Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-20 / 43. szám

1989.február 20. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Válaszol Kovács György rovatvezető Az elmúlt napokban való­ságos forró drót volt sport­rovatunk két telefonja. Meg­lehetősen sokan tettek fel kérdést, többek levélben ér­deklődtek, bizonyítván a té­telt: február nem uborka- szezon a sportmozgalmat il­letően. — Közeleg az atlétikai fe­dettpályás világbajnokság, amelyen nyíregyháziak is in­dulnak. Véleménye szerint Ba- kosi Béla képes lesz-e számot­tevő eredményt elérni? (Kér­dezték a 10-122-es telefonról.) — Igen, és hozzáteszem: reménykedem, hogy Bakosi kárpótlásul olyan eredményt produkál, amelyet — egész­ségesen — Szöulban is tel­jesített volna. — Szabolcs-Sztamárnak meg sohasem volt csapata a kézi­labda NB I-ben. Most már van sportcsarnok, de hiányzik a megfelelő szintű együttes. Mit hoz a jövő? (Kérdezte Gallai Imre Sóstóról.) — Tény: megannyi sport­barát szorongó várakozással figyeli a Szpari NB I B-s csa­pata szereplését. Az idén nem valószínű a feljutás — annál inkább jövőre .. . — Mi a magyar futball leg­nagyobb tragédiája? (Illés Sán- domé. Nyíregyháza, Leningrad u. 18.) — Lehet, hogy meglepődik a válaszon, de nem a most folyó bundabotrány. Na­gyobb gond a csapatok szá­mának csökkenése, a közön­ség elmaradása, s hogy a fiatalok futballjával a kutya sem törődik. Alapok nélkül pedig nehéz építkezni. — Ma már az 1980—81-es lab­darúgó bajnoki év — történe­lem. Az NYVSSC első NB I-es évében mikor állt legjobb he­lyen a bajnoki táblázaton? (Simkő István)-— A bajnokság 7. és 10. fordulói között ezüstérmes, második helyen tanyázott a Temesvári-legénység. Ered­ményei ezekben a fordulók­ban : Békéscsaba—NYVSSC 0:2, ZTE—NYVSSC 2:1, NYVSSC—Csepel 1:0, Kapos­vár—NYVSSC 0:1. — Véleménye szerint miért szerepelt gyengén Szöulban Csabai Judit? (11-322) — A fejlődés törvényszerű velejárója a különböző ob­jektív és szubjektív okból történő visszaesés. Számolni kell velük, mert jönnek és rendszerint váratlanul, szin­te megdöbbentő módon. Ez történt vele is. Most vajú­dik: abbahagyja az úszást vagy folytatja a verseny­zést. Remélem, ez utóbbit választja, hiszen rendkívül tehetséges, s alig múlt 15 éves. — Igaz-e. hogy befejezte az aktív pályafutást Ondi László, az NYVSSC kitűnő súlyemelő­je? (15-511) Válaszol Rácz András edző: A hír igaz, Ondi Laci befe­jezte a versenyzést. Fél éve már nem látogatja az edzé­seket, hosszú ideig sérülés zavarta munkájában. — Melyik volt élete legszebb ugrása? (10-652) — Az első! Akkor — 1951- ben — Ferihegy légterében, odafenn fogant meg bennem az elhatározás, amíg csak te­hetem, ezen a tiszta, szabad, gyönyörűséges úton haladok. Az akkor szerzett élmény volt az eljegyzésem az ejtő­ernyős sporttal. — Elképzelhetőnek tartja, hogy a Tiszavasvári Lombik labdarúgói feljutnak az NB II-be? (Kérdezte Szabolcsi Bé­la Rakamazról.) — A mai futballban sok minden elképzelhető. A Lom­bik csapata ugyanúgy meg­nyerheti a Tisza-csoport baj­nokságát, mint riválisa, a jó nevekből álló Mezőtúri Hon­véd. — Igaz-e. hogy Iváncsik Mi­hály. az egyik legjobb magyar kézilabdázó korábban játszott a Nyírbátori BSC színeiben? (Kérdezte: Popovics Zsolt Kál- lósemjénből.) Válaszol: Hamza Sándor- né, a BSC ügyvezető elnök- helyettese : — A hír igaz, Iváncsik ko­rábban a mi játékosunk volt, 1979-ben sorkatonaként ke­rült Győrbe, ahol a Rába ETO leigazolta, aztán ott ra­gadt, sokszoros válogatott lett. — A megyei labdarúgó-baj­nokság mérkőzésein hány fo­rint a bírói díj? (Kérdezte Ke­rekes Béla Nagyhalászból.) — Az első osztály mérkőzé­sein a vezető bíró 350, a part­jelzők 200—200 forintot kap­nak. Másodosztályban 300, illetve 150 forint a tarifa. — Hol van Buzsik László, a Nyíregyháza, a Mátészalka es még több szabolcsi csapat ko­rábbi labdarúgója? — A most 29 esztendős Bu­zsik a Sényői TSZ SE játéko­sa, a megyei bajnokság má­sodik vonalában játszik, ott dolgozik, ott telepedett le. — A Kelet-Magyarország szombati sport terjedelme mél­tatlan a lap hagyományaihoz. Mikor térnek vissza a korábbi formához, mármint ne csak te­nyérnyi felület jusson a sport számára? (Kérdezték többen is. telefonon, levélben.) — Egyetértek önnel, a je­lenlegi terjedelem éppen csak a hét végi sportműsor köz­lésére elegendő. Lapunk ol­dalszáma várhatóan tavasz- szal növekszik, következés­képp több sporthír közlésére nyílik lehetőség. — A Mátészalkai MTK tehet­séges labdarúgója. Barcsai nemrég a DMVSC próbajáté­kán volt. Most az NYVSSC színeiben szerepelt, gólt is rú­gott. Kié lesz végül a szálkái csatár? — Az MMTK labdarúgó­vezetőktől kapott információ szerint, a héten eldől: Nyír­egyházán vagy Mátészalkán folytatja pályafutását az em­lített játékos. Az előző évitől többen loptak. Az alma egy része megfagyott a fán. A csengeri gazdák a háztájiban nem akarnak már tehenet tartani. Megtört a csend a vezetők prémiumának hallatán... A kikapart nyereség Csengerben, jó hangulatú zárszámadáson Nem voltam még olyan zárszámadáson (25 éve jár rok ilyenekre), ahol az első napirend az ellenőrző bizott­ság beszámolója lett volna. Másik meglepetés, hogy a be­széd nem volt sematikus, tiszteletköröket rovó. Idézem Nagy Bélát: — Termelőszövetkezetünk­ben működik a rendészet, de milyen éjjeliőr az, aki itta­san indul a munkába, az ut­cán elesik, magatehetetlen, másoknak kell felállítani... Sok a mezei lopás. Irtják a fasorokat, téli tüzelőnek el­lopják még az almafát is ... Baj van a tulajdonosi szem­lélettel ... Az elmúlt évben írásbeli figyelmeztetést 57 fő kapott, öt tsz-tagot munka­megtagadásért kizártunk . . . Az igazság az, hogy mi­közben sok gond közepette keményen dolgoztak, gazdál­kodtak a csengeri Le­nin Termelőszövetkezetben, adódtak vétségek. Talán nem is több mint másutt. Csen­gerben viszont a zárszám­adáson első napirendként, konkrétan és kemény sza­vakkal, szinte kíméletlenül szóltak erről. A határ most pihen, de azért dolgoznak. Van alma a hűtőházban, exportra válo­gatják, csomagolják. A gép­műhelyben tavaszi nyitány­hoz gépeket javítanak. Fél­száz ember dolga viszont a tanácskozás. A küldöttekkel időre megtelt a csengeri párt­ház tanácskozóterme. Mindjárt az első percekben elhangzik, a mérleg szerinti nyereség 18 millió 213 ezer forint. Lengyel György, a termelőszövetkezet elnöke: — Az elmúlt év száraz volt, nálunk ez nem egy ked­vezőtlen tényező. 649 milli­méter csapadék hullott, jó elosztásban, így a növényter­mesztés nyereséges lett. A ka­lászosokat és minden növényt kisebb költséggel, nyeresége­sen állítottuk elő. Kukoricá­ból annyi termett, hogy ezer tonna többlettel rendelke­zünk. Az alma termesztése — bár nyereséges volt — vi­szont a tervezettől jóval töb­be került. — Egymillió forint nö­vényvédő szer megtakarítása A csengeri tsz tagjai Lengyel György elnftkOt hallgatják. (Suri A. felvétele) mellett a csengeri területen 87, a szamosbecsi kertekben 91 százalékos volt a fákon az alma exportminősége. Ren­geteg alma termett, 15 ezer 320 tonna, hektáronként 48,5 tonna. Ezért is októberben már ládahiány volt. Ez lett volna a kisebbik baj. No­vember elején már leesett a hó, a hőmérő higanyszála mí­nusz 18 fokot mutatott. Az alma négy-öt fokos hideget még elvisel, aztán megfagy. Főként a hőingadozás káro­sít, az, ha éjjel fagy, nappal 5—6 fok a meleg. A fagy­ban, hóban 3000 tonna alma volt a fán ... Nem a beszámolóban hang­zott el, később mondta Végh János, a tsz főmérnöke, hogy dicséret a részesművelőknek, a tagoknak, hogy egy szem gyümölcsöt sem hagytak kár­ba veszni. Hosszú napokat dolgoztak, volt aki vaksötét­ben is szedte az almát, ka­parta ki a hó alól... A csengeri Leninben nagy értékű és meghatározó az ál­lattenyésztés. — A korábbi években leg­többet ostorozott ágazat, 1988-ban a legnagyobb nye­reséget . adta. A szarvasmar­hatartás összesített eredmé­nye 6 millió forint. Ehhez a juhászat még hozzátett 3 mil­lió 821 ezer forintot. Kezd megtérülni a tehenészet kor­szerűsítésére fordított pénz, úgy is, hogy az állattenyész­tők munkához való viszonya a jobb körülmények között javult. (Mutatószámok: a háztáji ágazat 53 milliós árbevételt ért el: a gépesítési ágazat, a 60 erőgéppel, a 70 tehergép­kocsijával, a tervezett költ­ségen belül gigászi munkát végzett...) Talán mindenki vélemé­nyét tolmácsolta Ari István nyugdíjas: — Nagy örömünkre szol­gált, amit hallottunk. Az eredmény nem meglepetés, hiszen 12 éves hagyománya van már annak, hogy a ve­zetőség és a tagság összedol­gozik és ez nyereséget hoz. Annak is örülünk, hogy a tsz fejleszti a szarvasmarhaága­zatot, szükséges, mert alig van már tehén a tagoknál. Nem akarnak tehenet fejni, mert nem kifizetődő. Nemrég Nóta Jóska barátom mond­ta, valamikor 820 tehén volt a községben, ma már csak 120. Kár érte . . . A küldöttgyűlés végén egy kis morajra emlékezve hagy­tam el a termet. Akkor sug- tak-búgtak az emberek, ami­kor a három vezetőnek, el­nöknek, főmérnöknek, fő­könyvelőnek személyenként megszavazták a hatvanvala- hány ezer forint prémiumot. (Másutt csak százalékot mon­danak és nem forintot.) Kér­deztem is később, miért kel­lett a pontos összeget beje­lenteni. A válasz, hogy ne legyen szóbeszéd. Gondolom, nem is lesz, mert a prémium mögött kemény munka van! Seres Ernő Unna néni adománya j£ vtizedeken át az y* embereket szolgál­ata a nyíregyházi Bornemissza Anna néni. Mint vöröskeresztes akti­vista minden idejét, fölös szeretetét, emberségét ar­ra fordította, hogy segít­sen. Érezve és látva a körülöttünk lévő világot, mérlegre tette életét, és úgy vélte: még van ten­nivalója. Anna nénit az Erdély­ből menekülök sprsa indí­totta meg. Ügy döntött, hogy megtakarított pénzé­ből ötvenezer forintot a Vöröskereszt megyei ve­zetősége rendelkezésére bocsát, hogy abból segít­sék az áttelepülőket. A döntés azonban ennél to­vább is ment: úgy hatá­roztak, hogy ebből a pénz­ből és a képződő kama­tokból azokat segítik, akik házasságot kötnek. A megállapodás meg­született. Mi több: már az első fiatal házaspár is megvan, aki az első se­gítséget kapja. A jövő hé­ten kötendő esküvő alkal­mából részesülnek abból az ajándékból, amivel Anna néni jóvoltából in­dulhatnak az új, remélhe­tően boldog életbe. Ezer fok fölött Mérnök, tanár, rézöntő, zenész Rézöntő műhelyében já­runk a nyíregyházi Körte ut­cán Kívülről sufniszerű mel­léképület, egy oldala üveg, belül a beavatatlan számá­ra ismeretlen misztérium. Művészi rendetlenségben egymás hegyén-hátán a kü­lönféle szerszámok, sziták, a sarokban nagy kupac homok. Itt dolgozik Martinovszky István, aki főállásban gé­pészmérnök-tanár a 107-es középiskolában, mellékfog­lalkozása pedig rézöntő kis­iparos. Formaszekrényt vesz elő, ami olyan, mint egy talp és tető nélküli cipősdoboz — fémből, abba ágyazta a kész mintákat, egy revolverszerű szórópisztolyból sűrített le­vegővel megtisztítja a figu­rákat, azután szitálja rá az elválasztóport, majd jöhet rá a másik „szekrény!’, beleros­tálja a homokot, amit a Du­nántúlról hozat — nem mintha a Nyírségben nem volna elég. hanem a mienk nem elég agyagos. Megdön­göli, lyukat fúr bele, és el­teszi pihenni. Hétvégeken, amikor önt, beletölti a fo­lyékony rezet, ami 1083 fokon fehéren izzik. Utána perce­ken belül kiderül, mi hogyan sikerült. Amikor belevágott, arra gondolt: szép a tanári pá­lya, a gyerekeket, a tanítvá­nyait a világért -sem tudná otthagyni, de valamiből meg is kellene élni. Így alakult, hogy diplomásként tette le a mestervizsgát. Olyan szak­mát választott, amit a kör­nyéken senki sem művel, amellett biztos volt benne, hogy megyénk munkahelye­in szükség lesz kis méretű, kis szériában készülő öntvé­nyekre. Mint elmeséli, vagy öt éven át kísérletezett, sok selejtet is termelve, mert a mesterek őrzik ám a szakma titkait, eleinte sehogy sem férkőzhetett hozzá. Mígnem egyszer az egyik azt mondta: kérdezzen tőle és ő vála­szol ... A piac hamar felfedezte. Érkeznek a megrendelések ipari üzemekből néhány da­rabos tételekre. Foglalkozik lakberendezési és dísztár­gyak készítésével, pl. fogas, kopogtató, névtábla, ház­szám, juhászkampó, hamu­tál. Nagy az igény temetke­zési kegytárgyakra — most ilyeneket önt. Egy maszek a csónakjához rendelt egy pár réz evezőtartót. Kértek tőle hajócsavart rádióirányítású modellhajóhoz — ez egyelő­re „ravasz” feladat — most ezen töri a fejét. Különleges felkéréseket is kap. A nyíregyházi 4-es is­kola dísztermének csillárjá­hoz formázott rézíveket. Az ő munkája a kábeltévében is bemutatott díszkulcs, amit a Bujtosi Szabadidő Csarnok avatásán láthatott a közön­ség. Megkeresték a múze­umtól, mert hiányzik egy XVIII. századi szekrény fi­ókjának fogantyúja — az a karika is itt készült a mű­helyében. Egyik legszebb munkája Nagy-Magyarország címere, amit az eredeti alapján min­tázott meg. Szent István ki­rályunk koronájával, a ré­szek: Erdély, Horvátország. Fiume jelképeivel és a régi magyar címerrel, amelynek visszaállításáról napjainkban olyan sok szó van. Sokan egészen másfajta te­rületről ismerik Martinovsz­ky Istvánt — színpadról, pó­diumról, verses-zenés össze­állítások szereplőjeként. Évek óta tagja a Dongó együttes­nek, kitűnő fúvószenész. A zenekari próbákat hetente két estén tartják — és arra min­dig meg kell teremteni a szabad időt. Számára ugyan­is az önfeledt muzsikálás a legjobb pihenő... BE. Nívódíj lakóházért Már csak néhány napig — 1989. március 15-ig — lehet pályázni az év lakóháza ní­vódíj elnyeréséért. Az igaz­ság az, hogy eddig nem mu­tatkozott túl nagy érdeklő­dés a pályázat iránt, noha tavaly 3100 lakás épült a megyében magánerőből. A pályázatra ugyanis csak ha­gyományos családi házzal, sorházzal, láncházzal, átri- umházzal, kistársasházzal, társasházzal lehet pályázni, de aki bővítette házát, pél­dául emeletet épített rá, vagy beépítette a tetőteret, az is reménykedhet a nívó­díj elnyerésében, sőt aki kor­szerűsítette lakását, az is eséllyel indul. Az építtetőnek, a tervező­nek és a kivitelezőnek együt­tesen kell részt venni a pá­lyázaton, amelyre a terveken kívül mellékelni kell egy olyan megállapodást is, hogy ha megnyerik a 25 ezer fo­rintos díjat, vagy a 8 ezer fo­rintos dicséretet — ebből hármat adnak ki — akkor hogyan osztozkodnak meg lrajta. Petíció Beregben és Szatmár- ban járva minduntalan visszaköszönő téma: mais elégedetlenség forrása az eltelepített bíróságok, ügyészségek, közjegyző- ségek ügye. Joggal hivat­koznak az emberek arra, hogy manapság nem olcsó mulatság Mátészalkára vagy Kisvárdára utazgatni minden csip-csup ügyben, hiszen ezeken a tájakon csak a drága busz létezik. Vásárosnaményban egy­re jobban foglalkoztatja ez a gond az embereket. Ma már alig állítható meg az a folyamat, amely pe­tíciót kíván előterjeszteni, s nem mindegy, a beregi központban helyiségek is rendelkezésre állnak egy törvényház céljaira. Az igazságszolgáltatás ügyé­ben igazságot tenni — okos lépés lenne, (bürget)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents