Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. február 8. Egy humánus leépítés háttere Valeriánával Egyszerűbb határátlépés Az értelmiségi klub vendége volt legutóbb Gyurics- ku Kálmán, a megyei párt- bizottság első titkára. Az időszerű gazdaságpolitikai kérdések megvitatásának az adott különleges hangsúlyt, hogy nemrégiben született döntés arról: a határ két oldalán a korábbinál sokkal szélesebb körű forgalom bontakozhat ki. Az árutovábbítás mellett a klubtagokat érthetően az érdekelte jobban, hogy a családok, rokonok, ismerősök könnyebben meglátogathatják egymást és a pár kilométeres utazásokból száműzhetik a bürokráciát. Az Esze Tamás Művelődési Központban vagy 60—70 klubtag jött össze január 23- án. Szabolcs-Szatmár megye érdekképviseletéről szólva a vállalkozásokat hangsúlyozták a résztvevők, hisz előrelépésünk, kibontakozásunk nagymértékben függ a hatékony gazdasági tevékenységtől. Ez pedig feltételezi a vállalkozások támogatását, a magántőke bevonását. Városkörzeti tanácskozások Városkörzeti tanácskozásokat tartanak februárban Vitkán, Gergelyiugornyán és a naményi városrészen. Rétegtanácskozások egészítik ki ezeket a hagyományos téli közéleti fórumokat. Bár az utóbbi időben többféle rendezvényre hívták a lakosságot, az a tapasztalat, hogy az idő szűkében is szakítanak egy-két órát a közéletre az emberek, ha azokról a gondokról, feladatokról hallana^, amelyek nap mint nap foglalkoztatják őket. A város- körzeti tanácskozásokon a múlt évi vásárosnaményi eredmények összegzése után elsősorban az adott terület fejlesztéséről, jelenéről, jövőjéről tájékozódhatnak az ott élők. Turistaközpont Márokpapiban Márokpapl határában turistaközpont alakul ki. A Golopt Idegenforgalmi Kft. a terület hasznosítását tűzte ki célul. Lesz itt lovasiskola, jelenleg hat ló áll rendelkezésre, készek arra is, hogy aki bricskán akar ismerkedni a beregi táj szépségeivel, az se maradjon hoppon. A környékbelieken kívül más vidékről is vannak érdeklődők, akik a tarpai és a közeli településeken kínálkozó szálláslehetőséget veszik igénybe. A beregi sík szépségei, a Tisza közelsége* bizonyára sokakat vonz majd, s a lovak a szezonban nem maradnak munka nélkül. (Elek Emil felv.) Röntgengenerátor Kínába Munkáscsábitás, mérsékelt sikerrel — Látta a táblát a portánál? Azonnal felvennénk elektroműszerészt, lakatost, maróst, akár 25-öt egyik napról a másikra. De nem tolonganak a hirdetésre, pedig lapjukban és még a szomszédos Hajdú-Bihari Naplóban is közzétettük munkáscsalogató felhívásunkat. A Medicor Röntgen Rt. vásárosnaményi gyárának telepvezetője, Borbás Bertalan sajnálkozik a kialakult helyzeten. Pedig ők aztán „első kézből” ismerik, milyen gondokkal küzd egy cég, ha marasztalná a munkását és megtartaná a munkáját. Röpke pár esztendő alatt gyártottak itt írógépet, később elhitették a háziasz- szonyból munkásnővé avanzsált hölggyel, hogy a lakatos, a marós szakmát direkt neki találták fel, 1984 óta pedig a Medicortól várják az üzem életképességének felvirágzását. Hogy ez nem egyszerű csodavárás volt, bizonyítják Borbás Bertalan szavai. Egyetlen átképzés alkalmával 160-an szerezték meg a lakatos és a forgácsoló szakmát! Az üzemben ma 300-an dolgoznak és az orvosi műszergyártás terén, részegységeikkel a világpiacon kopogtatnak. Mechanikus és elektronikai szerelőik révén a röntgengenerátorok három típusát állítják itt elő. Termékeik eljutnak Kínába, a Szovjetunióba. A sebészeti képerősítők fontos eleme szintén itteni gyártmány. Többféle mennyezeti monitorállvány, Bird Gyula mechanikai műszerész a 35 kilométerre fekv6 Lányáról ingázik naponta. Kisvárdán tanulta a szakmát, de 1988. júliusában örült, hogy élete első munkahelyét itt megtalálta. Röntgengenerátort szerel. sugárrekesz készül ebben a gyáregységben. Nagy reményeket fűznek a megyei tanács foglalkoztatáspolitikai alapjából megpályázott 25 millió forintos beruházáshoz, felületkezelő, festő, foszfátozó, savazó eljárásokra nyílik lehetőség és a kapacitásuk lekötésére akár a 20 kilométerre levő Kisváráéról is fogadnának megrendeléseket. Az idei terveik között szerepel a röntgen- készülék működéséhez a hajtóműgyártás. A fizetéseikkel nem büszkélkednek, a tavalyi 180 ezer normaórát az idén 20—30 ezerrel növelhetnék. Hiába 30—40 forintos az órabér- besorolás, ha a teljesítmény alacsony, kevesebb lesz a borítékban. A TANÁCS MEGTÉRÍTI Busszal a lányáról Iskola épül Vitkán és Gergelyiugornyán Az általános iskolák építésével kapcsolatos gondokról tájékoztatták a városatyákat a minap. A vitkai és az ugor- nyai városrészen gyökeres változtatásra van szükség. Ruda Mihály, a városi tanács művelődési osztályának vezetője a szakmunkásképző intézet példáját említi. Nem volt könnyű a 160 milliós létesítményt megvalósítani. S ebben a város mintegy a felét vállalta a terheknek. Tény, a szakmunkásjelöltek végre igazi otthonra találtak. A középfokú iskolák diákjai ugyancsak kollégiumot kapnak, s megépül egy sport- csarnok. Ami a kisiskolásokat illeti: róluk sem felejtkeztek el a város vezetői. A vitkaiak még a Károlyi- és a Petőfi-tanyai gyerekeket is oktatják. Ezek a tinik Volán-autóbusszal utaznak (a tanács megtéríti a bérlet költségét) iskolába és vissza. A régi Üjhelyi-kas- télyban, s a volt felekezeti iskolákban (kilométereket ingáznak a nevelők) tanulnak olajkályhák adta melegben a diákok. Még az óvodások is itt szoronganak. Nagy szükség lenne újabb 4 tanteremre illetve tornateremre. Csomós Jánosné vezető tervező részletes tanulmánytervéhez illeszkedik az a már jövőre megvalósítható rekonstrukció, mely a fűtést korszerűsíti. Kazán kerül a pincébe, s nemcsak a kastély tantermeit, de majd az új iskolát is fűti. Hasonlóan 8 tanulócsoportnak kellett helyet találni Gergelyiugornyán, az évkezdéskor. Igaz, 1938-ban az itteni termek már eleve iskolának készültek, s a hatvanas években körültekintően fel is újították, ma már a cse- répkályás, komfort nélküli termek nem képesek megfelelni a követelményeknek. A közel kétszáz gyerek elhelyezéséhez egy olyan helyiséget kellett igénybe venni, amit eddig más célra használtak. A beregi település lakói eddig is szívesen áldoztak a városért. A teho évi mintegy 1 millió forintja nagyon sok helyre jó lenne. Sok kell a szakmunkásképző befejezéséhez is. Tudták ezt a tanácstagok, mégis úgy vélekedtek: kell az iskola. A nyelvi szegénység, a lelki sivárság ellen TIT-kínálat 1989-re A háztáji kert művelésének, az agrárkultúrának nagy hagyománya van Beregben. Ez a felismerés vezette a TIT területi elnökségét, amikor legutóbb január 30-án az idei tervek közt fogalmazták meg a termelési és az agrárkultúra legfrissebb tudnivalóinak széles körű terjesztését. A kisgazdaságok. a háztáji és a bérelt kertek ma már azokat is rendszeres mezőgazdasági munkára késztetik, akik korábban nem foglalkoztak földműveléssel, zöldség- és növénytermesztéssel, kisállattenyésztéssel. Viszont a második gazdaság szerepének felértékelődése, a megélhetéshez szükséges pluszforintok előteremtése indokolja, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a nevében meghatározott módon gyarapítsa az érdeklődők ez irányú ismereteit. Ezért ebben az évben több előállás, szakmai bemutató foglalkozik az agrárpolitikai, a termesztési és tenyésztési tudnivalók népszerűsítésével. A másik, nem kevésbé fontos feladatául szabta meg önmagának a TIT. hogy a szellem pallérozására, közelebbről az anyanyelvi kultúra emberközelbe hozására is vállalkozik. Tavasszal a magyar nyelv hete rendezvénysorozata jelentheti azt a népfőiskolái jellegű ismeretközvetítést, amelynek során végzettségre való tekintet nélkül, pusztán az anyanyelv ápolásának igénye hozza össze az érdeklődőket egy-egy előadásra. Csiszolásra szorul a magyar nyelv, s ez messze nem az iskolai anyanyelvi oktatásnak a reszortja. Kopik, romlik a hétköznapi beszéd, terjed a durvaság, gyermekeink lassan nem értik meg a veretes költői sorokat. Nyelvi szegényedésünk, lelki sivároso- dásunk kézzel fogható bizonyítéka. s ezt a folyamatot kell a tudomány, a pedagógiai, az ismeretterjesztés eszközeivel megállítani. Addig, amíg nem késő. Ebben a látványos eredménnyel nem kecsegtető folyamatban nyújt fogódzót a TIT az idei programjaival. az útilapu helyett? — Bármennyire udvariasra fogalmaztuk a felmondó- levelet, azért azt nekem kellett átnyújtanom és nem hiszi, milyen nehéz volt szembenézni a nyílt tekintetű munkásemberekkel! Márpedig fehéren-feketén közölnünk kellett a változtathatatlant, hogy ezentúl nem tart(hat)unk igényt a munkájukra... — Újvári Sándorné, a faforgácslapgyár személyzeti osztályvezetője ma is beleborzong a közelmúlt felidézésébe. Nem kevesebbről volt szó, mint a 680-as létszámot radikálisan, 440(!)-nel kellett csökkenteni rövid időn belül, amint a svájci—magyar vegyes vállalat, az Interspan megkezdi működését. A ritka nagyarányú létszámleépítés hátteréről faggattuk dr. Kelemen Miklóst, az 1988. november 1-jétől kft. formában működő vegyes vállalat magyar társigazgatóját és Újvári Sándornét, aki a személyzeti osztályon belül a munkaügyekért és a szociálpolitikáért is felel. Bénító bizonytalanság — Annyira elcsépelt tétel, hogy restellném is mondani, ha nem a saját bőrünkön tapasztaltuk volna az igazát — kezdi a leépítés miértjét megvilágítani az igazgató. — A svájci tőkés, de most már a hazai vegyes vállalat sem pumpálná a pénzét egy kevésbé jövedelmező vállalkozásba. Kiszámították, hogy a korábbi legmagasabb termelési értékünket, a 750 millió forintot sokkal kevesebb dolgozóval is vígan elérhettük volna. Még a korszerűbb, felületkezelt forgácslap előállítását is a szintén korábbi, közel 100 ezer tonnányi évi köbméterről felemelhettük idei tervünkben 135 ezer köbméterre és fogódzzon meg, mindezt — a szigorú számítások alapján — 240 (!) dolgozó is teljesítheti. Szóval nem mindennapi feladattal kellett megbirkóznunk az elmúlt hónapokban... — A bizonytalanság akkora volt a dolgozóink körében, hogy még azok is vették a kalapjukat, akiket szívünk szerint marasztaltunk volna — folytatta Újváriné. — Persze, örültünk a spontán létszámcsökkenésnek, a helyükre nem vettünk fel újakat, de ki is jött volna a nagy bizonytalanra ? Hisz mindannyian családosok, törlesztik az ©TP-hiteleket, minden fillért meg kell fogniuk a gyermeknevelés drágulása miatt. Szóval, soroljam? Így aztán egyetlen cél lebegett a szemünk előtt: ha valaki önként megy, nem áll- juk útját, a munkahelyet nem találóknak pedig addig kilincselünk, amíg nem kerülnek az utcára... Útilapu pedig nincs! — döntöttük el. Kedvezméayek, kilincselés A munkahelyekben egyáltalán nem dúskáló Beregben ez igazán derekas tennivalónak bizonyult. Először is az ÉRDÉRT Vállalat sietett a segítségükre. A mátészalkai és a tuzséri gyáregységben átvették azokat, akik a környékről ingáztak. A naményi 17-es építésvezetőség 20 —25 szerelőt, géplakatost várt, jól jött foglalkoztatásukhoz a most épülő lakatosműhely. A szintén naményi 21-es telep több mint tíz dolgozót "tudott beléptetni a forgácslapgyárból. — A legkülönbözőbb intézkedésekkel próbáltunk segíteni a távozóknak. Például meghosszabbítottuk a felmondási időt, hátha közben akad más hely, eltekitet- tünk a felmondási idő letöltésétől, ha az mutatkozott előnyösebbnek. Korkedvezményes nyugdíjhoz adtunk lehetőséget. S nem utolsósorban idegen cégekkel vettük fel a kapcsolatot. Nagy segítséget nyújtott a helyi vegyesipari szövetkezet, a Pannonép leányvállalat tar- paí és tiszaadonyi üzeme, a szerencsésebbek a helyi Medicor Röntgen Rt-nél vagy az üveggyárban jutottak új munkához — így Újváriné. Megszenvedték a jobbítást Hazai gyakorlatunkban példátlan méretű létszám- csökkentést szenvedtek meg a faforgácslapgyárban. Azok is, akik maradtak, mert a bizonytalanság Damoklész kardjaként lebegett a fejük felett. Ugyanakkor indítani kellett a legnagyobb hazai vegyes vállalatnak minősített Interspanban az exkluzív igényeknek is megfelelő forgácslap termelését. Közben vadonatúj csarnokot húztak fel, a svájci szerelésvezetővel, Phil Davies-szel az egyik kapcsolótábla előtt találkoztunk: a beruházás minden fázisát látni akarják. Nem a kíváncsiság, a tulajdonosi szemlélet miatt repült ide Svájcból. — S tudja, mi az érdekes? Az adminisztratív állományt (ide tartoznak a műszakvezetők is) a korábbi 90- ről 40-re csökkentettük, de csak most, a racionalizálásnál látjuk, talán még kevesebben is elláthatnák ezeket a feladatokat. Hisz komputer könyvel, számláz, nyilvántart, helyettesíti az emberi agy mechanikus tevékenységét — mondta az osztály- vezető, aki a kritikus hónapokban csak Valeriánával mert nekivágni a munkanapoknak. — Én azt tartom a legnagyobb eredménynek — túl a termelékenység, a hatékonyság növelésén és a keresetek emelkedésén —, hogy egyetlen esetben sem fordult dolgozónk munkaügyi döntőbizottsághoz, netán bírósághoz. Múlt év őszén a megyei pártbizottság egyik titkára itt járt és meglepődött a 440-es leépítés hallatán. Komoly elismerés ez, mert a munkahelyi sérelmekkel még gyakran fordulnak a felső pártszervhez az emberek. Nem mindennapi időszakot tudunk magunk mögött — dőlt hátra a széken Kelemen Miklós. Az oldalt összeállította: TÖTH KORNÉLIA
