Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

1989. február 8. Kelet-Magyarország 3 HATMILLIÁRDOS INJEKCIÓ UTÁN Hatmilliárdos injekciót kapott 1988 végén a Tungs­ram RT, amely nevéhez hű­en már igazi részvénytársa­Izzásban a Tungsram Ságként működhet. Az alap­tőke-emeléshez a legjelentő­sebb hitelező a Magyar Hi­telbank, a sorban mellé az állam nevében a Pénzügymi­nisztérium, a Pénzintézeti Központ és a Külkereskedel­mi Bank is beállt. Emellett a Magyar Hitelbank különbö­ző leányvállalatai is jegyez­tek részvényeket. Az igazi részvénytársasági forma ki­alakításával az irányítási és szervezeti rend is megválto­zik 1990. január 1-től. Új vállalkozási formában A Tungsram RT 12 gyára közül a kisvárdai számára 1989 az átmenet éve az új vállalkozási formára. A fény­forrásokat és az ehhez kap­csolódó alkatrészeket előál­lító gyár érdeke továbbra is a megfelelő belső érdekeltség kialakítása, a maximális mi­nőségi előírások teljesítése, a korszerű technológia megho­nosítása, új termékek beve­zetése. Kisvárdán 1988-ban 80 millió fényforrást készített az 1460 fős kollektíva, így 640 milliós árbevételt könyvel­hettek el. A 12 százalékos előrelépés figyelemre méltó. A tőkés árbevétel meghalad­ta a 7 millió dollárt, amihez közvetlenül 300 ezer dollár importot használtak fel. Ha számolnánk nettó devizaki­termelési mutatót, magas számot kapnánk. A fényforrások közül az autólámpáik a világ 50 orszá­gába jutottak el a budapesti gyűj tőraktárból. Az olasz FIAT-cégen kívül a Volks­Bmgoly Gizella a beforrasztó szivattyúgépen napi II ezer lámpát készít. számmegtakarítással a vil- lantásos spirálgyártás kézi formáját pótlólagos automa­tizálással oldották meg. A többiek sem jártak rosszul, hiszen a kilépők bérét fel­osztva a bérszínvonal átlag 10 százalékkal nőtt. A gyár igazgatója, Csatá- ry Zoltán szerint egy lehet­séges hazai gépkocsi-össze­szerelő üzem megalakulása egy cseppet sem jelentene gondot a Tungsramnak. A lámpatestek szabványosak, akár a Dáciába, akár a dél­koreai Hyandaiba is besze­relhetők. Örömmel vennék szocialista, illetve tőkés gép­kocsik itthoni összeállítását, ezzel együtt a lámpaután­pótlásuk termelésük töredé­két adná. Bár év elején meghatároz­ták a termelési tervet, ezt negyedévenként felülvizsgál­ják. A piaci, kereskedelmi igények menet közben a gyár­tókapacitás azonnali változ­tatását is lehetővé teszi. A minőséggel szemben draszti­kusak Kisvárdán, a T betű­vel jelzett termékek megbíz­hatósága, a határidők betar­tása az aranyszabályok élén áll. ötvenmilliót terveznek idén fejlesztésre és beruhá­zásra Kisvárdán. Három új lámpagyártó sor kezdi öm- leszteni a lámpákat, amelyek közül kettőn fémfej nélküli­ek készülnek. Az új gépek üzembeállításával a termelés idén 3 százalékkal bővül. Osztalék a részvényeseknek A tulajdonosi érdek visz- szaállításával jövedelmezőbb vállalkozási formát alakított ki a Tungsram, amely az idén jelentős osztalékot kí­ván fizetni részvényeseinek. Az ehhez szükséges export- növeléshez a kisvárdai gyár jelentős részt kíván vállalni. Máthé Csaba Szolgáltat a hatóság? Építést vállal a vízügy wagentől a Vauxhallig szinte valamennyi gépkocsitípushoz készítenek járműlámpákat. Ezeket a nagyobb lámpatest- gyártókhoz exportálják, akik a Tungsram-égőket komplet­ten építik be a kocsikba. Gépkocsit is össze­szerelhetnének A takarékossági intézkedé­sek a Tungsramot sem kí­mélték. Kisvárdán 60 kilépő helyét nem pótolták, a lét­Ha erkölcsi oldalról néz­zük, akkor az lenne a leg­tisztább, ha egy vállalat, vagy hivatal, amelyik hatósági jog­körrel van felruházva, nem végezne profiljába illő szol­gáltatást. A Megyei Földhivatalnál 1985. január 1-jétől két cso­portból áll a földmérési osz­tály. Az egyik csoport kielé­gíti a lakossági, és a közületi igényeket, ugyanúgy, mint bármelyik más földmérési vállalat, míg a másik csoport a vállalatokat, és a társcso­port munkáját ellenőrzi. Ho- moródi Endre, a földmérési osztály vezetője szerint, a mai hivatali szervezeti for­mában az osztály mind a hatósági, mind pedig a szol­gáltatási feladatainak a jog­szabályok szerint eleget tud tenni. Tavaly egyébként több mint másfél millió forint volt az árbevételük. A Felső-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság legfontosabb fel­adata a vizek kártételei el­leni védelem, az ehhez kap­csolódó létesítmények, mű­tárgyak üzemeltetése, kar­bantartása, illetve hatósági tevékenységük elvégzése. Az időszakos feladataik elvégzé­séhez szükséges gépek, be­rendezések az év nagy részé­ben kihasználatlanul állnak. Ennek csökkentése miatt az igazgatóság már régóta épí­tési kivitelezési munkálato­kat vállal. Mint Szlávik La­jos, a Felső-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója el­mondta, minden biztosíték megvan arra, hogy a ható­sági munkájukat és a szol­gáltatási tevékenységüket össze tudják egyeztetni. Többféle szolgáltatást és hatósági feladatot látott el a múlt év május elejéig a Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás. Egyik ilyen ellent­mondásos hatósági tevékeny­ségük például az, hogy a köz­utak, vasutak, községek men­tén ők ellenőrizték az ame­rikai szövőlepke fertőzöttsé- gét. Annak irtását viszont az állomás, a hatósági munkák lehetett csak megrendelni. Májustól tehát kettévált az állomás, a hatósági munkák ellátására megalakult a nö­vényvédelmi és talajvédelmi állomás, míg a szolgáltatáso­kat a Növény- és Talajvédel­mi Intézet végzi ezentúl. A jogalkotók bíznak abban, hogy a kettéválással javul a szolgáltatás színvonala, mert az önálló intézet, még vélet­lenül sem sejtethet hatósági jogkörrel fellépést. H allom, hogy az ame­rikaiak terméke a sláger a londoni élel­miszeripari világkiállításon. A joghurtos fagylaltért nemcsak a gyermekek, de a hízni nem akaró nők is tolonganak. Egészséges, jó ízű. Szinte látom, hogy a magyar kereskedelem mint startol rá az új termékre. De egyben látom azt is, mi lesz a sorsa. Először is lesz a társa­dalmi vita: fagyhurt vagy jogialt legyen-e a neve. A döntő szót az Akadémia mondja majd ki, megálla­pítva, a szó nem magyaros, inkább a könnyen kiejthe­tő tejmájjegec menjen át a köztudatba. A döntés sen­kinek nem tetszik, de hát a tudósok azok tudósok, így a pohárra ez kerül rá, mi­közben mindenki csak fagy- hurtnak hívja. A következő lépés az ár megállapítása lesz. Kitalál­ják: ez luxus, így aztán te­gyünk rá mindent, áfát, bé- fát, giccsadót. Mindenkép­pen legyen drágább mint a sör, az olcsó bóvli úgyse kell senkinek. A 17,80-ban megállapított ár a kétdecis pohárra kerül, de úgy, hogy maradjon mellette bőven hely az időközi emelkedé­sek új árainak is. Miután csak a termék li- cencét vesszük meg, a po­hár nyithatatlan lesz, kö­römmel kell vésegetni a te­tejét, mert így nehezebb kinyitni. Miután a hüvelyk­ujj már tövig merül a lébe, akkor lesz nyitva. Két po­hár készül másként, az a kettő, melyet a televízióban mutatnak majd be. Ezt egy füléig mocskos gyermek nyitogatja, nyalogatja, mi­közben mondogatja: ezt én is megnyalom ... Á fagyhurt sikertelen­sége így biztosítva van. De jön a hü- hüvelykujjnyi termelőszö­vetkezet melléküzemága! Majd ők! Magyaros fagyi- huri néven dobják piacra. A reklám is mondja majd, ahol a jog, ott a hurt! Az­tán ahogy múlik az idő, ezt is elfeledjük. Marad a ha­gyományos joghurt és a fagylalt. És hízunk, lassan, csendesen. Ezt is amolyan magyarosan. (bürget) t------------------------------------------------------------------­S zokatlan tárgyalás fültanúja voltam a közelmúlt­ban. Ha nem tudom, hogy egy községi tanács szo­bájában járok — az ott elhangzottak alapján —fkzt hihettem volna, egy pénzintézethez tévedtem. Ban­ki hitelek, határidők, célfeladatok, pályázatok, tör­lesztések, kockázatvállalás és ehhez hasonló — in­kább a bankok világában vagy a termelési szférá­ban használatos kifejezések röpködtek a levegőben. Valójában nagyon is hétköznapi tanácsi tenni­valókat, községfejlesztési feladatokat vettek szám­ba a község vezetői. A szokatlan inkább az volt, hogy ezeknél a kérdéseknél hangzottak el a már említett és bankvilágot idéző kifejezések. Azt is mondhatnám, nincs ezen semmi csodálkoznivaló, hiszen napjainkban a tanácsi gazdálkodás, község­fejlesztés feladatait sem lehetséges a régi sziszté­mákkal maradéktalaul megoldani. A hagyományos pénzeszközök mellett újabb és újabb pénzforrások felkutatására van szükség. S bármilyen szokatlan is, a kockázatvállalás kifejezés is bevonult a taná­csi gazdálkodás szóhasználatába. Az említett tanácsházán az elnök és a titkár asztalán közgazdasági számítások, elemzések pihen­tek, ezekről folyt a disputa a meghívott szakembe­rék és a tanácsi vezetők között. Arrói volt szó, merjék-e vállalni a jelenleg mérsékelt községi pénzalap terhére az ennél lényegesen nagyobb ösz- szegeket kívánó közműfejlesztést és az ezután kö­vetkező beruházási feladatokat. Mennyiben számol­hatnak többek között a hátrányos helyzetű telepü­lések részére kiírt országos pályázat elnyeréséből származó pénzre, avagy mi lesz, ha ezt mégsem si­kerül megkapniuk. Meddig mehetnek el az ésszerű kockázatvállalásban, s milyen tartalék pénzalapok­ra számíthatnak, ha ez az elképzelés valami miatt dugába dől. Igazában sehol sem elegendő a legfontosabb he­lyi feladatokra fordítható pénz, de az igények mind sürgetőbbé válnak. A kettős szorításban a tanácsok vezetőit leginkább két csapda fenyegeti. Az egyik, amikor a valós követelmények hatására túlmére­tezett célokat tűznek a község elé, úgyszólván ösz- szetévesztik a vágyakat, igényeket a tényleges le­hetőségekkel. A másik út pedig gyakran az egy­helyben topogást eredményezheti, amikor az anya­giak hiányában szinte valamennyi fontos célról le­mondanak. Végül létezik egy harmadik, az igazi megoldás, amikor ésszerűen rangsorolják — elsősorban a szakemberekből álló bizottságok közreműködésével — a legfontosabb helyi feladatokat, és minden kö­vet megmozgatnak a banki hiteltől a különböző pá­lyázatokon nyerhető pénzforrásokig, hogy mielőbb megvalósuljanak az igen fontos beruházások. Ebben valóban helye van az ésszerű kockázat- vállalásnak, amely nem lehet csupán néhány em­ber szüleménye, hanem amelyet megfelelő közgaz­dasági elemzések támasztanak alá. Nem egy köz­ségünk ért már el így tisztes eredményeket a köz­ségfejlesztésben, valósított meg olyan közérdekű beruházásokat, amelyek első nekifutásra csak so- pánkodást hoztak. Ha mindezt nem követte volna a rugalmas, újszerű gondolkodásmód, ma is csak beszélhetnének az óhajtott egészségügyi intézmény­ről, közművekről és más, a lakosság számára nél­külözhetetlen szolgáltatásokról. T ermészetesen a kockázatvállalással járó döntéseket a lakossággal folytatandó széles körű eszmecseré­nek kell megelőznie. Egyetlen községben sem te­hetnek komolyabb lépéseket anélkül, hogy ne avat­nák be a választópolgárokat, ne kérnék a lakosság véleményét, majd pedig cselekvő támogatását. P. G. ^______________________________y Színes fotók „gyára" Alig több mint egy éve, késettének. Szó van arról, hogy a megyeszékhelyen, hogy tovább fejlesztik a Le- Nyíregyházán bevezették a nin téri laboratórium mun- színes amatőr filmek kidől- kaját. Űj gép munkába állí- gozását. Erre a tevékenység- tásával az Orwo-filmek re a fényképész kisszövetke- helybeli kidolgozására is zet japán Fuji automata be- vállalkoznak majd. Felvéte- rendezést szerzett. Naponta lünk a Fuji-automata gépről átlagban 6 ezer színes képet készült. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents