Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-14 / 62. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. március 14. A meteorológus is meglepődött Népművelő —* a háttérben AZ ÜJ SKODA GENF- BEN. A hazai utakon bizonyára nagyobb népszerűségnek örvend majd a csehszlovák Skoda gyár típusa, a Favorit, mint a március 9-én megnyílt genfi autószalonban, ahol képünk készült. (MTI fotó) E ttől szerencsésebb és eredményesebb szezonkezdést kevesen képzelnek el a horgászok közül, mint amilyen egyik nyíregyházi sporttársukkal a minap megesett. A kellemes idő, a melegedés őt is kicsalta a császárszállási kis tó partjára. Ült, üldögélt méla lesben, amikor kezdetét vette a csoda. Fel- vágódott a kapásjelző, ő pedig úgy csinált, ahogyan az a horgászok nagy könyvében meg vagyon írva: rutinosan bevágott, majd érezve a zsákmány súlyát, szakszerű fárasztA „kihelyezett" esküvő Libaháború Tiszaeszláron A „Lilbaíháború” Tiszaesz- lár lakosságát hónapok óta izgalomba tartja. Mi történt? — Száznyolcvan darab öthatkilós libáknak bottal üthetjük a nyomát — mondja Gyányi Miklósné. — Szerintünk azokat illetéktelenek elhajtották. A család évek óta rendszeresen több száz libát tart. A hízottakat a püspökladáÁ kapitány ciklonriadója Évszázadit retard dőlt nwg februárban A nagy nap már elmúlt, a mézeshetek javában tartanak, az ifjú pár emlékezetében azonban egy életre szóló emlék a nevezetes esküvő. Igaz, nemcsak ők zárták azt a szombatot egy életre a szívükbe, a nyírbátori általános iskola és nevelőotthon lakói sem igen felejtik el egyhamar Szabó János és Illés Terézia esküvőjét. A menyasszony — most már fiatal menyecske — ugyanis állami gondozott volt, az otthon lakója, aki nyolcévesen került intézetbe. Meghívottjai között így S épp intézeti gyerekek tak. Eljöttek egykori otthonának, a tiszadobi gyermekvárosnak lakói is. Így aztán nem csoda, hogy a gyönyörű iskola társalgója majdcsaknem szűknek bizonyult. A kihelyezett esküvőre természetesen valamennyi gyermek kíváncsi volt. Aki nem fért a társalgóba, az sem maradt ki az események sorából, hiszen videón követhette nyomon a nevezetes pillanatokat. A Nyírbátori Társadalmi Ünnepségeket Rendező Iroda munkatársai kiköltöztek az iskolába, ahol az események szervezője és irányítója, magyarán a vőfély — Sum Ferenc, igazgatóhelyettes volt. Az ünnepi menü csigaleves, töltött hús, rántott hús, gombás rizs volt, hozzá fejes saláta, befejezésül pedig emeletes menyasszonyi torta került az asztalra. Az ellátást az iskola, az italokat pedig a család fizette. A fiatal pár bőséges ajándékkal indulhat a közös útnak. Tériké az iskolától nagy bőrönd ruhát, gyönyörű poIllés Terézia és Szabó János az anyakönyvvezető előtt. hárkészletet, a Gyermekvédelmi intézettől pedig ágyneműgarnitúrát kapott. Ezek persze csak az apróságok, hiszen az otthonteremtésben legtöbbet az ötvenezer forint életkezdési támogatás jelent majd számukra. — Nagy szükség lesz rá, meg takarékoskodni is fognak — mondja Tériké, hiszen most még az anyósomékhoz költözünk. Mit várok a házasságtól? — kerekíti nagyra a szemét. — Végre bekerülök egy családba, gyermekeim lesznek, akiket szeretettel nevelek. Igaz, most még nem tudok főzni, de a sógornőm azt ígérte, megtanít... Szabó János, az ifjú férj eközben elégedetten mosolyog. Kőműves, akit munkatársai szerénységéért, dol- gosságáért egyaránt szeretnek. Esküvői tanúja is a brigádvezetője volt. Huszonhétezer forint megtakarított pénzének jelentős részét fiatal feleségére költötte, akinek a jegygyűrűn kívül sok szép ruhát is ajándékozott. — Nem akartam, hogy úgy nézzen ki, mint akire senkinek sincs gondja... — magyarázza zavartan. Szép dolog. hogy az iskola ilyen esküvőt rendezett számunkra. Ezentúl sokkal több időm lesz, nein kell mindennap udvarolni... A nyírbátori Általános Iskola és Nevelőotthon 11 éves fennállása alatt ez volt a második esküvő. A száz- nyolcvan állami gondozott életében jelentős esemény. Legtovább azonban mégis az ifjú pár őrzi majd emlékét, hiszen számukra nemcsak nevezetes ünnepet, hanem egy új élet kezdetét is jelenti az a nap... Kovács Éva Nagyváradról telepedett át férjével Nyírbátorba Vincze Edit festőművész. Korábban már két alkalommal vett részt az itteni alkotóház munkájában, aminek nagy szerepe van abban, hogy Nyírbátort választották jövőjük színhelyéül. A városi tanács, a képzőművész stúdió máris segíti munkájukat. A művésznő a stúdióban alkot, most fejezte be azt a két művét, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon állítanak ki a Gellért Szállóban. Az Üzenet és Ne bántsatok című alkotás egyaránt — természetesen — erdélyi emlékeket elevenít fel a vásznon. (Elek Emil felvétele) Reggeli L elkesedésem a tetőfokára hág. Az állomáson, Nyíregyházán, reggel hat órakor megjelenik a friss tej és a ropogós kifli az Utasellátó standjain. Van ott még kakaó is, meg zsemle, az is friss. Nosza, mondja az utazni vágyó, eszem valamit, az otthoni reggeli úgyis elmaradt. Fél liter tej, két kifli — így a vevő, no meg egy pohár. Persze pénzért. Nos, ez az, ami nincsen. Hát akkor mi legyen? Lyuk a zacskón, és jöhet a bűvészmutatvány. Esetleg egy szívószál, ami pillanatok alatt beleesik a tejbe. Tökéletesen bonyolulttá válik a reggeli, étvágy ugrik, majd a tej is, ki a kézből. Mert csak az egyikbe fér, a másikban a két kifli igyekszik elhelyezkedni. A reggelizésből dühöngés lesz. Az igénytelenség miatt. Mert egy valamirevaló büfének tudnia kell, a vendég az első, kedvét kell keresni, és a minimális kulturáltságot biztosítani számára. Ez még nem megy. Óvok is mindenkit, hogy ilyen reggeli kalandba keveredjék. A ruhára, kabátra ömlő tej és kakaó ugyanis pestig nem szárad meg. (bürget) Nemcsak a laikus, de még a meteorológus is izgatott lesz, ha visszagondol 1989. február 26-ra. Ez volt ugyanis az a nap, amikor a barométerek 720,9 higanymilliméter, azaz 96,1 hektopas- cal értéket jeleztek. Erre a mérések feljegyzése óta, vagyis Nyíregyházán 1868- tól nem volt példa. Egy tengeren játszódó regényben írta a szerző, hogy amikor a nyílt tengeren a légsúlymérő a 720 higanymilliméterhez közeledett, a kapitány riadót rendelt el, mondván: jön a ciklon, s veszélyhelyzet alakult ki. A meteorológusok megerősítik, ez a megállapítás helytálló, hiszen ilyen légnyomás olyan fokozott ciklontevékenységgel jár, ami szélben, viharban nyilvánul meg, s potenciálisan nagy csapadékot hoz. Ez játszódott le februárban, nemcsak a megyében, de az egész kontinensen, a Balti-tengertől a Brit-szigeteken át a Kárpát-medencéig. A ciklonbetegek különösen érzékenyek voltak ebben az időben, és a fokozott szél viharossá vált, károkat is okozott. A meteorológusok számára is olyan meglepő volt, hogy a szokványos adatlapokon nem is tudtak számolni, segédanyagokat kellett elővenni, hiszen a példátlan helyzetre senki nem készült fel. Ha úgy tetszik: az évszázad egyik legizgalmasabb meteorológiai jelenségének voltunk tanúi. Szerencsére minket az egésznek csak a széle ért, de így is megízleltük, milyen az, ha rendkívül alacsony nyomású örvények jönnek fölénk. A szakemberek véleménye szerint hamarosan ilyenre nem szá- - molhatunk, hiszen a hazai és nemzetközi adatcseréből kitűnik: több mint száz éve nem volt ehhez hasonló jelenség. Nem mernek tanúskodni Gyányi Miklós az imént említett utat a rendőrökkel is megtette. Az úszóhártyás nyomok között, férfi és női cipönyomokat is felleltek. Az eset híre messzire ment. Néhány nap múlva egy tisza- eszlári asszony elmondta, hogy szeptember 2-án látta: valakik egy csapat szépen hízott libát Sz. József udvarára hajtottak. Rajta kívül több szemtanú közölte: már máskor is látott hajnalban libákat terelni. Jó néhá- nyan nem mernek tanúskodni. Ezek után Gyányiék elmentek Sz. Józsefhez, a jószágaikat visszakérni. Nem — Az uram hangját megismerték, a hívó szavára (még a tépés okozta szenvedést követően is) elindultak utána. Akik mindezt látták (tízen) azokban a kétség sem merült fel, hogy a liíbák nem a Gyányiéké. A tulajdonosaik az állataikat (170-et) hazahajtották. De száznyolcvan nem került elő. — Sz. József és rokonai többször megfenyegettek — közli Gyányi Miklósné. — Úgy hallottuk, hogy tavaly szeptember 2-a körül Tiszaeszláron másoknak is veszett el libájuk. Már lassan mi is félünk jószágot tartani. Az ügyben a közelmúltban Nyíregyházán tárgyalást tartottak, de ítélet nem született, mert további tanúkat fognak meghallgatni. (cselényi) gatásokkal partra húzta a zsákmányt. Amikor is kiderült, hogy kettőt ütött egy csapásra, ugyanis a damil végén két, egyaránt kétkilónyi potyka került horogvégre. Hogyan? Korábban a szomszéd már félig magáénak tudhatta az egyik pikkelyest, ám végül mégis lemaradt a zsákmány. Aztán a már „kantáros'’ vad valahogyan sorstársa útjába került, a damilok és horgok összeakadtak. így a szerencsés horgász a remélt egy zsákmány helyett kettőt emelhetett a partra. (mán) Művészeti menü A nyíregyházi művészeti hetek idején programokat szervező népművelőket mutatunk be — akik nincsenek reflektorfényben, de akik nélkül nem jöhetne létre a produkció. Dede Zoltán a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központ munkatársa, a Magyar Állami Balett Intézet néptánc szakán diplomázott, majd azt követően elvégezte a művészképzőt. Hozzá tartoznak azok a műsorok, meÁrulkodott a fekete fej nyi tsz közreműködésével a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalatnak adják le. Az állatokat a lakásuktól körülbelül két kilométerre lévő erdővel, nádassal körülvett tanyán nevelik. A férj, Gyányi Miklós minden éjjel a tanyán alszik. A kritikus nap hajnalán a gazda kutyái ugattak ugyan, de a férfi azt hitte: vaddisznókra acsarkodnak, hiszen azok a sötétség leple alatt a tanya körül gyakran felbukkannak. Ezért nem ment ki. Toll, de honnan? — Reggel, miután felébredtem, a legelésző libák után indultam — szól Gyányi Miklós. — Találkoztam azzal az emberrel, aki a libákra nappal vigyáz, ö a friss nyomokat és tollakat látván megkérdezte tőlem: hogyan lehet itt toll, amikor libák nem is jártak erre? — Igazad van — mondtam, s rögtön nyomozni kezdtem. A szárnyasoknak a tiszaeszlári újtelep felé vezető lábnyomain .haladtam. sikerült, mert karókkal fogadták őket. Gyányiék mit tehettek? Hazamentek. Utána a gyanúsítottak idő előtt, vagyis a négy és fél hetes libákat megtépték. Gyányiék néhány nap múlva rendőri kísérettel Sz. Józseféket újra felkeresték. A gyanúsított udvaráfl ekkor körülbelül 220 liba lehetett. — A sajátjainkat megismertük, ami nem okozott nehézséget. Volt közöttük olyan, amelyiken összetéveszthetetlen jegyek voltak, például fekete fej, meg fekete szárnytollak — említi a asszony. Megismerték a gazda hangját lyek a mozgással kapcsolatosak. Mit láthat márciusban a közönség? — A Magyar Artistaképző Intézet lesz a vendégünk március 17-én. Róluk azt mondhatom el, hogy a növendékek rendszeresen részt vesznek a párizsi és a Can- nes-i cirkuszi világfesztiválokon, a többségük díjnyertes, vagy helyezett, közülük több fellép itt nálunk. — Nyíregyházán jól ismert a Primavera amatőr balettegyüttes. Ez a csoport minden évben szerepel a művészeti hetek műsorában, hiszen Feketéné Kun Ildikó balettmester irányításával mindig új és igényes másfélkét órás előadással jelentkeznek mint most 19-én is, és telt házakat vonzanak. Fontos a „küldetésük”, hiszen működésük nyomán fiatalok százai iratkoznak be a különböző mozgásművészeti csoportokba — és közülük kerülnek a legtehetségesebbek a balettintézetbe. — Űjra itt lesz az Állami Balett Intézet, az ő programjukhoz nem kell kommentár, bizonyos, hogy kitűnő szakmai színvonalú produkciókat láthatunk tőlük, illetve figyelemmel kisérhetjük az újabb művészeti irányzatokat is. A balettest 24-én lesz. — Néptáncot kedvelők figyelmébe ajánlanám a főhivatású Kodály Kamara Tánc- együttes műsorát 25-én, ők képviselik a legstílusosabban a néptánchagyományok továbbvitelét — ami példa lehet a profi és az amatőr csoportok számára. (be.) Kettőt egy csapásra
