Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
1989. március 18. 5 Kerekasztal' beszélgetés Egyfajta politikai diagnózis megrajzolására — vagy legalább néhány markáns jegyének kitapintására — vállalkoztunk beszélgetőpartnereinkkel, akiket arra kértünk, mondják el véleményüket: — vitázzanak is egymással, ha úgy érzik — melyek az MSZMP-ből való kilépések legfontosabb okai? Jóllehet, e beszélgetés nélkül is sokan fel tudják sorakoztatni a kilépés motívumait, a tárgyilagos helyzetelemzés, a gyakorló politikusok közreadandó tapasztalatai hozzájárulhatnak az árnyaltabb, igazabb képhez. A Magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE Beszélgetésünk résztvevői voltak: (a képen balról jobbra) Nemes Sándor, a Szabolcs Megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára. Varsányi László, a MÁV nyíregyházi pb- titkára, Hajdú Sándor, a megyei pártbizottság pártpolitikai osztályának vezetője, dr. Bihari Károly, a nyírbátori városi pb munkatársa. A Ke- let-Magyarországot Páll Géza, a lap főmunkatársa képviselte. Miért lépnek ki az MSZMP-ből? KM: Széles körben beszédtéma, hogy tovább növekszik az MSZMP-ből kilépő párttagok száma. Egyesek drasztikus, tömeges kilépésekről szólnak, mondván, a párttagság egy része így fejezi ki véleményét, kritikáját a pártról. Valóban így van ez? Ha igen, felfoghatjuk-e úgy is, a kilépőkkel nem gyengül, hanem erősödik az MSZMP? Ha ez utóbbi igaz, akár fel is állhatunk az asztaltól, mert minden úgy jó, ahogy van, nincs baj, sőt... H. S.: Ügy gondolom, nincs okunk felállni az asztaltól. A pártban lezajló belső mozgások, a belső tisztulás szempontjából egyáltalán nem lehet közömbös, kik és miért hagyják el a pártot. Fontosnak véltem, hogy a párt erre is figyeljen, elemezze a kilépések okait, összefüggéseit. A mi adataink, tapasztalataink szerint a kilépés nem öltött drasztikus, tömeges méreteket. KM: Mit mondanak a számok? H. S.: A megye párttagságának száma tavaly ilyenkor jóval 31 ezer fölött volt, jelenleg ez a szám 31 ezer alatt van. Emlékeztetni szeretnék, hogy ez idő alatt zajlott le a tagkönyvek cseréje, ezt megelőzően voltak a személyes beszélgetések. Mindezek hatására is az előző évhez képest háromszor több volt a pártból kikerülők száma, ezen belül pedig négyszer több a kilépetteké, akikről beszélgetünk... Az utóbbi hónapokban is tovább nö- vékszik a kilépők száma, de új belépők is jelentkeznek ... N. S.: Mindnyájan tudjuk, hogy a kilépőkre nagy hatással vannak a {járton belül — és kívül — zajló politikai események. Magának az MSZMP-nek az útkeresése, szembenézése az eddig megtett úttal, a nehezen formálódó program és a más tényezők a párttagság egy részét bizonytalanná tette. Volt, aki megbasonlott, mások megfáradtak. Volt, akin túllépett az idő, s aki becsü- . letesen elmondta, nem tudja vállalni az aktívabb politizálással járó fáradalmakat. Voltak, akik valóságos „lelki csapásként” élték meg a napvilágra került etikai vétségeket, amelyeket bizonyos vezető beosztásban lévő párttagok követtek el. Tőlünk is lépett ki ezért párttagunk — egyébként az utóbbi egy évben tíz kilépőnk volt —, mert nem tartotta össze- egyeztethetőnek, hogy azzal legyen egy pártban, aki az említett bűnöket elkövette... Dr. B. K.: Többen azért léptek ki, mert nem tudták elviselni, hogy a párt politikájában a szavak és a tettek mást mutatnak. Sokszor az egyéni életvitelben is. Nálunk másfél év alatt 12 százalékot tett ki a kilépők aránya. Talán a legnagyobb a megyében. Az elmondottakon kívül a korábbi hibás, sematikus, statisztikai szemléletű pártépítési gyakorlatért is most kell fizetni... K. M.: Vagyis sok olyan embert ösztönözték a belépésire, akik nem teljes meggyőződéssel közeledtek a párthoz és sok olyan maradt kívül, akiknek bent lett volna a helyük ... H. S.: Eddig a politizáló embert a párt szervezeti keretei között tudta elképzelni az MSZMP, ami óhatatlanul azzal járt, hogy bekerültek olyanok is, akik legfeljebb szimpatizáltak a párttal. A mennyiségi, a számszerű fejlesztés érthetően háttérbe szorította a minőségi szempontokat ... Dr. B. K.: Sajnos felduzzadt a párt taglétszáma, miközben évekig várakoztattak felkészült, elkötelezett embereket, akik közben megunták a várakozást vagy kiábrándultak az MSZMP-ből. H. S.: Nagy hiba volt, hogy a munkásokról is megfeledkezett a párt. Sok munkás ezért nem érzi igazán miagáénak az MSZMP-t. Sokszor az értelmiség egy részét is kirekesztette a hibás pártépítési gyakorlat. K. M.: Térjünk vissza a kilépések legtipikusabb okaira. Ügy tudom, vezetőségi tagok, sőt alapszervezeti titkárok is búcsút mondtak az MSZMP- nek? V. L.: Nálunk is volt erre példa, az okát a sértődöttségben találtuk meg. Akadt idős, megfáradt ember is. Egyesek a nyugdíjazásuk előtt jelentették be a kilépési szándékukat, mert sokallták a fizetendő tagsági díjat. Ez a MÁV-nál nem kis gond, hisz a pótlékok is beleszámítanak az összjövedelembe, ez érzékenyen érinti a kisebb keresetű embereket. Dr. B. K.: Sértődöttség miatt nálunk is kilépett a pártból az egyik alapszervezeti titkár, ami nagy megrökönyödést váltott ki. Az okokat természetesen mindig kutatni kell, de másrészt természetesnek kell tartanunk a mozgást is. Felgyorsult körülöttünk a világ. A vélemény egyik formája a kilépés is. V. L.: Az is hozzátartozik az igazsághoz: azért több a pártból kilépők száma, mert a megváltozott viszonyok között bárki következmények nélkül kiléphet. Eddig ez nem egészen így élt az emberekben. Korábban is foglalkoztak a kilépés gondolatával, de nem merték vállalni az egzisztenciális következményeket. Talán még ma is van, akit ez tart vissza... K. M.: Ne szépítsük az anyagi kérdést sem, amely esetünkben legalább kétoldalú. Az egyik a párttagsági díj, a másik: a megélhetés, a mellékes munka. Pártmunka helyett a párttagok közül is többen döntenek a különmunka mellett, s ezen nincs mit csodálkozni... N. S.: Sajnos, amíg a tag- díjfizetés mértéke nem jut igazságos nyugvópontra, addig ezzel az okkal is számolni kell. A kisebb keresetű dolgozónknál megterhelőnek tartom a tagdíj mértékét, még ha az idén amolyan türelmi időt is kaptak, de jövőre már az új helyzet alapján számolják a fizetnivalót. V. L.: Meggyőződésem, jövőre nálunk is még több lesz a kilépő emiatt, mert a vasútnál ez külön gondot jelent. H. S.: A párttagok is nehezebben élnek a mostani viszonyok között. Semmi kivetnivaló nincs benne, ha ők is igyekeznek kiegészíteni a keresetüket. Mégis az a véleményem, emiatt kis százalékban hagyják el a pártot. Sokkal inkább valósnak érzem a már említetteket. Megnövekedtek az érdemi politizálás lehetőségei, az MSZMP-n kívül is bőven van alkalom a politizálásra. K. M.: Soroljuk fel konkrétan a megyében a kilépések nagysága szerint az okokat ... H. S.: A legutóbbi időszak adatai szerint a kilépők többsége nem ért egyet a párt politikájával, egészség- ügyi állapotuk romlását,,családi okot, elég sokan a magas tagdíjat jelölték meg, míg kisebb részben a politika helyi végrehajtását kifogásolták, néhányan vallási ökokra hivatkozva jelentették be kilépésüket. Nem hallgathatom el azt sem, hogy a kilépők fele nem hoz fel indokot, amin szintén érdemes elgondolkodnunk. Ugyanis ez is egyfajta kritika ... K. M.: Sok embert az is megzavart, hogy a munkahelyi alapszervezetéből a jövőben a lakóhelyi alapszervezetéhez kell átjelentkezniük... Dr. B. K.: Kilépek a pártból, ha megszűnik a munkahelyi alapszervezet — ezzel a kijelentéssel én is találkoztam. Ez nem kis gond. Megértem, ha az ember egy kisebb közösséghez kötődik, de ha a helyzet úgy hozza, egy másik ugyancsak kommunista közösségben is meg kell találni a helyét. Persze a dolog a valóságban nem ilyen egyszerű, minden emberhez el kell jutni, hogy egy-egy ilyen változtatás senkinél ne okozzon törést... H. S-: A kilépések azt is jelzik, sok párttag nem tudja vállalni az új helyzetben színvonalasabb, ezzel együtt fárasztóbb politizálást, az ezzel járó nagyobb követelményeiket. Mindnyájan tudjuk a mostani politikai küzdelmek azt kívánják a párt tagjaitól, hogy többet hallassák a hangúkat. Többet kell szerepelniük, s erre nem mindenki tartja képapnek önmagát. Dr. B. K.: Még van valami, amitől meg kell szabadítani a párttagságot, ami teher. Ez a kollektív bűntudat, ami a párttagságot foglalkoztatja. Eddig mindenért az MSZMP vállalta a felelősséget, a hibák következményeit is, de ez nem lehet állandó teher minden egyes párttagnak. K. M.: Az országos átlagnál a megyében nagyobb-e a kilépők aránya? S egyáltalán, a jelenségnek vannak szabolcsi jellemzői? H. S. Az országos adatok ismeretében, bár ez állandóan változik, a megyében az átlagnak megfelelő a párton belüli mozgás. Igaz viszont, hogy egy hátrányos helyzetű megyében, ahol a megélhetés nehezebb, összevetve ezzel a ténnyel is számolnunk kell. N. S.: Ha nem is meghatározó, de a hátrányos helyzetű Szabolcs-Szatmár többet vár a kidolgozandó gazdasági programtól. A megyét sújtó elvándorlás, a nagyobb arányú munkanélküliség, az alacsonyabb kereseti viszonyok a párttagságot éppúgy érintik, mint a párton kívülieket. K. M.: Melyek voltak azok az időszakok, amikor felerősödtek a kilépések? N. S.: Én három ilyen időszakra gondolok, amikor érezhetően felerősödött ez a folyamat. Az első az országos pártértekezlet előtti időszak, amikor az emberek nagy várakozással néztek a közelgő eseményre, de sokaknak ez csalódást okozott. A másik időszak az országos pártértekezlet és az azt követő megyei pártértekezlet volt, amikor szintén nagyon sokan meghasonlottak. A harmadik időszakot éppjen most éljük meg, tamilkor a párttagok úgy érzik, ők tették a dolgukat, most mégis n»ki,k kell vagy kellene magyarázkodni az elkövetett hibás lépésekért... Dr. B. K.: Sajnos, a tag- könyvcserét megelőző beszélgetéseket kivéve, kevés lehetőségük volt a párt tagjainak, hogy kibeszéljék magukból az őket foglalkoztató gondokat, választ kapjanak a kérdéseikre ... N. S.: Például olyan kérdésekre, hogy hol voltak a jelenlegi bírálók, akik korábban nem vállaltak semmit ... A párttagok joggal kérdezik, hol volt a párt, amikor a felszínre került országos gondak-bajok elkezdődtek. Amikor még nem volt ilyen súlyos a gazdasági helyzet, az elszegényedés ... K. M.: Természetes reagálásnak kell hát tartanunk a párttagság egy részének kilépését. Mégis érdemes azt is megnézni, a párttagsági múltjukat tékintve a régi vagy a friss belépőik hagyták el az MSZMP-t? V. L.: Szerintem elég sokan azok közül léptek ki, akik a felhígulás időszakában lettek az MSZMP tagjai. N. S.: Az idősebb, régi p>árttagok — bár a kritikai hangúk erősödött — közül kevesen léptek ki. Legalábbis nem azért, mert változott a p>árt politikája és ezzel nem értenek egyet. Legfeljebb megfáradás, egészségi okok miatt... H. S-: Egyről azonban ne feledkezzünk meg. Ha arányaiban valóban a 60-as, 70- es években felvett párttagok kilépése a legmagasabb, a párttagságot alkotó többség ekkor lett az MSZMP tagja. Így érthető, hogy ebből a többségből 'kerül ki a több kilép», de ez nem is mindenütt van így ... V. L.: Én még a kényelmességet is említeném. Sokan, talán éppen a fiatalabb korosztályból, nem gondolták végig, mi vár rájuk a pártban. Itt a szabad időből is áldozni kell, olykor ki is kell állni a politika mellett. Volt, aki erre később döbbent rá és válaszként bejelentette a kilépését. K. M.: Előfordul-e, hogy az MSZMP tagjai más pártba lépnék be vagy a kilépők inkább távol maradnak a közélettől ? Dr. B. K.: Nálunk volt olytan kilép», aki az MDF tagja lett, de más pártba nem hallottam, hogy belépett valaki is. Hogy mi lesz később, azt nem tudjuk ... N. S.: Úgy gondolom, a legtöbben elég nagy belső vívódás után jutnak a kilépés gondolatáig. Nem gondolom, hogy az MSZMP tagjai tömegesen lépnének majd más meglévő vagy alakuló pártokba... K. M.: Mi várható, megáll, csökken vagy tovább nő majd a kilépők száma? H. S.: Nehéz prognózist adni, de az MSZMP új programja, a nyitottság a párton belül és általában a közéletben, a lényegesen rugalmasabb párttagépítő munka, az emberekkel való érdemi foglalkozás bizonyos, hogy hatással lesz a kilépni szándékozókra. S ne feledjük el, a gondok ellenére változatlanul vannak belépjék is ... Dr. B. K.: Fontos, hogy a a tagépítő munkánk ember- arcúbbá váljék, szűnjön meg a tagfelvételt övező misztifikálás. Ezután teljes jogkörrel a helyi közösségek döntenek a felvételről. De pozitívnak tartam azt is, hogy bárki szabadon elhagyhatja a pártot, aki nem érez elég kitartást magában, nem látja tisztán á párt formálódó programját, {»litikáját. Arra kell törekedni, amit a KB egyik megyénkben járt titkára is mondott, ne harag - gal váljunk el egyetlen volt párttagunktól sem. K. M.: Az már világos, hogy a korábbi évek átlagához képest magasabb a kilépők aránya, de van egy másik oldala is a dolognak, nem álltak le a belépések sem. Milyen intenzitású ez? H. S.: A kilépjék száma valóban nagyobb, mint a belépőké, de a belépők aránya is, ha lassú ütemben, de növekszik. Ügy tűnik, sok olyan ember jelentkezik a pártba, aki éppen most látja elérkezettnek az időt, amikor a párt szakítani kíván az ügyintéző elnehezült munkastílusával és a nép pártja, mozgalmi párt kíván lenni. A többpártrendszer körülményei között is versenyké- p>es akar lenni. Nem a tagság nélkül, hanem vele együtt határoz minden fontos kérdésről. K. M.: Nincs értelme lezárni, bölcsességekkel összefoglalni a beszélgetést. Az a beszélgetésből is kiderült, hogy a pjárt belső öntisztulása — melyet tagkönyvcse- rét megelőző, személyre szóló beszélgetések is segítettek — felgyorsult. Drámai mértékű kilépések nem tapasztalhatók, de úgy hiszem, nem lehet mellékes a törekvése az MSZMP-nek, hogy minden arra érdemes tagja maradjon a {jártban. Míg — a párt és az egyén együttes érdeke az is: — egyetlen olyan ember se maradjon a pártban, aki {jolitikai, etikai, emberi vagy egészségi kondíciója miatt nem erősíti, hanem gyengíti a pártot.
