen bizonyítható. Ezért ,a kormányzatnak az a szándéka: létrehoz egy bizottságot, amely csak azt deríti fel, hogy melyek a koncepciós ügyek. Ezeknek a pereknek a feltérképezése után döntenek a megnyugtató megoldásról. Nagy a valószínűsége annak, mondotta Kulcsár Kálmán, hogy ,a tárca javaslata az lesz: a parlament alkosson törvényt, amely ártatlannak jelenti ki az e perekben elítélt embereket. Néhány, mindenki által tudottan koncepcióra épült ügyben hamarosan bírósági felülvizsgálat kezdődik. A legfőbb ügyész törvényességi óvást nyújt be a Legfelsőbb Bíjpáság elnökéhez, ahol ezeket az ügyeket (15—16-ot) újra tárgyalják. Ezek között vannak a nagy gazdasági perek, a kisgazdaperek, a Magyar Közösség összeesküvési perek, továbbá néhány katonai és egyházi .vontakozású per. A Recskre és más táborokra internáltak ügyével kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy március 31-ig a Belügyminisztérium összeállítja az internáltak névsorát, s ezt követően — május közepéig — az ügyek megfelelő elintézésére a belügyminiszter, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője és az igazságügy-miniszter együttesen tesz javaslatot a Minisztertanácsnak. Kovács László (Pest m., 20. vk.), az igazságügy-miniszterhez intézett kérdésében azt tudakolta, hogy az igazságügyi kormányzat szándékozik-e javasolni a Sztálin emlékét megörökítő 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezését. A kérdésre Kulcsár Kálmán röviden válaszolt: készül a hatályon kívül helyezésről szóló törvénytervezet. Egészségügyi csoport alakult Dr. Balogh Károly rába- pordányi körzeti orvos 32 képviselőtársa nevében bejelentette: megalakult az országgyűlési képviselők egészségügyi csoportja. Végezetül Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke visz- szatért Técsy László (Szabolcs-Szatmár m. 19. vk.) szerdai javaslatára, amelyben a képviselő azt indítványozta: hozzanak létre egy ideiglenes bizottságot, amely javaslatot tenne arra, hogy az Országgyűlés mit vállaljon hátralévő hivatali idejében. Szűrös Mátyás azt ajánlotta: az Országgyűlés elvben értsen egyet az indítvánnyal. Egyben felkérte az állandó bizottságokat, hogy legközelebbi ülésükön jelöljenek ki egy-egy képviselőt, aki részt venne ennek az ideiglenes bizottságnak a munkájában. A bizottság megalakulását a Parlament áprilisi ülésszaka hagyhatná jóvá. A törvényhozók közfelkiáltással jóváhagyták Szűrös Mátyás javaslatát: A ház elnöke ezzel bezárta a Parlament márciusi ülésszakát — amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt —, egyben tájékoztatta a törvényhozókat, hogy a következő ülésszak előreláthatóan április végén lesz. Befejezte munkáját az Országgvülés A nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás és az új gyógyszerrendelet, ilTétvei a szociális segélyezés egyszerűsítése, valamint a gyógyszerárak kompenzálására“ alJ kalmazott segélyezési rétid- szer tárgyában közösen interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez Gregor Péter (Budapest), a Magyar Optikai Művek csoportvezetője, dr. Kollár Katalin, a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézet XVII/ IV.' gyermekrendelőjének vezető orvosa és Moravcsik Fe- rencné, a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára. Gregor Péter rámutatott: választói drámai erővel teszik szóvá a hosszadalmas sorban állást a gyógyszertárakban és az orvosoknál, és jelezte, hogy az új gyógyszerrendeletet követően nagy az ingerültség és az elkeseredés. Időigényes és körülményes a tanácsi környezettanulmány a segélyfolyósításhoz, és az egész eljárást nagyon sokan megalázónak érzik. Dr. Kollár Katalin azt javasolta, hogy egyszerűsítsék a segélyezés menetét: ne keressék fölöslegesen az eltartót, fogadják el a körzeti ápolónő és orvos felelősséggel Koholt vádak: jogi elégtétel készített környezettanulmá- nyi jelentését és a nyugdíj- szelvényt ’'a segélykérelem mellé. ^ MöravcsM Éecéehcné arról szólt, hogyld csafájdok százait sodorta kilátástalah helyzetbe az űj= g.vlőgy^(errendelet. A segélyezés?5 reriöszer jelenlegi formájában^ csak a krízishelyzetbe került családok kivételes segélyezésére alkalmas. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszában elnézést kért valamennyi betegtől és magyar állampolgártól az eddig okozott kényelmetlenségekért. Ezeket csökkenteni fogják — ígérte. Írásbeli válaszában — amelyet a képviselők megkaptak — egyetértett azzal, hogy a jelenlegi gyógyszerellátási rendszer bonyolult, bürokratikus, anyagilag terhes és kényelmetlen. Bejelentette, hogy miniszteri biztost nevezett ki, aki a gyógyszertári többletfeladatok megoldására máris új munkaszervezési javaslatokat és az adminisztrációt csökkentő változtatásokat dolgozott ki. Már folyik a szakmai vita a szerződéses és a magángyógyszertárak engedélyezéséről szóló jogszabály- tervezet fölött is.
