Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
Szabad kéz ösztönzésre Korlátolt felelősségűi társulást hoznak létre a nyíregyházi ingatlankezelőnél. Mi ennek az értelme, hol van a haszna a vállalat és a lakók szemszögéből? Ezt tudakolta munkatársunk a 4. oldalon. Két szabolcsi felszólaló a zárónapon Hz Országgyűlés igen! mondott a világkiállítás előkészületeire Ülésezik a Parlament március 23-án A Budapest—Béc,s világkiállítás előkészítésének helyzetével foglalkozó kereskedelmi miniszteri tájékoztató feletti vitával csütörtököm reggel 9 órakor — Szűrös Mátyás elnökletével — folytatta munkáját az Ország- gyűlés márciusi ülésszaka. Elsőként Nagyiványi András, az építési és közlekedési bizottság képviseletében elmondta: a testület szívesen vállalja a világkiállítással kapcsolatos parlamenti bizottsági feladatokat, és az ipari bizottsággal együtt támogatja a rendezés gondolatát. A rendezvény ugyanis jó eszköz lehet arra, hogy az országot bemutassa a világnak, milliók ismerhessék meg hazánk gazdasági-társadalmi fejlődését, kultúráját. El kell érni, hogy a világkiállítással a nemzet cselekvőén azonosulni tudjon. Éppen ezért elvárható, hogy a közvélemény mielőbb átfogó és részletes tájékoztatást kapjon a világkiállítás körülményeiről és következményeiről. Sajnos az eddigi tájékoztatás elnagyolt volt. ___ Kifogásolta, hogy még nincs végleges előkészítő szervezete a világkiállításnak, nem áll a parlament rendelkezésére a ráfordítási terv, illetve nem ismertek a finanszírozás lehetséges forrásai. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kialakuló sokféle kezdeményezés kimozdíthatja a magyar gazdaságot a stagnálás állapotából, az elképzelt és megvalósított fejlesztések húzóerőt jelenthetnek a szerkezetátalakításban, az idegenforgalomban, a kelet— nyugati gazdasági együttműködésben. Berdár Béla a település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottság nevében felhívta a figyelmet, hogy a világkiállítás megrendezése csábító lehetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalkozás, kockázattól sem mentes. A kiállítás megrendezése csak akkor lehet igazán sikeres, ha nemzeti üggyé válik. Minit mondta, a veszélyek, fenntartások között főként az ország teherbíró képességét említik a kétkedők, nem minden alap nélkül. A bizonytalanokat azonban meg kell győzni a világkiállítás előnyeiről, nem elhallgatva a negatív hatásokat sem. A rendezés jogának elnyerése esetén a bizottság arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a kiállítást alapvetően üzleti vállalkozásként, a külföldi működő tőke széles körű bevonásával kívánatos megrendezni. A kiállítással összefüggő fejlesztések tovább növelhetik a nyugati és az északkeleti országrész közötti infrastrukturális különbségeket, ezért az országos településfejlesztési koncepció átdolgozásánál kiemelt figyelmet kell fordítani az aránytalanságok mérséklésére, még a kiállítás megrendezése előtt. Fontos szempont, hogy a rendezésben ne csak a főváros és az Észak-Dunántúl, hanem további térségek, mindenekelőtt az agglomeráció is részt vegyen. A bizottság elfogadja, hogy a kiállítás alapgondolata a „hidak a jövőbe” legyen, de szükségesnek tartja a tartalom mielőbbi konkrét megfogalmazását, a részletek kidolgozását. Mayer Bertalan az Ország- gyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága által megbízott felszólalója ismertetve a testület álláspontját, elmondta: Nyilvánosság előtt kell tisztázni, hogy a világkiállítás megrendezése üzleti vagy politikai vállalkozás lesz-e. Vida Kocsárd a kereskedelmi bizottság nevében elöljáróban leszögezte: a testület támogatja a kormány a világ- kiállítás megrendezésével kapcsolatos további tárgyalásokban. Három fontos kívánalmat emelt ki: a világkiállítás legyen valódi vállalkozás, váljon nemzeti ügy- gyé, s járuljon hozzá új munkahelyek tízezreinek megteremtéséhez. Felszólalása további részében saját javaslatáról szólt. Utalt arra, hogy az elmúlt hónapokban a kiskereskedelmi hálózatban dolgozókat izgalomban tartja az úgynevezett reprivatizálási, vagy más néven vállalkozásélénkítési program. Engögött tulajdonképpen az az igény húzódik meg. hogy az állami kiskereskedelmi hálózat kerüljön magánkézbe — mondotta. Az érvek sorában egyebek között az szerepel, hogy ha ez az átalakítás megtörténik, akkor az államUgyanis elhangzott olyan vélemény is, hogy inkább politikai vállalkozásról van szó, s felsőbb szinten már elköteleztük magunkat. Tisztáéi szükséges azt is, hogy milyen eredménnyel járna, ha más területre invesztálnánk az ehhez szükséges pénzt. A bizottság javasolja, hogy a beruházások nagyobb részt ne a költségvetést terheljék, hanem a vállalkozók számára jelentsenek kockázatot. Megfontolásra ajánlotta, hogy a világkiállítás megrendezése érdekében „vizsgáltassák meg a KGST-n belüli nagy- beruházásokból történő esetleges visszavonulásunk lehetősége is”. A bizottság további alaposabb tájékoztatást igényelve javasolja a világkiállítás megrendezését. kassza sok milliárddal gyarapodhat. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a vállalkozások kibontakozását a tulajdonviszonyok rendezetlensége hátráltatja. Indítványozta a miniszterelnöknek, hogy a kormány a közeljövőben terjessze a parlament elé a reprivatizálási programot. Morvay László, az Ország- gyűlés Külügyi Bizottságának állásfoglalását ismertetve kifejtette: a testület azt tartja szem előtt, hogy a világkiállítás megrendezésével Magyarország meggyorsíthatja felzárkózását a fejlett nyugat-európai országokhoz. A külügyi bizottság úgy vélte: a társrendezés elnyerése tovább javítaná Magyar- ország nemzetközi megítélését, s ez a gazdasági folyamatokra is jótékony hatást gyakorolni. A világkiállítás főként vállalkozási alapon valósuljon meg, a lehető legkisebb mértékben terhelje az állami költségvetést. A testület ezzel az elvi állásfoglalással támogatja az előkészítés munkálatait. Morvay László a többi között javasolta, hogy mérjék fel, mely országrészek milyen arányban részesülnek a világkiállításhoz kötődő fejlesztésekből, illetve melyek maradnak ki annak hasznából. A világkiállítás várhatóan nem csekély állami tiszta hasznát el kellene különíteni, s abból csak azok a területek részesednének, amelyek elhelyezkedésük miatt kimaradtak a világkiállítás infrastrukturális fejlesztéseiből. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter emlékeztetett a századforduló idejére, amikor Magyarországon roppant méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok arculatát, önkéntelenül adódik az analógia — mondta a miniszter —, hiszen akkor is a magyar —osztrák kapcsolatokban rejlő jó lehetőségeket igyekeztek kihasználni. Ez volt az az időszak, amikor Budapest nagyvárossá, az ország pedig európai tényezővé vált. Ekkor épült a Duna-hidak többsége, a kontinens első földalatti villamosvasútja, a Tudományos Akadémia, az Opera, a Műegyetem, a múzeumok sora. Ügy is tűnhet, hogy mindezek pazarló, luxusvállalkozások eredményei voltak, ám azzal is együttjártak, hogy ha rövid időre is. de sokkal közelebb kerültünk Európához, mint előtte és utána bármikor. Az infrastruktúrában — mondta Derzsi András —. a hírközlés, az autópálya-hálózat, a vasúti szolgáltatás minősége terén az európai mezőny utolsó he(Folytatás a 2. oldalon) Üzleti vagy politikai vállalkozás? Grósz Károly Moszkvában Csütörtök este egynapos munkalátogatásr,a Moszkvába érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Kíséretében van Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a párt szóvivője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. A magyar vezetőt a vnu- kovói repülőtéren Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB nemzetközi ügyekért felelős titkára, valamint más hivatalos személyiségek köszöntötték. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A repülőtéri fogadtatás után Grósz Károly szálláshelyére utazott. Hivatalos programja péntek délelőtt kezdődik, ekkor találkozik Mihail Gorbacsovval. Pozitív almamérleg Ártárgyalások áprilisban Teljesítette vállalt kötelezettségét 1988-ban az Almaegyesülés — hangzott el március 22-én az évzáró közgyűlésen Nyíregyházán. A későbbi kezdés ellenére az őszi exportszállítás szervezettebb volt a korábbiaknál. A téli hónapokban a szovjet és a demokratikus almaexport 18 ezer tonna volt, a szerződött mennyiségnek megfelelő. A tavalyi termés exportja még nem fejeződött be, 15 000 tonna. alma feldolgozása és kiszállítása folyamatos. Az almamérleg pozitív vonása, hogy a minőség nagymértékben javult, az első osztályú alma aránya 63 százalékos volt, ez minden idők legjobb eredménye. Az 1989. évi feladatokkal kapcsolatban elhangzott: az Almaegyesülés és az Almaexport Társaság erősíti együttműködését a 260 ezer tonna szovjet export és más kötelezettségek teljesítésében. Követelmény, hogy az exportminőség tovább javuljon, az első osztályú arány a 60 százalékos szint alá ne kerüljön. Az ártárgyalásokra szovjet és magyar részről április elején kerül sor, ezt követően alakítják majd ki az idei almaárakat. Mi ájság a határban? Elvetették a mákot A kedvező talajállapotot kihasználva a nagyüzemek folyamatosan vetik a kora tavaszi növények magvait. A több mint 3 ezer hektár szárazborsó egynegyedét, a 2800 hektár tavaszi árpa közel felét, míg a 3700 hektár zab tizenöt százalékát már elvetették. A mák vetése a megye területén teljes egészében befejeződött. Március elején megkezdődött a fóliák alatti palántanevelés (korai karalábé, paprika, paradicsom), jelenleg a dohány vetésénél tartanak. Egyébként elsősorban kistermelőknél minimális mennyiségű burgonyagumó is a földbe került. (sz. a.) Romló közbiztonság Több bűncselekmény élet és vagyon ellen A közrend és közbiztonság romlása tovább folytatódott 1988-ban Szabolcs-Szatmár megyében — mondta többek között dr. Almási Sándor ezredes, megyei rendőrfőkapitány azon a sajtótájékoztatón, amelyet csütörtökön tartott Nyíregyházán a sajtó, a rádió, a televízió és az MTI képviselőinek. E sommás értékelést támasztják alá a tények: az elmúlt évben 8959 bűncselekmény vált ismertté Szabolcs- Szatmár megyében, ami újabb 3,2 százalékos emelkedés a megelőző évihez képest. Ezzel a megyék között hatodik Szabolcs-Szatmár, ahol a legtöbb bűncselekményt követték el 1988-ban. Énnek nagyobbik fele Nyíregyházára és vonzáskörzetére esett: itt több mint 4727 bűncselekmény történt, míg a megye más városaiban általában csökkent az esetek száma. Legszembetűnőbb a javulás Mátészalkán és térségében, A főkapitány a bűnözések megoszlásáról elmondta: 880- an követtek el közlekedési, s több mint 5500-an vagyon elleni bűncselekményt. Ez utóbbi megoszlik a társadalmi tulajdon, illetve a személyi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményekre, — ez utóbbiak száma több mint négyezer. Többek között volt 1250 betöréses lopás és 73 rablás, a vagyon elleni bűncselekmények 61,6 millió Ft kárt okoztak, amiből az eljárás során 14,6 millió térült meg. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma 8,6 százalékkal csökkent ugyan, de még így is meghaladja az ezret. Ide tartozik az emberölés: 1988-ban az előző évihez képest megduplázódott, s 29-re emelkedett az emberölések száma, ami azt jelenti, hogy a főváros után Szabolcs-Szatmárban a legmagasabb ez a bűncselekménytípus. Csökkent a hivatalos személy elleni erőszak, ezen belül a rendőr elleni fellépés (31-ről 18-ra), ami azt jelenti, hogy kezd szorosabbá válni a lakosság és a rendőrség kapcsolata. Számos bűncselekményt sorolt fel a főkapitány, amelyek legtöbbje a társadalmi ellentmondásokra vezethetők vissza. Részletesen szólt a közlekedési' bűncselekmények leggyakoribb kiváltó okáról, az ittas vezetésről, a felelősségérzet hiányáról. Szólt az élősködő életmód „divattá válásáról”. Részletezte a bűnözők összetételét, nem titkolván, hogy számarányukat messze túlhaladja a cigányelkövetők bűncselekménye. Tájékoztatta a sajtó képviselőit a bűnüldözés sokirányú feladatáról, eredményességéről, arról, hogy a bűnüldöző munka visszaesésében nagy szerepe van annak: a térség bűnözése túlnőtte a rendőri apparátust. A továbbiakban kérdésekre válaszolt. (A dr. Almási Sándor főkapitánnyal készült részletesebb interjút lapunk későbbi számában közöljük.) I XLVI. évfolyam, 71. szám ÄRA: 4,30 FORINT 1989. március 24., péntek
