Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
XLVI. évfolyam, 10. 9zám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. január ÍZ., csütörtök Befejeződött az Országgyűlés ülésszaka Törvény az egyesülési és a gyülekezési jogról Új Házszabályt alkotott a parlament A párttörvényt augusztus elsejéig készítik elő Az Országgyűlés ülésszaka szerdán délelőtt 9 órakor folytatódott. Az ülésszak második munkanapját Sta- dinger István, a Ház elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden késő estig ülésezett. Az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslatok feletti együttes vita lezárult. Ezután Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter foglalta össze a vitában elhangzottakat. Dr. Kulcsár Kálmán — aki a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalását is összegezte — elöljáróban hangsúlyozta: a kormány elfogadja Bállá Éva és más képviselők módosító javaslatát a törvénytervezet 29. szakasza 1. bekezdését illetően. Ebben arról van szó, hogy büntető jogi tényállást állapítanak meg akkor, ha valaki egy adott szervezet bejegyzését elutasító bírósági határozat után részt vesz a megalakult társadalmi szervezet vezetésében. A képviselők érvelését elfogadva a törvényjavaslat szövegét úgy módosították: „aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és ezért egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható”. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormány nem tudja elfogadni Púja Frigyes képviselő javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a politikai párt létrehozásának lehetősége ne szerepeljen a törvénytervezetben. Nem tud azonosulni a kormány azzal a több képviselő által előadott módosító javaslattal sem, hogy nincs szükség a politikai pártok alapítását szabályozó külön törvényre. A politikai pártok létrehozására vonatkozó külön törvény szükségességét indokolva hangsúlyozta: a pártoknak a társadalomban különböző funkcióik vannak. Ezeket a funkciókat részben politikai szervezetek is ellátják, anélkül, hogy pártnak neveznék magukat. Tehát nem az elnevezésen, hanem a tartalmi működésen van a hangsúly. Utalt a politikatudományi irodalomból ismert fogalomra, az úgynevezett nyomást gyakorló pártokra. Rámutatott: ezek a pártok nem rendelkeznek olyan politikai és társadalmi háttérrel és erővel, hogy valóságos szereplői lehessenek a politikai versengésnek, befolyásukat azonban fel tudják használni az uralkodó helyzetben lévő pártok politikájának, illetve a kormány munkájának alakítására. Ezt a funkciót a politikai szervezetek akkor is el tudják látni, ha nem nyilvánítják magukat párttá — szögezte le. Azoknak a szervezeteknek viszont, amelyek politikai pártként kívánnak majd működni a jövőben, szükségük van időre, hogy a funkcióik ellátásához — például a képviselt érdekeknek megfelelő politikai program kialakításához — szükséges feltételeket megteremtsék. Nem arról van tehát szó — emelte ki az igazságügyminiszter —, hogy a kormány fél valamitől, s ha ad valamit, ugyanakkor a másik kezével gyorsan megszorítja a gyeplőt. A kormány — amely már hozzálátott a párttörvény kimunkálásához — egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatával, hogy megfelelő társadalmi vita után, legkésőbb augusztus 1-jéig nyújtsák be a parlamentnek a párttörvényről szóló törvénytervezetet. Tanácskozik az Országgyűlés. A korszerű egyesülési jognak nagyon sok összefüggése van, ezzel kapcsolatban nemcsak közjogi, hanem polgári jogi viszonyokat is szabályozni kell. Egységes törvény esetén valamennyi szervezetre alkalmazható szabályokat kell megszabni. Ezért szükséges, hogy a törvény foglalkozzon a társadalmi szervezetek belső életével is. Ezzel azonban csupán két paragrafus foglalkozik, s ezek is diszpozitív szabályok, amelyek akkor lépnek életbe, ha a szervezetek alapszabálya másként nem rendelkezik. Dr. Kulcsár Kálmán foglalkozott Tóth Károly képviselő, református püspök javaslatával is, miszerint külön védelmet biztosítanak az egyházakkal kapcsolatos elnevezések használatánál. Ez az igény jogos — hangsúlyozta Kulcsár Kálmán —, s a törvénytervezet megfelelő paragrafusa eleget is tesz ennek. Fontos a társadalmi kontroll mánynak azzal az ígéretével együtt, hogy a pártról szóló törvényt ez év augusztus 1-jéig benyújtja az Országgyűlésnek — fogadják el. Mielőtt határozathozatalra került volna sor, Géczi István kért szót. Korrektnek és pontosnak minősítette a sportegyesületekkel kapcsolatos miniszteri választ, de kérte: vegyék jegyzőkönyvbe, hogy 1990 első felében meg kell alkotni a sporttörvényt. Dr. Kulcsár Kálmán az igazságügyi tárca nevében. Deák Gábor pedig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal nevében vállalhatónak tartotta ezt az időhatárt. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés az egyesülési jogról szóló törvényt 6 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Egy fontos kérdésben lezárult tehát a vita: a törvény kimondja a pártalapítás jogát, de a részletes szabályozást külön párttörvény feladatává teszi. Ezt a törvényjavaslatot a kormánynak legkésőbb augusztus I-jén az Országgyűlés elé kell terjeszteni. A törvényjavaslat nem kezeli külön a sportegyesületeket, erre nem alkalmas a jogszabály. Géczi István képviselő ezzel kapcsolatos felvetésére a miniszter válaszában elmondotta: hamarosan elkészül a sportegyesületekre is érvényes, az egyesületek belső gazdálkodását meghatározó minisztertanácsi rendelet. Emellett több, csak a sportegyesületeket érintő jogszabály megalkotására is szükség van. A kormány ezzel egyetért, s a jogalkotási munka hamarosan meg is kezdődik, ám a képviselő által kért határidőt nefh tudják elfogadni. A továbbiakban elmondotta, hogy az egyesülési jognak ki kell zárni a fegyveres szervezetek létrehozásának lehetőségét. Ám a vadásztársaság, a sportlövő klub nem tekinthető fegyveres szervezetnek. Rájuk tehát nem vonatkozik az említett tilalom. Végül dr. Kulcsár Kálmán arra kérte a képviselőket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot — a korEzt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a Parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez a törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter válaszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte. Válaszolt a miniszter a Bállá Éva és képviselőtársai által benyújtott három javaslatra. Az egyik az volt, hogy a törvénytervezet má(Folytatás a 2. oldalon) Lakás, munka, beilleszkedés »» Összehangolni a segítséget A romániai menekültek sorsa a párt vb előtt Első munkaülését tartotta január 11-én az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága. A testület tájékoztatókat hallgatott meg a Romániából Szabolcs-Szatmár megyébe menekültek helyzetéről, s meghatározta az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Ezt követően megvizsgálta, hogyan felelnek meg napjaink követelményeinek a megyei pártbizottság hatáskörében lévő káderek, majd megvitatta a megyei pártapparátus feladatkörére, munkamódszerére és szervezeti felépítésére vonatkozó javaslatokat. Kőrössy Kálmán, a megyei koordinációs bizottság elnöke tájékoztatójában elhangzott: a megyét érintő határszakaszt az elmúlt évben 1507-en lépték át, közülük több mint ezren kaptak ideiglenes tartózkodási engedélyt. Csaknem 90 százalékuk felnőtt korú, 70 százalékuk férfi, közel kétharmad munkás. Az ide menekültek 80 százaléka magyar, 5 százaléka német, s mintegy 8 százaléka román nemzetiségű, 3 százaléka pedig cigány. Az illetékes szervek a köztörvényes bűnözőket, dologkerülőket, a szülői engedély nélkül eltávozott kiskorúakat, illetve a kétes küldetéssel gyanúsítottakat adták vissza a román szerveknek. A jelenleg is folyamatos és tömeges áttelepülés ellenére az utóbbi hónapokban csökkent a visszaadottak aránya. 1989. január 10-én 700 román állampolgár tartózkodott megyénkben, akiknek mintegy háromnegyede a városokban, illetve 10 nagyközségben él. A megye romániai határszakaszán illegális úton átjöttek nagy része az ország más területeire megy tovább, főleg a Dunántúl ipari központjaiba, ahol könnyebben jut munkához, lakáshoz. Az itt élő menekültek segítésének elsőrendű feltétele a foglalkoztatás. A megyei munkaügyi szervek tavaly 640 főnek adtak ki munkavállalási engedélyt, 80 százalékban szakképzetteknek, 10 százalékban pedig felsőfokú képzettségűek- nek. Nehéz elhelyezni a nőket, a szakképzetleneket, s különösen a családosok esetében okoz gondot a megfelelő lakás, vagy szállás hiánya. A már dolgozók munkahelyei szerint szakmai felkészültségükkel, munkamoráljukkal nincs gond. Az áttelepültek kétharmada albérletben él, néhány an munkásszálláson, nővér- vagy orvosszállón laknak. Számos esetben rokonok és ismerősök fogadták be a családokat, többen szolgálati lakást kaptak. A véglegesen megyénkben letelepedni szándékozók lakáshoz juttatása különösen Nyíregyházán szinte megoldhatatlan feladat, mert szabad bérlakás nincs, építéshez, vásárláshoz viszont nem rendelkeznek anyagi eszközökkel. Néhány indokolt esetben a lakbér, illetve albérleti díj átvállalásával tudtak segíteni a tanácsok. 48 helyi tanács több, mint 2,5 millió forint segélyt fizetett különböző címeken, ezeket a kormány visszatérítette. Tanácsaink a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett biztosítják az áttelepültek gyógyellátását, gyermekintézményi elhelyezését, a szociális étkeztetést, gondozást, az óvodások és az iskolások taníttatását. A magyar nemzetiségű középiskolai tanulók beilleszkedése nem okoz különösebb gondot, a tanulmányi szintjük esetenként meghaladja a magyar iskolák követelménynívóját. A megyében lakó menekültek közül 35-en terjesztettek elő családegyesítési kérelmet, az első két kiskorú a közelmúltban konzuli útlevéllel már megérkezett szüleihez. A Vöröskereszt megyei szervezetei már az elmúlt év tavaszától széleskörű gyűjtési, adományozási akciót szerveztek, s azóta is folyamatosan segítik háztartási és használati eszközökkel, bútorokkal, ruhaneművel, alkalmi munkalehetőséggel, s a felajánlások széles skálájával a menekülteket — jelentette ki Bürget hajosné megyei titkár. A FEFAG, a tisza- vasvári Alkaloida, a nagykállói Nyírség Tsz, a dohányfermentáló gyár, a Nyíregyházi Vasipari Szövetkezet és a megyei művelődési központ jelentős pénzadományt, a pártoktatási igazgatóság, a Bánki Donát szakközépiskola, a Korona szálló, a Patyolat, a megyei tanács továbbképző intézete jelentős mennyiségű ágyneműt, a vízügyi igazgatóság, a Nyírfa Áruház, a KEMÉV, a KIOSZ, a gabonaforgalmi vállalat és a Szatmár Bútorgyár bútorokat, edényeket, háztartási eszközöket ajánlott fel. Sok iskola, intézmény, vállalat és tsz Vöröskereszt-szervezetei gyűjtöttek ruhát, de több ezer ember mutatott szép példát egyéni adományokkal is. Ezekből, s az egyházak, valamint az ajkai, a sátoraljaújhelyi Vöröskereszt-szervezetek és az országos vezetőség, de a Chicagóban élő magyar közösség adományaiból is a Vöröskereszt megyei segélyraktárt létesített, a pénzsegélyek kifizetésének ellenőrzésével társadalmi bizottságot bízott meg. Az áttelepültek beilleszkedésében segítettek a Hazafias Népfronttal együtt Nyíregyházán és Mátészalkán tartott tájékoztató fórumok. A megyei vezetőség román nyelvű családegyesítési kérelmekkel is segíti az áttelepülteket. A végrehajtó bizottság köszönetét fejezte ki a belügyi szerveknek, a tanácsoknak, a Vöröskereszt- és a népfrontszervezeteknek, az egészségügyi dolgozóknak, a munkahelyi közösségeknek, az egyházaknak: és mindazoknak, akik a menekültek helyzetének rendezése, javítása érdekében közreműködtek. Megállapította: tovább növekszik a véglegesen letelepedni szándékozók száma. Ami indokolja, hogy mind Sza- bolcs-Szatmárban, mind országosan teremtsük meg a problémakör összehangolt kezelésének alapjait. Szükségesek az új megoldások, indokolt és sürgető például a menekülttáborok felállítása. Felkérte a megyei tanácsot: külön alapok létesítéséért forduljon az illetékes országos szervekhez. Felkérte a HNF és a Vöröskereszt szervezeteit, hogy a menekültek tájékoztatását fokozza, beilleszkedését kiemelten támogassa. Szükséges, hogy a pártszervezetek segítsenek eloszlatni a menekültügyekkel kapcsolatos téves információkat. A testület felkéri a társadalmi önszerveződéseket, hogy reális javaslatokkal és nemes cselekedetekkel járuljanak a problémák megoldásához. Felhívással fordul a pedagógusokhoz: megkülönböztetetten segítsék a nyelvi nehézségekkel küzdő gyermekeket. A vb szerint felül kell vizsgálni a visszaadás szempontjait, az ideiglenes tartózkodást jóváhagyó bizottságok munkájába a társadalom különböző rétegeinek képviselőit is be kell vonni. Javasolták: mérjék fel a megyénk településein elhagyott lakásokat, s kérjük az Országos Tervhivatal, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, illetve a Honvédelmi Minisztérium fokozott segítségét a menekült családok lakáshoz, telekhez, illetve munkahelyhez juttatásához. ■ Mázán a Csillagfáim A Bujtosi Szabadidő Csarnok új oldaláról mutatkozik be a január végén: ide várják a budapesti Csillagfény diszkót Vendég lesz Viki és a Flört, valamint Nagy Feró is. (2. oldal)
