Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-23 / 70. szám
Egy nyugdíjbál ketten Idén százezer forinttal többet fordít szociális segélyezésre a piricse—nyírpilisi tanács. A Hodászi Közös Tanács költségvetésében a hatmillió forintot is eléri a szociálpolitikai kiadások összege. Nyírvasváriban 580 ezer forintot terveztek segélyezésre. Mindezekről bővebbet a 4. oldalon találhatnak olvasóink. Folytatja munkáját a márciusi Országgyűlés fl sztrájk a munkavállalói érilekérvénvesités vénsi eszküze Beck Tamás tájékoztatója a világkiállításról A szabolcs-szatmári képviselők ma szólnak hozzá Szerda délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés március 8-án megkezdett ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A törvényhozók először az Országgyűlés idei várható programja feletti — a hónap elején megtartott ülésen megkezdett — vitát folytatták. Dr. Mezey Károly, a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának megbízásából indítványozta, hogy a parlament idei munkaprogramjában szerepeljen a nemdohányzók védelmében hozandó törvény tervezetének megvitatása. Técsy László, a nyírtassi Dózsa Mg. Tsz elnöke sokallta az ülésszakok számát, jobb időkihasználásra intette képviselőtársait, önmérsékletet kért a hozzászólóktól. Nehezményezte azt is, hogy az előterjesztők törvénytervezet-áradatot zúdítanak az Országgyűlésre, így állandó időhiánnyal küszködik a törvényhozó testület, s ezért nem tud felelősségteljesen dönteni. Javasolta: alakuljon egy bizottság, amely meghatározza, hogy az Országgyűlés a mandátumának lejártáig még milyen témákkal foglalkozzék. Szűrös Mátyás ezután emlékeztetett azokra az általános jellegű javaslatokra, amelyek a két héttel ezelőtti vitában elhangzottak, továbbá azokra a konkrét képviselői indítványokra, amelyek a programtervezet kiegészítését, módosítását célozták. A nagyberuházásokkal, illetve a gazdaságilag elmaradott térségekkel összefüggő indítványt a stabilizációs munkaprogram végrehajtásáról szóló beszámoló kapcsán célszerű majd megvitatni — mondta Szűrös Mátyás. — Az éves, illetve a középtávú népgazdasági terv jóváhagyási eljárásáról akkor indokolt dönteni, amikor majd módosítják a népgazdasági tervezés rendszeréről szóló törvényt. — tette hozzá. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács a júniusi ülésszakra kérte átütemezni a honvédelmi törvény, valamint a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ezután az Országgyűlés az 1989. évi várható programját négy ellenszavazattal elfogadta. KFT alakult az áruszállításra Légi kézbesítés — asztaltól asztalig Ezután Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjesztette elő a sztrájkról szóló törvényjavaslatot. Mint mondotta: a munka- viszony keretében is valódi érdekegyeztetés kialakulásával kell számolnunk, annak jogi feltételeit is meg kell teremteni. Ebbe a rendszerbe szervesen illeszkedik a sztrájk, mint a munkavállalói érdekérvényesítés egyik drasztikus eszköze. Ebben a megközelítésben a sztrájkjog rendezésének alapvető oka, de egyben célja is, hogy az érdekegyeztetési folyamatban az összhangot biztosítsa, mégpedig annak a világon mindenütt elfogadott elvnek a szem előtt tartásával, amely szerint a sztrájk az érdekérvényesítés végső eszköze. Először is arra a kérdésre kell válaszolni, amely úgy fogalmazódott meg az előkészítő viták során, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi körülményeink között egyáltalán indokolt-e megengedni a sztrájkot. Erre a kérdésre lassan tizenhárom éve megszületett az egyértelmű válasz. Az 1976. évi 9. törvényerejű rendelettel ugyanis hazánk elfogadta az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát, amelynek 8. cikkében kötelezte magát: biztosítja az adott órszág törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot. Másodszor a sztrájk szabályozásának egyik alapdilemmájára kell a figyelmet felhívni. A sztrájk a munka- vállalók alapjoga, de mint minden alapjog szabályozásánál, szükségképpen érvényesülnek meghatározott korlátok. Ugyanis az alapjogok, korlátlan érvényesülésük esetén más állampolgári, emberi vagy munkavállalói jogokat, illetve társadalmi alapérdekeket sérthetnek. Halmos Csaba szerint a törvénytervezet szabályai két nagy csoportba sorolhatók. Az egyikbe a sztrájk gyakorlásának feltételeit érintő, míg a másikba a sztrájkban részt vevők védelmét szolgáló rendelkezések tartoznak. E szabályok részletes ismertetése helyett az államtitkár az előkészítés során vitatott kérdésekre tért csak ki. A javaslat a nemzetközi gyakorlattal összhangban határozza meg azt a kört, ahol a sztrájk tilos. Ennek indoka kizárólag az, hogy a sztrájk más alapjog — például az élethez való jog — gyakorlását ne, vagy csak társadalmilag elfogadható mértékben korlátozza. Egyetértés mutatkozott abban a kérdésben, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóknál csak korlátozott mértékben gyakorolható a sztrájk, mégpedig úgy, hogy a szolgáltatás még elégséges teljesítését ne gátolja. A javaslat előkészítése során meggyőződtem arról, hogy ennek az elvnek a biztosítékai, valódi garanciái nem a jogi szabályozásban, hanem társadalmi-gazdasági tényezőkben gyökereznek. Meggyőző volt számomra az alapellátásban tevékenykedő szakszervezetek és munka- vállalók határozott és felelősségteljes hozzáállása. Egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy a lakosság terhére, hátrányára csak kivételesen, igen súlyos érdeksérelem esetén élnek a sztrájk eszközével — mondotta az előadó. Az államtitkár végezetül egy olyan kérdésről beszélt, amelyről a tervezet szándékosan nem szól: a szankcionálásról, a felelősségrevonás- ról. — Tudatosan törekedtünk arra, hogy a jogellenes sztrájkhoz kapcsolódó külön szankciókat ne tartalmazzon a törvény, ugyanis ezek nem kívánatos korlátokat jelenteA Szabolcs és Hajdú megye igényeire alapozott, debreceni központú MALEV-ki- rendeltség mutatkozott be a vállalatok, szövetkezetek, utazási irodák és a sajtó képviselői előtt hagyományos és új szolgáltatásaival tegnap Nyíregyházán. Kozma László, a területi kirendeltség vezetője a két utóbbi esztendő alatt több mint duplájára emelkedett (20-ról 44 millió forint) forgalomról beszélt és arról, hogy az ország két legtávolabbi megyéjéből sem szükséges Budapestre utazni egy repülőjegy megváltásáért. Hajdú és Szabolcs több mint 80 cégével áll kapcsolatban a MALÉV debreceni irodája. Kisebbfajta palotaforradalmat okozott a minap közzétett jegyáremelések körüli vita. Elhangzott: a szocialista országba induló járatok százszázalékos jegyáremelése nem a légi közlekedési vállalat „műve”, hanem pénzügyminiszteri rendelkezés, lényegében a dotáció csökkentése. Ráadásul diszkriminációval felér, hogy csak a magyar állampolgáA pedagógusok élet- és munkakörülményeiről tanácskoztak a Tiszavasvári Városi Tanács V. B. március 22-i ülésén. Azért tartották fontosnak ezt a témát, mert napjainkban újabb és újabb feladatokkal kell szembenézniük a tanároknak és nem mindegy, mindezt milyen élet- és munkakörülmények között tehetik. Tiszavasváriban háromezer gyerek tanul, akiknek egyenlő esélyt akarnak teremteni a művelődésre. Az oktatási intézményekben összesen 440-en dolgoznak, közülük több mint kétszáz- hatvan a pedagógus. Nyolcroknak, az itthon megvásárolt szocialista országok járataira kell duplán fizetni. Ha a nyugati utas kér jegyet, felébe kerül, akárcsak abban az esetben, ha a magyar utas kimegy külföldre és ott veszi meg a repülőjegyet. Virágzik is a légi feketepiac, különösen Lengyelországban váltanak ily módon jegyet. Közölték: a múlt év decemberében a MALÉV Expressz Légifuvarozási Kft-t alakított és ia szállítási világcéghez, az ausztrál TNT- hez kapcsolódnak. A légi áruszállításnak különösen azok láthatják előnyeit, akik gyorsan romló élelmiszert küldenének, folyamatosan működő géphez alkatrészt akarnának szerezni. Ahol a TNT-lánc kiépítette szolgáltatásait, 24, másutt 4fB órás légi kézbesítést vállalnak. Igény szerint akár a frissen vágott húst is pár órán belül továbbítják, de ismert a világon az asztaltól asztalig szóló, dokumentációs fuvar, amelyben tudományos kutatók, egyetemi tanárok küldik egymásnak ily módon a fontos iratokat, (tóth) van százalékuk nő, anya, feleség, akikre a napi munka mellett otthon a háztartás vár. Átlagbérük 8200 forint (bruttó), a férfiak jövedelme a nőkét 1500 forinttal haladja meg. Az anyagi körülmények kulcskérdése a lakáshelyzet, hiszen a pedagógus munkájának jelentős részét otthon végzi. Az oktatási intézményekben dolgozók nyolcvan százalékának van lakása. A tanács eddig mintegy hétszázezer forint támogatást nyújtott lakásvásárláshoz, -építéshez. A szolgálati lakások állapota nagyon leromlott, sürgető feladat a felújításuk. (csk) (Folytatás a 2. oldalon) Tiszavasfárlban pedagógusoknak Támogatás lakásszerzéshez Húsvéti hangulat a nyíregyházi piacon. (Suri Attila (elvétele) I Halmos Csaba expozéja Szavaznak a képviselőka márciusi ülésszakon.
