Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. február 15. Válaszol a város „pénzügyminiszter*" Mire költünk 718 milliót? Sokan szeretnének belelátni a város kasszájába, hogy jobban értsék miből, mire költenek, valóban az kapja-e az elsőbbséget, ami a legfontosabb, mi várható az idei esztendőben, hol szorít a cipő, milyen összeg felett rendelkezik a város. Ha nem is várhatunk mindemre kiterjedő, részletes, mindenki kérdésére választ adó nyilatkozatot Siető Lászlótól, a városi tanács pénzügyi osztályvezetőjétől — esetünkben a város pénzügyminiszterétől — a lényeges bevételek, kiadások dolgáról képet alkothatunk. Mennyivel gazdálkodik a város 1989- ben? Félmilliárdos támogatás — Ebben az esztendőben 718 millió forint a város egységes pénzalapja. Talán először ennek a bevételi oldaláról, miből tevődik össze ez a pénz. A legnagyobb summa továbbra is a városnak juttatott állami támogatás, ez ebben az évben 454 759 ezer forintot tesz ki. Ehhez társulnak az úgynevezett szabályzott bevételek — különféle adók — melyek ösz- szege az idén 175 millió forint. Van aztán még úgynevezett átvett — vállalati, lakossági — pénz is,' ezek a gáz, vízmű, távbeszélő központ, üzlethálózat fejlesztését segítik. Kiegészülnek még a bevételek a teho és és más források kisebb-nagyobb összegeivel. Ezekkel kell gazdálkodni, tervezni a kiadásainkat. — Mi viszi el a legtöbb pénzt? — Fél milliárd forintnál többet költünk a városi intézmények — iskolák, művelődési központ, kórház, stb. — fenntartására. Elég nehéz tartani a megnövekedett energia és egyéb költségek miatt a színvonalat. Azt is mondhatom, kiéltük a költségvetés belső tartalékait. A markáns áremelések után nem könnyű elfogadható szinten tartani az intézményeinket ... — Mennyi jut az egyik égető gond, a lakásigények részleges kielégítésére? — Valóban városunkban is az egyik legszorítóbb gond a lakáshiány. Az idén 27,5 millió forintos előirányzattal hozzáláttunk egy hatlakásos, viszonylag ikis alapterületű építkezés megindításához. Ezen kívül a Fürst Sándor utcában 25,5 milliós beruházással, az OTP keretében, épülnek lakóházak, de ezek is az igények csekély hányadát képesek majd kielégíteni. . Nem az én asztalom, de ha jól emlékszem, körülbelül 200 lakásigénylőt tartanak nyilván. Természetesen mindent igyekszünk megtenni a már meglévő lakásállomány mobilizálására, ilyen célra 22 millió forintot tervezünk ebben az évben. Ezt többek között a különböző hiteltörlesztések, telekkialakításo'k költségeire fordítjuk. Víz, gáz, kórház — Mi a helyzet a víz- és ■gázprogrammal? — A vízgazdálkodási feladatokra, a lakások közművesítésére 11,5 millió forintot költünk. A gázhálózat is szép summát, 15,6 milliót tesz ki, s körülbelül hat-hét újabb utcát sikerül bekapcsolni a gázszolgáltatásba Ha ezzel készen leszünk e év végén, országosan is jelentős fejlődést érünk el, 90 százalékában a lakosság vezetékes gázzal főz, fűt városunkban. — Hol tart a kórházi rekonstrukció, amely tudjuk, nem a város, hanem az ország költségvetéséből valósul meg? — A kórház fenntartási költségei ugyan bennünket terhelnek, természetesen, s ez nem kevés, az idén 129,5 milliót tesz ki, de a már folyamatban lévő rekonstrukció országos keretből megy. A 216 millió forintot kitevő egészségügyi költségvetés egy jelentős hányada a kórházfejlesztési rekonstrukcióval függ össze. Komoly összegeket használnak fel az épületek felújítására, a fűtőművek korszerűsítésére, gépek, műszerek vásárlására. Crossbar csak 90-ben — Mikor készül el — szintén nem tanácsi beruházásból — az országos távhívó hálózathoz kapcsolódó telefonközpont, amire nagy szükség van? . — Sok hátránya szármár zik a városnak abbói, hogy nincs bekapcsolva az országos távhívó hálózatba. Nehéz innen és ide telefonálni, olykor még megyén belül is. Ez a helyzet lényegesen megváltozik az 1990-es év végére, amikor átadják rendeltetésének az új távbeszélőközpontot és bárki tárcsázhatja majd a szálkái számokat. — Végül marad-e pénz váratlan eseményekre, amire sajnos, bármikor számítani lehet. Nem is elsősorban nagyobb természeti katasztrófára, hanem más, kisebb, de pénzzel járó rendkívüli kiadásokra gondolunk. — Kellene ilyen tartalék alap, de nincs erre a célra pénz. Ebben az esetben az egyetlen lehetőség, ha banki hitelt veszünk majd fel a váratlan kiadásra. Reméljük, erre nem kerül sor... Lovasiskolasirató Ügy tűnik, a helyi termelőszövetkezet a továbbiakban nem bírja fenntartani a közkedvelt városi lovasiskolát, ahol sok gyerek talált örömet a lovaglásban. A kórház égiszei alatt tevékenykedő értelmiségi klub legutóbbi összejövetelén hangzott el a szomorú bejelentés, amely szerint megszűnik a lovagiskola. Ezután nélkülözni lesz kénytelen az utca közönsége is, a szüreti felvonuláson mindig nagy tetszést /aratott lovasokat. Kár, hogy a palettáról egy színfolt eltűnik. Az optimisták még reménykednek, hátha mégse ... Még kétszáz szekeret álmodnak Évente 20 ezer látogaté a múzeumban Ha így halad, a világ talán legnagyobb szekérmúzeumává fejlődik a Szatmár Múzeum, amely — Farkas József igazgató legfrisseb tájékoztatása szerint — 10—12 ezer oldalnyi dokumentum, 4—5 ezer néprajzi tárgy és mintegy 50—60 parasztszekér tartozik a múzeumhoz. Mi várható ezután? — Még úgy ötven szekérnek van helyünk — folytatta az igazgató. — Nem rég kaptunk újabb területet a városi tanácstól. A 200 négyzetméteres szabadtéren már hozzáláttak a talaj egyengetéséhez, a kerítés elkészítéséhez a tanácsi költségvetési üzem dolgozói. — Még gyarapítható a sze- kérgyüjtcmény? Még körülbelül kétszáz szekérrel szeretnénk bővíteni a tárgyi anyagunkat, hogy Rövidesen átadják a Szamos menti Tangazdaság aszeptikus üzemét. Lízing és beruházás eredményeképp egy olasz cég technológiáját alkalmazzák. Az almát, paradicsomot és egyéb gyümölcsöket teljesen zárt rendszerben dolgozzák fel. Képünk: az új üzem vezérlőberendezése és a sűrítő torony (kis képen). (Elek Emil felvételei) Szolgáltatnak, de hogyan... Jó árért — jé minőséget! Ki gondolná, hogy a város és környék lakói egy év alatt csaknem 80 millió forintot fizettek ki szolgáltatásokra. Márpedig fodrászhoz, autószerelőhöz, tv-javítóhoz, lakás- karbantartóhoz, Patyolathoz, hogy ne is soroljuk tovább, menni kell. Nem luxus célokat követ az állampolgár. De merre billen a szolgáltatási mérleg nyelve? Kit húz, mennyi bosszúsággal jár, kik a gazdái ennek a fontos területnek? Ezt igyekezett nagyító alá venni legutóbb a Hazafias Népfront városi elnöksége, természetesen felkért szakemberek tapasztalatainak közreadásával. Ebből több dolog derül ki. A városi szolgáltató hálózatban jelenleg valamivel több, mint négyszáz szakember vesz részt. Ebben benne vannak a tanácsi költségvetési üzem és más szervek emberei is. A kisipari szolgáltatók száma 278, akik 71 szakmát képviselnek. De nemcsak képviselik, gyakorolják is. Természetesen nem egyedül ők, hanem az állami és a szövetkezeti szektor dolgozói is jócskán kiveszik a részüket az évi 80 milliós szolgáltatási bevételek előteremtéséből. A Szatmár Autójavító Kisszövetkezet évente 13—14 ezer gépkocsit javít meg, de a nagy zsúfoltság miatt a vállalási határidőt csak 90— 95 százalékban tudják tartani. Feladatkörükhöz tartozik a szocialista gyártmányú személygépkocsik műszaki vizsgáztatása is. A jelek szerint a zsúfoltságot enyhítette a Magyar Autóklub szervize, ahol a gépkocsik műszaki vizsgáztatását is vállalják. Rajtuk kívül autóápoló, karosszéria-lakatos, akkumulátortöltő és -javító kisiparos is részt vesz a városi szolgáltatásban, öt autó-motorszerelő kisiparos fogadja a kuncsaftokat. Sokan bosszankodtak már amiatt, hogy a lakásban elromlott a zár, az ablak, ajtó, javításra szorul a parkett, a padlószőnyeg, a tapéta és a többi... Ez Mátészalkán sem gond nélküli szolgáltatás. Kevesen vállalják ezt a munkát az állami és szövetkezeti szektorban csakúgy, mint a magáskisiparban. Mégis ad egy kis reményt, hogy új kisszövetkezet kezdte meg tevékenységét a Kossuth Lajos utcában, a debreceni Univerzál — amelynek tagjai építőipari lakáskarbantartást vállalnak. De hívható a Mátészalkai Szolgáltató Kisszövetkezet is. Mi romlik még el leghamarabb? A háztartási gép, tévé, rádió, magnó és a többi. A Modul szerviz szálkái részlege foglalkozik a híradástechnikai és háztartási gépek javításával és a hőtárolós kályhák bekötésével, javításával. Megoldott a külföldi gyártmányú masinák garanciális javítása is — az Elitász Kisszövetkezet — a volt Ramovill üzlet helyén — várja a megrendelőket. Javítja a szolgáltatásokat a Kölcsey Ferenc utcában lévő szerződéses Gelka-részleg is. A városban négy kisiparos is kiegészíti az állami szektor tevékenységét. Mivel fordul még sűrűn az ember szolgáltató cégekhez? Be kell kötni az új gázkészüléket, vagy meg kell javítani a régit, beüvegezésre vár a törött ablak, fénykép kell az igazolványba, a családi albumba, javításra szorul a rosszul járó óra. Fejlődnek a városban is a szolgáltatások — igaz az árak is — de előfordul, hogy várakozni kell, ha bekopogunk valahová. Ez még nem is lenne baj, csak a pénzünkért jó minőségű szolgáltatást kapjunk... Emlékmű Régóta foglalkoztatja a helyi közvéleményt, hogy emléket állítsanak a városban a II. világháború áldozatainak. A háborúba kénysze- rített és meghalt katonáknak, az elhurcoltaknak, s mindazoknak, akiknek az életét a második világháború oltotta ki. A Hazafias Népfront városi elnöksége a társadalmi, tanácsi szervek, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének képviselői, valamint az egyházak’ vezetőd egyetértettek abban: társadalmi összefogással még ebben az évben készüljön el a II. világháború áldozatainak emlékműve, melyre eddig 400 ezer forint áll rendelkezésre. Megkezdődött az emlékmű tervezése, majd közös gondolkodással kijelölik a helyszínt is. valamennyi jellegzetes példány megmaradjon az utókornak. Folytatjuk a kutatást, hogy egyetlen értékes tárgy se menjen veszendőbe... — Mivel gazdagodtak az utóbbi hetekben? — Természetesen a szekerek mellett, más néprajzi tárgyak vásárlására is törekszünk. A napokban vettünk egy komplett kovácsműhelyt Cégénydányádról. Nagyon hálásak vagyunk az elhunyt kovácsmester hozzátartozóinak, akik úgy gondolták, inkább a múzeumnak adják el a kovácsmesterség régi eszközeit, mint a házalóknak. Pedig csak az üllőért egy tucat vevő jelentkezett ... — Miért érdekes egy kovács- műhely, amikor ilyet számos múzeumban láthat az ember? — Nemcsak a kovácsszerszámokat vásároltuk meg, hanem a mester háztartásához, otthonához tartozó tárgyakat, bútorokat is. így egy adott korszak életmódjáról, a falusi kovácsmester gazdasági színvonaláról is hiteles képet kap az ember. — Van-e elegendő pénze a múzeumnak a vásárlásokra? — Nem szívesen mondok kerek összegeket, így azzal érzékeltetném, hogy az idén 40 százalékkal több pénzt költhetünk tárgyak vásárlására, mint tavaly. Ha hozzáteszem, hogy a múzeum fűtésének korszerűsítése, a gáz bevezetése is inem kevés pénzbe kerül, megfelelőnek mondhatom a múzeumi tevékenységhez szükséges anyagi alapokat. — Milyen a látogatottság? — A Jósa András és a Báthori Múzeum után — azt hiszem — mi következünk. A múzeum nagyságához mérten, jónak tartjuk az évi 20 ezer látogatót, akik között mind /több a külföldi is, Japántól Kanadáig az erre járók megkeresik a Szatmár Múzeumot is. — És a múzeumnak vannak-e külföldi kapcsolatai? — Igen. Minden évben a magyar őstörténeti találkozón mi is részt veszünk. Az idén a negyedik ilyen tudományos találkozón, júniusban Ausztriában, jómagam is előadást fogok tartani a történelmi Szatmár vármegye néprajzi csoportjairól. — Jelentkeznek-e új kiadvánnyal a közeljövőben? — A pécsi egyetemmel közösen, a múzeumi füzetek sorozatban már elkészült, a fedőlapján dolgoznak, a „Mátészalka vasútjai” című ipar- történeti munka, amely nem kevesebbről, mint arról ad hiteles forrásanyagot, hogyan ért el a vasút Nyíregyházáról Szálkára, ezzel be-- kapcsolva a vasút vérkeringésébe az Ecsedi-lápot és a Szatmári síkságot. Az oldalt összeállította: PÁLL GÉZA Tudja-e hogy... ... a város lakónépessége az év elején 21 000 volt. A növekedés üteme mérséklődött, csökkent a születések száma. ... a munkaképes korú lakosság aránya 59,29 százalék, amely tovább növekszik. Többen lépnek munkaképes korba, mint amennyien e korosztályból kiöregednek, . . . egy korábbi felmérés szerint a megye mintegy hatvan településéről járnak Mátészalkára dolgozni. 4r ' ... Januárban negyven állampolgár jelentkezett munkanélküli segélyért. Eddig tizenkilencen kaptak jogot a segély folyósítására. . . . tanulmányterv készült a keleti és északi városrész szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítésére. A szennyvíz bekapcsolása az 1989—90-es árakon — a becslések szerint — 50—60 ezer forintba kerülne Iák ásómként. ... a város 95 százalékára terjed ki a szervezett szemét- szállítás. A géppark rendelkezésre áll, azonban tartalék nincs, így egy-egy jármű meghibásodásakor előfordul, hogy késik a szemétszállítás. ... a városban lévő mintegy 6 ezer lakásból 2500 van a lakásszövetkezet és a költségvetési üzem kezelésében.
