Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
XLVI. évfolyam, 48. szám ÄRA: 5,30 FORINT 1989. február 25., szombat Berecz János a tiszaberceli ünnepségen Társadalmunknak lelclistn umtolkadi ás daliozó emberekre vai szüksége FORGÁCSOLÓ, RÓD ADAGOLÓ BERENDEZÉST GYÁRT a Szerszámgépipari Művek megrendelésére a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet. Az idei megrendelésre történő szállítás szerdán vette kezdetét. (suri) Bessenyei György nevét vette tel a szakmnnkásképzi Úlra Jikális anrán olilikira van szükség n vitában felszólalt Németli Miklós, a kormány ehilfce Képünkön: Eleki János, a TOT főtitkára megnyitja a konferenciát, balról Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és Németh Miklós, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke. építettek, tanműhelyük, gépparkjuk van, jó kapcsolatot alakítottak ki több mezőgazdasági nagyüzemmel. így ma már minden feltétel megvan ahhoz, hogy jó szakemFríssiben kötött szalagok az iskola új zászlaján. bereket neveljenek. Az intézmény felnőttek számára is lehetőséget kínál a tanulásra: szak- és betanított munkásokat egyaránt képeznek a mezőgazdaság legkülönfélébb területei számára. Az igazgató tájékoztatója után Berecz János szólt az ünnepség résztvevőihez: — Olyan pillanatban vagyunk, amikor találkozik a jelen, a múlt és a jövő. Egy névhez kötődve, de általánosságban is tetten érhető most a múlt. Bessenyei György ezen a tájon született, megjárta Sárospatakot, és aztán ahhoz, hogy ismertté legyen, hogy kibontakozhasson, tehetségét felvillanthassa, egy tágabb, nemzetközi közösséghez kellett előbb csatlakoznia. Szolgált, s közben megtanult idegen nyelveket. És amikor a szellemi értékeket az angol, a német, az olasz nyelven keresztül megízlelte, feldolgozta, akkor megfogalmazta, hogy nincs drágább kincs az anyanyelvnél. A tudást is elsősorban ezen a nyelven lehet hasznosítani. Példájából ez igen nagy tanulság számunkra. Kötődnünk kell a világhoz, a kötődés kapcsait pedig nekünk kell építeni. Berecz János a továbbiakban arról beszélt, hogy a magyar munkásmozgalom ideológiája, különösen a jövőt bemutató ideológiája nem táplálkozhat csak a hazai és a nemzetközi munkás- mozgalom szellemi örökségéből: nekünk 1100 év értékeiből kell merítenünk. A magyar nemzet mindig úrrá tudott lenni a válságos időszakokon. Jelenlegi nehéz helyzetünkből is kilábalhatunk: összefogással, közös gondolkodással, az értékek hasznosításával. Ehhez az szükséges. hogy az a párt. amely ma is elsődlegesen meghatározza az ország politikai, társadalmi és gazdasági életét, meg tudjon újulni. És csak úgy leszünk képesek másként csinálni, ha szembenézünk a múltunkkal, elsősorban a közelmúltunkkal. Olyan politikai életre van szükség, ahol megütköznek a különféle nézetek, amelyek közül az életrevalók maradnak talpon — akár a párt, akár másvalaki dolgozta ki ezeket. A KB titkára a következőkkel fejezte be mondandóját: — Arra a kérdésre, hogy kell-e a jó szakmunkás, csak (Folytatót a 4. oldalon? majd kegyelmi kérelmek ügyében döntött. A népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szikszay Béla államtitkárt 1989. február 28-i hatállyal — saját kérésére — tisztségéből felmentette. 1989. március 1-jei hatállyal Dunai Imrét és Gom- bocz Zoltánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, dr. Baráth Etelét közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkárrá és dr. Vissi Ferencet, mint az Országos Arhivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. A tanácskozást Eleki János, a TOT főtitkára nyitotta meg. Vitaindító előadást Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tartott. Bevezetőben szólt arról, hogy a tsz-ek helyzete több mint fél évtizede folyamatosan romlik. Több száz gazdaság válsággal küszködik, a bizonytalanság mindenütt fokozódik, és késnek a folyamat megállításához szükséges intézkedések. A tsz-ek legutóbbi, V. kongresszusa határozatának zöme nem valósult meg. Az okokat elemezve töb évtizeddel korábbra tekintett vissza, kifejtve: az 1968-as reformokig az MSZMP agrárpolitikája nagyrészt ideologikus töltésű volt, és korszerűtlen kolhozmintát követett. Az akkori hivatalos vonal megvalósítása a hagyományos paraszti életforma feláldozásával járt együtt, és ehhez a párt az érintettek jelentős részének együttműködését csak utólag szerezte meg. A továbbiakban megállapította: elvitathatatlan, hogy 1956-tól az agrárpolitikára mindvégig jelentős hatást gyakoroltak a reformeszmék és a pragmatikus gondolatok egyaránt. A legutóbbi 30 év agrárpolitikájának története — az eszmék szintjén — egyfelől a dogmatikus ideológia, másfelől a reform- eszmékre támaszkodó szak- szerűség küzdelmeként fogható fel. Az előadó foglalkozott azokkal a gazdasági sikerekkel is, amelyek — részben — az agrárpolitika helyes elméleti alapjaiból következtek. Sikerült az ésszeVeszélyben az Httörőmozialoin? A GYAKORLAT ELTÉR AZ ELMÉLETTŐL rűségnek és a nép gondolkodásának, lelkűidének is megfelelő szövetkezeti modellt választanunk; ez lett a társadalmasított mezőgazdaság egyik alapformája. Viszonylag korán megszűnt a népgazdaságnak ebben az ágában a direkt tervutasítás, szerepet kapott az anyagi ösztönzés. Fontos mérföldkő volt a tsz-törvénynek az a (Folytatás a 4. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése Csatlakozunk a menekültügyi egyezményhez (3. oldal) A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetére• vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez, valamint az ahhoz tartozó 1967. évi New York-i jegyzőkönyvhöz. Az utóbbi évek eseményei felvetették azt az igényt, hogy az átmenetileg hazánkban tartózkodó, hazájukba visszatérni nem kívánó, menekültnek tekintendő külföldiek jogi helyzete megoldást nyerjen. A csatlakozás egyben kifejezi a Magyar Népköztársaság emberi-jogi és humanitárius politikáját, és azt, hogy gyakorlatát az ENSZ által biztosított univerzális keretekhez kívánja kapcsolni. Az Elnöki Tanács, januári kezdeményezésének megfelelően, tájékoztatót hallgatott meg az igazságügy-miniszter előterjesztésében a katonai szolgálat megtagadása miatt elítéltek ügyéről. A testület a tájékoztatóval egyetértett, és tudomásul vette a mintegy 70 személyt érintő szabadságvesztés-büntetés félbeszakítását, majd elengedését a később hozandó jogszabály alapján. Az Elnöki Tanács a továbbiakban államtitkári felmentésekről és kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, Bessenyei György nevét vette fel a fennállása negyedszázados jubileumát ünneplő tiszaberceli mezőgazdasági szakmunkásképző intézet. Az ünnepséget tegnap, február 24-én, a névadó halálának 178. évfordulóján tartották az iskola dísztermében. Sóvári Mihály igazgatóhelyettes köszöntötte a vendégeket, köztük Berecz Jánost, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint a Bessenyei György nevét viselő közösségek képviselőit. Fekete Béla, az intézet igazgatója elmondta, hogy 1964-ben, a szakmunkásképző alapítása évében két tanteremben kezdték meg az oktatást, de hamarosan új, öt tantermes épülettel és 120 személyes diákotthonnal gyarapodott az iskola. A környező gazdaságoktól kapott 30 hektárnyi terület kétharmadán gyümölcsöst telepítettek, a maradék 10 hektáron pedig zöldséget termesztenek. Üveg- és fóliaházakat Népfrontülés Nyíregyházán A vitát nem zárták le Tegnap ülést tartott Nyíregyházáin a Hazafias Népfront megyei bizottsága, melyen érdeklődő állampolgárok is részt vettek. Elsőként tájékoztató hangzott el a megye foglalkoztatási helyzetéről és a távlati elképzelésekről. Juhász Gábor, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője tartott vitaindítót, s válaszolt az elhangzott kérdésekre. A testület a megye foglalkoztatási helyzetéről adott tájékoztatót általánosságban elfogadta. A népfront megyei bizottsága ezt követően a mozgalom megújításának időszerű kérdéseivel foglalkozott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa még az elmúlt év októberében — a területi népfronitbizöttságokkal folytatott eszmecsere után — előterjesztést vitatott meg a mozgalom megújulásáról. Ezt követően — az Országos Tanács felhatalmazása alapján — a népfront vezetői ■konzultációt folytattak az MSZMP Politikai Bizottságában. E megbeszéléseken fogalmazódott meg a most közzétett dokumentum, amelyet a következő hónapokban •vitatnak meg a helyi és területi népfronbizottságok azzal a céllal, hogy észrevételeik figyelembevételével lelhessen kimunkálni a mozgalom politikai megújulásának átfogó programját. Ezekhez az elgondolásokhoz várják a népfrontbizottságok és a népfront keretében működő különféle közösségek, valamint a társadalmi szervek véleményét. A megyei bizottság tagjai kézhez kapták az országos tanács javaslatát, melyhez Soltésztlé Pádár Ilona, a népfront megyei titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A nagy érdeklődés miatt azonban a vitát nem tartották célszerűnek lezárni, így a következő, a márciusban sorra kerülő népfront megyei bizottsági ülésén tovább folytatják az eszmecserét a mozgalom megújulásáról. Pénteken az MSZMP budapesti bizottságának politikai, propaganda és művelődési központjában megkezdődött a termelő- szövetkezetek kétnapos rendkívüli konferenciája. A tanácskozáson részt vesznek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a tsz területi szövetségek és a tsz-ek meghívott vezetői, elnökei. Ott volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Megkezdődött a tsz-ek rendkívüli kanferenciija MSZMP- és egyházi vezetők megbeszélései Az MSZMP és az egyházak viszonyáról, az együttműködési lehetőségek kibővítéséről folytatott eszmecserét a napokban dr. Kiss Gábor, a megyei pártbizottság titkára. Találkozott dr. Seregély Istvánnal, a római katolikus egyház egri érsekével, dr. Kocsis Elemérrel, a tiszántúli református egyházkerület püspök-elnökével és dr. Keresztes Szilárddal, a hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye megyéspüspökével. lavaslat a mozgalom megújilására ítélet a „debreceni ! KISZ-iigyben“ j (4. oldal)
