Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
1989. január 12. Kelet-Magyarország 3 Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) delkezésükre álljanak a munkájukhoz nélkülözhetetlen információk. Sütő Kálmán (Vas m.) mindössze egyetlen témáról beszélt, igen röviden. Elmondta, hogy jelenleg 4—6 hónappal előre be kell jelenteni az Országház meglátogatásának a szándékát. Szerinte ezen a helyzeten javítani kellene, lehetővé téve, hogy minél több érdeklődő tekinthesse meg a „törvényhozók házát”. Vass Józsefné (Békés m.) úgy vélekedett, hogy a Házszabálytervezet nem nyújt- elég garanciát az érdemi tör-' vényhozói munka feltételeinek megteremtését és fontos működési, munkamódszerbeli kérdéseket illetően, s nem szól megfelelő módon a képviselőcsoportok helyéről, szerepéről sem. Filló'^Pál (Budapest) az ügyrendi bizottság által előterjesztett javaslatot, amely a név szerinti szavazás indítványozását harminc helyett ötven képviselőhöz köti — nem tartotta indokoltnak. Kovács András (Heves m.) javaslatának lényege: az országgyűlési bizottságok elnökeit, titkárait és tagjait ne az Országgyűlés plénuma, hanem a bizottságok maguk választhassák meg. Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m.) javasolta a rövid hozzászólás intézményének bevezetését. Az ügyrendmódosítás vitáját csaknem egyórás szünet követte, mivel az előkészítő bizottság tételesen áttekintette az ezzel kapcsolatban elhangzott képviselői javaslatokat, indítványokat. A hosz- szúra nyúlt tanácskozás eredményét dr. Korom Mihály, a napirendi pont előadója foglalta össze. Egyebek között elmondta: sok képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy javítani kell a képviselői munka lényegét érintő feltételeket. Ezzel kapcsolatban az ügyrendelőkészítő bizottság elnöke közölte, hogy konzultációt folytatott Németh Miklóssal, a kormány elnökével. A miniszterelnök felajánlotta segítségét, s kérte a képviselőket, hogy amennyiben úgy tapasztalják, hátrány érné őket munkájuk során, forduljanak bizalommal hozzá. A konkrét esetekkel kapcsolatban vizsgálatot rendel el, s orvosolják a panaszokat. Korom Mihály kérte az Országgyűlést, hosszabbítsák meg az ügyrendi bizottság mandátumát, annál is inkább, mivel március 31-ig a törvényhozó testület elé kerül a bizalmi, bizalmatlansági indítvány kérdése, s ennek ügyrendi vonatkozásai is lesznek. Ezután Korom Mihály tételesen sorra vette az ügyrend tervezetére vonatkozó képviselői javaslatokat, s ismertette a bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját. Fiiló Pálnak az állandó bizottságok megalakulására vonatkozó javaslatát áttekintve a testület úgy döntött: tegyék lehetővé a bizottságok számára, hogy maguk tegyenek javaslatot elnökük, titkáruk, illetve tagjaik megválasztására. Ugyanakkor a tisztség- viselőket a plénum válassza meg. Pontosította a bizottság a visszahívással kapcsolatos rendelkezést. Az új- szövegezés szerint az Országgyűlés az általa megválasztottakat a megválasztásukra vonatkozó szabályok szerint bármikor visszahívhatja. Módosította a bizottság a képviselők mentelmi jogával kapcsolatos szabálypontot is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési képviselőt a parlament hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntető eljárást indítani — a tetten érés esetén kivéve, illetve a vizsgálatot rá kiterjeszteni — nem lehet. Éles vita alakult ki a 15. paragrafus körül is, milyen mértékű munkaidő-kedvezmény illesse meg a képviselőket A bizottság az eredeti javaslatban szereplő 40 munkanapos felmentés mellett foglalt állást. Vass Józsefné azonban fenntartotta javaslatát, hogy a 40 napra vonatkozó szakasz kerüljön ki az ügyrendből. A bizottság elvetette Kovács Mátyás indítványát, miszerint a beszámoló vitája alapján az egyes képviselőknek is legyen lehetőségük értékelést tartalmazó, illetőleg a feladaiot megállapító határozat indítványozására. Egyetértettek viszont Bödőné Rózsa Edit ötletével: tegyék lehetővé, hogy a képviselők a vita közben elhangzó felszólalásokra gyors, rövid formában, azonnal reagálhassanak. Szavaz az Országgyűlés. Korom Mihály válasza után hosszasnak bizonyult szavazási procedura kezdődött. Az egyéni képviselői javaslatok fölött folyt hosszadalmas szavazás, azután kerülhetett sor oz Országgyűlés ügyrendjének módosítását és egységes szövegét tartalmazó szöveg fölötti együttes szavazásra, figyelembe véve az ügyrendi bizottság elfogadott kiegészítő javaslatait, valamint az egyéni módosító javaslatok fölötti előző döntéseket. Az Országgyűlés a Házszabály hatályos szöveEzt követően az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy Bánffy György kíván — napirenden kívül — a Magyarországra menekülők ügyében javaslatot előterjeszteni, amellyel egyébként az Országgyűlés külügyi bizottsága előző napi ülésén egyetértett. Bánffy György (Budapest) színművész rámutatott: mindaz, ami a magyar—román határon történik, ami az ide települtek helyzetét érinti, joggal foglalkoztatja az állampolgárokat és a határainkon kívül élő magyarságot is. Utalt arra, hogy az Ország- gyűlés decemberben állást foglalt a nemzeti kisebbségét, részleteiben és egészében, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Az ügyrendi határozatho- zaitalt követően soron kívül szót kért Técsy László (Szagek jogainak tiszteletbenlar- tásáról. Ezt követően több szervezet és magánszemély számos képviselőhöz követelést juttatott el. E követeléseket magáénak érezve javasolta: az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy bírói eljárás nélkül egyetlen menekült se legyen az ország területéről kitoloncolható. Ennek ellenőrzésére a külügyi bizottság esetleg albizottságot hozzon létre. Az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon adjon részletes tájékoztatást a menekültekkel kapcsolatos intézkedéseiről: a családegyesítés eddigi eredményeiről; a menekülttábobolcs-Szatmár), s bejelentette: a röviddel azelőtt elfogadott ügyrend alapján több képviselőtársával együtt megalakították az Ország- gyűlés agrárszektorát. rok felállításáról; a genfi konvencióhoz való csatlakozás lehetőségéről; az ENSZ menekültügyi segítőkészségének igénybevételéről. Az ezekkel kapcsolatos tájékoztatás hozzásegítheti majd a hazai és a nemzetközi közvéleményt a helyzet reális megítéléséhez. Az Országgyűlés külügyi bizottságának megbízásából, és az egyházak menekülteket segítő szolgálatának tapasztalatai alapján dr. Tóth Károly (Országos Lista) református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke foglalt állást a javaslattal kapcsolatban. Az indítvány hátterét megvilágítva elmondta: arról van szó egyrészt, hogy a Romániából hazánkba érkező menekültek befogadásának vagy be nem fogadásának a kérdései tisztázatlanok. Nem egyértelmű, hogy ki milyen szempontok szerint jogosult dönteni a befogadásról vagy a visszautasításról. Nem halasztható tovább a befogadottak jogi helyzetének rendezése sem — mutatott rá. Utalt arra, hogy a külügyi bizottság Bánffy György indítványának kedd esti vitáján egyetértés volt egy menekülttábor vagy -táborok létesítésének kérdésében. Sürgős feladatnak tartották a genfi Menekültügyi Egyezményhez való csatlakozást. Ez utóbbi azonban az ügy bonyolultságára való tekintettel hosszabb időt vesz igénybe. Szó esett az ülésen a családegyesítések ügyéről is, amellyel kapcsolatban a bizottság őszinte tájékoztatást remél a lehetőségekről és az eddigi erőfeszítésekről. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a magyar —román kettős állampolgárságról szóló egyezmény felmondása segítené a Magyar- országra menekültek jogi helyzetének rendezését. Ezzel kapcsolatosan elmondotta, hogy a Magyarországi Református Egyház ilyen irányú előterjesztésére az igazságügy-minisztertől olyan tájékoztatást kaptak, miszerint megerősödőben van az egyezmény megszüntetésének szándéka. Felmerült a külügyi bizottság ülésén az a gondolat is, hogy a kormány forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez a romániai nemzeti kisebbségek és a menekültek ügyében. Ezt követően Horváth István belügyminiszter kért szót, aki teljes együttérzéséről és megértéséről biztosította az Országgyűlést a Bánffy György és a Tóth Károly képviselők által beterjesztett javaslatokkal kapcsolatban. Kérte — tekintettel arra, hogy a kormány pillanatnyilag is foglakozik valameny- nyi kérdéssel —, az ©rszág- gyűlés most ne hozzon határozatot, hadd legyen ideje a kormánynak a körülmények megvizsgálására. Erre azért is szükség lenne, mert több kérdés, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok nemcsak magyar—román ügyeket, hanem több más országot is érintenek. Kívánatos tehát alaposan áttekinteni, hogy a hozandó határozatok mennyiben vannak összhangban azokkal a nemzetközi kötelezettségek- gel, amelyeket korábban vállalt Magyarország. Javasolta végül: az Országgyűlés a beterjesztett indítványok szenemében szólítsa fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon tegyen jelentést, és fogalmazza meg javaslatait a menekültekkel kapcsolatban. Az Országgyűlés csak ezt követően hozzon határozatot. Jakab Róbertné a külügyi bizottság javaslatát, az_ elhangzott kiegészítő javaslatokkal együtt, beleértve a belügyminiszter indítványát is, együttesen tette fel szavazásra. Az Országgyűlés — két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett — elfogadta a javaslatot. Ezután Kovács András (Heves m.) azt javasolta, hogy az elfogadott ügyrend alapján halasszák el az Országgyűlés egyes bizottságai tisztségviselőivel és tagjaival kapcsolatos személyi változások tárgyalását. ’ Erre a következő ülésen térjenek vissza, s addig az érintett bizottságok is kifejthessék álláspontjukat. Kovács András javaslatát az Országgyűlés 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Ezután Benjámin Judit (Budapest), a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának vezetője kért szót, s bejelentette, hogy a pártonkívüli képviselőcsoport alakuló ülését január 24-én tartják meg. Interpellációk A napirendnek megfele- lelően az interpellációk következtek.- (Tekintettel az idő előrehaladott voltára több képviselő interpellációját és kérdést a következő ülésszakra halasztotta.) Bozsó Lajosné (Budapest), 10. vk. Űjpest-Káposztásme- gyer tömegközlekedése tárgyában a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez interpellált. Ezután Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszolt Antal Imre (Pest m.) képviselőnek még a novemberi ülésszakon elmondott interpellációjára a szeszes italok reggel 9 óra előtti árusításával kapcsolatos tilalom megszüntetése tárgyában. A miniszter hangsúlyozta: a kereskedelmi tárca a korlátozás feloldásával egyetért, mivel — vizsgálataik szerint — a korlátozás bevezetése nem eredményezte az italfogyasztás csökkenését. A tilalom feloldásának feltétele azonban, hogy ezt a tervét a Kereskedelmi Minisztérium egyeztesse az Országos Egészségvédelmi Tanáccsal, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal. A tanács februárban tűzi ülésének napirendjére a kérdést, csak azt követően várható állásfoglalás a Szociális és Egészségügyi Minisztériumtól. Az Országgyűlés a miniszter válaszát 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően az Ország- gyűlés befejezte munkáját. Parlamenti háttér Három „nem” A mint az várható volt, a téli ülésszak januárra halasztott napjain legnagyobb vitát az egyesülési törvénytervezet váltotta ki. Több pontját megkérdőjelezték a képviselők, néhányat pontosítani javasoltak, mert kiderült, hogy ami jó a horgászegyesületeknek, az a passzus még sértheti az egyházak érdekeit, s ami megfelelően szabályozza a társadalmi szervezetek működését, nem feltétlenül elégíti ki a pártét, a pártokét. És ezzel a vita közepén is vagyunk A felszólalók mindegyikét állásfoglalásra késztette a tervezetnek az a passzusa, amely a pártalapításra vonatkozik, illetve amelyik a pártokra külön törvény készítését javasolja. Érvek feszülnek egymásnak, egyik felszólaló mellette, másik ellene szólt. Végül az igazságügyi miniszter higgadt érvei meggyőzték a képviselők többségét, a pártok alapítására, működésére új törvény készül. A készülődés idejét persze meglehetősen rövidre szabták a honatyák, nehogy az a vélemény alakuljon ki: a hatalmon lévő párt és kormány csak az időt akarja húzni, ezért tolja arrébb a pártalapítás idejét. A megegyezés megszületett, augusztusig benyújtja a kormány a parlamentnek a pártokról szóló törvényt. A megegyezés nem mindenki _ megelégedésére történt. Á képviselők körülbelül egytizede a törvény elfogadása ellen szavazott, köztük három szabolcsi is volt. Pregun István azt mondta: Az ellenszavazatuk egyik oka az, hogy ebben a helyzetben az Alkotmány mielőbbi megalkotása lett volna fontosabb. A másik: kezemben van a Hazafias Népfront Országos Elnökségének állásfoglalása, ebben kifejezetten benne van a társadalmi viták eredményeként az, hogy az egyesülési törvénynek tartalmazni kell a pártokra, a politikai szervezetekre vonatkozó összes előírást. Nagyon nagy csalódás volt számunkra, hogy Huszár István, a népfront főtitkára ezzel homlokegyenest ellenkező véleményt képviselt. Bár el tudom képzelni, hogy egy főtitkárnak van saját véleménye, amely nem egyezik az országos elnökségével. Persze, a parlamenti vitában az országos tanács képviseletében szólalt fel, így neki azt a véleményt kellett volna tolmácsolni. A mostani döntés egyben csalódást okozott, jobb lett volna, ha a kormányzat úgy terjeszti be javaslatát, hogy már benne van a pártok alapítására, és működésére kidolgozott törvény. Mezei Károly így vélekedett: Azt tartottam volna helyesnek, ha a párt bejegyzésére, működésére, megszűnésére és/gazdálkodására vonatkozó javaslatok is ebben a törvényben kaptak volna helyet. A most hozott egyesülési törvény óriási dolog, hiszen alapvető emberi jog szerint deklarálja az egyesülés jogát, de nehogy egy olyan irányított többpártrendszer születhessen belőle, mint amilyen a kelet-európai országok némelyikében, Csehszlovákiában. Lengyel- országban. Ha a párttörvénnyel együtt tárgyaltuk volna az egyesülési törvényt, úgy tisztábban láttuk volna, mire adjuk szavazatunk. Novák Lajos több választójával is találkozott, míg elindult az Országgyűlésre, s mert úgy indították útnak, hogy csak akkor fogadja el az egyesülési törvényt, ha abban benne foglaltatik a pártalapítás joga. Balogh József Javaslat a menekültkérdésről
