Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. február 25. Boldog szaletésnanat! A százéves Erzsi néninél Tiszadadán Golf vagy gyermekváros ? Értékmentés Tiszáitokon Hozzászólás egy nagy port kavart vitához A Népszabadság 1989. február 13-i számában olvastam egy cikket „Golf vagy gyermekváros?” címmel. Szerzője Bartha Andrea, a Kelet-Magyarország fiatal újságírónője. Az alábbiakban szeretném elmondani azokat a gondolatokat, amelyeket az bennem kiváltott. Előrebocsátom, hogy Tiszadob szülötte vagyok, de jelenleg nem ott élek. Elő viszont a kapcsolatom a faluval, hiszen elég gyakran „hazajárok”. a kastély, hanem, hogy Angliában nagyon sok ősi — ma is magántulajdonú — nemesi kastély, részben vagy egészben nyitott a turisták előtt. És nem arra gondolok, hogy szélnek eresztenének embereket a kastélyból, hanem arra, hogy azt továbbra is (esetleg más célból) működtetni kell. Igaz, más feltételeknek megfelelően. Ma az országban nagyon sokan tanulnak meg más szakmát, hiszen az úgynevezett termékszerkezet-váltás ezt követeli. Miért lenne felháborító tehát, hogy „vendéglátósnak" képezze át valaki magát, vagy hogy tanuljon idegen nyelvet? Kinyitni a turistáknak Az állami gondozott gyerekekkel mi történne? Hol lenne az otthonuk? Ez első hallásra elég nagy gondnak látszik. A Tubus című helyi újság írja: „Elveszítjük egyetlen középfokú iskolánkat, vele együtt a pedagógusokat, akiknek többsége Tiszadobhoz kötődik és tenni szeretne a falujáért.” Ügy érzem, ebben igaza van a cikkírónak, hiszen minden iskolának kisugárzó ereje van környezetére. Legfeljebb a negatív hatású „kisugárzással” van gondom, amit jó néhány állami gondozott — mint Huszti János igazgató mondja — hetven százalékuk cigány és sok deviáns magatartási — tesz környezetére. Az ügy kapcsán nem lenne hiábavaló, ha a helyi és megyei szervek megvizsgálnák azt is, hogy a most sorscsapásnak érzett esetleges értelmiségi létszámcsökkenés hogyan alakult az elmúlt 15 évben. Megdöbbentő adatot kapnának, ha összehasonlítanának egy listát, hogy hány felsőfokú végzettségű ember ment el a faluból, illetve fordult itt meg, mint agrár szakember, pedagógus, nevelő. Ez a lista legalább 50 nevet tartalmazna! A gyökértelen fa nem képes megkötni a sivatag homokját! A jó gazda gondosságával nevelt fa viszont gyökeret ereszt! A golf szabálykönyve nem tiltja a fák jelenlétét a pályák környezetében! Sőt! Dr. Szabó Imre Kisvárda, Teichmann-telep Dupla Két előadást kért a kis- várdai művelődési ház a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színháztól február 20-ára A windsori víg nőkből. Meg is tartották mind a kettőt, látszólag minden rendben volt, nem történt semmi különös ... Nem nagyon szokott felvetődni a közönség körében; mi az „ára” a színész számára egy-egy ilyen dupla előadásnak: déltájban indulnak, vagy még korábban, a két előadás közötti idő üresjárat, és az éjszakában — most például a sűrű ködben cammogó busszal jó ha éjfélre hazaérnek, de lehet, hogy később. Erre szegődtek, és mindent vállalnak a közönségért — ha van értelme. Kisvárdán ezúttal nem nagyon volt, mert mégiscsak történtek bizonyos események — igaz, a nézőtéren. A délutáni előadásra háromnegyed háznyi diák gyűlt össze. Háromnegyed részük mindjárt az első felvonás után távozott, és azután is folyamatosan „szivárogtak” el. Estére pedig kongott a nézőtér. Kellemetlen persze az ilyesmi a művelődési ház munkatársainak is, elképzelhető, mennyi a bosszúság: az előadásokat lekötötték, a költségeket fizetik, és abban reménykednek, megtölti a közönség a nézőteret. Vagy, ha már eljöttek, maradnak is. Csakhogy az igazság nem ilyen egyszerű. Tudjuk, a Nyíregyházán tartott ifjúsági előadásokról is elpárolognak a bejárók, esetleg kénytelenek is erre, ha nincs később busz, vonat, amivel hazamehetnének. A megoldást mégis meg kellene találni, hogy a diákok egy része ne félelőadást kapjon, félélménnyel — ha lehet erről egyáltalán beszélni... Az már mindenképp látszik: kár ott erőltetni egy napra két előadást, ahol két házra való közönség nem jön össze. Másutt is vannak hasonló gondok, mégis úgy tűnik, Kisvárdának kellene elsőként lépnie, a hagyományos módszer helyett korszerűbbel — felhasználva saját várszínházuk kitűnő közönség- szervezői módszereit is. Márcsak azért is, mert márciusra ismét kértek két előadást egy napra, és ugyancsak A windsori víg nőkből... BE. Árulkodott a forráspont A karambol oka: rejtélyes fékhiba Lapunk február 14-i számának 5. oldalán egy „Várakozni tilos” táblát kídöntött Wartburg látható. Személyi sérülés nem történt. Mivel az eset hátterében több érdekesség húzódik meg, érdemes rá visszatérni. — Egyik este izgatott férfi hívott fel a lakásomon — közli dr. Kemény Lajos közlekedési mérnök, igazságügyi műszaki szakértő. — A telefonáló elpanaszolta, hogy az autóját egy hete hozta el a debreceni szervizből. A kritikus napon a nyíregyházi Szarvas utca elején lévő kereszteződésnél meg akart állni. Nagy meglepetésére a fékpedál a padlóig esett, de a gépkocsi sehogy- se akart lassulni. Nehogy' egy gyalogost elüssön, a kormányt jobbra kapta, mire a kocsi felugrott az útpadkára, és ott egy oszlopnak ütközve megállt. Mivel a biztonsági öv be volt kapcsolva, sem ö, sem a lánya nem sérült meg. Az illető a műszaki szakértőt megkérte, hogy vizsgálja ki. nem az a szerviz hibázott-e, amelyik az autót le is vizsgáztatta? Dr. Kemény Lajos a panaszossal együtt a debreceni szervizbe ment, ahol a legnagyobb meglepetésükre a kocsi fékje újra működött, pedig a karambol óta nem nyúlt hozzá senki. Ezután a szerviz munkatársaival közösen özv. Ónadi Lászlóné (Vá- radi Erzsébet) 1889. február 25-én született Tiszadadán. Gyermekéveit is itt töltötte, amelyekre bizony már nem nagyon emlékszik. 1908. március 4-én ment férjhez, szépen éltek, de szegényen. A jobb élet reményében, soksok vívódás után döntött úgy az ifjú férj, hogy itthon hagyva feleségét és első kislányát, Jolánkát, kimegy Amerikába. A fiatalasszony sem törődött bele a házigazda távollétébe, így 1909-ben, ölében kislányával, vállalva a hosszú hajóutat, meglátogatták a gyerek apját. Erzsiké néni azonban nagyon vágyódott a hazai föld, az emberek, a jó szomszédok után, így férjét külhonban hagyva, hazatért. A nagy távolság, a magas utazási költségek miatt férje ritkán jött haza, akkor is kevés időre, de a családját rendszeresen támogatta. Az itthoni viszonyok között Erzsiké néni rengeteget dolgozott, 1914-ben megszületett második lánya, Ilonka is. Önadi László 21 évet töltött az új földön, mire hazajött, a lányai felnőttek és becsülettel férjhez adták őket. Jolánka négy gyereknek adott életet, a nagyszülők továbbra is támogatták gyerekeiket, unokáikat erejükhöz mérten. A sors kegyetlensége folytán Jolánka 1955-ben elveszítette férjét, ekkor még nagyobb terhet vállaltak az öregek, gondozták, nevelték, támogatták az apa nélkül maradt családot. Ez a segítség mindössze négy évig tarthatott, mert 1959-ben meghalt a szeretett nagyapa. Jolánka egyetlen fia, Sándor járta nagyapja nyomdokait, ő is szerencsét próbált Amerikában. (Anyja követte később, mindketten idegen földben nyugszanak.) „Ilonka, aki jelenleg is ápol és mellettem van. Nyíregyházán lakott, úgy döntöttem, én is oda költözöm. Ilonkának nem volt családja, a férjét 1983-ban temette el, így ketten maradtunk a városban. Ügy gondoltuk, jobb lesz nekünk a régi családi fészkünkben, ismét visszaköltöztünk Tiszadadára. Ilonka új házat építtetett, igyekezett, hogy öregségünkre békés, szép otthont teremtsen.” Nyolc dédunokája és a kis ükunokák rendszeresen látogatják nagyanyjukat, így ritka, amikor ne lenne vendég. Sokszor mesél nekik az eltelt száz évről. A kérdésre, hogy mi a hosszú élet titka, mosoly ül Erzsiké néni arcára és derűsen mondja: „Evés, ivás!” Sajnos, ebből nem sok jutott ki az idős asszonynak, majd komolyabbra fogta a szót: „A hosszú élet titka a munka, a sok-sok munka, ez mindig erőt adott a nehéz helyzetekben. Sokat dolgoztam az eltelt száz év alatt, volt ebben szép is, jó is, de sok A felvételen a százéves Erzsiké néni... küszködés, gond is. Mindenkinek azt kívánom,- ilyen szép, hosszú élete legyen békességben a földön. Erzsiké nénit születésnapján, ma a családon kívül a helyi általános iskolások, a tanács, a Hazafias Népfront és a református egyház képviselői köszöntik. Mint ismeretes, a kormány szóvivője szerdán bejelentette: a március 1-jére tervezett víz- és csatornadíjemelést elhalasztották. Ennek hátteréről kérdezte meg az MTI munkatársa Szikszay Béla államtitkárt, az Országos Árhivatal elnökét. — A kérdés nem vesztett aktualitásából, a kormány továbbra is úgy tartja, hogy az új víz- és csatornadíjak bevezetése elengedhetetlen — mondta az államtitkár. — Mindenekelőtt azért, mert a fogyasztók jelenleg a tényleges önköltségi árnak körülbelül csak 15—20 százalékát fizetik meg. Az új tarifák a takarékosabb felhasználásra ösztönöznének. Ugyanakkor a megemelt tarifák bevezetésével pontosan mérni kell, ki mennyit fogyaszt. Amikor körülbelül fél évvel ezelőtt az új tarifákról szóló döntés megszületett. az Nos, a faluban nagy vihart kavart egy angol üzletember azon szándéka, hogy megvenné a kastélyt vagy kastélyokat és vagy 50 hektár földet is hozzá. Idegenforgalmi célokra használná, s még golfpályát is építene. Kevés ember tájékozott igazán e témában, s ezért mindenki találgat, vagy vérmérséklete, vagy érdekeltsége szerint bírál, dicsér, javasol vagy éppen felháborodik. Bódékat a szigetre? A cikkben a község tanácselnöke úgy nyilatkozott, hogy jó lett volna üdülőtelkeket parcellázni a „szigeten”, de azt nem engedték, a golfpályát viszont igen, vagy talán igen. Szerintem ha telezsúfolnánk a tájvédelmi körzet részét alkotó szigetet bódékkal, ilyen-olyan házakkal, kerítéssel, talán jobb megoldás lenne? Onnan talán nem érintett tárcák As hatóságok vezetői megvitatták az emelés várható hatásait, technikai feltételeit, úgy tűnt. műszakilag is megoldható a lakásonkénti igazságos mérés. Most mégis kiderült, nem mérték fel kellően a helyzetet, mert a körülbelül 4 millió magyarországi lakás egynegyedénél — elsősorban az új házgyári telepeken — több száz ezer bérlakásban nem lehet megoldani a pontos mérést. A Minisztertanács a halasztással egyidejűleg úgy határozott, hogy ezentúl az újonnan épülő házakban meg kell teremteni a lakásonkénti mérés feltételeit, továbbá azokon a területeken is, ahol rehabilitációk, rekonstrukciók folynak. A halasztás ebben az évben körülbelül 3—3,5 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek. A kormányzati szervek éppen ezért keresik annak módját, miként ellentételezhetik ezt a hiányt, hiszen a tétel eddig költség- vetési bevételként szerepelt. Arra a kérdésre, hogy mikor vezetik be az új tarifákat, Szikszay Béla úgy válaszolt, annak időpontja ma még bizonytalan. (Népszabadság) „Gazdasági társaságok és értékpiac” címmel háromnapos konferenciát rendez Nyíregyházán az MSZMP megyei oktatási igazgatósága a Budapest Bank RT szakembereinek közreműködésével a vállalatok és pénzintézetek felső és középvezetői részére. A március 28—30-án rendezendő konferencián az lennének kizárva a falu lakói, vagy a turisták? A kastély kerítésén belül most sem kóborolhat akárki, hisz végül is zárt terület az ma is. A tájvédelmi körzetben sokkal rosszabb megoldás az apróparcellás üdülőtelep, mint a tervezett golfpálya. A sportpályák közül — eltekintve a tájfutástól és a military lovaglástól — a golfpálya az, amelyik a természethez legközelebb álló. Igényes, gondozott környezetet, kezelt pázsitot igényel. Szerintem a környezetbe beleülő lehetne. Mindenesetre sokkal jobban mutatna, mint a jelenlegi elhanyagolt gazos, gyomos környezet. Érdekes, hogy a golfpálya milyen ellenkezést vált ki mint tájvédelmi körzet romboló „létesítmény”, ugyanakkor a község Holt-Tisza parti része inkább szeméttelepre emlékeztet. A partvédelem nincs megoldva és a gyönyörű Holt-Tisza, Malom-Tisza fokozatosan elszennyeződik, feltöltődik; és itt nemcsak a beledobált szemétre, üveg- és vashulladékra gondolok, hanem a szennyvízre is, ami az emésztőkből a talajon keresztül belejuthat. Rendbe tenné, működtetné És ha már a „gazdakérdésnél” tartunk: a holtágaknak ki a gazdája? Vízügyi igazgatóság, megyei tanács, nagyközségi tanács, halászati szövetkezet? Mindenesetre elég sok a bába! Több évtizedig hagyták (végül nem is tudom kik) az ófalusi kastélyt tönkre menni, de most felháborodnak sokan, hogy esetleg valaki azt megvenné, rendbe tenné, működtetné! Érdekes gondolati párhuzam jut eszembe az Ofalu névről. Tiszadobnak azt a részét, ahol az egykori And- rássy „Manó” féle kastély áll, Ófalunak nevezik, de ugyanígy hívják azt a dunántúli községet is, ahol magasra csaptak a tiltakozás hullámai egy létesítendő „atomtemető” ügyében. Micsoda különbség van pedig a tiltakozás irányában! Vadászkastély golfpályával, vagy atomtemető! Ma mindenki az ellen tiltakozik, ami ellen tud! Az újságíró azt kérdezte (volna) a Népszabadság 1989. február 13-i számában a megyei tanács elnökhelyettesétől; honnan szerzett egyáltalán tudomást a kastélyod létezéséről az állítólagos angol vevő? Ügy látszik az angol úrnak több ismerete van országunk „elfekvő” értékeiről, mint jó néhány hivatalunknak! Nekem nem az jut eszembe, hogy elzárt terület lesz előadók a gazdasági társaságokkal és az értékpiaccal összefüggő gyakorlati kérdésekkel foglalkoznak, friss információkat adnak közre társasági törvény biztosította szervezeti formákra való áttéréshez. A konferenciát az oktatási igazgatóságon tartják. megvizsgálták a fékfolyadék szintjét, a rendszer tömítettségét, fékpadon fékerőt mértek, és szétszedték a főfékhengert is. Minden jónak bizonyult. — A rejtélyes hibára a fékfolyadék forráspontjának vizsgálata derített fényt — mondja a szakértő. — Ugyanis a fékfolyadék hidroszkópos anyag, és a folyadéktartály repedésén át vizet szívott magába. Az eltelt évek alatt (a kocsi 3 éves) a fékfolyadék anyaga kémiailag is megváltozott, alacsony forráspontú alkohol keletkezhetett benne. A víz és az alkohol együttesen a fékfolyadék forráspontját annyira lecsökkentette, hogy a fékrendszer üzemmeleg állapotában abban buborékok keletkezhettek. Ezért a kétkörös, hidraulikus fék úgy viselkedett, mintha levegős lenne, vagyis a gépkocsi vezetője hiába nyomta a pedált, az autó nem lassult. A szerencsés balesetből mi a tanulság? Minden új gépkocsihoz adnak kezelési útmutatót, melyben benne van, hogy a fékfolyadékot milyen időközönként (például a Wartburgnál évente) kell cserélni. E tanácsot érdemes megfogadni, és a fékfolyadékot tavasszal szakműhelyben lecseréltetni. (cselényi) Alma tárolása és feldolgozása, továbbá gyümölcsökből, zöldségekből aszalványok, sűrítmények készítése sorolható a nyíregyházi Zöldért-almatároló üzemének munkájához. Képünkön: a gépsorról érkezett almát utánválogatják és csomagolják a cég dolgozói. (S. A. felv.) Víz- és csatornadíjak Elhalasztották az emelést Szikszay Béla nyilatkozata Gazdasági konfereacia Tárnái László
