Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
4 Kelet-Magyarorsxág 1989. január 12. SZÁMÍTÓGÉP A GEPKOCSIJAVItASBAN. Az ügyfelek gyors kiszolgálására, a raktári készlet napi kimutatására, a készpénzforgalom alakulására számítógépeket alkalmaznak a nyíregyházi VAGÉP autószerviz leányvállalatánál. Az IBM komputerrel számláz Balku Ágnes és Regős Sándorné. (elek) Adótanácsadó „Különleges” jövedeliek Sorozatunkban az előzőekben szó esett a lehetséges jövedelemtípusok felsorolhatatlanságáról, tekintettel azok nagy számára. Vannak azonban olyan jövedelmek, melyeknek felsorolása mellőzhetetlen, adóztatásuknak az általánostól eltérő szabályozása miatt. Ezek az úgynevezett különleges jövedelmek, melyeknek adóztatását a törvény — különböző megfontolások miatt — kedvezményezi. Ide tartoznak a találmányból, a szerzői jogi védelem alá tartozó, valamint a munkaviszonyon kívüli egyes szellemi tevékenységekből származó jövedelmek. A találmányok hasznosításából, illetve az ezzel egy tekintet alá eső, államilag minősített állat- és növényfajta után járó fajtajutalék kifizetéséből származó jövedelmek kedvezményes adóztatásához fontos gazdaságpolitikai érdekek fűződnek. Ezért az ilyen típusú bevételekből 500 ezer forintig az összbevétel 35 százaléka, 500 ezer forint fölött 50 százaléka képez adóalapot. További kedvezmény, hogy találmányonIjándék óénak ne nézd a faiét?, avagy vita a kábeltévé miatt Csatornák és érdekek Nyíregyházán nem is olyan rég úgy határoztak a honatyák, hogy ajándékot adnak a városnak: a kábeltelevíziót. Harmincöt millió forintból meg is építették a hálózatot, létrehozták, a városi televízió stúdióját. Aztán bekapcsolták a műholdas Sky, Super Channel és TV 5 műsorát tizenkétezer otthonba. Amiója kiderült, hogy az ajándék mégsem ingyenes, az adások nézői vitatkoznak. Most újra felkorbácsolta a kedélyeket egy szerződés, amit a Nyírkábel néven létrehozott gazdasági társulás küldött az OTP-s és szövetkezeti lakások tulajdonosainak ... Ki miért tlltaknzik? A viták kereszttüzében álló GT-t a városi tanács alakította meg önmagából, a városi televízióból és a MODUL Vállalatból. A megszületésről és a szolgáltatásról (beleértve a díjfizetés alóli mentességet is), tanácsrendeletben határozott. Mindezt azért tette, hogy befektetett pénzét részben visszakapja, és azt a város fejlesztésére fordíthassa. így a döntés és a felügyelet jogát is megtartotta (magának. Az OTP-s és szövetkezeti lakások tulajdonosainak nagy része azért tiltakozik, mert a Nyínkábel szerződését egyoldalúnak, megtévesztőnek tartja és versenyt szeretne az olcsóbb árért. Ebben a szerződésben a GT ugyanis közli, hogy a tanács kinevezte őt a városi kábelhálózat üzemeltetőjévé. Ez azt jelenti, hogy az épületeiken kívüli kábelrendszer munkájáért, teljesítményéért ő a felelős. No igen, de ehhez a rendszerhez hozzátartozik az az antenna is, aminek a tulajdonjogát fenntartják maguknak a lakók. S ha így van, joguk van dönteni, kivel kötnek szerződést, ha a műholdas adásokat nézni akarják. pedig a tanácsnak nincsen joga az épületben lévő berendezéseket utólag állami tulajdonba venni. A városi tanács rendelete sérti a nem tanácsi lakásban lakók személyi szabadságát. Mi belépnénk a Nyírkábel GT-be, azzal a feltétellel, hogy ha nem szolgálja a lakók érdekeit, akkor kilépünk belőle, és máshoz fordulunk szolgáltatásért, A szolgáltatási díj beszedéséért, nyilvántartásáért és az átutalásért tíz százalék jutalékot kérünk. Nekünk jelenleg érvényes szerződésünk van a MODUL Vállalattal, karbantartásért eddig lakásonként tíz forintot fizettünk, adóval együtt. Ha a MODUL felmondja a szerződést, mással kötünk megállapodást (Gelka, Hirex), mert mindnek van már árajánlata. Hatezer lakásunk közül ötezer már be van kötve a kábel- rendszerbe. Csak egy megoldást látunk: szerződést kötni a házak tulajdonosaival, és olyan rendszert kidolgozni, amely mindenkinek az elvárásait teljesíti. Az OTP-s lakások tulajdonosai hasonlóan vélekednek, hozzátéve, hogy a szerződésben mindenképpen közölni kell, miből tevődik össze a Nyírkábel által kért harminc forintos havidíj. Mert nekik is van érvényes szerződésük a MODUL-lal, ami a Nyírkábel GT-re, a jogutódra, a polgári jog szabályai szerint kötelező. Igaz, kissé több pénzt fizetnek érte, mint a szövetkezeti házakban lakók, de nézik az égi csatornák műsorait ... Bár a városi tanácson azt hallottuk, versenytárgyaláson dőlt el, hogy ki legyen a kábelhálózat üzemeltetője, a gazdasági társulás tagja, mégis jó volna tisztázni a jogokat, lehetőségeket. Tény, hogy Debrecenben 38, Miskolcon 40 forintért ugyanaz az alapszolgáltatás, amiért a Nyírkábel harminc forintot kér lakásonként, de talán lehetne olcsóbban is szolgáltatni. A Sky, Super Channel és TV 5 műsorát sok helyi polgár szeretné nézni, ezért pénzével hozzájárulna a kábelhálózat bővítéséhez. Ám félő, ha továbbra is ilyen zűrzavar uralkodik a kábeltelevíziózásban, pihenésre ítélik a drágán megépített rendszert. Tóth M. Ildikó — Mi az álláspontja a nyíregyházi lakásszövetkezet elnökének ebben az ügyben? — kérdeztük meg Dicz- kó Józsefet. — Arra hivatkoznak, hogy a kábelrendszert nem adta tulajdonba a városi tanács, Lehet, hogy havonta lesz... Nyíregyházán a Csillagfény Már hetek óta beszélik Nyíregyházán a középiskolások, hogy január végén egy napra, a Bujtosi Szabadidő Csarnokba költözik a pesti Csillagfény diszkó. Igaz-e a hír? Erről kérdeztük Balogh Zsoltot, az intézmény munkatársát. — Örömmel mondhatom, hogy a hír most már valóban igaz. A napokban megkötöttük a szerződéseket. Így január huszonegyedikén Nyíregyházára költözik a Csillagfény. ,— Mit kell egyáltalán tudnunk erről, mennyivel masabb, mint. egy „sima” diszkó? — A Csillagfériy az ország egyik legnépszerűbb, de mindenképpen a legnagyobb és leglátványosabb diszkóprogramja. Káprázatos fények viliódznak, lézernyalábok cikáznak, űrdíszletű hatalmas színpad, videofal .— csupa olyan külsőség, amely a hazai diszkók csillagfényévé teszi a több órás nonstop dallam- és látványvilágot. — A műsor élő részében kikkel találkozhatunk? — Fellép a Viki és a Flört, Dr. Beat, a FIX együttes és Nagy Feró. Vikiéket és Nagy Ferót azt hiszem, nem kell különösebben bemutatni, Dr. Beatról és a FIX együttesről pedig annyit, ők most rettentően népszerűek Pesten. Szerintem itt sem fognak szégyent vallani. Rajtuk kívül még lesz több interjú is neves közéleti személyiségekkel. A műsort az Éliás—Csiszár—Dvoracsek lemezlovastrió vezeti. — Hiányzik a felsorolásból B. Tóth László ... — Egyébirányú elfoglaltsága miatt nem jön. Szeretnénk ezentúl havonta egyszer megrendezni ezt a bulit, és akkor reméljük, a következőn már ő is itt lesz. — Végezetül térjünk rá a játékra, mert ezért is jöttél be a szerkesztőségbe. — Két tiszteletjegyet sorsolunk ki azok között a Csillagfény programjára, akik január 17-ig levezelőlapon beküldik a Kelet-Magyaror- szág címére (Nyíregyháza, Zrínyi Ilona út 3—5., 4400) azoknak a külföldi sztároknak a nevét, akik 1987-ben a Sky Channel és a Csillagfény közös programjában felléptek. A jegyeket postán küldjük el. (száraz) ként 100 ezer forint adómentes, s az említett hányadok számolásánál teljesen figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a találmány (szabadalom) jogosultja szerint költségei nagyobbak az említett módszer által elismertnél, úgy választhatja a tételes költségelszámolást is. Ezt a szándékát az adófelügyelőségnél legkésőbb az adóév december 31-ig be kell jelentenie, s a bevételről, illetve a megszerzésük érdekében felmerült költségeiről tételes nyilvántartást kell vezetnie. További fontos tudnivaló, hogy az 1988. január 1. előtt megkötött szerződés alapján kifizetett jövedelmeket — ha a kifizetés 1988-ban történt — nem kell bevallani, mert abból a kifizethető 20 százalék adót levon. Ha a találmányból származó jövedelem az előző évi adóalap felét meghaladja — 1988-ban értelemszerűen az 1987. évi általános jövedelemadó-alapról lehet szó —, úgy az legfeljebb három részre megosztva adóztatható. A megosztást a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül kell kérni az adófelügyelőségtől. A különböző találmányokból származó jövedelmet olyan arányban kell megosztani, amilyen arányban a bevételek egymás között megoszlanak. A szerzői jogi védelem alá eső, illetve a munkaviszonyon kívül végzett egyes szellemi tevékenységekből származó jövedelmek adóztatása kevés eltéréssel — megegyezik a találmányoknál ismertetettekkel. Eltérés mutatkozik a bevételek jövedelem- tartalmának megállapításában. Az ilyen címen megszerzett bevételből 200 ezer forintig 35 százalék, 200 ezer forint fölött 60- százalék az adóalap. Ha a költségek 'a bevételekben ennél nagyobb arányt^ képviselnek, úgy a tételes költségelszámolásra fentebb ismertetett módon van lehetőség. Az 1988. január 1. előtt kötött szerződések alapján kifizetett összeg adóztatása — amennyiben a felvételre 1988-ban kerül sor — ugyancsak egyezik a találmánynál mondottakkal. Végezetül a jövedelem megosztásának lehetősége — a már említett szabályok alapján — a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységből származó jövedelemre nézve is fennáll. Általános szabály, hogy a fent említett jövedelmek csak akkor minősülnek különlegesnek és kedvezményezetten adóztathatónak, ha azok kifejezetten munkaviszonyon kívüli jogviszonyból származnak. Munkaalkalom lányoknak, asizonyoknak Konfekcióözem Jénkmajtison A foglakoztatási gondokat enyhítendő jelentős lépést tettek Jénkmajtison: a napokban a Budapesti Konfekcióipari Kisszövetkezet üzeIgy látja a másik tél Buszvezető után ellenőr A Kelet-Magyarországban január 9-én megjelent egy interjú Szálkai Pál gépkocsivezetővel, melynek egyik részében említi az ellenőrökkel való összetűzését. Ez pedig a következő: Szálkái Pál a buszon elhelyezett mikrofont sok mindenre használta, csak arra nem, amiért az be van építve. Ugyanis a célja az utas tájékoztatása, nem- pedig a szórakoztatás, de ez az utóbbi nem zárja ki az udvariasságot. Ezt több esetben szóvá tették nekem, is és kollégáimnak is, hogy sérti őket a „lecsógyár”, az „aranyoskám” kifejezés. Ugyanis, aki nem mindennap jár a városban, félrevezeti az ilyen kifejezés. A másik része pedig az a dolognak, hogy a gépkocsivezető köteles az ellenőrt a munkájában segíteni. Ezt Szálkái Pál esetében nem találtam így. Sót volt arra példa, mikor sértő hangnemben beszélt velem éppen a vállalatnál töltött évekre hivatkozva. „A sendere- désen” is csak az az utas tudott derülni, aki ült a buszon, mert aki állt, az elvesztette az egyensúlyát. Es ez nem szórakoztató, inkább veszélyes. Ilyen és hasonló problémákat nem tudott, vagy nem akart megérteni Szálkai Pál több beszélgetés alkalmával sem. Az ellenőröket több alkalommal hozta kellemetlen helyzetbe, az utas és a vállalatvezető előtt. A véleményem az, a Szabolcs Volán Vállalatnak szüksége van a tapasztalt, - rutinos gépkocsivezetőre, de nem mindenáron! Tisztelettel: Kapcala József forgalmi ellenőr met hozott létre, amelyben 21 nő ágyneműgarnitúrákat, munkaköpenyeket és mást gyárt. Az üzem kialakításához a jánkmajtisi tanács 750 ezer forinttal járult hozzá. Jelenleg a dolgozók betanítása tart. A Budapesti Konfekció- ipari Kisszövetkezet jövőre az üzem jelentős bővítését, és a foglalkoztatottak számának növelését tervezi, melyhez további anyagi támogatást igényel, ezért a megyei tanácshoz pályázatot nyújtott be. A tárgyalóteremből Próba, de nem szerencse Nem kellett sok ahhoz, hogy a huszonnyolc éves, nyíregyházi Papp Mihálynak eljárjon a keze. Legalábbis ezt mutatja, hogy súlyos testi sértés miatt korábban már állt bíróság előtt (egyszer lopásért is felelnie kellett). Februárban például azért vert meg egy embert, mert panaszkodott rá a testvére. Az indulat talán érthető, de az eljárás természetesen nem. Papp Mihály ugyanis felbuzdulva azon; amit a fivére elmondott — hogy tudniillik az anyjuk és* az ő élettársa elszedik a fizetését, sőt a „mostohaapa” még a lakásból is kidobta és megverte — felkereste a bepana- szoltakat. Március elsején este egy húszcentis pengéjű késsel jelent meg édesanyja lakásán. összeveszett az élettárssal, majd mellének szegezte a kést, és követelte, hogy az öccsétől elszedett pénzt adják vissza. A kést szerencsére nem használta, de az ágy alá beszorított sértettet addig ütötte, amíg a szomszédok közbe nem lép- tep. A sértett többek között orrcsonttörést szenvedett. A Nyíregyházi Városi Bíróság — júliusi tárgyalásán — megállapította, hogy Papp Mihály elkövette- a súlyos testi sértés bűntettét, s ezért két év próbára bocsátotta. A vádlott azonban visszaélt az ítélettel, hiszen már szeptember kilencedikén ‘ újból verekedett. Papp két cimborájával a kisteleki Szőlőskert presszóban ivott, s a három részeg viselkedése zavarta a videót néző vendégeket. A pincér felszólította őket, hogy hagyják el a helyiséget, de csak a két társ fogadott szót, Papp Mihály bentmaradt. Nem csak bentmaradt, még tovább szeretett volna inni, csakhogy nem szolgálták ki. Ezután egy férfit nekilökött az ablaknak, betört az üveg, majd poharat dobott a pult mögé. A pincér (ekkor már másodszor) ki akarta kísérni a vádlottat, aki viszont felkapott egy sörösüveget. Fejbe vágta vele a felszolgálót, majd a kezében maradt üvegcsonkkal többször megszúrta a mellkasán. Szerencsére a sértett csak könnyű sérüléseket szenvedett, de a bíróság megállapította: az elkövetés eszközét figyelembe véve akár életveszélyes sérülés is kialakulhatott volna. A Nyíregyházi Városi Bíróság így a korábbi súlyos testi sértés, és a szeptemberi súlyos testi sértés kísérlete miatt ítélte el Papp Mihályt. Büntetése egy év börtön. Az ítélet jogerős. TEJ T etszik, nem tetszik, alaposan felkavarta a hétfői áremelésicsomag a kedélyeket. Leginkább a tej- és tejtermékek drasztikus áremelése sokkolta a lakosságot. A magyarázatok közül — a gazdasági kibontakozás reményében — néhányat hajlandó is elfogadni a fogyasztó, ám némelyik inkább csak irritálja az amúgy sem kedvező közhangulatot. Mert ugyan mit is kezdjen az ember a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes magyarázatával, hogy a visszafogott tej- fogyasztás tejfelesleget nem idéz elő, hiszen termékeinkre van piac, még az ivótejet is megvásárolja a szomszédos Jugoszlávia. Egyébként is az a cél, hogy exportfelesleg maradjon. Ellenvéleményként csupán az alábbit # szeretném megemlíteni. Hála az egészséges táplálkozásra ösztönző propagandának, ma már senki előtt sem kétséges, hogy mennyire kívánatos a tej- és tejtermékek fogyasztása. Mégis, valahogy a többi európai országhoz viszonyítva valahol hátul kullogtunk ezeknek a termékeknek fogyasztásában. Az 1986-os statisztikai adatok szerint például a KGST-országok közül az egy főre jutó évi átlagos tej- és tejtermék-fogyasztás a Szovjetunióban 191, Bulgáriában 201, Csehszlovákiában 250, Lengyel- országban pedig 289 kiló. Magyarországon volt a leg- alácsonyabb, fejenként 184 kiló tejet, illetve tejterméket fogyasztottunk. Az idén nyilvánvalóan jóval kevesebbet fogunk. Egyáltalán nem vigasztal tehát, hogy Jugoszláviában több tej jut majd a csészébe, és nagyobb adag sajtot ehetnek majd uzsonnára, (bodnár)
