Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
Az indiai nagykövet látogatása megyénkben L. K. Lambah. India magyarországi nagykövete tegnap megyénkbe látogatott. A megyei pártbizottságon Gazda László megyei titkár tájékoztatta a megye helyzetéről, időszerű társadalmi-politikai-gazdasági kérdésekről. A nagykövet ezt követően a városházán találkozott Nyíregyháza vezetőivel, ahol Csabai Lászlóné tanácselnök beszélt a 120 ezres város életéről. eredményeiről és gondjairól. A nagykövet ezt követően ismerkedett a város nevezetességeivel, majd a délutáni órákban elutazott a megyéből. Csabai Lászlóné köszönti a nagykövetet a városházán. Százmillióval seqifik az építkezőket a tanácsok Kedden reggel a KB székházában — Berecz János elnökletével — a párt agrár- politikai tézistervezetének vitájával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bizottsága. A felszólalók valamennyien nagy jelentőségűnek ítélték, hogy a mezőgazdaság helyzete, az ágazat koncepciója a testület ülésének napirendjére került. Többen is hangsúlyozták, hogy a három évtizeddel ezelőtt meghirdetett agrárpolitika jelentős eredményeket hozott, mégis szükség van az új koncepció kialakítására. Olyannak ítélték az előterjesztést, amely alapjaiban alkalmas új tézisek megfogalmazására, de voltak, akik úgy vélekedtek: a benne foglalt célrendszert még konkrétabbá, markánsabbá kell formálni. Hangsúllyal szólt erről Csáki Csaba is. A testület elé tárt helyzetértékelést, a különböző elgondolásokat — tágabban: a magyar. mezőgazdaság múltját és jelenét — értékelve többen olyan tényezőkre hívták fel a figyelmet, amelyek az előterjesztésben véleményük szerint nem kaptak kellő hangsúlyt. Váncsa Jenő kiemelte, hogy a magyarországi reformfolyamat éppen a mezőgazdaságban tudta a legnagyobb mértékben kifejteni hatását, hiszen itt tért át a kormányzat elsőként a közvetett irányításra, jellemző volt a termelők más ágazatokéhoz képest szabadabb mozgástere. Nem kevésbé lényeges, hogy a mezőgazdaság a szocialista Magyarországon a kezdetektől fogva vegyes tulajdonú ágazat volt. Be- rend T. Iván történelmi értékű pozitívumnak mondotta, hogy az önigazgatás egyedül ebben az ágazatban valósult meg hazánkban. Mezőgazdaságunk az elmúlt évtizedekben stabilizáló szerepet töltött be a népgazdaságban, most azt kell elérnünk, hogy e szerepét a jövőben is megtarthassa — fogalmazott Romany Pál. Most olyan időszakban kell helytállni, amikor valóságos „szubvencióháború” folyik a világban. Az OECD-országok 1980-tól mostanáig megkétszerezték mezőgazdasági támogatásaikat, s például 1987- ben az Egyesült Államokban Iowa-állam farmerei több támogatást kaptak, mint egész Afrika a Világbanktól. Beck Tamás elmondta, hogy a kereskedelmi tárca a maga eszközeivel igyekszik segíteni a mezőgazdaság versenyképességét. A tervezett offen(Folytatás az 1. oldalról) Tudományos emlékülés a Tanácsköztársaságról Történelmi jelentőségéhez méltóan emlékeznek meg Nyíregyházán a Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. évfordulójáról és a nyíregyházi születésű Szamuely Tibor tevékenységének hazai és nemzetközi jelentőségéről. Nemrég bizottság alakult a március 18-án rendezendő tudományos emlékülés előkészítésére. Az ülésen egy referátum és öt előadás mutatja be tények és dokumentumok alapján a polgári demokratikus és a szocialista forradalom történelmi jelentőségű eredményeit és tanulságait. Az újabb kutatások teljesebbé teszik a képet Szamuely Tibor tevékenységéről is, amelynek szintén tág teret szentelnek a tudományos emlékülésen. Az ülésen „Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság jelentősége” címmel Hajdú Tibor, a Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója tart referátumot. Előadások hangzanak el „Szabolcs megye a XX. század elején”. „A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmár megyében”, „Szamuely Tibor szerepe a Kommunisták Magyarországi Pártjában”, „A Tanácsköztársaság és Szamuely Tibor”, valamint a „Szamuely család” címmel. kell fizetni. Amikor az ország szegényedni kezdett, az állami lakásépítések száma csökkent. Aztán amikor fogyni kezdett zsebünkből a pénz, az OTP is csökkentette az építendő lakások számát, hiszen ma már ezeket a lakásokat sem könnyű eladni. Mostanra pedig már a családi házak építésébe is csak kevesen mernek belefogni. (b. j.) nyíregyházi pártbizottság Nyilvánosan Február 23-án délután fél 2-kor ülést tart az MSZMP nyíregyházi városi bizottsága. Az MSZMP székház II. emeleti tanácstermében sorra kerülő ülés napirendjén időszerű politikai kérdések kaptak helyet. Ezenkívül a testület felülvizsgálja a korábbi pártbizottsági határozatokat, megvitatja és rögzíti a végrehajtó bizottság, a pártbizottság 1989 első félévi tématervét, üléseinek rendjét. A városi pártbizottság ülése nyilvános, melyen bármely párttag részt vehet. Adókedvezmények munkahelyteremtésre Kedvezményt kapnak azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a gazdaságilag elmaradott térségekben látnak beruházáshoz. A nyereségadó-törvény alapján — mint ismeretes — úgy döntött a Minisztertanács, hogy az érintett településeken létesülő beruházások költségének 20 százalékát adókedvezmény formájában visszajuttatja. E településeken még nagyobb kedvezmény illeti meg azokat, akik új fejlesztésre vállalkoznak: számukra a termelés, illetve a szolgáltatás megkezdésének első évében 50 százalék, a második évben 35, a harmadikban 20 százalék adókedvezmény jár. A ^ kedvezménnyel — hasonlóan a jelenleg is érvényben lévő más, többnyire pályázat útján elnyerhető fejlesztési beruházási támogatáshoz — a kormány ösztönözni kívánja a gazdaságilag elmaradott térségek ipari és mezőgazdasági létesítményeinek gyarapodását, az infrastrukturális beruházásokat, s fokozni a falvak népességmegtartó képességét. Hét megye összesen több mint 20 kisebb térségére érvényesek a támogatás különféle formái, így Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár és Somogy megye szinte valamennyi településére, továbbá Baranya, Vas, Zala és Békés megye egyes körzeteire. A térségi fejlesztések 1986- ban kezdődtek, amikor 5 évre mintegy 3 milliárd forintos fejlesztési alapot irányoztak elő a költségvetésből. A mostani intézkedés tovább javítja az ott dolgozó gazdaságok, üzemek érdekeltségét abban, hogy nyereséges ágazatokat alakítsanak ki és munkahelyet kínáljanak a környékbelieknek. A fejlesztési alapból — a MÉM adatai szerint — csaknem 1,2 milliárd forintot az élelmiszer-gazdaság üzemeiben fordítanak a termelés fejlesztésére. Az ösz- szegből Í988-ban 216 millió forinthoz juttatták — pályázat útján — a gazdaságokat. XLVI. évfolyam, 45. szám ÄEA: 4,3« FORINT 1989. február 22., szerda „Hálapénz” a betegeknek Hétmillió forint értékű, nagy teljesítményű japán ultrahang-diagnosztikai berendezést vásároltak — más, értékes műszerek mellett — a kisvárdai kórház számára. Az esemény érdekessége, hogy a rendelkezésre álló pénzt összefogással, helyi vállalatok, szövetkezetek egészítették ki. (2. oldal) Lopott finom falatok Libamáj, comb, mell és egyéb finom falatok kerültek fel egy kölcsönkért kisteherautóra a baromfi- feldolgozó üzemben. Egy rutinigazolás során derűit ki, hogy a tizenegyezer forint értékű áru — lopott. (2. oldal) Vissza fiam térítendő hitel és segély •i Értékelték a pártértekezletek tapasztalatait Épülő lakások madártávlatból a nyíregyházi Korányi Frigyes utcán. (Suri Attila felvétele) Már a legoptimistábbak sem hiszik, hogy felépül any- nyi lakás a VII'. ötéves tervben Szabolcs-Szatmár megyében, mint amennyit a terv készítői megcéloztak. Tulajdonképpen csak egy év volt ebből az ötből olyan, amikor még reménykedni lehetett, amikor még elérhetőnek tűnt évi négyezer lakás felépítése, de 1987-ben már csak 3488 lakhatási engedélyt adtak ki a tanácsok, s a tavalyra elképzelt 3600 helyett 3247 épült fel. A csökkenésnek tulajdonképpen egyetlen oka van: elfogyott a pénz. Az elmúlt egy-két évben olyan áremeléseket éltünk meg, hogy a lakásépítésre adott kölcsönök csak jelentős bankkölcsönnel kiegészítve voltak elegendőek egy lakás felépítéséhez, vagy megvásárlásához, így míg korábban csak az állami lakásépítések száma csökkent, tavaly már a családi házaknál volt legnagyobb a lemaradás. Igaz, a múlt évben ebből már nem is lehetett volna csökkenteni, hiszen mindössze 147 állami lakás épült a megyében, az OTP 521, a Lakszöv 113 lakást épített, s 2466 családi ház építését fejezték be. Ez 430-cal kevesebb, mint amennyit terveztek. A városok közül Nyíregyházán 834-ről 895-re emelkedett az átadott lakások száma, ám a többi városban mindenütt jelentős csökkenés volt. Mátészalkán még csak öt volt a különbség, kilencven helyett 85 épült fel, de Kisvár dán 158 helyett 80, Nyírbátorban 79 helyett 62, Fehérgyarmaton 74 helyett 38, Vásárosnaményban 45 helyett 40, Tiszavasváriban 123 helyett 113 család kapott lakhatási engedélyt. Hogy az idén mi lesz, még megsaccolni is alig lehet. A terv 3400 lakás felépítésével számol, ám a január elsejétől megváltozott hitelfeltételek alighanem visszavetik az építési kedvet. Ha pedig év közben netán még emelkednének az építőanyagárak is, akkor egyenesen vakmerőségnek számít belefogni egy építkezésbe. Igaz ez azzal együtt is, hogy a tanácsok százmillió forinttal segítik a megyében a lakásépítéseket. Ezt a pénzt rászorultság alapján ítélték oda, egy részét vissza nem térítendő segítségnek szánták, másik részét hitelként adták, de erre csak 3 százalékos kamatot A gazdaságiin elmaradott térségeknek Újabb kutatási eredmények Befejeződött az MSZMP KB ülése Megújul a párt agrárpolitikája
