Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám

1989. február 2. Kelet-Magyarország 3 TEXTILIPARI KÖRKÉP ‘ í A szövet és a szálak Több paplan Nyírtex, Fonó-Szövő Leányvállalat, Demecser: Az árbevételi tervüket ta­valy nem sikerült teljesíteni, elsősorban létszám- és alap- anyaghiány miatt. Az év in­dítása jól kezdődött, a hónap első felében kötésre nyolc­ezer kilogramm fonalat szál­lítottak ki USA-exportra, 1989-re 480 millió forintos árbevételi tervet készítettek, amihez 30 millió forintos beruházásokat is terveztek. Az elmúlt évben elkezdett szerkezetváltást tovább foly­tatják. Az olcsó, jó minősé­gű paplan gyártását növe­lik. Tavaly tízszázalékos bérfejlesztést hajtottak vég­re, a közvetlenül gépen dol­gozók bérét ennél valami­vel nagyobb arányban nö­velték. Ez évi kapacitásuk le van kötve, a kártolt szövet iránti igény kielégítésére megnövelték a szövődéi ka­pacitásukat. Hiányzó alkatrészek Kender-Juta és Politextil nagyhalászi gyára: A tavalyi termelési érté­kük 611,3 millió volt, ami­ből a tőkés export 247,5 mil­lió forint. A tervet 126,7 százalékra teljesítették. A sikeres évzárás ellenére is évközben a következő gon­dokkal kellett megküzdeni­ük: az igények jobb kielégí­tése miatt folyamatos mun­karendet kellett alkalmaz­niuk, a korlátozott tőkés de­vizakeret nem tette lehetővé egyes gépek szükséges al­katrészek importját, mind a belföldi, mind a szovjet polipropilén, illetve polieti­lén alapanyagból ellátási za­varok jelentkeztek, és emi­att néhány gép öt-tíz napig állt. Az igények előzetes fel­mérése után úgy tűnik, a nagyhalászi gyár 1989-ben sem marad munka nélkül. Emiatt a gépek és a dolgo­zók igénybevétele nagy, hi­szen folyamatos munka­rendben kell dolgozniuk. Az továbbra is gondot jelent, hogy az importliberalizálás nem tudják, hogy vállala­tukra vonatkozóan mit je­lent, illetve államközi meg­állapodás hiányában nem kapnak a Szovjetunióból kel­lő mennyiségű etilén alap­IGEN SOK CSALÁD SZINTE NAPI KÉRDÉSE MA MAGYARORSZÁGON: ENNI VAGY RUHÁZKODNI? ÉS TERMÉSZETESEN ERRE NAGYON SOKAN ÜGY VÁLASZOLNAK, HOGY ENNI. ÍGY AZTÁN SOKKAL KEVESEBB PÉNZT FORDÍTANAK ÖLTÖZKÖDÉSRE, RUHÁZKODÁSRA. TEXTILIPARI KÖRKÉ­PÜNKBEN ENNEK ISMERETÉBEN ARRA KERESTÜNK VÁLASZT: MILYENEK A TERMELÉSÜK MUTATÓI A SZABOLCSI ÜZEMEKNEK, LEÁNYVÁLLALATOK­NAK. anyagot. Tavaly november 1-jén 13 százalékos alapbér- emelést hajtottak végre, ami jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy a dolgozók mun­kakedve megfelelő legyen. Keresik a bérmunkát Finom Kötöttáru Rt. Mátészalka: A tavalyi év teljesítésétől 12 százalékkal elmaradtak a mátészalkaiak. A lemara­dás főként létszámcsökke­nés, év eleji ellátatlanság miatt adódott. A vállalatnál a gazdálkodásban meglévő hiányosságok, valamint az 1986—1987. évi APEH ellen­őrzéssel feltárt szabályta­Nehéz a külföldi piacon a magyar kártolt fonalat, szövetet értékesíteni. A Magyar Posztó nagykállói gyára erre vál­lalkozott. Gyapjúszövetet Amerikába, Kínába, kártolt fo­nalat Jugoszláviába, kötőfonalat Csehszlovákiába szállíta­nak. Képünk: a lánchenger felvetőgép mellett Enyedi Zol­tánná. (E. E. felv.) Mi igaz a hírből? Vegyes vállalat az Auróra Cipőgyár helyén? Elhalasztják a felszámolási eljárást Szerdai lapunkban az ipari miniszter sajtótájékoztatójá­ról megírtuk, hogy a nyírbá­tori Auróra Cipőgyár felszá­molásáról határozott a Fővá­rosi Bíróság 1988. december 28-án, miközben egy ma­gyar—szovjet vegyes vállalat létrehozása körvonalazódik a cipőgyár bázisán. Megkérdez­tük Wagner Flóriánt, a vál­lalat igazgatóját, mi a jelen­legi helyzet? — Teljes gőzzel dolgozunk a vegyes vállalat létrehozá­sán. Mi a Kereskedelmi Mi­nisztériumtól megkaptuk a tárgyalási engedélyt, szovjet partnerünk a Kárpátontúli Cipőipari Egyesülés szintén elküldte illetékes miniszté­riumának az engedélyhez szükséges adatokat. — Mikor lesz a vegyes vál­lalatból valóság? — Az engedélyek megérke­zése után kell a jogászoknak leülniük és kidolgozni az alapítás okiratát. Reménye­ink szerint még ebben a ne­gyedévben sor kerülhet az aláírásra. — Ezzel párhuzamosan fo­lyik a vállalat felszámolási eljárása? — A bíróságot kértük, hogy a közös vállalat létrehozásáig napolják el a felszámolási el­járást. Egyébként nyilván­való, hogy egy új vállalat in­dulásához „tisztába” kell ten­ni a dolgokat. — Mi a jelen, hogyan ter­melnek? — A csengeri gyárunk bér­munkában dolgozik, mi pedig a szovjet megrendeléseket igyekszünk teljesíteni. Az el­ső negyedévben 35 millió fo­rint értékű — tehát minden korábbitól nagyobb mértékű — tőkés exportot kell teljesí­tenünk. — És ha megalakul a ve­gyes vállalat? — Akkor jó néhány terme­lési akadályt fel tudunk szá­molni. Ugyanis a megállapo­dás értelmében a Szovjet­unióból bőrt kapunk, ezt el­lentételezzük jó minőségű ci­pőkkel. Természetesen ugyan­úgy eleget teszünk más irá­nyú kötelezettségeinknek is. L. B. lanságok miatt a vállalatot költség- és nyereségérdekelt­ségűvé kellett tenni. Ezért a budapesti vállalat négy te­lephelyéről háromnál rész­vénytársaságot alakítottak a Magyar Gyajúfonó és Szö­vő Vállalattal. A mátészalkai finom kötöttárugyár tavaly december 13-án lett rt. 1988- ban az eredménytelen gaz­dálkodás miatt nem volt ke­resetemelkedés, ezért 1989- ben 10—12 százalék közötti bérfejlesztést terveznek. Eh­hez azonban saját maguknak kell előteremteni a fedezetet, lényegesen eredményesebb munkával. Az áremelések ellensúlyozására a fenti szám­ból január végére megelőle­geztek ötszázalékos béreme­lést. A kitűzött nyereség és osztalék elérése érdekében a szovjet export felülvizsgála­tával kedvezőbb termékek gyártására vállalkoznak. Ezenkívül növelni fogják a hazai eladásokat is. A tőkés exportnál keresik a saját anyagú, illetve bérmunka le­hetőségeit. Kiléptek a dolgozók Űjpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói gyáregysége: A fonaltermelésük 1988- ban a tervtől elmaradt, vi­szont a szövettermelés azt meghaladó volt. Várhatóan a vállalat az egymilliárd fo­rintos árbevétel mellett a tervezett 12 millió forintos nyereségtervet is teljesíteni fogja. Az újfehértói gyár­ban a munkaerőhelyzet ta­valy kedvezőtlenül alakult. A harmadik negyedévben korábban nem tapasztalt ki­lépések sorozata kezdődött meg. Ez átmeneti, de annál súlyosabb munkaerőhiányt jelentett. A három műsza­kos fizikai létszámot, főleg két műszakos és elsőmunka­helyes fiatalok pótolták. Most tervezik, hogy havi 32 órás foglalkoztatás mellett olyan munkaerőt vesznek fel, akik csak szombati napokon dol­goznak. A gyár kereseti színvonala tavaly 68 ezer forint volt. A dolgozóiknak az 1988. évi bértömegből a napokban 1,1 millió forint célprémiumot fizettek ki. A jelenlegi köny- nyűnek nem mondható fel­tételek figyelembevételével az első negyedévben 300 ton­na fonal és 400 ezer négyzet- méter szövet előállítását ter­vezik. A termelési terv a las­san letisztuló szabályzók tükrében Űjfehértón reális­nak tűnik, az a cél, hogy meghaladják az 1988-as ered­ményességüket. Száraz Attila Válasz egy felhívásra O lvasom a Kelet-Ma­gyarország tegnapi számában a nyír­egyházi Történelmi Emlék- bizottság felhívását, amely március 15-e közös ünnep­lésére szólít. „Szerény — formaságoktól, aktuálpoliti- kai jelszavaktól mentes —” emlékezésre hív, mindenkit, „aki hitet akar tenni ma­gyarsága, európaisága és a teljes jogegyenlőségre ala­pozott elkötelezettsége mel­lett”. Együtt! — a felelős poli­tizálás kulcsszava napjaink­ban. Különböző világnézeti eszmék és részben eltérő politikai elvek alapján ál­lók is: együtt, hogy biztosít­ható legyen a társadalmi berendezés mélyreható re­formjának következetes vé- gigvitele, súlyos politikai kataklizma nélkül. Gesztusainknak a nemzeti összefogásra irányuló szán­dék komolyságát újból és újból meg kell erősítenie. Mert elbizonytalanít és bi­zalmamat veszi, ha azt kell gyanítanom, hogy kijátsza­nak. Most ezt gyanítom! A felhívás aláírói közül a Magyar Demokrata Fórum és a Párbeszéd Egyesület meghatalmazott képviselő­je (más egyesületek és tár­saságok küldöttei között) velem együtt volt jelen ja­nuár 19-én a Hazafias Nép­front megyei elnökségének ülésén, ahol a titkár felhí­vásához csatlakozva az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága állásfoglalása alapján, (amiről a sajtó hírt adott) magam is az együttes ünneplésre tettem javasla­tot. A jelenlévők közül sen­ki sem jelentett be külövé- leményt, nem jelezte elkü­lönülésre irányuló szándé­kát. Mire véljem hát most az ott történtektől (rádió, saj­tó ezt is közzétette) elegán­san eltekintő felhívást, ame­lyet egyidőben kapott meg a Kelet-Magyarország szer­kesztősége és az MSZMP városi bizottsága ? Amely­nek aláírói (köztük a magu­kat szervezetnek nevező, ez idő szerint azonban még szervezet nélküli) FIDESZ- tagok, valamint az SZDSZ szervező bizottsága eleve el­határolva magukat az indít­ványtevőktől (a Hazafias Népfronttól és az MSZMP megyei végrehatjó bizottsá­gától) nélkülük fogalmaztak proklamációt. Ha — mint ahogyan a felhívás szövegében helye­sen írva van — „1848. már­cius 15-e a magyar nemzet egészének ünnepe”, arra kell gondolnom, hogy az ál­talunk képviselt magyar ál­lampolgárok — párttagok és pártonkívüliek — az aláírók felfogása szerint nem képe­zik az egész részét. Vagy, ha olyan erős ré­szükről a „lekörözési” tö­rekvés, hogy legalábbis ön­ellentmondást kell észlel­nem a jelszó: „együtt” és a kirekesztő elhatárolódást demonstráló elhatározás kö­zött, tarthatom-e másnak az „aktuálpolitikától mentes” ünneplés kinyilvánított szándékát, mint megtévesz­tő taktikai fogásnak? Nem folytatom tovább a kérdéseket, mert nem aka­rom, hogy a bizalmatlanság érzése öngerjesztéssel el­uralja a politikai józánságot és jószándékot. Nem bocsát­kozom a felhívás szövegé­nek a „Kárpát-medence”, az „európaiság”, a „magyar­ság” kategóriáinak semmi­féle, esetleg indulatokat is kiváltható elemzésbe. Nem mintha palástolni akarnám, hogy több dologról máskép­pen gondolkodom, mint a felhívás szövegzői. Hanem azért, mert az „ünnepeljük együtt március 15-ét” mint a nemzeti ösz- szefogás jelentőségét átértő politikai jelszót az ellenve­téseknél fontosabbnak tar­tom, s mert a párt megyei végrehajtó bizottságának határozata egy komolyan gondolt politikai elhatáro­zást fogalmazott meg, s en­nek képviselete meggyőző­déssel vállalt feladatom. Mi készek vagyunk együtt ünnepelni! Elfogadjuk tehát az aláíró szervezet (!) egye­sület (!) csoport (!) felhívá­sát! Készek vagyunk a magunk-kezdeményezte együttműködésre a politikai pluralizmus mindenkire kö­telező játékszabályai sze­rint. De nem mindenáron! Kiss Gábo Úgy jó a pénz, ha forog A jó üzletember rövid idő alatt képes megforgatni a pénzt. Ezt vallja Filep György, a Magyar Hitelbank Rt. nyíregyházi igazgatósá­gának vezetője, és a gyakor­Vlagyimir Albinyin: Noteszlapok „Tisztelt szerkesztőség! Azt hallottam, hogy léte­zik névleges házasság is. Kérem, szíveskedjenek ve­lem közölni, hogy mi a csuda ez tulajdonképpen, mely életkorban köthető, milyen iratok kellenek hozzá." Aláírás. ★ „Tisztelt szerviz! Önök megjavították a tévémet, de képtelenség nézni. Fő­ként a futballt! Unalmas, ízléstelen, csupa döntet­len. Még hogy én fizessek önöknek!?’’ ★ A szavatartó ember mondja: „Megcsinálom!” És ha nem felejti el, va­lóban megcsinálja. (Mizser Lajos fordítása) lat őt igazolja. Több mint száz kisvállalkozóval állnak ugyanis üzleti kapcsolatban és közülük sokan nem veszik igénybe az egyéves lekötést, csak hat hónapra kérnek hi­telt. Akadt olyan termelő is, aki az első kölcsön visszafi­zetése után újra kért pénzt és kapott is. A bank mindig támogatta a megvalósítható, jó ötlete­ket, a bátor vállalkozásokat, nemcsak pénzzel, de jó ta­náccsal is, segít abban, hogy az üzletfelek minél hama­rabb egymásra találjanak. Az ötlet és a bátorság azonban kevés, hiszen a pénzintézet­nek garanciára is szüksége van. A felesleges kockázatot senki sem vállalja, de abszo­lút biztosra sohasem lehet menni. A hitelnyújtás egyik felté­tele, hogy a vállalkozónak számlát kell nyitnia a bank­ban és megfelelő fedezetet kell tudnia felmutatni. Ez le­het gépkocsi, különböző gép, berendezés, s a Garancia Biztosítónál biztosítást is le­het kötni. A formanyomtat­ványok kitöltése és benyújtá­sa után 1—2 napon belül a helyi igazgatóságon döntenek arról, megkaphatja-e a hitelt a kérvényező. Ennek összegét nem korlá­tozták, de több pénz nagyobb kockázatot jelent. A bank számára előnyösebb, ha a visszafizetés egy összegben történik, a vállalkozók azon­ban inkább a részletfizetést vállalják. Nyújtottak mér hi­telt juhtenyésztéshez, film­nyomóknak, Ikiiskereskedők- nék. A választék tehát bősé­ges, de akad a jelentkezők között olyan is, akinek az öt­lete nem elég megalapozott. Állandóan nő a számlatu­lajdonosok száma, sokan nem is igényelnek kölosönt, a tár­sas vállalkozóiknál, szerződé­ses üzemeltetőknél enélfcül Is forog a pénz. Már minden pénzintézet­ben, így itt is elhelyezhetjük forintjainkat lakossági betét­ben. Ez nem betétkönyves formában történik, hanem olyan szerződés megkötésére Ikerül sor, amelyben rögzítik a lekötési időt és a kamatlá­bat is. Megtörtént még december­ben a letéti jegyek első juta­lomsorsolása. A nyíregyházi fiókban vásárolt jegyek közül hatot húztak ki, tulajdonosa­ik szerencsésen fektették be pénzüket. Még mindig van olyan nyertes, aki nem tud arról, hogy nyert, így érde­mes tehát megnézni a nyere­ményjegyzéket. A díjakat ja­nuár 31-ig lehetett átvenni. Eddig 70 millió forint értékű letéti jegy fogyott el, és most ismét kapható minden cím­let. A régi és az új tulajdono­sok tavasszal újabb sorsolá­son vehetnek részt. (szilágyi) Együtt - ha lehet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents