Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
1989. február 15. Kelet-Magyarország 3 Agrárlobby a Parlamentben Nyilatkozik a szabolcsi alelnök A Parlament képviselődnek egy csoportja bejelentette, hogy megalakítják az Országgyűlés agrárszektorát. A szót tett követte, és — mint arról keddi lapunkban már hirt adtunk — tegnapelőtt megkezdte munkáját a csoport. Első ülésükön programnyilatkozatot tettek, és megválasztották vezetőségüket. Az egyik alelnök Técsy László, a nylrtassi Dózsa Tsz elnöke, így tőle kértünk első kéjből interjút az agrárszektor céljairól, működéséről. — Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Ont Is ott láthattuk azok között, akik bejelentették a csoport megalakításának szándékát. Bizonyára köze van ennek ahhoz, hogy most az egyik alelnök. — Kétségtelenül. Deák Géza az elnök, Márton János, a Hazafias Népfront elnökhelyettese, másik alel- nűk Varga János Zalából és Cselőtei László a mezőgazdasági bizottság vezetője, és még néhányan képeztük azt a magot, amely körül végül- is összejött ez a társaság. Azok, akik tagokká lettek, valamennyien szívükön viselik a magyar falu, a földből élők sorsát, és a mezőgazdaság ügyét, legyen szó bármilyen szektorról. Az ágazat egységes képviselete a célunk, ebben együttműködünk a mezőgazdasági bizottsággal is. — Önök között minden bizonnyal számos MSZMP-tag is található. Aki tagja az agrár- szektornak is, a pártfrakciónak is, melyik oldalon szavaz, ha a kettőnek eltérő a véleménye? — Mindenki a lelkiismerete, a haza, és az otthoniak érdeke szerint. — Mit gondol, a hivatalosan is belépetteken, kívül mennyi lehet azoknak a száma, akik „csak” szimpatizánsok? — Nem akarok elhamarkodott becslésekbe bocsátkozná, de nem lehetnek kevesen. Azt hiszem kérdése válogatja majd, amiről szó lesz a továbbiakban. — Es amiről most volt sző . . . — Fáj a falu gondja mind- annyáunknak Zalától idáig. Nekünk néhány más térséggel egyetemben különösen nagy gondot jelent a hátrányos helyzet, az elmaradottBorminta a Községi borversenyt rendeztek a hét végén Lövőpet- rdiben. A régi hagyományokat felelevenítő versengésben, a házigazdák borai mellett, a szomszédos községekből érkezett bormintákat is zsűrizték az avatott szakemberek. Jó alkalmat teremtett a verseny a kultúrált ság. Nálunk az átlagosnál is több tsz él már ma is abból, hogy vagyonát „eszi”, és a bővített újratermelésről álmodni sem mer. — Mindezt az agrárszektor megalakulása előtt is volt, aki kimondja, és válasz is elhangzott rá: pénz kellene, de nincs. — Más lesz az, ha egy nagy létszámú, egységesen fellépő képviselőcsoport terjeszti a magyar Országgyűlés elé. Akkor nem lehet „csak úgy” elintézni. Egy megalapozott, és támadhatatlan vélemónylből így rövid úton törvény is születhet, de a sokak által támogatott interpelláció is jelentős dolog. Ami pedig a hiányzó pénzt illeti: ennek nem szabad beugrani. Éppen a közelmúlt hetekben engedtek el 28 milliárd forint tartozást a magyar iparnak. Való igaz, hogy ennek egy része adótartozás volt... De mi is emelhetnénk nyakra-főre a bért, ha arra utaznánk, hogy a büntetőadót úgyis elengedik. Magyarul: van pénz, ha nem is sok, de sajnos nem ott, ahol kellene. Stratégiailag helytelen döntések következményeként tartunk ahol tartunk. A mezőgazdaságban a jövedelmezőség fele a népgazdaság átlagának. — Maradjunk a döntéseknél! A pénzügyi kormányzat hozta a legtöbbet mostanában, és szidják is érte eleget. — Az indulatokat jogosnak tartam. A tavalyi hitelszűkí- tésék, a váltópolitiíka nagyobb kárt okozott mint az aszály. Fogalmam sincs, kinek használtaik vele. Egyszerűen érthetetlen, hogy húsz- húszónkét százalékos kamaton felvett hitelből ‘kell finanszírozni olyan termelést a mezőgazdaságban, amely nem hoz tíz százalék hasznot sem. Vagy nagyon is érthető : „átcsoportosulnak” ezek az összegek olyan tevékenységek fenntartására, amelyekre már semmi szükség nincs. Meg kell állítanunk a hanyatlást! Az üzemekben harmadával visszaesett a beruházások aránya. Képviselőcsoportunk azon lesz, hogy visszakapja rangját a magyar mezőgazdaság. Esik Sándor zsűri előtt borfogyasztás népszerűsítésére és a minőségi borok iránti igény, érdeklődés felkeltésére. Szabó József és Tóth László a hazai színekben, míg Dávid Imre nyírlövői borgazda, a szomszédos községek színeiben érdemelte ki a zsűri elismerését. — Ezzel együtt is nagyobb társadalmi törődés kellene — teszi hozzá dp. Dobi Sándor. — Ha pedig a vállalat azt mondja, hogy neki mindenekelőtt a gazdasági szempontokra kell tekintettel lennie, akkor tegyen többet ezekért a fiatalokért az állam, amely nem kerülheti meg a feladatot — folytatja az iménti gondolatot Szaniter Zoltán. Azt is elmondja, hogy ebben a tanévben az egyszerűbb vizsgálatokat a ma már minden városban működő nevelési tanácsadóban is elvégzik. Végül még két praktikus tanács, elsősorban a szülőknek. Az egyik: ha a gyerek szemüvegre szorul, vagy lúdtalpa van, akkor nem kell feltétlenül ilyen speciális vizsgálatra vinni, ezen segítenek a szakrendelésen is. A másik: ha viszont valóban indokolt az említett vizsgálat, akkor ne felejtsék otthon a gyerek rendszerint meglévő ' orvosi papírjait. Gönczi Mária. Erőltetik a divatost ni a gondot és a kivezető út felé mutató irányt, akkor elbuknak. így került a közeljövő programjába a nagyközség — Tarpa, Gulács és Tivadar — kommunistáinak felkészítésére a politikai küzdelemre. Mert szembe kell nézniök a különböző nézetekkel, csoportokkal, felfogásokkal. Meg kell találni velülk a közös érintkezési pontokat. Pontosan fel kell mérni, milyen gazdasági, társadalmi erők, mozgások, lehetőségek és lehetetlenségek uralkodnak a térségben. És végül szakítani kell mindennel, ami formális. A témák nem merev napirendet követnek, hanem a gyors alkalmazkodás jegyében módosulnak, hiszen csak így képesek valóban hatni. MERT A KŐVETKEZŐ KULCSSZÓ: HATNI. Mozgósítani, kedvet teremteni, embereket megmozgatni a célokért. Ennek érdekében kell kimozdítani az alapszervezeteket a szokványos politikai munka kényelméből. Felszabadítani az igazmondást, a kritikát, vállalni a kemény ütközéseket. Hogy mindez ismert? Hogy ezt már régóta mondják sokan és sokfelé? Lehet. De a kényszerítő politikai helyzetben erre azonnal reagálni mégis tett. A pártbizottság úgy fogalmazott: nem operatívan akarnak cselekedni, de mindenképpen az a cél, hogy operatív kezdeményezések szülessenek a gazdaságokban csakúgy, mint a társadalom minden szférájában. Mindezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert minden ütközet a jövőben ezeken a helyeken dől el. Ott, a térségekben, ahol a helyi viszonyokat jól ismerők képesek megszabni a teendők sorrendjét, rangját. Tarpán nem várták, hogy valakik irányt szabjanak. Nem vártak fenti utasításokat. Élveboncoló őszinteséggel néztek szembe saját, kétségtelen súlyos helyzetükkel és ebből adódóan vállalták a cselekvést. BIZONYARA nem ök EGYEDÜL vannak ilyen nyitószakaszban. Példájuk mégis a köz elé kívánkozik. Nem kétséges, számon fogják kérni pártbizottsági képviselőik munkáját éppúgy, mint az egyszerű párttagok helytállását. Kezdetnek nem rossz. Az biztos: nem kényelmes hatalmi politizálás ez. Küzdelem. B. L. HATVAN-HETVENEZER PEHELYPAPLANT és -párnát készítenek az idén a nagy káliói Nyírség Termelőszövetkezet ipari melléküzemében, minthogy a termék itthon és külföldön is egyaránt keresett. A képen: Horváth Erika paplant szeg. (elek) További tapasztalatairól szólva elmondja a főorvos úr, hogy az egészségkárosodással gyakran párosul a gyenge tanulmányi eredmény. A szülők, pedagógusok ugyanis „rosszul szeretik” a gyereket, sajnálják, és ezért nem követelnek tőle. Csak későn, hatodikban, hetedikben, illetve a középiskola harmadik osztályában gondolnak rá, hogy ebből a gyerekből valaminek majd lennie is kell... Egy másik probléma: az intézet ugyan idejében elküldi a felmérőlapokat, az iskolák gyakran mégis későn juttatják vissza ezeket, akkor, amikor már beszűkültek az egészségkárosodott gyerekek továbbtanulási lehetőségei. — Az is előfordul hogy a szülő olyan esetben is erőltetné az általa választott, divatos szakmát, amikor az Rasszul is lehet szeretni... A tizenhat éves rakamazi fiatalembernek a gerincével van probléma. Édesapjával azért jöttek Nyíregyházára, hogy a pedagógiai intézetben tanácsot kérjenek: egészségi állapotát figyelembe véve milyen szakma lenne a legalkalmasabb Attila számára. — Nyolcadikban mondták, hogy gyógytornára kellene járnom, de több szó nem volt róla. A 110-esbe jelentkeztem hegesztőnek, fel is vettek, de tavaily a tanulmányi eredményem miatt ott kellett hagynom ... Utána férfiszabó szerettem volna lenni, de az orvosi vizsgálatnál kiderült, hogy a gerincem nem bírná a terhelést. Itt, a pályaválasztási tanácsadóban azt javasolták, hogy cipész, bőrdíszműves vagy kesztyűkészítő legyek. A helytelen életmód hatása — És? Döntött már? — Valószínűleg a kesztyűkészítést fogom választani, csak még azt nem tudom, hogy Pécsre vagy Pestre menjek-e. Ezen a két helyen tanítják a szakmát. — A szülei mit szólnak házzá? — Ök is jónak látják, különben pedig rám bízzák a döntést. A pedagógiai intézetben évente nagyjából 250, Attiláéhoz hasonló esettel találkozik dr. Dobi Sándor főorvos, aki hetente három napon fogadja a vizsgálatra behívott, pályaválasztás előtt álló 14—18 éveseket. — Növekszik-e megyénkben az egészségkárosodott gyerekek száma? — Szerintem nem csökkent. Ennek a helytelen életmód, a környezetszennyezés, a mértéktelen műtrágyázás az oka, valamint az, hogy a stressz, az alkohol, a dohányzás miatt nálunk világviszonylatban is kiemelkedően magas a koraszülöttek száma. Egy-egy korosztályban a valamiféle egészség- károsodással küzdő gyerekek, fiatalok aránya körülbelül megegyezik azoknak az arányával, akiknek látáshibájuk van, azaz nagyjából 15 százalék. A mozgás- szervi károsodás a leggyakoribb, ezenkívül találkozom fejlődési rendellenességekkel, szívhibákkal, epilepsziával. Az utóbbi időben szaporodik a cukorbetegek száma, ami a túlzott édesség- és kólafogyasztással magyarázható. Némely szülőnek már eszébe sem iut, hogy a víz is ital... Kevesen tudják, hogy a mumpsz után is visszamaradhat cukorbetegség. végképp nem ajánlatos. Gondolja el, milyen tévészerelő lenne például egy színtévesztő gyerekbői?! Örökké hátrányban lenne a többiekkel szemben, ráadásul baleset- veszélyben, hiszen itt nem szabad összecserélni mondjuk a piros vezetéket a zölddel ... Kilincselés az iskoláknál Az orvosi vizsgálatot követően általában. tudnak ajánlani néhány olyan szakmát, ami a gyerek egészségi állapotának legjobban megfelel. — Az iskolák figyelmét külön is fel szoktuk hívni ezekre a fiatalokra, hiszen aki hátránnyal küzd annak előnyt kell adni, hogy javuljanak az esélyei — egészíti ki az eddigieket Szaniter Zoltán, az intézet munkatársa. — Sajnos, valóban jellemző a kettes, hármas tanulmányi eredmény, és ilyenkor bizony kilincselnünk kell, hogy az iskolák fogadják a gyerekeket. Jó kapcsolatunk van Déldául a nyíregyházi Széchenyivel, a Kossuthtal, a tiszaberceli szakmunkásképzővel. Végső esetben a szociális intézetek budapesti közDontjá- hoz fordulunk, és ők segítenek. Két megyét (Szabolcs-Szatmári és részben Borsod-Abaúj- Zemplént) lát el palackozott gázzal a nyíregyházi Tigáz gázpalacktöltő üzeme. Képünkön Boroska Tibor a töltött palackot ellenőrzi, (s. a.) AZ ÖNÄLLÖ, helyi viszonyokból kiinduló politizálás lehetősége és kényszere lázba tud hozni egy nagyközségi pártbizottságot. Példa erre a tarpai, mely heves, tartalmas vitában szabta meg, melyek a jelen és a közeljövő feladatai, mi a teendő a helyi fellendülés elő- remozdítása érdekében. Egy percig sem volt vitás: nagy fordulatra, munkamódszer- váltásra van szükség. Mitöbb, nem féltek kimondani: ha kell, személyeket is váltanak kulcshelyeken, ha azok nem alkalmasak és ké- p>esek az offenzív politizálásra. Mert a kulcsszó: offenzí- ven. Több pártmunkás, főleg a régi iskola híve ugyanis azon az álláspion- ton van Nyíregyházán, a megye más pontjain is, hogy erre nincsen lehetőség akikor, amikor a válságok nyilvánvalóak, amikor a társadalmi feszültségek olyan nagyok, mint amilyenek. Tarpán egészen más volt a megközelítés: ha nem tudnak nyitni, ha nem jutnak közel mindenkihez, ha nem képesek világosan megfogalmazMagánvélemény mmallorn a hírt. hogy ww megyénk végül még- is érdekelt a szombati váltósúlyú profi boksz világbajnoki döntőn. Korábban felröppent a hír, hogy esetleg a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Központban rendezik meg a sportvilág jeles eseményét. A szabolcsi sport- kedvelők bánatára azonban erre — mint köztudomású — még sem itt, hanem Pesten a Sportcsarnokban kerül sor. Némi vigaszdíj, hogy a szabolcsiak egy csoportja mégis részt vesz a rangos párviadalon. Igaz, nem rendezőként, hanem egészen másként. A. döntő előttt ugyanis a nyíregyházi ifjúsági fúvószenekar és majorettek működnek közre a kellő hangulat megteremtése érdekében. Ami engem illet, Jorge Maysonet, vagy Simon Brown helyett én egyértelműen a szabolcsi lányoknak drukkolok. A kemény öklök helyett ugyanis szívesebben nézegetem a kecses női lábakat. (b. i.) Egészségkárosodott gyerekek Küzdelem
