Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám
2 Kelet-Magyaroruág 1989. február 28. Tavaszt várók (Elek Emil felvétele) Mi /esz a mezőgazdasági főiskolával? Széles körű, átváltható ismereteket önálló technikusképző intézet, vagy a gödöllői agrártudományi egyetem egyik kara lesz a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola? Ezt a két lehetőséget vázolta fel vitaindítójának zárásaként Papócsy László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a csütörtöki nyíregyházi nyílt pártnapon. A vitában felszólalók a lehetőségek felsorolása után nem az elsorvasztás, hanem a megyei tájkultúráknak megfelelően, a főiskola továbbfejlesztése mellett tették le voksukat. Nagy létszámú és többféle szak beindítását javasolta dr. Láczay Magdolna, aki emlékeztette a résztvevőket az 1947—1970 'közötti időszakra, amikor a szakemberképzés teljes vertikumát valósították meg a Engedjék meg, hogy az 1989. február 21-i számban „Konzervatív-e a kisvárdai pártvezetés” ciroű írásról véleményt' nyi lyánífsa'k. Az országos tapasztalatokat értékelve, a pártértekezlet sehol nem oldotta meg az égető politikai, gazdasági és szociális gondokat. Ezért úgy érzem, itt sem oldott volna meg sok mindent. Az írásból ■kitűnik, hogy a pártbizottság 17 pontos intézkedési tervet fogadott el, amit nagyon jónak tartok, csupán azt hiányolom, hogy ezt a tervet nem hozták nyilvánosságra. A jelenlegi pártvezetést is alkalmasnak tartom arra, hogy a felmerülő problémákkal nyíltan szembenézzen, de ehhez az kell, hogy a problémákat vállalja is fel. Építse bele mindennapi munkájába és a szükséges intézkedések ne késlekedjenek. Az intézkedésekre azt hiszem a párttagság nyitott, és ha azo- ikiat jónak tartja, bátran ki is áll mellette. Gondolok itt a 400 ezer forintos jutalomra, ami a jóérzésű, állampolgárban joggal kelt felháborodást, amikor neki 10 évig kell ugyanezért az összegért dolgoznia. A pártnak itt látom azt a feladatát; ezeket időben észlelje, megfelelő javaslatot tegyen a torzulások megelőzésére. Tisztelettel Csabina András Kisvárda Támogatom a világkiállítást K edves olvasónk keresett meg. Kezében vastag paksaméta, az 1964-es New York-i világkiállítás prospektusai. Mondhatnám úgy, hogy kétségbeesetten adta elő mondandóját. Ennek lényege a következő volt: ő a maga részéről ellenzi a bécs—budapesti közös világkiállítást, mert ha olyat csinálunk, mely megfelel a mai világigényeknek, akkor abba beleroppanunk. Mutatta a képeket, térképeket, programokat, felvételeket, s közben kommentálta. Honnan ennyi milliárd? — kérdezte. Mennyi minden hiányzik! — tette hozzá. Mondom a hölgynek: nem valószínű, hogy a legjobbhoz jött, mert én a magam részéről igenis rokonszenvezek a világkiállítással. Elismerem: ahhoz, hogy jó legyen, emlékezetes és színvonalas, pénz kell. Annyi, ami ma álomnak tűnik. De gondolkodjunk egyszer már európai módon! Ha mindent lesöprünk azzal, hogy drága, hogy nincsen pénz, akkor ne is számítsunk arra, hogy valaha is lendületesen kitörjünk tyúkröptű szemléletünkből. Mert lehet érvelni itt azzal, hogy Budapest jár jól, meg a Dunántúl. De vajon a siránkozás és pesz- szimisztikus ellenkezés helyett nem lehetne azon gondolkodni, mivel mehetnénk ■az események elé? Mert ennek a tájnak is van kínálnivalója. Nem is akármilyen. Volt is cég, mely jelentkezett, hogy olyan programhoz szerezne pénzt, mely már a világkiállításra készítene fel. Ví- ziturdzmus, falusi turizmus, templomturizmus, s mindez azzal összefüggésben, hogy a légi összeköttetés megoldja a rossz infrastruktúra együk gondját. De vissza a kedves olvasó kérdéseihez. A világkiállítás több mint fél évtized múltán lesz. Higgyünk abban, hogy mi is tudunk addig pénzt termelni. Higy- gyük el, hogy az itt befektetésre kerülő tőke marad. Hogy a haszon is lecsapódik. Hogy olyan véráramba kerülünk, mely a kiállítást követő évtizedekben is maradandó lesz. Nem szerencsés provinciális szűkkeblű- séggel lesöpörni valamit, aminek ezernyi vonzatáról sejtelme sincs a ma köny- nyen nemet mondónak. Nézem a hölgy által hozott prospektusokat. Igazi Amerika. De hát nekünk nem ezt kell nyújtani! Mi Európában élünk! Itt másra kíváncsi az idelátogató! Az tény, száz százalékos szolgáltatás, ellátás, feltétel kell mindehhez. Magunkat becsülnénk le, ha visz- szariadnánk a szokatlantól. Megértem a jó szándékú aggályokat, de hadd szegezzem szembe ezekkel a világra nyitás nagyszerűségét, a várható anyagi és a nem lebecsülendő erkölcsi hasznot. Nem tudok az elutasítók pártjára állni. B. L. LESZ EGY LÁDA SÖR? Nagy az öröm Kanalaséknál. Megkerült az eltűnt lovuk. Nyíregyháza, Palánta utca 1. Csillag, a szép, barna ló az istállóban békésen szénát ropogtat. — Tízéves — mondja a gazdája, s büszkén pillant rá. — Egy éve vettem. — Mikor tűnt el? — Vasárnap múlt két hete. — Hogy történt? — Úgy, hogy — mint gyűjtőkereskedő — egy jó barátomhoz vashulladékért a Tünde utcára mentem. Nem találtam otthon. Gondoltam, megnézem, nincs-e a Tünde utcai faházban, italboltban. Bementem, s vagy 10 percet töltöttem ott. Mikor kijöttem, nem hittem a szememnek, se kocsi, se ló ... Rémületemben azt se tudtam. merre menjek, délután 5 óra volt. — Tessék elképzelni — szól Kanalas János felesége — hogyan érintett bennünSe kocsi, se ló...? két, amikor egy ló ma már 60 ezer forintot ér. — Taxit fogadtam — folytatja a férj —, és Nyíregyházán mentünk amerre láttunk, kerestük Csillagot. Nem találtuk. Éjfél körül a fáradságtól, meg az idegességtől csaknem ájultan estem ágyba. Hétfőn az újságba hirdetést adtunk fel. A szomszédok is sajnáltak. — A maga lova veszett el? — kérdezték. Három napig nem került meg. Szerdán este amikor Kanalasék nyugovóra tértek, zörögtek házuk ajtaján. Kb. este 10 óra lehetett. ,— No öreg, lesz egy láda sör? — kérdezte a barátven - dég —, de nyomban hozzátette: megvan a lovad! Nyírtelekre kell menni érte. A fogat hogyan került oda, máig sem értik, hiszen ahhoz Nyíregyháza lámpás csomópontjain át, forgalmas utakon több kilométert kellett megtennie. Szerintük ilyenre Csillag maga nem „vállalkozott” volna. Egyébként is nyugodt, sose kóborolt el. A gazdáját gyeplőhasználat nélkül is hazaviszi. Szóval Kanalasék arra gondoltak, a lovat valaki elhajtotta. Hogy így történt-e, nem tudni, mindenesetre aki befogta annak is van lova. Kanalaséknak azt mondta: a háza közelében látott egy fogatot, nem ült rajta senki... Jól bánt a jószággal, s ezért a gazdájától 500 forintot kért. Nem kapott. Aki viszont értesítette Csillag hollétéről, azt Kanalas János háromszáz forinttal jutalmazta meg. (cselényi) főiskolán. Ezután kezdődött a szakemberhiány. A főiskola kényszerből profilt váltott, megszüntették a gyümölcstermesztő, a kertész szakot, bár ígértek helyette mást, de mindebből semmi nem valósult meg. Egy felmérés adataival támasztotta alá mdndezit: 600 szabolcsi diplomásból, akik az ország más részein végeztek, 230 jött vissza a megyébe. A mezőgazdaság pedig itt kínálja a jobb megélhetést, de ehhez elengedhetetlen a jó szakember. Az átszervezésssel kapcsolatban Pénzes József anyagi, tárgyi és személyi feltételek meglétét és egy átgondolt döntést vár, amely alapján megvalósul a hosszabb távú képzés. Említette az oktatók életszínvonalát is, amelyhez jelenleg sok pluszmunka kell és ezt esetenként megsínyli a szakmai teljesítmény. De vajon kell-e ennyi agráregyetem ennek az országnak? — tette fel a kérdést Anka István, amikor korábban az új traktorokat, gépeket itt mutatták be a főiskolán a hallgatóknak, ma pedig a néhány elavult gép fenntartásához a termelőszövetkezetek alamizsnája szükséges. Egyetem mellett működő képzőközpont felállítását javasolta, ahol alapos technikusi képzettséget kapnak a hallgatók. A többi felszólaló a téeszek számára a kereskedést a szovjet piaccal és az ehhez szükséges szakemberképzést, a korábban sikeres gyümölcstermesztő szak visz- szaállítását, megfelelő oktatói bérezést javasolt. A tervezett angolszász képzési formával 'kapcsolatban megjegyezték, hogy óva intik a minisztériumot az egy az egyben való átvételtől, hiszen bármennyire sikeres forma, az eltérő adottságok, lehetőségek itt mások. A miniszterhelyettes vita- zárójában hangsúlyozta, hogy nem tudják garantálni a képzett szabolcsi szakemberek visszajövetelét. Azt viszont igen — mivel az intézmény felnőtt olyan szintre, hogy átvegye az egyetemi sruktú- rát — a döntés előtt a helyszínen tisztázzák a jövő programját. Széles körű és konvertálható ismeretekre, készségekre van szükségük a hallgatóknak, mondta, ahol az angolszász modell alapján négyéves alapképzést kapnának. Ehhez kétéves speciális (például robottechnika, növénytermesztés) képzés járulna. (máthé) Űj Hél, fii tenpi Felnőttnek tekinti a nizőt Alaposan megváltozott a Hét. Előnyére. Más a tempó, más a dinamika, más a hangvétel. A műsorvezetők határozottak, felkészültek. Nem ködösítenek, szövegük híjával van a manipulativ elemeknek. Mondják a tényeket, hozzáteszik figyelmen kívül nem hagyható véleményüket. Gondolkodtatnak. Észrevehető, hogy jelentősen változtak a tömegtájékoztatási eszközök. Sokan még idegenül figyelik a stílust, vannak, akik a témákkal kapcsolatban szólnak aggályosán. Nem vitás: vannak műsorok, esetek, amikor a nagy szabadsággal még nem tud mit kezdeni a vélhetően egészségesen türelmetlen hírlapíró, rádiós, televíziós. A Hét éppen arra jó példa, hogy lehet, mégpedig igen kulturáltan és határozottan beszélni bármilyen kérdésről. Legyen szó koncepciós perről, KGST-rőí, a józan, tárgyilagos közelítés, a jogos és intelligens szenvedély nemcsak elfogadható, de már-már etalon. Vasárnap este, úgy vélem igen sokan, élvezettel figyelték a műsort, annak pergő ritmusát, azt a módszert, mely engedett ellazulni, kizárta az unalmat. Igaz, az élet is izgalmas, változó. De italán éppen a túl sok szín, változás és ellentmondás időszakában kell dicsérni a Hét erényét: felnőttnek tekinti a nézőt, súlypontjaival segíti a politizáló embert, aki mögött a műsor idejére egy zsúfolt hét eseményei sorakoznak. (bürget) MINDENKI KLUBTAG Hölgyek és urak a volánnál Ravasz megoldással igyekszik helyt állni a gépjárművezető-képzésben már igencsak létező versenyben a megyei autóklub. Mint ismeretes, rajtuk kívül az ATI, az MHSZ és — elsősorban vidéken — több gmk is foglalkozik az oktatással, vizsgáztatással. A tanulóknak 5900—6500 forintjukba kerül a jogosítványhoz szükséges ismeretek megszerzése. Az autóklub most úgy döntött, hogy 5900 forintért nemcsak a jogosítványhoz segítik hozzá a leendő gépkocsivezetőket: ebben az összegben már a 300 forintos klubtagsági díj is benne foglaltatik. Vagyis minden tanuló tagja lesz az autóklubnak, s a klubiga- zolvány kiváltásától számított egy évig igénybe veheti az összes, a tagsággal járó kedvezményes szolgáltatást. A vizsgáztatásban nincs számottevő változás. A gyakorlati vizsga első helyszíne továbbra is a rutinpálya, ha itt helytáll valaki, csak akkor folytathatja a vizsgát kint a forgalomban. Szóba került, hogy kizárólag „élesben” lehessen vizsgázni, de erről még nem döntöttek, mert mi történik, ha a gyakorlatlan vezető vizsga közben — például egy parkolóban — kárt tesz valakinek az autójában? Ki fizesse a költségeket? így tehát a bonyolultabb vizsgafeladatokra egyelőre mindenképpen marad a rutinpálya. Az éjszakai vezetést sem spórolhatják meg a jogosítványra áhii- tozők: a kötelező óraszám körülbelül 10 százalékát sötétedés után kell a volán mögött tölteniük. Részben emiatt, részben pedig, hogy a tanulóknak ne kelljen a munkahelyükről elkérezked- ni, az autóklub megszüntette azt a korábbi gyakorlatot, hogy csak reggel 6-tól délután 2-ig lehet vezetni. Az oktató most már a nap bármely órájában, sőt szombaton és vasárnap is rendelkezésre áll — amikor tanít-, ványa időt tud szakítani a, gyakorlásra. Manapság több nő akar jogosítványt szerezni, mint férfi. A szakemberek tapasztalatai szerint a ,,'hölgyveze- tők” — minden ellenkező híreszteléssel szemben — semmivel sem rosszabbak, az uraknál. Sőt: mivel szorgalmasabbak, kitartóbbak, és mert komolyan veszik a tanulást, az elméleti vizsgán kifejezetten az ő javukra billen a mérleg (KRESZ-ben, műszaki és elsősegélynyújtási ismeretekben egyaránt). Az autóklubban egyébként épp most készültek el az 1988-as esztendő összegzésével. A statisztikából kiderül, hogy tavaly 45 tanfolyamon 1800 tanulót oktattak (Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán és Nyírbátorban). Az elméleti vizsgán a tanulók 85—90 százaléka elsőre átviszi a lécet. A gyakorlatin ez az arány 76 százalék, de másodjára már 90 százatokra kerekedik; tavaly mindössze egyetlen vizsgázó nem tudta megszerezni a jogosítványt az ötödik nekirugaszkodásra sem. (gönczi) A rendőrségen önként jelentkezett Megölte apját Farkas Jenő tizenkilenc éves nyírbátori lakos megölte édesapját, Farkas Sándort, amiért a fiút a megyei bíróság hét év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. Az áldozat gyakran — főként ittasan — emberhez méltatlanul viselkedett. Megtörtént, hogy a feleségét meztelenre vetkőztette, és a testét tüzes vassal sütötte. Az asszony el is költözött tőle. Nemegyszer az egész családot ütlegelte és a házból kizavarta, a lányát pedig arra akarta kényszeríteni, hogy vele közösüljön. Mindezek és a tavaly december 2-i események a meggyilkolásához vezettek. Tehát 1988. december 2- án a kora délutáni órákban a vádlott, azaz Farkas Jenő Nyírbátorban találkozott a velük , közös háztartásban élő nővérével, Farkas Máriával. A testvére elpanaszolta, hogy a lakásukon az apja durván szidalmazta, fajtalanságra kérte, majd egy késsel rátámadva kisebb sérülést okozott neki. Délután 16 óra körül a vádlott Farkas Máriával, a nagyanyja Nyírbátor, Ság- vári Endre u. 3. szám alatti lakására ment. Ott tartózkodott a súlyosan ittas Farkas Sándor, aki Farkas Máriát ismételten szidalmazta, közben fajtalan szavakat kiabált. Emiatt Farkas Jenő az édesapjával ösz- szeszólalkozott, majd dulakodni kezdtek, melynek a helyszínre érkező Farkas Béla vetett véget, aki a vádlottal együtt az utcára ment. Azonban a házból rövidesen kijött Farkas Sándor is, és hazafelé tartott. A MÉH-telep közelében megállt, és ismételten veszekedni kezdett a vádlottal, s szidták egymást. Ezek után Farkas Jenő a sértett után ment és rövid szóváltás utáfl a tizenhét és fél centi- méteres pengehosszúságú tőrkésével az apját mellbe szúrta, mélytől az összeesett, és perceken belül meghalt. Ezt követően a fiú elment a rendőrségre, ahol a történteket bejelentette. (csgy) KonzeniÉ-t?
