Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. február 2, Új bérkilövő vadásztársaság alakult Pénzt ház a vadászösztön Meglehet, nemsokára panaszkodnak majd a vadászok, hogy elbújtak előlük a vadak. Mert hírül vették, hogy megalakult Budapesten egy új, bérkilövő vadász- társaság. A Vadcoop Vadgazdálkodási Fejlesztő Közös Vállalat leányvállalata, a Caroline GT áll e „cselszövés” hátterében. Tán megállnak a nyulak, az őzek, égnek emelik fejüket a vaddisznók. Artemiszhez, a vadászat szűzi istennőjéhez száll sóhajuk, mert ezentúl kétezerrel több puskacső fenyegeti őket... Külhoni és magyar sportvadászok puskacsövei. Ök passzióból vadásznak, hogy ősi vadászösztönüket, kalandvágyukat kielégítsék. Azt mondják, aki egyszer megpróbálta a vadászatot, az sohasem tudja abbahagyni. Csoda-e? Évezredek óta ilyen az ember. Olcsibb, niit AlriMa A külhoniak főleg olasz, nyugatnémet és jugoszláv úrvadászok. Nagyon szeretik Magyarország vadban gazdag tájait, mert otthon már szinte teljesen kiirtották a vadállományt. Itt olcsóbb a vadászat is mint Kanadában, Afrikában, Mongóliában vagy a Szovjetunió területein. De csak annyi vadat lőhetnek és vihetnek haza, amennyit kifizetnek. Ugyanígy a magyarok is. De a módosabbaknak megéri, mert sikk a vadászat. Szabolcs-Szatmárból közel négyszázan jelentkeztek a bérkilövő vadásztársaságba. Nem sajnálták az ötezer forintos belépési díjat érte. Meglepődött ezen Máthé Csaba, a GT megyei ügyintézője, ugyanis negyvenkét vadász- társaság és két bérkilövő vadásztársaság már van a megyében. Elmondta, hogy nem akarnak ellenérzést szítani az igazi és a sportvadászok között. Tizenhat fácánnevelőhelyen nevelnek majd saját fácánokat, ezek körül szervezik meg a vadászatokat. Ugyanilyen tervük van dámvad, vadkacsa nevelésére is. Nem a „vad” állományt vadásszák az ó tagjaik, hanem a nekik felnevelt madarakat, vadakat. A gondolat természetszeretetet és féltést tükröz. És egy szakadékot, amely ott mélyül régóta a „rendes” vadásztársaságok és a bérki- lövők között. Az előbbieknek van saját vadászterületük és a felelősek a vadállomány gyarapításáért, pótlásáért. A bérkilövő vadász- társaságok az államtól bérlik a vadászterületet és a vadászati jogot. Kilövik a pusztulásra ítélt nagyvadakat, a kártevő dúvadakat, és a vadászünnep után hazatérnek. Semmiről sem kell gondoskodniuk. Ezért nevezik őket sportvadászoknak. Bírzas íz, ultit ült A vadászható állatok közül vannak hasznos és dú- vadak. Vadászatukra a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium szab időt, ez a vadászidény. Selejtezésnek, tisztításnak is nevezhetjük, mert csak a továbbte- nyésztésre alkalmatlan, beteg vagy elaggott vadakat ölhetik meg a vadászok. Például a szarvasok közül a selejt gímbikákat és a téltől megviselt dámszarvasokat. A kecses lábú, bánatos szemű őzek közül a borzasokat, sántákat, kórosan soványakat. Az Itáliában őshonos, harcias muflont is megviseli a magyar tél. Egy-két kos fiatalabb „legények” társaságában elhúzódik a népesebb nyájaktól. Őket a magasabb hegyek lábainál vadásszák leginkább. A fácánkakasok és -tyúkok életének csúcspontja a leve- sesfazék. Bár nem adják életüket ingyen, a hajtóvadászatban elfáradnak. A hónap végén befejezik a vízivadak vadászatát is. A vadkacsák és szárcsák ilyenkor nagy csapatokban szántják a levegőeget, de a puskacsövek elől nem menekülhetnek. A mezei nyúl fürgén, ijedten inai a havon, ha megne- szeli a veszélyt, de a vadászeb se rest. A leggazdagabb nyúlzsákmányt a körvadászat adja. Kutyákkal, kotorékebekkel szokták felkutatni a rókát. Kártékony, csak akkor okoz örömöt, ha dús gereznája egy hölgy vállát takarja. Túrásairól hírhedt, erős testű állat a vaddisznó. Nagyon elszaporodott hazánkban, ezért mindig vadászható. A havas éjszakai vaddisznóvadászat felejthetetlen vadászélmény minden vadásznak I üvö érdekébe«... De ne hagyjuk ki a szárnyas kártevőket sem, például a dolmányos „kálvinista” varjút és a kisebb vetési varjút. Neki a „pápista” nevet adták. Nincs tőlük békességben az apróvad, pusztítják a termést is, ezért korlátlanul vadászható. A vadászat sohasem ér véget, mert a vadállományt tökéletesíteni, javítani kell. Segíteni a természetnek a jövő érdekében. Mégis, ha meghallom a vadászfegyverek ropogását a téli erdőben, vagy ősszel lombhullatás- kor, azt kívánom, bárcsak megmenekülhetnének a hajtők gyűrűjéből az erdők lakói, ők nem tudnak visszalőni. Tóth M. Ildikó Bővül a szálloda, lesz livasiskola, észásoktatás Turistaparadicsom lesz Cserhágó A Nyírlugosi Állami Gazdaság a Cserhágó természeti szépségére, vadban gazdag erdeire építve, idegenforgalmi központtá fejleszti a területet. Máris nagy a vendégvárás. Érkeznek vadászok Nyugat-Európából (főként Olaszországból, Nyugat-Németország- ból) és rendszeresek a csehszlovák. a szovjet turistacsoportok fogadása. Mindezekről a gazdaság vezetői tájékoztatták a Nyírlugosi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságát, amely első ízben foglalkozott a helyi idegenforgalom fejlesztésével. Cserhágón a turisták és vadászok elhelyezésére szálloda és vadászházak épültek, ezekben ma együttesen 86 vendég kaphat helyet. Tervezik, hogy ez év májusáig a szállodai szobák számát emeletráépítéssel növelik. Kiegészül a szálloda étteremmel is. A vendéglátás színvonalát néprajzi és történelmi túrákkal növelik. de bevásárlónapokat is szerveznek majd a turistáknak. A gazdaság elsődleges célja az épületek és lehetőségek maximális hasznosítása. Ezért is terveznek olyan sportprogramokat, például bentlakásos és bejáró lovasiskolát, amely az iskoláskorúak vakációztatását nem csak kellemessé, de hasznossá teszi. Lesz úszásoktatás is, terveznek gyalogtúrákat, lovastúrákat, vetélkedőket. versenyeket. A községi tanács vb — mert a turizmus fejlesztése közös célokat is szolgál — meghatározta a testületi feladatokat is. Az iskola vezetőivel egyeztetve felajánlották az iskolai tornatermek hasznosítását, tájékoztató útjelzőket helyeznek el és a községben is mindent megtesznek azért, hogy a turisták, vadászvendégek jól érezzék magukat. Fekete József Harmadszor a taxitarifáról A Kelet-Magyarország 1989. január 19-d számában megjelent „Még egyszer a taxitarifáról” című ölekre az alábbiakban reagálunk. Az áremelés indoklását szeretnénk meggyőzőbbé tenni, mivel a gépkocsik árának emelkedésével a fenntartási költségeik is nőttek. Január i6-án bevezetett taxitarita emelését még néhány érvvel szeretnénk meggyőzőbbé tenni: nem értünk egyet a cikk írójával abban, hogy a gépkocsi árának emelése nem érezhető, hiszen a mostani kiadásainkban az amortizációs költségekben azonnal jelentkeznek. Egyetértünk viszont azzal, hogy a személyi kiadások a taxist és utast egyaránt érintik, azonban az új adórendszer bevezetéseikor a taxisok bérét nem bruttósították, és a fogyasztási árak emelkedését sem kompenzálja béremelés. Tehát ezeket a kiadásokat csak az árban tudjuk érvényesíteni. Válóban nem vontak meg tőlünk támogatást, viszont nem is kaptunk semmit. Azért neim február 1-jétől emeltük az árakat, mert a taxiórák átállítása hosszabb időt vesz igénybe és azok aká'k magasabb taxitarifá- val kívánnak dolgozni, azok február 1-jével fejezik be az óra átállítását. Nem szerencsés az indoklásnak az a része, hogy a majdani üzemanyag-áremelkedést beleépítjük az árakba. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy az 1988. évi üzemanyag-áremelkedést nem követte taxitarifa- emeikedés, kivéve a Főtaxinál. ígéretet annyiban tehetünk a tarifa tartósságára, amennyiben a költségnövelő tényezők radikálisan nem változnak. A tarifa :kialakításánál a pesti árak bennünket nem befolyásoltak. Tiltott kartelLba történő tömörülésről szó sincs, tájékoztattuk viszont kölcsönösen egymást arról, hogy az áremeléssel kapcsolatban kinek mi az álláspontja és mi legyen a felső határ, tgy alakult ki a 10—10—4-es tarifa (10 Ft-os alapdíj, 10 Ft/km, 4 Ft/perc). A taxisok felhívása nem az ár emelésére irányult, hanem arra, hogy a megye többi taxisai se menjenek ezen árak fölé. Egyeztettük viszont az utasoknak adható kedvezmények lehetőségét. Talán nem tűnik felháborítónak az áremelés mértéke, ha leírjuk azt, hogy a sor- banállás nem az utazó közönségre vonatkozik, hanem a taxisokra. Az utas eddig és ezután is megválaszthatja, hogy melyik kocsival szeretne utazni. Földútra eddig és ezután is behajtunk, amennyiben a gépkocsi állagát nem rontja. Nem tudjuk a ökkíró mit ért csomag alatt, mert a 89/88 MT sz. rendelet 14. paragrafus alapján szál- lítandók tekintendők csomagnak. Végezetül úgy galíciaijuk, hogy az áremelésünk ilyen mértéke megalapozott, nem kívánunk tisztességtelen haszonra szert tenni, s indokaink alapján nem a felháborodás, hanem megértés hangja kerül előtérbe. Személyszállító kisiparosok MEGJEGYZÉSÜNK: Korábbi véleményünket fenntartjuk, a tarifa emelését semmi nem indokolja. Az egyetlen indok az lenne, ha emelnék a magángépkocsik hivatalos használatáért fizetett díjat, tehát a 4,40 helyett 5 forintot adnának. Ügy hisszük, ennyit — mármint 4,40-et — számolhatnak el költségként a taxisok is, ennyi az elismert fenntartási költség manapság. Még csupán annyit: a válasz aláírása sem igaz, a személyszállító kisiparosok közül sokan — a fo- taxisok, a citysek — nem értettek egyet az áremeléssel, így nevükben még a KIOSZ sem írhatja alá a nekünk küldött levelet. mm Öten már szervezkedhetnek A megújulás útján a KISZ A változások korát éljük: önálló programmal jelentkeznek új szervezetek, s próbálnak minél több tagot soraikba beszervezni. A KISZ megyei bizottsága is a felfrissülés szándékával kíván szerveződni, s programot adva a fiataloknak, a hozzá csatlakozó önálló törekvéseket mozgalommá akarja fejleszteni. Dancsné Szőke Juditot, a KISZ megyei bizottságának titkárát kérdeztük meg, hogy milyen politikai állásfoglalással lépnek ki a megújulás reményében az ifjúság elé. — Elsősorban olyan demokratikus társadalmi viszonyokat szeretnénk, amelyek értünk vannak, s nem ellenünk hatnak. Esélyegyenlőséget remélünk a pályakezdésben, az első lakáshoz jutásban, a szociális és egyéb ellátásban. Nem akarunk részt venni a többszörösen hátrányos helyzet és helyzetűek újratermelésében, nem kívánunk „harmincadik” megye lenni a tizenkilenc között, s természetesen nem szeretnénk tudásunkat, szakértelmünket „árengedménynyel” kiárusítani. Készek vagyunk együttműködni minden szervezettel, ha céljaink megegyeznék, ugyanakkor politikai versenytársai, korrekt vitapartnerei azoknak, akik eltérő célokat hirdetnek. — Az országos KlSZ-érte- kezlet novemberi platformja lehetővé teszi a szervezeten belüli szerveződéseket. Megalakulásuknak mi a feltétele? — Minden szervezeti és szervezkedési előírás nélkül bármely csoport, érdeklődési kör, közösség tagja lehet a KISZ-nek, ha elfogadja a már említett platformot, rendelkezik saját programmal, tagjai pedig befizetik a fél évre szóló 60 forint tagdíjat. A régi és az új szerveződéseknek (a megalakuláshoz legalább 5 fő szükséges) március 31-ig nyilvántartásba kell kerülniük annál a magasabb szervezetnél, amelyhely kapcsolódni kívánnak. Azök számára viszont, akik már február 10-ig bejelentkeznek valahova, a KISZ KB 25 Ft/fő támogatást nyújt. — Milyen adatok kellenek az új szervezetek bejelentkezéséhez? — A nyilvántartáshoz le kell adni a szerveződés nevét, a vezető nevét, címét, telefonszámát, a tagok névsorát, címét, aláírását tartalmazó listát, a csoport programját, illetve azt a nyilatkozatot, amely szerint csatlakoznak más, magasabb szerveződés programjához. — Már korábban is említette a magasabb szervezeti szinteket, mint kapcsolódási pontokat. Melyek ezek? — Tudni kell, hogy nincs kötelező határozat arról, hogy mely szervezet hová jelentkezzen be, erről mindegyik maga dönthet. A csoportok, vagy nevezhetjük éppen alapszervezeteknek is, az üzemi, ágazati szinthez, vagy ha úgy gondolják, ezek árugrásával közvetlenül városi, megyei szinthez, valamint bármely, programmal rendelkező (akár országos) réteg-, érdek-, érdeklődési, szakmapolitikai csoportosuláshoz is kapcsolódhatnak. Az üzemi, ágazati szerződések városi, megyei szinthez, vagy ha van országosan meghirdetett rétegszerveződés, akkor közvetlenül ahhoz is bejelentkezhetnek. Például a záhonyi MÁV fiataljai eddig közvetlen megyei irányítás alá tartoztak, most már azonban, élve a lehetőséggel, a Vasutas Ifjúsági Szervezethez (VISZ) kapcsolódtak. Részletesebb felvilágosítást is adunk az érdeklődőknek a KISZ megyei bizottságán. (mml) Száz kerékpár gazdára vár Az országos helyzethez hasonlóan Szabolcs-Szatmárhan is gyakori a kerékpárlopás. Az esetek felderítése nehéz, mert a tettesek az eltulajdonított bicikliket vagy eladják, vagy eldobják, esetleg átfestik, szétszedik, úgy, hogy azokra a tulajdonosa sem ismer rá. E jármüvek zömét a bérházak, tömbházak közös tároló, vagy pincehelyiségeiből lopták el. Volt olyan károsult is. akitől két vagy több kerékpárt tulajdonítottak el. Az elkövetők' azt használták ki, hogy az említett épületekbe a nap bármely szakában zavartalanul bejuthattak, illetve onnan a lopott tárgyakkal nyugodtan Vezetékes víz Kisfástanyán A tervezett határidőtől fél évvel hamarabb vezetékes ivóvizet kapott a 400 főt számláló Kisfástanya. A ti- szalöki Királyéri Vízgazdálkodási Társulás a 150 milliméteres gerincvezetéket Ti- szaeszlár MÁV-újtelepről több mint három kilométer hosszan fektette le. Kisfástanyán csaknem 5 kilométeren 100 milliméteres vezeték került a földbe, 16 közkifolyó és 24 tűzivízcsapot szereltek feL A 7,5 millió forintos költséggel épült vízmüvet a társulás a jó munkaszervezés révén a kedvező idő következtében adhatták át a napokban. (E. E. felv.) távozhattak. De sok kerékpárt az utcáról, közterületről vittek el. melyben a tulajdonosok gondatlansága is közrejátszott, például úgy, hogy a kerékpárt nem zárták le, s hosszú időre otthagyták. A rendőrség a tettesek, illetve a kerékpárok felkutatására akciókat szervezett, és a számba jöhető személyeket ellenőrizte. Mindezek során eljutottak egy nyíregyházi portára, ahol a tapasztalt rendőrök is meglepődtek: több mint száz biciklit, továbbá rengeteg alkatrészt találtak és foglaltak le. Néhány jármű tulajdonosa megkerült, de soké nem. Ezért a Nyíregyházi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya kéri a károsultaikat, hogy a kerékpárjuk azonosítása végett személyesen jelentkezzenek. A biciklik a kapitányság udvarán megtekinthetők. Aki megfelelően igazolja, hogy a kerékpár az övé, átveheti, mellyel a további nyomozást elősegíti, és a kára is megtérül. — A lopásokat hogyan lehetne megelőzni? — kérdeztük Kerezsi Tamás rendőr alezredestől, a Nyíregyházi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjétől. — Ha a házfelügyelők, vagy a Lakók a házuk pincefolyosóin, közös helyiségeiben megjelenő idegeneket kérdőre vonnák: mi járatban vannak, vagy ott szemmel tartanák őket. sokkal kevesebb tárgyat tulajdonítanának el — válaszolja az alezredes. — Ahol pedig van rá lehetőség, az épület bejárati ajtajai!, tárolóit, vagy más közös helyiségeit folyamatosan tartsák zárva. A közterületen hagyott kerékpárokat zárják le. Ha pedig lopási észlelnek. értesítsék a legközelebbi rendőrt. (cselényi)
