Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-20 / 43. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. február 20 De meddig? Értelmiségi házaspárral beszélgettem. A nő bölcsészdoktor, a férfi pedagógus, két gyermekük van. Az asszony fizetése 5900 forint. A férfié se sokkal több. Magántanítvány és mellékkereset nincs. Nem utaznak, újsá- got-folyóiratot nem vesznek, hogy néha egy-egy könyvre teljen. A fiatal nő azt mondja, inkább nem eszik, de a könyvet meg kell vennie. Belső szükség. A gyereknek viszont ennie kell. Ruházkodnia kell. Úgy érzi, hamarosan leszakad á szakmájától is. Értelmiségi — még. De meddig? (karádi) Alapkőletétel ősszel Görög katolikus templom épöl Nyíregyházán Görög katolikus templomot építenek Nyíregyházán. a Korányi úton, a Bánki Do- nát ipari szakközépiskola szomszédságában. A részletekről kérdeztük dr. Keresztes Szilárd püspök urat. — Régi vágya teljesül a templomépítéssel a nyíregyházi híveknek. Az előzményekhez tartozik, hogy a pár éve épült borbányai templomot felváltva használjuk a római katolikusokkal és a területileg, valamint lakónépességben egyre gyarapodó Nyíregyházán a második önIsabelle Párizs mellől fl magyarórák ritmusa — francia szemmel Vendégek a tanárképző főiskolán Néhány napja francia szavaktól hangos a nyíregyházi tanárképző főiskola. Tizenhárom francia diák tölt itt most két hetet, hogy visszaadja a negyedéves francia szakos magyar diákok látogatását. „Félidőben” arra kértük meg néhányukat, hogy számoljanak be itt szerzett élményeikről, tapasztalataikról. Isabelle Simon első, Brigitte Peyron és Myriam Farges másodéves hallgatója az Essone-i Ecole Normale d’Eholles-nek, egy Párizs melletti kisváros óvónő- és tanítóképző intézetének. Ebbe az iskolába az érettségi és kétévi egyetemi tanulmányok elvégzése után lehet bejutni, majd további két évig kell itt tanulni. Az ilyesfajta francia főiskoláknak számunkra az az érdekessége, hogy elvégzésük után egyaránt lehet óvodában. vagy alsó tagozatos iskolában — amely egyébként Franciaországban ötéves, amit további kötelező négy év követ — tanítani, nevelni. Legelőször is arra kérem a magyar diákokhoz hasonlóan farmert, pulóvert viselő lányokat, mondják el, mi az, ami tetszett, és mi az, ami kevésbé nyerte el tetszésüket a magyar általános iskolákban, ahol eddig jártak. A hosszú hajú, vállalkozókedvű Isabelle válaszol először. — Leginkább a magyar iskolákban tapasztalható fegyelmet, a tanárok iránt megnyilvánuló tiszteletet irigyeltük és csodáltuk. Bizony, nem így van Franciaországban. Öröm lehet ilyen jó gyerekeket tanítani. Részt vettünk egy tornaórán is. Igen intenzív volt, a gyerekek kétszer annyit tanultak, mint nálunk. Myriamnak a magyar órák ritmusa tetszett elsősorban. Nevezetesen az, hogy háromnegyedóránként szünet van, náluk pedig csak másfélóránként tartanak pihenőt. Többszöri biztatásra Brigitte olyan otthoni módszerekről is mesél, amelyeket jobbnak lát a mienknél. Elbeszélése szerint a gyermekeket jobban hagyják, hogy öntevékenyen, saját tapasztalatai révén közelítsék meg, tanulják meg az elsajátítani valót. Kísérletezésre, a dolgok gyakorlati megközelítésére biztatják már a legkisebbeket is. A francia tanárok úgy vélik, hogy a gyermekek jobban megtanulnak így gondolkodni. A francia diákok között csak két fiút találtunk, náluk sincs másképp, mint nálunk, elnőiesedik a tanári pálya. A vendégek elmondták, hogy a diákok élete a kollégiumban hasonló a magyarokéhoz és az is kiderül, az ottani tanárok úgy étzik, hogy az ő társadalmi megbecsülésük sem a legjobb, legalábbis ami keresetüket illeti. (bodnár) Az Atlasz nem vette vállára.» A rejtélyes kádfürdő A jól értesültek tudni vélik, hogy Nyíregyházán a sóstói kádfürdő felújítás alatt álló épületében pikáns szolgáltatásra számíthat a férfinép hamarosan. Masz- százsszalonról, szaunáról és más, csábító varázsról szól a fáma. A színfalak mögött azonban egy ideje komoly tárgyalások folynak, hogy az idegenforgalmi gyöngyszemünknek minősülő Sóstón valóban rend legyen végre. A hiteles tájékoztatás érdekében kérdeztük Bárány Jánost, a Nyíregyházi Városi Tanács elnökhelyettesét, aki a sóstói fejlesztés ügyében érdemben tárgyalt a partnerekkel. Az előzményekhez tartozik, hogy évekkel ezelőtt a tanács le akarta bontatni a kárfürdőt, mivel az épület nemcsak külsőleg nyújtott több mint siralmas képet, hanem a belső pusztulás sem tett volna lehetővé gazdaságos felújítást. Hogy mégis megváltozott a tanács álláspontja, bizonyára hozzájárul ehhez: műemlék jellegű épületről van szó és így a műemlékvédelmi felügyelőség is hallatta a szavát. Múlt év tavaszán a városi tanács végrehajtó bizottsága döntött és átadta a kezelői jogot az IKSZV-nek. A tulajdonjog változatlanul a magyar államot illeti. Az IKSZV hozzálátott a külső renováláshoz, 2,5 millió forintot a megyei tanács műemléki alapjából és szintén 2,5 milliót a városi tanácstól kapott erre. A hiányzó milliókat az ingatlankezelő állta. Ezzel párhuzamosan az IKSZV meghirdette az épületet, hátha valamelyik cég fantáziát látna a hasznosításában. Két jelentkezővel tárgyaltak. Az egyik a budapesti illetőségű, vízügyi beruházásokkal foglalkozó Atlasz kisszövetkezet volt. A helyszíni szemlén már kifogásolták az épület rendkívül rossz műszaki állapotát. Készítettek ugyan egy tervet, amely kél; szaunát, vagy tíz szobát, egy büfét és a nagymedence helyreállítását tartalmazta volna. Azért a múlt idő, mert február 15-én az Atlasz nem vette a vállára a felújítás terheit, visszalépett a megállapodástól. Közben komoly tárgyalások folytak az NSZK-beli Ludwig Funk vállalkozó cégével. Ez a vállalat nemcsak a kádfürdő felújítását végezné el, hanem a sóstói Svájci-lakot is helyrehozná, valamint a majdani gyógyszálló kivitelezését is vállalná. Február 27-én véglegesítik a nyíregyházi tanács és a Funk cég közötti megállapodást. T. K. álló görög katolikus templom iránt régen megfogalmazták az igényt a hívek. Az elgondoláshoz megfelelő telket keresett az egyház. Így vásárolták meg a tanácstól a Korányi Frigyes utcán a Bánki Donát szakközépiskola melletti területet. A templomépítés terén jó nevű Török Ferencet, a Budapesti Műszaki Egyetem tervezőmérnökét bízták meg, aki már papírra vetette a 250 négyzetméteres templom, a hozzá csatlakozó parókia és a lelkész szolgálati lakás előzetes elgondolását. Ezzel az anyaggal mutatkoztak be a görög katolikus egyházi vezetők a nyíregyházi tanács végrehajtó bizottságának egy héttel ezelőtti ülésén, ahol egyhangúlag jóváhagyták a templomépítés terveit. Hamarosan megbízzák Török Ferencet a kiviteli terv elkészítésével és minden valószínűség szerint kisiparossal végezteti el az egyház a munkát. Ha minden a tervek szerint alakul, 1989 őszén lerakják az alapkövet és a közeli években felépítik a templomot. Akárcsak más létesítmény kivitelezésénél, itt is úgy számolnak, hogy négyzetméterenként 20 ezer forint körül alakul a költség. összességében 8—10 millió forintba kerül Nyíregyháza második görög katolikus temploma. Jósavárosban és környékén 4—5 ezer görög katolikus él és legalább ennyien követik a római vallást. Ezt a templomot is közösen működtetné a két egyház. Jól tudják, hogy a mai gazdasági körülmények nem kedveznek a milliós nagyságú kiadásoknak, de az egyház számít a hívek társadalmi munkájára, az adományokra és a külföldi segélyekre is, hogy a saját erőt ily módon megsokszorozzák. Pórul j árt a sofőr Máskor bizonyosan jobban meggondolja S. Sándor, 52 éves gépkocsivezető, nyíregyházi lakos, hogy hol és kivel tölti szabad idejét. Ugyanis a vallomása szerint 1988. november 14-én éjjel egy nő ellopott tőle 50 ezer forintot. Elaludt a radiátoron S. Sándor rendőrségi feljelentésében egyebek mellett az szerepel, hogy mivel tavaly októberben egy pótkocsis teherautóval nagyon sokat dolgozott, ezért a Volán Vállalattól benzintérítésként és munkabérként összesen 52 ezer 800 forintot vett fel. A pénzt a levéltárcájába, illetve a zakója belső zsebébe tette. A cégtől gyalog indult haza, közben a Dózsa György úti Gondűző nevű italboltban megivott egy üveg sört, majd továbbment. A Nyíri Fészek vendéglőben is sört fogyasztott, amikor odalépett hozzá egy cigány kinézetű, farmernadrágos nő, és kért 20 forintot. S. Sándor egy százast adott neki, valamint tömény italt, meg sört fizetett számára. A nő közölte: menjenek Sóstóra a Krúdy- szállóba közösülni, s ő azért 500 forintot kér. A férfi a hölgynek adott ismét száz forintot, hogy vegyen 2 deci sherit, ő pedig előzőleg már sört vásárolt. A Nyíri Fészekből többször átmentek a piaci bisztróba, és ott is szeszes italt ittak. Később S. Sándor és a nő a piaci bár előterében a radiátorra ülve taxit vártak, mellyel a Krúdy-szállóba mentek volna. A férfi azonban a melegtől és a sok szesztől elaludt. Amikor felébredt, a tárcájából hiányzott 50 ezer forint. Szerinte azt a nő vette el. (Egyébként a hölgy ellen hasonló bűncselekmény miatt már folyt eljárás.) Házkutatás a gyanúsítottnál Az említett események előtt a nőt S. Sándor nővére látta a Nyíri Fészekben. A gyanúsított azt mondta neki: a Volánnál dolgoznak, prémiumot kaptak, és ő hívta meg Sándort mulatni. Azt is hozzátette: az becsének nem lesz bántódása. Az utcán a nő, azaz L. Zoltánná, 36 éves MÁV-kocsi takarító, nyíregyházi lakos S. Sándort ölelgette. Az L. Zoltánnénál tartott házkutatás során a rendőrség 39 ezer 500 forintot talált. A gyanúsított a vallomását többször megváltoztatta. Valahányszor 16 ezer forint elvételét ismerte el. Volt, amikor azt mondta: a pénzt a sértett a közösülés honorálásaként adta át neki. Később viszont azt állította, hogy ő az S. Sándor által leejtett 16 ezer forintot vette fel. Pár nap múlva viszont azt vallotta: a partnerétől nem vett el pénzt, sőt nem is talált, hanem azt mástól lopta el. A szembesítéskor ezt visszavonta, s előadta, hogy a 16 ezer forint kicsúszott a sértett pénztárcájából, amit ő felvett, a helyszínről elment, majd másutt ismerőseivel italozott. Többszörös visszaeső L. Zoltánná az éjszakai órákban tért haza, és az élettársával a pénzt a lakásban elrejtette. Az ügyész L. Zoltánnét mint különös és többszörös visszaesőt lopással, az élettársát pedig bűnpártolással vádolja. (cselényi) Albérletet keresek! Ifjúsági centrum a megyeszékhelyen Informálás, tanácsadás, szórakozás Nem véletlen, hogy egyre több fórum foglalkozik az ifjúsággal. Ezt a réteget sújtják legjobban a gazdasági változások, fokozódik a létbizonytalanság. Rajtuk szeretne segíteni a maga módján az ifjúsági információs központ és tanácsadó iroda, amely még az idén megkezdi működését Nyíregyházán. Két évvel ezelőtt vetődött fel a gondolat, hogy jó lenne országos hálózatban ifjúsági információs irodákat kialakítani, ahol az utcáról betévedő fiatalok részére információkat adnak, jogi, pszichológiai kérdéseikre választ kapnak, s ugyanakkor ott szabad idejüket hasznosan el is tölthetik. Az AISH és a KISZ KB országos pályázatot írt ki, amelyre együttműködve a KlSZ-szerveze- tekkel benevezett a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ is. Pályázatukat siker koronázta, s az információs központ létrehozásához 1 millió 500 ezer forintot kaptak. A támogatás feltétele az volt, hogy már szeptember elsején működnie kell az ifjúsági irodának, ezért az átalakítási munkálatokat meg is kezdték a művelődési ház legalsó szintjén. Várhatóan néhány napra be is zár majd a művelődési ház, de emiatt nem maradnak el a programok. Az ifjúsági központot háromrészesre tervezték: lesz a tájékoztatási és információs iroda, ehhez kapcsolódik a szórakoztatási centrum, valamint a vendéglátóegység. A közérdekű információk tájékoztatják például a fiatalokat diákszállásokról, menetrendről, butikok címeiről, albérletekről, a munkakönyv és útlevél kiváltásának módjáról. Az érdeklődők megtudhatják majd a színházak, múzeumok programjait, levéltárak nyitva tartását. A segítségnyújtó szolgálat pedig jogi, életvezetési, pszichoszexuális, mentálhigiéniai és pályaválasztási tanácsokat ad többek között. A szabadidő-centrumban működik majd társkereső klub, lesz diszkó, teaparti, politikai vitafórum, s bemutatkozhatnak ott az amatőr művészeti csoportok is. (M. M. L.) Sóstói látkép. (SA) Drága „szexkaland”
