Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

Tavaly még készülődött a rajthoz, de a végén el sem indították a versenyben Üj- fehértót, a városi rangért, így aztán titkos esélyes he­lyett továbbra is a megye legnagyobb faluja kétes di­csőségű címét viselheti a település, miközben három, tőle kisebb nagyközségben rövidesen várossá avató ün­nepségeket rendeznek. — Mi is számítunk a váro­si rangra, a következő évti­zed közepére — erősíti meg Varga László, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságá- • Elkél a csizma. Az óvoda közben is alig lehet átjutni egy kis eső után a túloldalra. máshonnan jött idegen „Ez a falu város” feliratú táblá­val találkozna, mint ahogy korábban néhány szabolcsi városnál megtették a humor­ral megáldott emberek. A fejlesztés következő években legnagyobb „falat­ja” mindenképpen a gáz­program. Becslések szerint mintegy 600 millió forintba kerül a teljes kiépítés. Eh­munika. Akikor is három ütemben tervezik a megvaló­sítást. S tudni kell, hogy egy ilyen beruházásnál nemcsak az állami pénzeket veszik igénybe, hanem szükség van a lakosok hozzájárulására is. Bizony jó néhány ezer forin­tot kell vállalni egy-egy la- 'kás bekötéséhez. Annáik, aki Űjfehértóról telefonálni akar, megesik, hogy órákat kell várakoznia, amíg a kívánt budapesti, vagy más számot kapcsolják. Ezért vállalta a tanács, hogy a községben működő vállala­tok, szövetkezeteik, intézmé­nyek pénzét is összegyűjtve, közös tehervállalással vesz­nek részt a crossbar központ kialakításában. Összesen ki­lenc millió forintot vállaltak, úgy gondolták, már ebben az a fehértói építkezések, a ká­belfektetés, ami az alapja mindennek. A tanács a maga részéről azt is megtette, hogy a postá­nak 80 négyzetméteres helyet adott, a nyugdíjba vonult hivaitalvezetőnek lakásgond­ját megoldva. Ám jól mutat­ja az igények és a lehetősé­gek közötti ellentmondást, hogy jelenleg kétszázan áll­nak sorban a telefonra várók közül. A Hajdúhadháztéglá- son történt bővítés után ugyan az ottani száz állomá­sos központot áthozták Űj- fehértóra, azonban a posta új telefont csak azokban az utcákban tud beszerelni, ahol már megtalálható a kiépített hálózat, nincs szükség új ve­zetékek lefektetésére. A külső szemlélő, az átuta­zó még azt gondolhatja, hogy A legidősebb Lengyelnek született a község — nyilvántartások szerint egyik legidősebb embere, Ilsinszki Sándor. A hajdani Galíciában, egy Brody nevű faluban látta meg a napvilágot 1894. november 18-án. A háború vihara hozita őt feleségestől, két gyerekével együtt egy lovas­szekéren az újfehér.tói tanyavilágba. — Jó itt mostanában, nem úgy, mint régen volt — mondja Sándor bácsi, áki ma is tevékeny ember. Nap­közben a ház körül végez kisebb munkákat, csak a já­rással nincs kibékülve, bottal segíti magát. A magyart még most is töri, szeret írni és olvasni. Szívesen szóit váltana az idegennel németül, oroszul vagy szlovákul is. A Gábor Áron utcai családi házban együtt él a lá­nya családjával, fia, a két másik unoka Budapesten él. A legnagyobb falu nak titkára. — A múlt év őszén, amikor a községi párt- értekezlet volt, megfogal­maztuk ezt az igényt. • Tudni kell, s ezzel az új­fehértói vezetők is tisztában vannak, hogy valóban csak rangot jelent mostanság a városi cím. Azonban bizo­nyos fokig elismerést is, a településfejlesztő munkának az eredményeit, hiszen az Oktatástól a közművekig, az útépítéstől az orvosi ellátás­ig különféle kritériumok vannak, melyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy város le­gyen egy településből. Ha azt mondjuk, hogy van .mit tenni az állami útháló­— Mi három fontos dolgot határoztunk meg, amiben feltétlen előbbre kell lép­nünk — folytatja Varga László. — Ki kell építenünk az úthálózatot, a tervből va­lósággá kell, hogy válljon a gázvezeték megépítése és szükséges olyan telefonháló­zat, amely a távhívással be­lkapcsolódik az ország vér­keringésébe. Ezek után nyugodtan nyo­mába eredhetünk azoknak a terveknek, a településfejlesz­tés lehetőségeinek, amelyek megalapozzák a várossá vá­lást. Elvégre, mint viccesen megjegyezték, néhány év múlva nem szeretnék, ha a zat javításáért, akkor ez kü­lönösen igaz a tanácsi keze­lésben lévő utaknál. A fela­dat nagyságát érzékelteti, hogy a belső utak alig ötödé rendelkezik szilárd burkolat­tal. Ebben az évben van lát­szólagosan sok, mintegy 8 millió forintja van a tanács­nak útépítésre, csakhogy eb­ből a mai árak mellett alig több mint egy kilométerre futja. Oj házak a szövőgyár mögött nyitott új utcákban. Természetes, hogy a városi jellemzők közül azokról szól­tunk részletesen, amelyek egyelőre „hibádznak”. Ám érdemes megemlíteni azo­kat is, amelyeknél elégedett lehet mindenki. Ugyanis a vízhálózat szinte teljesen kiépült, megtalálható a Matematikaóra a gimnáziumi osztályban. hez el kell hozni a vezetéket a község határába, s utána kiépíteni az elosztó hálóza­tot, mintegy 80 kilométer hosszan. így a tanács ebben az ötéves tervben csak az elképzelések papírra vetésé­vel foglalkozhat, a következő ötéves tervre, a kilencvenes évekre marad a lényegi évben megindulnak a mun­kák. Sajnos a postai bővítés fel­tételei attól is függnek, mi­lyen gyorsan lehet megépí­teni a nyíregyházi műszaki bázist. Mostmár csak abban lehet reménykedni, hogy leg­alább jövőre megkezdődnek jól kiépített úthálózaton köz­lekedhetnek a helyiek. Kö­szönhető ez annak, hogy a községen áthúzódó régi né­gyes számú út, a hajdúnáná­si, böszörményi, nagykállói leágazások képezik a gerin­cét az úthálózatnak. Csak­hogy ezek a közúti igazgató­ság kezelésében vannak. (S mi tagadás, az ottani pénz­szűkét jellemzi, hogy annyi ■év után is a főutcának szá­mító régi négyes burkolata sok helyen még a világhá­ború előtt lerakott kockakő.) Az úgynevezett paraszt-barokk egyik szép háza a tulajdono­sok szerint is legalább kétszáz éves Lenin u. 47. szám. Oláh Valéria a három lány egyike, aki a szüleivel itt lakik. szennyvízelvezetés is a köz­ségben. Ezek százmilliós ér­téket rejtenek a föld alatt. Látványos a fejlődés az oktatásban. Büszkén mutat­hatják bárkinek az új álta­lános iskolát, s rövidesen megkezdik négy tanterem és egy tornaterem építését a mályváskerti iskola mellett, s ezzel megszüntetik a két műszakos tanítást itt is. Talán ezért meglepő, amit a januárban megválasztott ta­nácselnök Nagy Sándor mond: — Mióta tanácselnök va­gyok, jó formán mással sem foglalkozom, mint a tanácsi intézményekkel. Arra kell figyelnünk, nehogy valame­lyik életveszélyessé váljon, összedűljön. Vagyis az új iskolák a ko­rábbi adósságok törlesztésére épülnek. Hasonló a helyzet az óvodákkal, mert bizony szükség lenne korszerűt épí­Űjfehértó egyik legidő­sebb lakója, a lengyel származású Ilsinszki Sán­dor. (Suri Attila felvéte­lei) A legfiatalabb Talán Üjfehértó legfiatalabb polgárát — pontosab­ban annak szüleit — kerestük fel a Partizán utcában. Für János és felesége tősgyökeres újfehértóinak vallja magát. Tíz éves házasok, a szülők mellett építettek fel egy új osaládi házat, amin még mindig van mát dol­gozni. A szövőgyárban dolgozó fiatalasszony reményeit nyolc éves házasság után a megszületett kislány hozta meg, s az újabb reményt a második kislány adta. A férj a nyírbátori termelőszövetkezet átalánydíjas ne­hézgépkezelője, járja az országot. — Abban bízunk, hogy tízszer jobb sorsa lesz a gye­rekeinknek, mint nekünk — mondják. — Mi teljesen nulláról indultunk, végülis szép>en gyarapodtunk, de a gyerekeknek már több esélyük lesz. Üjfehértó is sokat változott, szeretnénk, ha felnőttként ők is itt találnák meg az otthonukat. A kórházból kaptuk a hírt: Für Adrienn Henriett pénteken 12,05-kor 4 kg-os súllyal egészségesen meg­született. teni, nem a régiekkel bajlód­ni. Másfajta adósságtörlesz­tés, hogy a tanács szorgal­mazza a gimnáziumi oktatás visszaállítását. Tavaly a sok gyerek, a kényszer szülte megoldás volt, hogy a tex­tilipari szakközépiskolában és szakmunkásképzőben egy gimnáziumi osztályt is indí­tottak (amely formailag a nagykállói gimnáziumhoz tartozik.) Csakhogy az idén is jóval nagyobb a gimnázi­umi jelentkezők száma, s a tíz éves kihagyás tapasztala­ta, hogy épp>en emiatt hiány­zik egy korosztály a pedagó­gusok, a községi értelmiségi réteg köréből. Lányi Botond Az Üjfehértói ÁFÉSZ tevékenysége tulajdonképpen a köz­ségre korlátozódik. Összesen 32 boltot üzemeltet, tavaly 411 millió forintos forgalmat ért el. Tavaly a 4-es út mentén öt millió forintos költséggel megépült egy új ABC. Szeretnék, ha a falu más részein is építhetnének, azonban a pénzszűke gátolja a tervek valóra váltását. A központban lévő ABC-áruházban (képünk) városi szintű ellátást szeretnének megvalósítani. KM HÉTVÉGI MELLÉKLET ( \Új fehértói 1989. február 25.

Next

/
Thumbnails
Contents