Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-03 / 2. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. január 3. „Boldog vagyok, hogy itthon vagyok” Faludy a tévéhíradóban. Az Élet és Irodalomban. A Magyar Nemzetben. A Kapuban. A Vil- lon-kötet 80 ezer példányban a könyvesboltokban. A Böszörményi Géza— Gyarmati Lívia-film a mozikban. Faludy hovatovább nemzeti ügy lett. Egy költő, aki 32 évi távoliét után visszatért. Hogy nem, hullott ki az emberek tudatából, mutatja az is: a Villon pár nap alatt elkelt. Pesten a Püski-féle Faludy-összes 400 példányban pár óra alatt gazdára talált. Csütörtökön késő este négy fiatal televíziós vi- deoanyagát láthattuk. A Varga Sándor, Balogh Zoltán, Orosz Enid és Darázs Erzsébet-készítette alkotás végigkísérte a 78 éves férfit őszi magyar- országi útján. Találó volt a műsor címe: az Űj Faludyász Mikszáth Új Zrínyiászát idézi, amelyben Zrínyi Miklós, 320 évvel halála után, Mikszáth jelenidejében (a könyv 1898-ban jelent meg), föl támad, s megpróbál élni — sikertelenül. Faludyt viszont, bármerre járt, mindenütt hatalmas tömeg, felfokozott érdeklődés követte. A kamera elkísérte a ferihegyi érkezéstől (a kép sokáig mutatta a költő lábát, amint újra magyar földre lépett) az Eötvös kollégiumba, az írószövetségbe, ahol Cseres Tibor köszöntötte, s ahol Faludy elmondta híres versét, az Óda a magyar nyelvhez címűt. A Széchenyi Könyvtárban szembesült önmagával a rögtönzött kiállításon, a Puskin moziban megnézte a róla készült portréfilmet, Debrecenben járt az Alföld szerkesztőségében, sőt találkozott a volt recski fogolytársakkal is. 1988. szeptember—október fordulóján Faludynak 23 meghívásé volt. íme, hát meglelte hazáját. ö, aki életének felét emigrációban töltötte, aki verset írt Sztálin ellen, akit elfogott az ÁVÓ, aki politikai fogolyként Recs- ken túlélésre bíztatta társait. „Az emigrációban nem szabad sírni” — mondta a filmben. A költő, aki tanított a Columbia egyetemen, a kaliforniai Stanfordon, Cambridge- ben, Torontóban, csak a pesti egyetemen soha. Pedig mindig erre vágyott. Ügy vélte, most Magyarországon a szabadság szellője lengedez, ezért is fordult a fiatalok felé, ezért is érdekelte annyira a jövő. A Faludy-jelenség rámutat arra is,, hogy alakjában nemcsak a költőről van szó. Jellegzetes fehér üstöké, szellemi eleganciája másról is vall: a személye által gerjesztett legendának politikai töltése van. (Mielőbb szükség lenne ezért összegyűjtött verseinek magyarországi kiadására, hogy szembesülhetnénk a művész igazságával.) Faludy október 17-én reggel fölszállt a repülőgépre. Torontóba utazott — mondta a film narrátora —, hiszen a lakása ott van... (karádi) „Várja, hogy felfedezzék...” A FÉKON jól hangzó márkanév lett a tókés piacon is. A vállalat dunaújvárosi üzeméből — bérmunkában — főként az NSZK-ba és aa Egyesült Államokba küldik a divatos blúzokat. A képen: alkalmi próba as üzemben. (MTI-fotó) Kívánságok több szólamban „Kipróbálni a szerencsémet..." Mit kívánna a biztatóbb évkezdethez a mérnök, a nyugdíjas, az idegenforgalmi szakember és a főiskolai tanár — erre kerestük a választ. — Ritkán fordul elő — talán szökőévente egyszer —, hogy megkérdezik az embert ilyen dolgokról, ezért szerénységemet inkább „elteszem” legközelebbre. Jól jönne számítástechnikai oktatókabinetünk bővítéséhez legalább egy tucat IBM—AT típusú számítógép, hozzá lézernyomtató, rajzgép és egyéb perifériák. Ezáltal emelkedne oktatásunk színvonala és bővülne a jelenlegi kapacitás. Lassan kinőjük székhelyünket, ezért szívesen vennénk egy tágas belvárosi oktatótermet, ahol a helyi hálózatoktól a mérnöki továbbképző rendszerekig minden helyet kapna. Megteremtve az oktatás feltételeit, hallgatóink létszáma emelkedne, akár a programozói, gépkezelői, vagy titkárnőképző tanfolyamot is veszem alapul. Megfelelő anyagi háttér birtokában vidéki oktatási centrumokat hoznánk létre Kisvárdán, Vásárosnaményban, Mátészalkán ... és sorolhatnám még. A helyi szakembergárda adott, csak az alapokat kellene leraknunk ... (Ka- pisinszky Péter, a NYÍR-BIT oktatási stúdió vezetője.) — Ugye nem lepődik meg azon, ha egy kicsivel több nyugdíjat kérek? Hiába verek a fogamhoz minden „garast”, az árak felszöknek a csillagos égig. Megszállott totózó vagyok, már több mint tizenöt éve. Kis összeggel bár, de hetente kipróbálom a szerencsémet (vagy szerencsétlenségemet?). Hétről hétre optimista vagyok, pedig még egyetlen fillérrel sem lettem gazdagabb. Ha valaha is beütne egy komolyabb nyeremény, a gyermekeimet segíteném belőle, mert nincs még saját lakásuk. Albérletben szoronganak a kisunokákkal együtt. (Kovács László, nyugdíjas.) — Mit kívánhatnék mást, mint sok-sok elégedett visz- szajáró utast. Általában rossz fényt vet(het) ránk a vasútról kialakult kedvezőtlen kép. Kulturált utazási feltételek, menetrend szerint közlekedő vonatok szavatolhatnák a MÁV munkáját, ami megmutatkozna az utaslétszám emelkedésében is. A hozzánk betérő ügyfeleket szeretnénk még színvonalasabban kiszolgálni, amihez újabb szolgáltatások párosulnának. Tervezzük a valutaforgalmazás indítását a közeljövőben és azután — szívem szerint — a számítógépesített ügyfél- fogadást és utasszervezést valósítanám meg... (Bárt- fai Valéria, a MÁVTOURS utazási iroda vezetője.) — Olyan időket élünk, amikor minden egyes forintot meg kell nézzünk, hová teszünk, mire fordítunk. Rugalmasan kell megközelíteni a piaci viszonyok alakulását, ehhez a gazdasági szemléletünkben meglévő merevségeket, gátló tényezőket fel kell szabadítanunk. Szeretném elérni, hogy azok a kiaknázatlan lehetőségek (elfekvő kapacitások, árválkodó szellemi és technikai adottságok), melyek napjainkban a mezőgazdasági főiskolán „parlagon hevernek”, a termelő- munka minőségi javulását eredményezzék. Meggyőződésem, hogy egy intézményesített innovációs park, me- nedzseriroda — nevezzük bárhogy is — segítené a termelést megyeszékhelyünkön, veszendő pénzek találnának gazdára a szellemi és technikai adottságaink ösz- szeláncolása, kiszélesítése révén... (Popovics László adjunktus, mezőgazdasági főiskola.) (csonka) „Sorsa a legutóbbi időkig a mesebeli Hamupipőkére hasonlított. Türelmesen várja, hogy felfedezzék. Nem volt és nincs is irigylésre méltó helyzetben. A fő tunisfcaútvo- nalak, az autósztrádák elkerülik. Messze van ide Budapest, a Balaton. Nyíregyházáról ennek ellenére csak csodálattal és nagyon komolyan érdemes szólni...” Ezek a sorok a Kulturni rozvoj („kulturális élet”) a Csehszlovák Kulturális Minisztérium kéthetente megjelenő lapjában láttak napvilágot az elmúlt évben. Szerzőjük pedig Agata Pildtová, aki — mint írja, — 1988 nyarán járt a Nyírség központjában, s az itt tapasztaltaik arra ösztönözték, hogy az illusztris lapban bemutassa a — szerinte — rohamléptékkel fejlődő Nyíregyházát. A szerző — mint dr. Udvari István főiskolai docens fordításából káderül — visszapillant a vá- rosalapító'kra, az elmúlt másfél évszázad lényeges tör.té- ndlimi eseményeire, majd főként a kulturális élet nemzetközileg is számon tartott értékeit méltatja. Többek között szól az immár világihírű Cantemus kórusróí, a 4-es számú általános iskola énekkaráról, amely — a csehszlovákok nagy örömére — szoros kapcsolatot tart fenn a brnod Kantilena kórussal. Méltatja továbbá a Pro Mu- sica együttes művészetét, dicséri az itt dolgozó folklóregyütteseket, a Sóstón lévő skanzent, ahol — többek között — gyűjtik a tirpákemlékeket is. Az illetékes válasza Kinek mit kell bevallani? A Kelet-Magyarország 1988. december 27-én megjelent „Kinek mit kell bevallani*' című írásában az APEH tévesen azok között a pénzintézetek között nevezi meg igazgatóságunkat, melyek 1989. január 31-ig kötelesek kiértesíteni azon magánszemélyeket, akik olyan befizetést teljesítettek, amelyek után adókedvezmény jár. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI-os törvény 20. paragrafusa meghatározza az adókedvezmények körét. Ennek c. pontja az alábbiak szerint rendelkezik: ,.Levonható az adóból a naptári évben kifizetett ütés közműfejlesztési hozzájárulás, közműfejlesztési társulási, illetve vízgazdálkodási társulati érdekeltségi hozzájárulás, távközlési beruházási hozzájárulás 30 százaLéka.” Ezek a bevételek a víziközmű és vízgazdálkodási társulatok bevételei, ezekkel a Felső-Ti- szi-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nem rendelkezik, ezekről ismerete nincs, tehát — a cikk állításával ellentétben — erről egyetlen magánszemélyt sem értesíthet. Ez minden esetben az illetékes víziközmű vagy vízgazdálkodási társulat kötelessége — írja Szlávik Lajos igazgató. A tárgyalóteremből Zsákbakacsa „Idülten és mértéktelenül italozó életmódot folytat, cselekményei ezzel összefüggésben állnak.** — állapítja meg a bíróság a negyvenhat esztendős orosi H. Gáborról. A férfi nem ismeretlen a bíróság előtt, hiszen korábban már nem egyszer büntették meg lopások miatt, de az Utóbbi hat—hét évben már türtőztette magát a hasonló tettektől. Idén májusban azonban két bűncselekményt is elkövetett. Testvére kórházi kezelésének idejét használta fel arra, hogy leverje lakásáról a lakatot. Mosógépet, két kismotort, két rádiót, boroshordót, dézsát, gázpalackot szedett össze — közel tizennégyezer forint értékben. Egy éjszaka pedig, az orosi Diák utcán látogatott meg egy udvart. Kotlós, kakas, kacsa volt a zsákmánya. A kacsát elajándékozta, a másik két jószágot azonban a zsákban felejtette, és szegények megfulladtak . . . A Nyíregyházi Városi Bíróság H. Gábort lopás vétségében és lopás bűntettében találta bűnösnek. Az ítélet nyolc hónap börtön (egy év próbaidőre felfüggesztve) és 1500 forint mellék- büntetésként. A bíróság elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét, és előírta, hogy vesse alá magát az alkoholisták kötelező gyógykezelésének és gondozásának. Az ítélet jogerős. Jo, ha tudjuk... Mennyi szabadság jár a dolgozónak? Itt az év eleje. Aki nem tudta kivenni tavalyi szabadságát, most tölti megérdemelt pihenőjét. Ilyenkor a viták sem ritkák, a munkahely érvel, a dolgozó bizonykodik és a Munka Törvénykönyvét lapozza, mennyi szabadság jár neki. Az 1986-ban kiadott törvény- könyv jogszabályait alkalmanként még a munkahelyi vezetők is felületesen ismerik. Olvasóink tájékoztatására közöljük az általános tudnivalókat: az a dolgozó, akinek a munkakönyvében ..kilépett” bejegyzés van, őneki a kilépéstől számított három évig csak az alapszabadság adható. A rendes szabadság az alap- és pótszabadság együtt. Naptári évre jár, tehát mindig abban az évben kell kiadni. Ezt az időpontot a munkahely határozza meg. nem köteles figyelembe venni a dolgozó kérését, viszont a szabadság kiadására éves tervet kell készítenie. A szabadság iránti igény három év alatt évül el. ennyi időre lehet visszamenőleg kérni, illetve vita esetén kérvényezni a munkaügyi döntőbizottságtól. Ha építkezik _ Rendes szabadság jár a táppénz; a szülési szabadság időtartamára; a gyermekgondozási szabadság egy évére; a fizetés nélküli szabadság harminc napjára; a közvetlen hozzátartozó beteggondozására; a saját erőből építkezőnek a lakásépítés idejére. Másodállás és mellékfoglalkozás esetén is jár a rendes szabadság. Ha a dolgozónak megszűnik a munkaviszonya és már több szabadságot vett ki, mint amennyi addig megillette volna, akkor a többletet pénzben kell vele visz- szafizettetni. Ha viszont a dolgozó nem vette igénybe az addig járó szabadságát, akkor a munkahely köteles azt neki pénzben megváltani. Katonai bevonulás és halálozás esetén a munkahely nem követelheti vissza (és nem vonhatja le a munkabérből) a többletszabadság ..árát”. Az áthelyezés más. itt a két munkáltató együttesen adja ki a szabadságot. A számításhoz jó tudni még. hogy a töredékévre járó alap- és pótszabadságot együtt kell kiszámolni aszerint, hogy a dolgozó abban az évben hány naptári napot töltött munkavi- vonyban. Töredéknap esetén a félnapot felfelé kerekítik, a félnapnál kevesebbet viszont nem kell figyelembe venni. szabadság is megilleti a dolgozót, ám némileg bonyolítja a dolgot, hogy ennek több formája van. Jár a munkaviszonyban töltött idő után. gyermekek után. és még pótszabadságot kapnak a vezetők, újságírók, bírák, bányászok, sportolók, pedagógusok, nyugdíjasok és fiatalkorúak. A munkaviszonyban töltött idő után járó pótszabadság kiszámításánál minden munkaviszonyban töltött időt össze kell számolni. Munkaviszonyban töltött időnek számít: katonaság, hadifogság, szocialista országokban szerzett munkaviszony, külföldi kiküldetés. A munkaviszonyban töltött időt természetesen a dolgozónak hitelt érdemlően bizonyítania kell. Sokan a munkaviszonyt összetévesztik a szolgálati idővel. A szolgálati idő nem mindig munkaviszonyban töltött idő, például: a javító-nevelő munka, az 1959. január 1. utáni tanulóidő. Nem munkaviszony az önálló kisiparosként. kiskereskedőként, valamint kisegítő családtagként eltöltött idő sem. A kisiparosok és a kiskereskedők alkalmazottai azonban mindig munkaviszonyban állnak, ugyanúgy. mint a szakcsoport, vagy a bérelt üzlet dolgozói. Minden munkaviszonyban töltött három év után I—1 nap, évente azonban legfeljebb 9 nap pótszabadság jár. Ez alól kivétel Ha tanul... A munkaviszonyban töltött évek kiszámításánál a fél évet egésznek kell venni, viszont a fél évnél kevesebb időt figyelmen kívül kell hagyni. A következő címeken járó pótszabadságokat korlátozás nélkül össze kell számolni : a munkaviszonyban töltött idő utánit, a fiatalkorúak, a nyugdíjasok, a kisgyermekesek, sportolók stb. pótszabadságát. A továbbtanuló dolgozók részére (az általános és a szakmunkásképző iskolába járókon kívül) a jogszabályban előirt szabadidő és tanulmányi szabadság jár. amit ki kell adni. Átlagkereset azonban csak tanulmányi szerződés alapján jár. A tanulmányi szabadságot csak a tanulmányok befejezése előtt lehet kiadni. Évismétlés esetén az elmaradt szabadság kiadható, de újra nem illeti meg az ismétlés évére a dolgozót. A tanulmányi szabadság a pótszabadságon felül jár. Másodállás, mellékfoglalkozás esetén a pótszabadság kiadásánál a dolgozó főállásban eltöltött munkaviszonya nem számít. A nyugdíjas dolgözót is megilleti a pótszabadság, mégpedig az első évben három, minden további évben pedig öt nap. Háztartási szabadnap A háztartási szabadnappal kapcsolatban is sok a vita. pedig a szabály egyszerű: minden két 14 éven aluli gyermek után havonta egy nap fizetés nélküli, úgynevezett „háztartási szabadnap” jár. Az alapszabadság mellett pótjelenet a Szegedi balett Stabat Mater című előadásából (MT(-fotó) PRÁGAI SZERZŐ NYÍREGYHÁZÁRÓL
