Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám

1989. február 14. Kelet-Magyarország 3 A Jármy-kúria jövője Álom-e az iiállóság? H Elszabadult indula- I tok, megfontolt, higgadt I mondatok. Gondok, I problémák, örömök és 1 eredmények. Jóízű ne- vetés, egyetértő taps, ■ ingerült közbekiáltás, I könnyes tekintet. Falu­si gyűlés. FóPum, amelyen ■ a település további éle- ,1 téről, fejlesztéséről, a | mindennapi megélhetés- -I ről vitatkoznak a részt- I vevők. A közel ezer lakosú Nyír- kércsem is a napokban ren­dezték meg a falugyűlést. Este fél haitikor még üres volt a közösségi háznak ne­vezett iskolai tornaterem, de harminc perc múlva már minden helyet elfoglaltak az érdeklődők, akiknek a szer­vezők kedves meglepetéssel is szolgáltak: valamennyien kaptak emlékbe egy-egy könyvet. Hetente kétszer rendelés Nyírkércs, Ramocsaháza, Nyírjákó és Baiktalórántháza társközségek, ezért először Szabados József, a Baktaló- ránitházi Nagyközségi Közös Tanács elhöke adott tájékoz­tatást a négy település múlt évben elért eredményeiről. Ramocsaházám, Nyírjákón és Nyírkércsen is épült ta­valy halottasház, valamint Kércsen még a tornaterem és gázcseretelep. Ez utóbbi 366 ezer forintba került", költ­ségeinek nagy részét a tehó- ból fedezték, a többi pénzt az Áfész adta. A térségben nem sikerült fejleszteni a közlekedést, az egészségügyi ellátást, a kereskedelmi szol­gáltatást, az idegenforgal­mat. Kényes kérdésként em­lítette az elnök a nyírkércsi Jármy-kúria jövőjét. A ro­mos épület jelenleg üresen áll, de jelentkezett a Ma­gyarországi Cigányok Kultu­rális Szövetségének megyei tagszervezete, hogy ők a fel­újítást követően cigány okta­tási bázist alakítanának ki, benne, s ez a falu életében is előrehaladást jelentene. Szabados József tájékozta­tója után Banga Károlyné, nyírkércsi elöljáró elemezte a falu múlt évi életét. A ta­valyi falugyűlésen célul tűz­ték ki az ellátás javítását s ezt elérték. A gyorsabb kiszol­gálás érdekében akkor kér­ték, hogy az egyik boltot alakítsák át önkiszolgáló üz­letté, ezt azonban a felté­telek nem tették lehetővé. Az ellátás színvonalának ja­vítását segíti majd az az ötlet, mely szerint az új gáz­cseretelepnél piaci asztalo­kat helyez el a tanács. Már­cius elsejétől újabb körzeti orvos rendel Baktalóránthá- zán, így hetente két délelőtt is lesz rendelés Nyírkércsen. Az eredmények közé tarto­zik az is, hogy a temetőbe bevezették a vizet, helyre­állították a régi zsidóteme­tőt, s a faluban 200 nyárfát ültettek. Nincs felelős A beszámolók után a tele­pülés lakói mondták el vé­leményüket, észrevételüket, gondjaikat. Nagy sikert ara­tott az a felszólaló, aki az önállóságra törekvést fogal­mazta meg, mert szerinte sa­ját tanáccsal és termelőszö­vetkezettel jobban fejlődne Nyírkércs. Volt, aki a gáz- cseretelepért kifizetett 366 ezer forintot sokallotta, más pedig azt tette szóvá, hogy a tavaly átadott tornaterem — amelyet kultúrpalotának, íaluháznak is neveznek a helybeliek - —, már úgy néz ki, mint egy 20 éves épület. Rács nem védi az ablakokat, majdnem mindegyik magán viseli a bőrfoci nyomát, hull a vakolat, a vezeték kilát­szik a falból, nincs felelőse az épületnek. A Jármy-kúria ügye tényleg kényes kérdés­nek bizonyult. Szélsőséges vélemények hangzottak el felhasználásáról. Néhányan a cigánybázis mellett szóltak, de a legtöbben ellene. Végül abban egyeztek meg a részt­vevők, hogy felelőtlenség lenne gyorsan dönteni, el kell azon gondolkodni, hogy mit ad és mit kap a község. Gond van a csapadékvíz el­vezetésével, a ritka autóbusz- járatokkal és a zöldség-gyü­mölcs felvásárlással. Összefogás A felvetett kérdésekre Sza­bados József tanácselnök, ill. a Zöldért és az Áfész képvise­lője válaszolt. Szabados Jó­zsef irreális elképzelésnek tartatta Nyírkércs önállósá­gát, mivel ehhez nincsenek meg a feltételek. A gázcsere- telep építésénél szempont volt az olcsóság. Több pa­naszt nem most hallottak először a község vezetői, s némelyikre kedvező feleletet is tudtak adni. Tervezik né­hány utca kikövezését, s a csatornaépítés érdekében is már intézkedtek. A két és fél órás falugyűlésen véle­ménykülönbségek ellenére, a résztvevők egyet akartak: Nyírkércsen javuljanak az életkörülmények. S mint egyikük a vita hevében el­mondta, az eddigi eredmé­nyeket is az összefogásnak •köszönhetik, s a jövőben még nagyobb szükség lesz az együttgondolkodásra, mint valaha. M. Magyar László ÜJ ÜZEMCSARNOKOT építettek 10 millió forintért a Tungsram Rt. kisvárdai gyárában, ahol többek között a halo* gén izzókat pihentetik gyártás után. A különböző gépsorokon próbaégetéseket is végeznek, s itt minősítik és csomagol­ják a törpeizzókat. Képeinken: az új üzemcsarnok, — exportra csomagolják a gépkocsiizzókat, (elek) Sutba dobják a bizonyítványt? „Keressen másutt munkát...” Megoldás: az átképző tanfolyam A nemrég még „divatos” szakmák képviselői közül jó néhányan munkanélkülivé váltak Szabolcs-Szatmár megyében. Vízvezetékszerelő, autószerelő, ács dobta sutba szakmunkásbizonyítványát: február 1-jétől ál­lampénzen buszsofőrnek tanulnak. A buszvezetői ál­lástól elfogadható keresetet, biztonságos megélhetést remélnek. Sorsuk közös: munkahelyükön mindnyájan „lapátra kerültek”. Szerencse a szerencsétlen­ségükben, hogy megyénk­ben — főleg a Szabolcs Vo­lánnál — kevés a buszsofőr. A megyei lapban megjelent hirdetés nyomán döntöttek, hogy vállalják a sofőrséget. Pénzért tanulnak A megyei munkaerő szol­gálati iroda munkatársai eredményként könyvelik el a történteket. Valóban ered­mény, hogy az átképzés alatt kezdeményezésük, újsághir­detésük nyomán huszonkét munkanélküli buszsofőrnek, illetve tehergépkocsi-vezető­Ratmij Tumanövszkij: Jó reggelt! — Jó reggelt, szerelmem! Jól aludtál? — Igen, jól. Igen. Igen! — Nagyon örülök. — Miért örülsz? Na. mi­ért örülsz? Jól aludtam, rosszul aludtam. Nem mind­egy neked? — Ne haragudj, nagyon kérlek, ne haragudj. — Még szép, hogy bocsá­natot kérsz. Tudhatnám, hogy miért csinálod ezt velem minden reggel? Ele­gem volt az örökös meg­jegyzéseidből. Ha szórakozni akarsz, keress magadnak valaki mást, nekem elfo­gyott a türelmem. Azt hi­szed, azért mentem hozzád, hogy egész nap szekálhass, én pedig hallgassam, mert szóhoz se engedsz jutni ... — De hiszen én sohasem mondtam, hogy ... . — Ne szakíts állandóan félbe! Csak egyszer ér­ném meg, hogy ne beszél­nél szünet nélkül. Már ko­rán reggel ilyen lehetetlen vagy. Ha nem hozzád men­tem volna, biztosan talál­tam volna magamnak egy olyan embert, aki nem el­lenkezik velem egész nap. Pl akart venni egy mér­nök, százszor okosabb volt, mint te. Te még a gyerek ébédjét se tudod megfőzni, mindent nekem kell csinál­ni, az iskolába is én viszem a gyereket, a takarí­tás is rám marad. Te csak a pénzt tudod felvenni, tu­lajdonképpen nem is tu­dom, miért adják, meg kellene kérdezni a mun­kahelyeden, miért fizetnek neked ennyit, és ha el akarsz válni, hát csak tes­sék, nem foglak visszatarta­ni, de a tartásdíjat rende­sen fizesd, ne félj, nélküled is megleszünk a kislánnyal, úgy is csak töröm magam egész életemben, de mi­nek, mi értelme van egyál­talán, elvégre én is élő ember vagyok, de te lelket­len vagy, és nem tudod megérteni azt a nőt, akivel leéltél tíz évet, mert mondd meg, de rögtön, hogy a ho­kin és a hülye futballon kí­vül észreveszel-e még va­lamit, és egyáltanánvan- eitthonvalamihasznodazon- kívülhogyengemgyötörsz- megyünka bíróságradekü- lönbenmármostmindenbe- beleegyezemabíróbiztosel- választbennünketmertmeg- fogjaértenihogyvelednem- lehetélniésénnemakarok- megbolondulnisohanem- érdekeltmitmondok... — Drágaságom, el kelle­ne már indulnod, elkésel a munkából. — Jólvanmajdestetalál- kozunkésakkorbefejezzük­ab eszéig été st. (Lipcseyné Bánfalvi Jú­lia fordítása) nek tanulhat három hónapon át az MHSZ nyíregyházi gép- járművezető-képző iskoláján. Az iroda munkatársai elé­gedetten közlák az informá­ciót, amely szerint a hirde­tésre több mint hetvenen je­lentkeztek, de a szigorú or­vosi és pszichológiai vizsgá­laton csak huszonhétteli fe­leltek meg. Ök a tanfolyam idején havi öt és fél ezer fo- , rint illetményt kapnak. Az ; orvosi vizsgálatokkal, a vizs­gadíjjal együtt egy sofőr ki­képzése kb. 40 ezer forintba kerül. Az összeget az úgyne­vezett foglalkoztatási alap­ból fedezik. A fenti információ birto­kában kopogunk az MHSZ oktatótermének ajtaján. A padokban különböző korú férfiak ülnek, éppen a fékút szalkszerű magyarázatát hall­gatják. Előbb egy izmos fia­talembert, Tóth Attilát kér­dezzük: honnan és miért ke­rült ide? Készséges válasza szerint pont most egy éve, hogy leszerelt a honvédség­től és munkahelyén, a Nyír­egyházi Fodrász Szövetkezet­ben ismét jelentkezett kar­bantartó vízvezetékszerelő­nek. Főnökei rögvest közöl­ték vele, hogy bár továbbra is vízigényes a fodrászat, de az ismert olkok miatt nem megy jól a szövetkezetnek. Ezért hát pár hónapon belül keressen magának másutt munkát. Októberben aztán „lapátra került”. Jelentkezett két vállalat munkaügyi osz­tályán, de mindkét helyen ezt mondták neki: „Majd értesítjük”. Szinte kitörő örömmel mondja, hogy eb­ben a bizonytalan helyzeté­ben forgatta a megyei lapot és olvasta a hirdetést. Nem tétovázott Azzal folytatja: nem této­vázott, jelentkezett, mert tudja, hogy buszsofőrként sókkal többet kereshet mint vízvezeték-szerelőként. Hogy mire kell néki a pénz, ami­kor még nőtlen? Behangolt­nak látszik, amikor közli ter­mészetes igényét: egyebek közt lakásbeugróra lenne szüksége, az pedig manap­ság több száz ezer forint. A tanfolyam egy másik hallgatója, Paulik László szintén azért vállal majd so­főrséget, hogy lakásgondját megoldja, hogy jövőjét meg­alapozza. Ö autószerelő! szakmájától vett búcsút feb­ruár 1-jével. Kissé kanyar­gósán vezettek ide útjai. Sze­relőként dolgozott Pesten, majd lakásgondja enyhítése. miatt Enyingen a vegyesipa­ri szövetkezet autójavító műhelyében vállalt munkát. A műhelyt tavaly felszámol­ták, így feleségével együtt hazajött Nyíregyházára. Egyelőre az anyósánál lak­nak. Mintegy mentegetőzve mondja, hogy az elmúlt né­hány hónapban két nyíregy­házi cég is keresett autósze­relőt hirdetés útján. Mind­két helyre jelentkezett, de a felkínált 5—6 ezer forintos fizetést kevesellte. „Telített a szakmám” — ismétli több­ször is. Hozzáteszi: megfor­dult fejében, hogy kiváltja a kisipart, de a műhely és a berendezés előteremtéséhez majdnem egymillió forintos tőke kellene. Azzal búcsúzik: nem szégyenli a buszvezetést, mert az egy tisztességes, vi­szonylag jól fizető állás és különben is Szabolcsban számos autószerelő sofőrként dolgozik. Többet akar Pallagi Béla balkányi ott­honából naponta vonattal utazik be a tanfolyamra. (Az útiköltségét is a foglalkozta­tási alapból fizetik.) Az ő története a következő. Egy vállalatnál gyakorolta ács szakmáját, de két évvel ez­előtt a több pénz reményé­ben kiváltotta a kisipart. Tavaly a működési körzeté­ben főleg az áremelkedések miatt kevesebb lett az épí- tenivalója és számára érthe­tetlen ellentmondásként sok­kal több lett az adója. Janu­ár 1-jével visszaadta a kis­ipari engedélyét. Tudja ő, hogy az építőipari vállalatok kapva kapnának rajta, de csak hiavi 5—6 ezer forint nettóért. Mivel két 'kiskorú gyermeke van, többet ákar keresni. Bizonyára többet is fog. Neki és huszonegy társának biztosnak látszik a jövő. A •szóban forgó emberek gond­jai így megoldódhatnak. De vajon társadalmi szinten nem luxus-e, hogy képzett, gyakorlott szakmunkások ülnek a volánhoz? A munka­erő szolgálati iroda kezde­ményezése mindenképpen dicséretes. Az összefüggése­ken azonban el lehet, talán el is kell gondolkodnunk. Nábrádi Lajos Fcldehjáli lehér, Imit sárga Inkább levágják a tyúkot Újra kezdődik a tojáshá­ború? — kérdezhette a né­ző, aki látta a televízióban, hogy Budapesten már két forintért is árulták a tojást. Egy hete, a nyíregyházi pi- accsacnokban három forin­ton alul adta darabját a Mis­kolci Állami Gazdaság, de ez az egyéni akció nem tudta letörni az árakat, annak el­lenére, hogy a kínálat bősé­ges. Megyénkben a fő termel­tető a Ságvári Tsz, és nem kis mennyiség származik a háztáji gazdaságokból. A ter­melőszövetkezetben na­ponta megközelítőleg 60 ezer darab tojást termelnek. Az idén ebből kevesebb nyere­ségük származott, mínf ta­valy, ami - a tartási költsé­gek növekedésével magya­rázható. Ez meghatározza a termelői árat, ami ha 2,50 forintnál kevesebb, már veszteséget eredményez. A kétfajta tojásból igyekeznek csak annyit termelni, ameny- nyit a piac fel tud venni, hiszen hosszú ideig tárolni sem lehet. Így inkább le­vágják a tyúkokat, bár ez később hiányt okozhat. Szállítanak az ÁFÉSZ-ek- nek, boltoknak, éttermek­nek, cukrászüzemeknek, sőt, helyben is árulnak, és itt olcsóbban kaphat a vevő, mint a boltokban. A MÉSZÖV osztályveze­tője elmondta, hogy jelen­leg nincs se túltermelés, se hiány. Tavaly a problémát elsősorban az okozta, hogy nem tudták eladni a háztá­ji gazdaságoktól felvásárolt tojást. A termelők nem állítattak be újabb állományokat és ki­sebb nyomás nehezedik a felvásárlókra, ami abból is adódik, hogy sokan helyben értékesítik a friss, házi to­jást. Olyan is akad, amelyik eltér a szabványtól, ezekre védőárat szabtak ki, ami a termelők érdekeit szolgálja. Ha erre még rákerül az ár­rés, olyan ára lesz, hogy nem talál vevőre. A piacra kerülő mennyiség évszakonként változik, és ez befolyásolja az árakat is. (Szilágyi) Kereskedelmi Vezetők Klubja A Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ­ban megalakult az Értelmi­ségi Klub részeként a Keres­kedelmi Vezetők Klubja. Célja, hogy a kereskedelem­ben dolgozó szakemberek számára kötetlen klubélet keretében lehetőséget te­remtsen időszerű gazdasági, társadalmi és kereskedelem­politikai témák megvitatásá­ra. Az újonnan alakult klub első foglalkozását február 14-én, kedden tartja 11 órá­tól a művelődési ház 1. eme­leti Klub Kávéházában. Első alkalommal a piacfelügyelet, az áralkalmazás vállalati, szövetkezeti kérdései és idő­szerű kereskedelempolitikai problémák kerülnek teríték­re. A téma előadója Lengyel Attila a Kereskedelmi Mi­nisztérium Piacfelügyeleti Főosztályvezető-helyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents