Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. február 4. 133 felejthetetlen nap Múlt szombati számunk- rban hirdettük meg közös vetélkedőnket a Magyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának közelgő 70. évfor­dulója alkalmából a Kár­páti Igaz Szó című kárpát­aljai testvérlapunkkal kö­zösen. Ez a második fordu­ló, a válaszokat (összesen négy fordulón át) a Kelet- Magyarország címére kell beküldeni. A végén a dön­tő a tv nyilvánossága előtt zajliík a legjobb három ver­senyző között. 1. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja mikor és kikből alakult? 2. A Magyar Tanácsköz­társaság nemzetközileg elis­mert vezetőjének a sorsát mind a Tanácsköztársaság előtt, mind a leverés után meghatározta a szovjet pél­da. Ki volt ő, és mit lehet tudni az életéről? 3. Az orosz fronton fog­ságba esettek között volt egy fiatalember, aki később a spanyol polgárháborúban vált legendássá. Íróként is kiemelkedőt alkotott. A válaszokat február 15- ig küljék be. A borítékra írják rá: „133 felejthetet­len nap”. Az MSZMP folylatja a politikai és gazdasági reformot Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Nyikolaj Talizint, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének első helyettesét, aki a Ma­gyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormánykö­zi Bizottság 38. ülésszaka alkalmából tartózkodik ha­Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke pénteken dél­előtt a Parlamentben fogadta Nyikolaj Talizint. A szívélyes baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a sokoldalú ma­gyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének időszerű kér­déseit. Stroessnert letartóztatták Puccs Paraguayba» Paraguayban pénteken, he­lyi idő szerint a reggeli órák­ban, fellázadt a hadsereg és megdöntötte Alfredo Stroess- ner 35 éve tartó diktatúráját. A lázadást a 66 éves And­res Rodriguez tábornok ve­zette, a paraguayi első had­seregcsoport parancsnoka. A diktatórikus kormányhoz hű erők ellenállását megtörve le­tartóztatta a 76 éves Stroess­nert és kabinetjének több tu­cat tagját, majd parancsot adott a diktátornak, hogy péntek estig hagyja el az or­szágot. A paraguayi katonai puccs vezetője, Andres Rodriguez tábornok pénteken Asunción- ban bejelentette, hogy átvet­te az ország vezetését. Mint mondta, az irányítása alatt álló erők kézben tartják a helyzetet. Megerősítette azt a korábbi bejelentést is, hogy Alfredo Stroessner tábornok­elnököt —, akivel egyébként fia révén rokoni kapcsolat­ban is áll — letartóztatták. A paraguayi fővárosból keltezett helyszíni jelentésé­ben az EFE spanyol hírügy­nökség beszámol arról, hogy a katonai lázadás befejező­dött, mivel az elnöki testőr­ség erői megadták magukat. A kapitulációt hosszú és sú­lyos összecsapások előzték meg. Havonta háromszázzal több a családi pátiék zárukban. Az MSZMP főtitkára tá­jékoztatta a szovjet veze­tőt hazánk helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP következetesen tö­rekszik a belpolitikai és a gazdasági helyzet stabilizá­lására, a politikai és gazda­sági reform folytatására. Ki­emelte, hogy a legfontosabb feladat a párt sorainak ren­dezése, az egységes cselek­vés feltételeinek megterem­tése. Nyikolaj Talizin elmond­ta, hogy Szovjetunió érde­kéit hazánk stabil fejlődé­sében, a politikai és a gaz­dasági reform egymással összhangban lévő továbbvi­telében. (Folytatás az 1. oldalról) szüntetik az illegális szemét- lerakóhelyeket, és a vízminő­ség további romlását meg­akadályozzák. A lakásépítések között 10 csökkentett komfortfokozatú lakást adnak át a Gerliczki utcán, áprilisig elkészül a Kossuth és a Dohány utca sarkán lévő házban a 12 la­kás. Megkezdik a Vay Ádám út északi oldalán a szanálást, valamint az Egyház, a Ber­csényi utca, a megyei tanács és a volt 3-as iskola közötti területen a kisajátítást és a bontást. A tervek szerint a Vay Ádám körút északi ol­dalán 380—400 lakás és 4 ezer négyzetméternyi üzlet épül. Az Egyház és a Bercsé­nyi utca között 60 lakást és 800—1000 négyzetméter üzle­tet építtet az OTP. Az oktatás feltételei javul­nak az örökösföldi 12 tanter­mes gimnáziummal, amely­ben 1990-ben kezdik először a tanévet. Az idén fejezik be (Folytatás az 1. oldalról) korszerűsítése különö­sen fontos feladat, hiszen nálunk lényegesen alacso­nyabb a nyugdíjasok élet- színvonala, mint bárhol az országban. Ennek oka: a nyugdíj megállapításakor a munkalehetőség hiánya, a szükségesnél kevesebb szol­gálati idő, a szakképzetle­nek magas száma. Mindeze­ket súlyosbítja, hogy a nyug­díj megállapításakor figye­lembe vehető átlagkereset is a mezőgazdasági szakközép- iskola tervezését. Az intéz­ményhez tornaterem és 240 személyes kollégium is csat­lakozik. A tanácsülésen döntés szü­letet arról, hogy 166,5 millió forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a cégek és a lakosság a felada­tok valóra váltásához. Az idei év költségvetését háromórás, maratoni vitában tárgyalta a tanács, és végül is három tartózkodás mellett el­fogadták a beterjesztett ja­vaslatot. Igen élénk vitát vál­tott ki ismételten a település- fejlesztési hozzájárulás ügye. A tanács egyhangúlag, ellen- szavazat és tartózkodás nél­kül eltörölte a tehót 1989. ja­nuár 1-jétől. Viszont akik az 1986—87—88-as években nem fizették ki a tehót, tőlük be­hajtja a hátralékot a tanács. A városi televízió február 6-i hétfői adásában összeállí­tásban számolunk be a ta­nácsülésről. lényegesen alacsonyabb az országosnál. Idén január elsejétől egy­aránt 360 forinttal emelték a rendszeres szociális és rok­kantsági járadékban részesü­lők ellátását, a házastársi pótlékot, a 70. életévüket betöltött nyugdíjasok és a súlyosan rokkantak nyugdí­ját. Fontos tudni, hogy az utóbbi két esetben a nyug­díj összege nem lehet keve­sebb 3500 forintnál. Változtak a nyugdíj folyó­sításának szabályai is. Ezen­túl az érvényes útlevéllel át­menetileg külföldön tartóz­kodók részére 90 napon túl is adni kell a nyugdíjat. A 30 napot meghaladó előzetes letartóztatásban lévő, sza­badságvesztését töltő, vagy szigorított őrizet alatt álló nyugdíjas kérheti, hogy ellá­tását házastársa, gyermeke részére utalják ki. A nyugdíjasok szociális helyzetének javítására 1989- ben több mint 7 millió forint áll a megyei társadalombiz­tosítás rendelkezésére. Ennyi az az összeg, amely a kivételes nyugdíj megálla­pítására, illetve emelésére szolgál, ebből emelhetik az arra rászorulók nyugdíját is. Az idős emberek helyzetének felülvizsgálása után 1988- ban háromezer-hétszáznál több nyugdíjat emeltek át­lagosan havi 250 forinttal. Ezen túl egyre többen küszködnek megélhetési gondokkal, kémek méltá­nyosságot a családi pótlék, táppénz, gyes, gyed megál­lapításában is. A jobb ügyfélfogadás ér­dekében tavaly szeptember­ben hozták létre azt az ügy­félszolgálati irodát, amely­hez naponta átlagosan 200— 250-en fordulnak segítségért. Tervezik, hogy szakembe­reik a közeljövőben megyénk valamennyi városát felkere­sik, előadásokat tartanak és válaszolnak a felvetődő kér­désekre is. Súlyos gondot jelent, hogy a magánmunkáltatók, válla­latok, szövetkezetek jelentős összeggel tartoznak a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság­nak. 1988. december 31-én ez az összeg a 130 millió fo­rintot is meghaladta! (Cservenyák) (t. k.) Víziló az autópályán Vízilóra vadásztak az osztrák rendőrök pénteken az autópályán, a Salzburg közelében fekvő Gollingnál. Elő­ször azt a bejelentést kapták, hogy „egy nagy disznó” veszélyezteti a forgalmat. A „disznóról” kiderült, hogy valójában fiatal folyami víziló, és egy olasz állatkeres- kedő autójának utánfutójáról szabadult el. A tulajdo­nos segítségével az állatot végül is elfogták és visszate­relték a szállítóeszközre. „Az akciónak vége — a vízilo­vat elfogtuk” - szólt a szokatlan rendőrségi jelentés. Mire költ Nyíregyháza az idén? 5 lózwi Statisztikai Hivatal itlenla a tár«« és a naznaián 1M. ái Imlmléi 1988-ban folytatódott a népesség számának 1981-ben kezdődött természetes fogyá­sa. Az 1989. január 1-jei né­pességszám 10 590 000 volt, 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A népesség gazdasági akti­vitása összességében alig vál­tozott: az aktív keresők szá­ma 1989 elején mintegy 4 840 000 volt, körülbelül 5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosság 45.7 százaléka tartozott az ak­tív keresők közé. Az anyagi ágakban az aktív keresők száma ez év elején kevesebb, a nem anyagi ágakban több volt az előző évinél. A munkaerőmozgást főként a munkavállalók kezdemé­nyezték. A munkáltató által kezdeményezett elbocsátás csak néhány körzetben volt nagyobb arányú. A szakkép­zetlenek esetében az állást keresők és a betöltetlen mun­kahelyek száma országosan egybeesik, egyes körzetekben — főleg az északkeleti or­szágrészben — e rétegnek el­helyezkedési gondjai vannak. Termeli s Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) a tervezett 1—1,5 százalékos növekedés helyett stagnált, értéke folyó áron — előzetes, becsült adatok alapján — 1400 milliárd forint volt. A cserearányok javulásának ha­tását is tükröző GDP körül­belül 0,5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenységet felölelő nemzeti jövedelem hasonlóan alakult. Az ipari termelés — a ter­vezett 1 százalékos növeke­déssel szemben — lényegében az előző évi szinten maradt. Az állami iparvállalatok ter­melése 1 százalékkal mérsék­lődött, az ipari szövetkezete­ké 10 százalékkal emelke­dett. Bővült a magánkisipar és a nem ipari szervezetek ipari tevékenysége is. Az országos építési-szerelé­si tevékenység volumene a tervezettnél nagyobb mérték­ben 5—6 százalékkal csök­kent. A kivitelező építőipar termelése 3 százalékkal, az építőiparon kívüli szervezetek építése 10 százalékkal, a ma­gánépítkezéseké 5—6 száza­lékkal maradt el az előző évi­től. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4,5 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A növénytermelés az előző évi jelentős csökkenés után nyolcszázalékkal, az állatte­nyésztés egyszázatokkal bő­vült Gabonafélékből 14,7 millió tonna termett, 600 ezer ton­nával több, mint az előző év­ben. Búzából kiemelkedő 5,44 tonnás termésátlag eredmé­nyeként 23 százatokkal többet takarítottak be az előző évi­nél. A kukorica termésmeny- nyisége — a termésátlag csa­padékhiánnyal összefüggő visszaesése miatt — 14 szá­zalékkal csökkent. A termő­gyümölcsös területe 1300 hek­tárral kisebb, a gyümölcster­més — 1,7 millió tonna — kétszázatokkal több volt az 1987 évinél. Az év végén az ország ser­tésállománya 8,3 millió da­rab, szarvasmarha-állománya 1.7 millió darab volt, 1—2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A belföldi árszínvonal az iparban 4,1 százatokkal, a ki­vitelező építőiparban 5,4 szá­zatokkal haladta meg az elő­ző évi szintet. A mezőgazda- sági termékek felvásárlási árai. 4 százatokkal emelked­tek. Külgazdasági kapcsolatok A népgazdaság konvertibi­lis valutákban fennálló adós­ságállománya 1988-ban is nőtt, de kevésbé, mint az elő­ző évben, a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. Mindez ellenté­tes folyamatok eredménye: a kamatterhek magasabbak voltak, az idegenforgalom ak­tívuma lényegesen kisebb lett, mint az előző évben. Ugyanakkor a külkereskedel­mi áruforgalom egyenlege számottevően javult. A nem rubelelszámolású összes külkereskedelmi áru­forgalomban — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt 573 millió dollár aktívum kelet­kezett az előző évi 361 millió dollár passzívummal szem­ben. Ezt elsősorban az export mennyiségének 9 százalékos növekedése biztosította. A többlet nagyobb részét a fej­lett tőkés országok piacain értékesítették, de jelentős mértékben bővült a szocialis­ta és a fejlődő országokba irányuló kivitel is. Az export növekményének jóval na­gyobb részét adták anyagjel­legű és mezőgazdasági-élel­miszeripari termékek, mint ipari késztermékek. A rubelelszámolású folyó fizetési mérleg aktívummal zárult. E viszonylatban a kül­kereskedelmi áruforgalom kiviteli többlete — a tényle­ges fuvarfizetésekkel együtt — 130 millió rubelt tett ki. A nemzetközi idegenforga­lom nagysága és összetétele számottevően módosult. Az országba érkező külföldiek száma — 18 millió fő — öt százatokkal elmaradt az előző évitől. A rubelelszámolású országokból érkezők száma ennél nagyobb mértékben, 15 százatokkal csökkent, míg a nem rubelelszámolású or­szágokból érkezőké 10 szá­zatokkal emelkedett. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma meghaladta a 11 milliót, az 1987. évi 1,5-szörösét. Három- millióan az osztrák határon léptek ki, a növekedés itt öt­szörös volt. Az utazások élénkülése döntően az Auszt­riába és kisebb részben az NSZK-ba irányuló úgyneve­zett bevásárló turizmusból adódott. A lakosság jövedelme és fagyasztása 1988-ban a lakosság jöve­delme és fogyasztása az elő­irányzatokkal összhangban, illetve a fogyasztás azt meg­haladó mértékében csökkent: az egy lakosra jutó reáljöve­delem mintegy 2 százatokkal, a fogyasztás 4—4,5 százatok­kal. A munkások és alkalma­zottak havi bruttó átlagkere­sete, a bérbruttósítás és az év folyamán végrehajtott béremelések hatására mint­egy 8800 forintra emelkedett. A nyugdíjjárulék és a sze­mélyi jövedelemadó nélkül számított havi nettó átlagke­reset 6800—6900 forint körül alakult, ami a fogyasztói ár­színvonal emelkedését figye­lembe véve 6—7 százalékos reálbércsökkenést jelez. A mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók közös gazdaságból származó havi bruttó átlag- keresete közel 7900 forintot, nettó átlagkeresete mintegy 6300 forintot tett ki. Nyugdíjakra kereken 130 milliárd forintot fizettek ki, ami 18 százatokkal haladta meg az 1987. évit. A nyugdí­jasok száma egy év alatt 48 ezer fővel. 2 százalékkal nőtt. az év végén elérte a 2 422 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlaga 4500 fo­rint volt, 16 százalékkal több, mint az előző évben. 1988-ban a fogyasztód ár­színvonal emelkedése szá­mottevően gyorsult és az elő­irányzott 15 százalékot meg­haladóan nőtt, éves átlag­ban 15,7 százatokkal volt magasabb az előző évinél. Az 1988. évi áremelkedés egy lakosra számítva átla­gosan havi körülbelül 790 forint többletkiadással járt. El látá-szolgáltató ágazatok A közlekedési vállala­tok és szövetkezetek áruszállítási teljesítmé­nye — árutonna-kilométer alapján — több mint 9 szá­zalékkal emelkedett úgy, hogy a nemzetközi forga­lomban nőttek, a belföldi­ben csökkentek a szállítá­sok. A távolsági személy- szállítás utasainak száma 1,8 százalékkal csökkent. 1988 végén a állami és szö­vetkezeti kiskereskedelem­ben 55 500 bolt és vendég­látóhely volt. A boltok szá­ma nőtt, a vendéglátóhelye­ké csökkent. A magán-kis­kereskedők és vendéglátók száma mintegy 1300-zal, 33 100-ra emelkedett. Javító- karbantartó és egyéb fo­gyasztási szolgáltatást a szocialista szektor 20 500 hálózati egysége és 159 ezer kisiparos jelentős része vég­zett. A kereskedelmi szálláshe­lyek férőhelyeinek száma 3,5 ezerrel, 322 ezer fölé emelkedett. Ebből 51,5 ezer hely szállodákban, 146 ezer fizetővendéglátás keretében, a többi kempingekben, pan­ziókban, nyaralóházakban stb. állt rendelkezésre. 1988-ban 50 500 lakás épült, az előző évinél 6700-zal ke­vesebb. Mind az állami, mind a magánerős építések mérséklődtek. Állami erő­forrásból valamivel több mint 5 ezer lakást adtak át. A felszíni vizek minősége 1988-ban nem romlott, a Balatonon kisebb javulás volt. A felszín alatti víz­készletek minőségét továbbra is komolyan veszélyezteti az utóbbi 20 évben gyorsuló szennyeződési folyamat. A kórházi ágyak száma az év folyamán több mint 600- zal bővült, számuk közel 105 ezer volt. Folytatódott több kórház rekonstrukciója. Ugyanakkor a kórházi épüle­tek állagának teljes körű megóvására nem volt meg a lehetőség. A megbetegedési helyzet fő tendenciái 1988-ban sem változtak. A leggyakrabban keresőképtelenséget okozó betegségek között változatla­nul magas a felsőlégúti be­tegségek, a csontvázizom­rendszer betegségeinek és a baleseteknek az aránya. A táppénzesek aránya 6,5 szá­zatok volt, háromtized szá­zatokkal magasabb, mint az előző évben. A működő bölcsődei he­lyek száma közel 61 ezer, 4,7 százatokkal kevesebb az előző évinél. Az óvodai he­lyek száma egy százalékkal csökkent. Az óvodák befoga­dóképessége így is megha­ladta az ugyancsak mérsék­lődő gyermeklétszámot. Az 1988/89-es tanévben az általános iskola nappali ta­gozatán egymillió 243 ezren tanulnak, 34 ezerrel keve­sebben, mint egy évvel ko­rábban. Az osztálytermek száma 637-tel bővült. A ta­nulók 40 százaléka, az előző évinél kisebb hányada nap­közis, A 8. osztályt befejezők 95 százaléka továbbtanul: csaknem fele szakmunkás- képző iskolában vagy szak­iskolában, 27 százaléka szakközépiskolákban és egy­ötöde gimnáziumban. A középfokú oktatásban részt­vevők száma 446 ezer fő, 19 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A középisko­lák nappali tagozatain 9 ezer fővel, a szakmunkásképző is­kolákban 10 ezerrel többen tanúinak mint az előző évben. A felsőoktatási intézmé­nyekben 103 ezren tanulnak, ennek több mint kétharma­da nappali tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatási intézményekben tanulók aránya azonos a ko­rábbi évekével, 10 száza­tok. A nappali tagozatos hallgatók 46 százaléka lakik diákotthonban.

Next

/
Thumbnails
Contents