Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

1989. február 7. Kelet-Magyarország 3 Lapunk február elsejei számában tettük közzé a nyíregyházi alternatív szerveződések felhívását március 15-e megünneplésére. Ezt követően ad­tunk helyt Kiss Gábor MSZMP megyei titkár ezzel kapcsolatos gondolatainak, amelyre most az alábbi levélben válaszolnak az érintettek. Együtt!!! ­Gyanúsítgatásoktól mentesen Kedves Titkár Űr! Tagjai vagyunk annak a Történelmi Emlékbizott­ságnak, amelyiknek a felhí­vása — bizonyára nem az il­letékesek tudta és engedelme nélkül — az MSZMP Sza- bolcs-Szatmár Megyei Bizott­ságának lapjában megjelent. Örömmel fogadtuk azt a gesztust, hogy az Önök lapja felvállalta közleményünket. A tény önmagában azt a naiv reményt táplálta ben­nünk, hogy az MSZMP me­gyei és helyi vezetői, talán maguk a párttagok is elhi­szik rólunk, hogy „a felelős politizálás kulcsszavát” —, az „együtt” kifejezést — nem manipulációs szándék­kal, még csak nem is „lekö- rözési törekvésből” használ­tuk, hanem valóban azért, hogy „a társadalmi beren­dezés mélyreható reformjá­nak következetes végbevitele súlyos politikai kataklizma nélkül” mehessen végbe. Titkár Űr felhívásunk őszinteségét kétségbevonó, felelősségtudatunkat meg­kérdőjelező; FELHÍVÁ­SUNKBÓL „kirekesztő el­határolódást” kiolvasó cikke azonban megzavarta örömün­ket, elbizonytalanította hi­tünket. Mi. öt alakuló, for­málódó, még igazán nem in­tézményesült; költségvetéssel, anyagi eszközökkel, hatalmat gyakorló, azt befolyásoló ap­parátussal, függetlenített munkatársakkal, profi poli­tikusokkal ..., és még annyi minden mással nem rendel­kező mozgalmak nyíregyházi tagjai összefogtunk, hogy a közöttünk is fel-felburjánzó nézetkülönbségeket, olykori vitákat félretéve, összehan­golt, aktuál-politikai jelsza­vaktól és kérdésfelvetésektől mentesen ünnepeljük meg március 15-ét. Parancsra nem akarunk ünnepelni. Biz­tosak vagyunk benne, hogy az MSZMP helyi és megyei szervezeteinek sem áll szán­dékában parancsba adni az ünneplés rendjét és mene­tét. Az egyeztetéstől, a koor­dinálástól nem zárkóztunk el, nem zárkózunk el. Csatlako­zásra, együttes emlékezésre azokat hívtuk, akik „a hu­mánum, a nemzethez tarto­zás és a nemzetért való fe­lelősségvállalás jegyében” akarnak emlékezni. Ünnepelni szeretnénk, aka­runk. Parttalanul csapongni, indulatok által vezéreltetni magunkat viszont nem hagy­juk. Ezért adtuk ki a felhí­vásunkat. Nem mondtunk nemet a Hazafias Népfront azon szándékára, hogy min­den párt- és tömegszervezet közreműködésével egyeztesse az ünneplés menetét, elfo­gadva egyik tárgyaló part­nernek a Történelmi Emlék- bizottságot. Őszintén vállalt meggyő­ződésünk az is, hogy a tár­sadalmat ma leginkább fog­lalkoztató anyagi gondoknak, az áremeléssel kapcsolatos jelszavaknak nincs helye egy március 15-i ünnepségen. Ezért különösen furcsa az a reánk hárított vád, hogy az „aktuálpolitikától mentes” ünneplésre szólító felhívá­sunkat „megtévesztő taktikai fogásnak” minősíti Titkár Űr! Nem akarunk Bős- Nagymarossal foglalkozni március 15-én. Nem aka­runk költségvetési polémiák­ba, formálódó törvények fö­lötti vitákba bocsátkozni március 15-én. Nem akarunk jelszavakat deklamálni, nem akarunk transzparensekkel masírozni. Ünnepelni, emlé­kezni akarunk. Ha ez bűn, akkor lehet bennünket kár­hoztatni, meg lehet tagadni tőlünk az ünneplés lehetősé­gét. Fenntartjuk azonban a jo­got annak a ténynek a meg­fogalmazására, hogy az 1848/ 49-es történelmi „katakliz­ma” az egész Kárpát-meden­cében zajlott, hogy a job­bágyfelszabadítást meghoz­ta a Magyar Királyság terü­letén élő szlovák, román, szerb és német nép, számára is. Történelmi tény az is, hogy a Kárpát-medence ren­di szerveződésű etnikumaira, népeire egyformán „rákö- szöntött” a polgári jogegyen­lőség az 1848-as törvények­kel. Hisszük, hogy már­cius 15-e ünnepe minden magyarnak, éljen az a világ bármely országában: Romá­niában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Ausztriá­ban, Ausztráliában vagy a Szovjetunióban, az Amerikai Egyesült Államokban ... Ün­nepe annak a 15 millió ma­gyarnak, akit magyarság né­ven szoktunk emlegetni. És megbocsát, Titkár Űr, de meggyőződésünk az is, hogy a magyarság, bármennyire máig vitatható keretek és politikai viszonyok között vívta is meg 1848/49-ben for­radalmát és szabadságharcát, mégiscsak Európa akkor leg­haladóbb törekvéseit, a libe­ralizmust vállalta fel, ezért áldozott annyi életet. Ezért az európaiságért, ezért a „vi- lágforradalmiságért” —, hogy Petőfi szavait kölcsönözzük — küldte bitóra Haynau Aradon és Pesten a forra­dalom, a szabadságharc, a haladás mártírjait. Rájuk szeretnénk emlé­kezni, gyanúsítgatások nél­kül, együtt, közösen, ha sza­bad. Ha nem, csendesen, lélekben. A nyíregyházi Történelmi Emlékbizottság Hamvas László MDF Nyíregyházi Szervezete Dr. Molnár Tamás „Párbeszéd” Közművelődési és Tudományos Egyesület dr. Takács Péter TDDSZ Nyíregyházi Csoportja Gulyás József SZDSZ Nyíregyházi Szervező Bizottsága Seszták Oszkár FIDESZ Csatornázás a kiskörúton Szennyvíz-gerincvezetéket épít a Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat több mint két kilométeres szaka­szon Nyíregyházán a kiskör­út északi részén. A beruházás teljes költsége 12,5 millió forint, de a Nyíregyházi Vá­rosi Tanácsnak csak 8,5 mil­lió forintot kell fizetnie érte, a fennmaradó 4 milliót a ki­vitelező SZAVICSAV elen­gedi a tanácsnak. A tervek szerint az idén kezd hozzá a kivitelező a gerincvezeték építéséhez és a következő év tavaszán adják át rendelte­tésének. Kabátokat, blézereket és kosztümöket készítenek bérmunkában a nyíregy­házi Divatruházati Válla­latnál. A megrendelők francia és NSZK cégek. Képünkön Nyisztor Móni­ka varrónő Forma pré­seléshez blézert készít elő. (S. A.) Záhonyban nélkülözhetetlen Hangosított diaprogram nyelvtanuláshoz Az orosz nyelv ismerete különösen elengedhetetlen a MÁV záhonyi üzemigazgató­ságán. Köztudott, hogy a szomszédos magyar és szov­jet határállomások dolgozói­nak százai napi munkakap­csolatot tartanak egymással. Az üzemigazgatóság illeté­kes szervei az önképzés fel­tételeinek bővítésére, az ön­álló tanulás támogatására he­lyezik a hangsúlyt. Orosz nyelvű hangosított diaprog­ramokat és hangfelvétel-so­rozatot vásároltak, s ezeket bármikor az érdeklődők ren­delkezésére bocsátják. Nemrégiben jelentős össze­get nyert az üzemi KISZ-bi- zottság egy olyan pályázaton, amelyet a nyelvtanulás elő­mozdítására hirdettek meg. Ebből a pénzből nyelvvizsgá­ra előkészítő tanfolyam anya­gát tartalmazó videokazetták beszerzését tervezik, amelye­ket a helyi kábeltévé rend­szeren sugároznának majd. A NEVE: ICP Tisztelt szerkesztőség! Olvasva a Kelet-Magyarország február 1-jei számá­ban az „Ünnepeljük együtt március 15-ét” c. felhívás néhány gondolata jutott eszembe. Ha egyáltalán erre lehetőség van, ezekből egyet-kettőt szeretnék megoszta­ni a felhívást aláírókkal. (A többire Kiss Gábor helye­sen reagált.) Először is megkérdem a felhívást aláíróktól, hogy a sok követelőzés, a mindent ellenzés mellett — még ha ez esetenként jogos is — mikor fognak már olyan értel­mű felhívással fordulni tagságukhoz (ha van) vagy a megye lakosságához, hogy jobb munkával, kifogástalan minőségű termékekkel, szigorú takarékossággal teremt­sük meg az ünneplés anyagi alapjait. Mert hiszik az alá­írók vagy nem hiszik, vékony, olykor üres pénztárcával a mai árak mellett ünnepelni is nehéz, őszinte szívvel, bensőből fakadó elkötelezettséggel írják. Ez szép, ma­gam is egyetértek vele. Be ez kevés. Bármennyire egyet­értek az ünnepléssel, mindig azon gondolkodom, hogyan lehetne ehhez szilárdabb gazdasági alapokat teremteni. Én úgy gondolom: ünnepeljünk és dolgozzunk, vagy fordítva. Dolgozzunk és ünnepeljünk együtt. Ünneplé­sünkhöz teremtsünk szilárd gazdasági alapot. Dolgozzunk azon, hogy az annyira óhajtott és szükséges nemzeti ösz- szefogás ne csak felhívásokban, hanem tettekben is meg­nyilvánuljon. Tisztelettel: Tóth Sándor Nyíregyháza Nem azt kapták, amit vártak Ha fellapozzuk az Idegen szavak és kifejezések szótá­rát az innováció szónál, a következő magyarázatokat találjuk: 1. újítás, 2. az ötlet­től a kész termék megvaló­sításáig tartó folyamat, 3. az új termék bevezetése az áru­forgalomba. Az »Iső; vidéken Az 1987-ben Miskolcon öt­vennégy részvényes által lét­rehozott Észak-magyarorszá­gi Innovációs Centrum (Park) Rt. nemcsak ilyen tevékeny­ségeket vállalt fel. Célul tűz­ték ki a termelés technikai és technológiai színvonalá­nak emelését, a meglevő szel­lemi kapacitások jobb ki­használását. Felkutatják a piacon hiányzó termékeket, megszervezik azok gyártá­sát, segítik a jó ötletek meg­valósítását. Ez volt az első ilyen jellegű vidéki részvény- társaság, előtérbe kerültek' az északkelet-magyarországi területek sajátos problémái, a jelentkező foglalkoztatási gondok, a szakképzett mun­kaerő hiánya, az elmaradott infrastruktúra. Mik azok a konkrét tevé­kenységek, amik a fejlődést wjrol volt, hol nem volt, túl a dollárházon és a lordok házán, ott, ahol a kurta bajszú nyug­díjas túr (a kukákban), te­rült el a Demok Rácia. Lát­szólag parttalanul folydo- gált, de folyásában mégis volt valami gát, valami rendszer. Ennek a partján lakott dr. Értelmetlen Mi­ségi és Miséginé tanárhá­zaspár. Amit felépítettek nappal a gyerekek elméjé­ben, az leomlott este a csa­ládi fészekben a tévé előtt. Jó munkájuk eredménye­ként a szülőktől gyakran kaptak kígyót-békát, a tár­sadalomtól pedig szóvirágot és áldomásra valót. Korlát­lanul vállalhattak adókul­csos túlórát, társadalmi munkát, helyettesítést, szü­lői értekezletet, család láto­gatást, korrepetálást, pót­vizsgát és folyosói ügyele­tet. Nem is lett volna semmi baj, ha meg lettek volna szolgálták? Ezek például a részvénytársaságok, vegyes vállalatok alapítása, banki ügyletek lebonyolítása, hite­lek előkészitése, gépek, be­rendezések beszerzése. Részt vesznek számítógépek el­adásában és a kutatásban is. Egyik legfontosabb feladatuk a piackutatás itthon és kül­földön. Mindezek megvalósí­tásáért ma már öt igazgató­ság és hat területi képvise­let működik. A részvénytár­saság 1988-ban nyereséges volt, s remélik, hogy ezt a jövőben is tartani, sőt növel­ni tudják. Információ lassan Az egyik képviselet a múlt év januárjában Nyíregyhá­zán nyílt meg, és Novák János képviseletvezető sze­rint az induláskor több ne­hézségbe ütköztek. Kevés az irodahelyiség, lassú a megyé­ben az információáramlás, nehézkes a telefonálás a köz­vetlen vonalak hiánya miatt. Sok az üzemegység és a leányvállalat, ahol még min­dig a központé a döntés jo­ga. Ahhoz, hogy megyénk­ben a meglevő és az alaku­ló vállalkozásoknak megfe­elégedve a sorsukkal. De ők még ennél is többet akar­tak. Kiszámították; hogy a hét szűk esztendő' már leg­alább tíz éve tart, mert azt is bruttósították. Észrevéte­lüket újításként benyújtot­ták a Begyűrűzési Miniszté­riumba, amely nagy import vert fel. A Minisztérium exportra számított, így a hét szűk esztendőt inkább nettósították. így élt továbbra is dr. Értelmetlen Miségi és Misé­giné boldogan a hivatásá­nak ... nem is olyan értel­metlenül. Aztán úgy tíz év múlva vége lett a hét szűk eszten­dőnek. A Begyűrűzési Mi­nisztériumot megette az áfa, az áfa pedig megszülte a szerkezetátalakítást, és létrehozta a Jövőügyi Mi­nisztériumot, amely végre bejelentette, hogy az eddi­gi nehézségeink azért vol­tak, mert ez volt a szocia­lizmusnak a szocializmusba való átmenete. Ezentúl másképpen lesz! Ennek bol­dog tudatában, dr. Értel­metlen Miségi és Miséginé még ma is él, ha meg nem halt. Saiga Attila lelő élettere legyen, a tőkén kívül az infrastrukturális hátteret is biztosítani kell. A helyi sajátosságokból fa­kadóan a mezőgazdasági ter­mékek feldolgozását támo­gatták gépek, komplett gyár­tósorok beszerzésével, lé- és konzervüzemek felszerelését segítették. Vállalják hitel­ügyletek lebonyolítását, ter­melőszövetkezeteknek hitel­tervek készítését, lízingtevé­kenységet. A legnagyobb igény a piackutatás iránt je­lentkezik, a vállalatok igye­keznek a raktáron levő kész­leteiket értékesíteni, de ez nem mindig sikerül. 1989- ben környezetvédelmi ta­nulmánytervek készítésére is vállalkoznak, hiszen még mindig vannak, akik jelentős összegeket fizetnek ki bün­tetésként. Feladat tehán van bőv^j, így az idén létszámbővítésre szánták el magukat, jól kép­zett fiatal szakembereket kí­vánnak foglalkoztatni. Tésxtagyár, sütőüzem Hogyan látják az ICP me­gyei tevékenységét a tulaj­donosok, maguk a részvé­nyesek? A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat élelmiszer- ipari gyártás- és gyártmány- fejlesztést remélt, de ez nem következett be. Szerintük ennek oka az, hogy az ICP nem rendelkezett az élelmi­szeripar területén kellő ta­pasztalattal és szakemberek­kel. Más területeken azon­ban vannak közös eredmé­nyeik. így a részvénytársaság segítségével elkészítették teljes szállítási tevékenysé­gük számítógépes feldolgo­zását, szállítóberendezése­ket, anyagmozgató gépeket szereztek be. Szoros a kap­csolat a két cég között. A vállalat szempontjából fon­tos a piackutatás, hiszen a bővülő termékszerkezet és az alaptevékenységen kívüli próbálkozások, a tésztagyár és a sütőüzem indítása újabb vásárlókat igényel és ebben segíthet az ICP. A megyei tanácson a részvénytársaság alakulása után a foglalkoztatási gon­dok megoldásában, az elma­radott területek fejlesztésé­ben vártak előrelépést. Ed­dig azonban semmi vál­tozást nem tapasztaltak, és úgy érzik, kezdemé­nyezéseik is hatástalanok maradtak. A jövőben na­gyobb figyelmet kívánnak fordítani az ICP megyei te­vékenységére. Szilágyi Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents