Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. január 7. Tsz-elnökök tanfolyama (Folytatás as 1. oldalról) domást szerezzenek mindazok, akiknek az együttműködésére számítunk. Segít ebben, ha a legközelebbi jövőben konkrét lépésekkel hívjuk fel magunkra a figyelmet. Ezek között is első kell legyen a határmentiség e.ddigi hátrányos voltának előnnyé változtatása. Különleges gazdasági övezetté szeretnénk tenni az egyébként is különleges fekvésű területeket. Ezeket célszerű lenne kiemelni a szabályozás általános volta alól. Ezáltal elhárulnának az akadályok a közvetlen barterüzletek elől. Termékeinkért olyasmit hoznánk be, amit az ország más részeibe, sőt harmadik országba is haszonnal exportálhatnánk. Megyénk hídfőállás lehetne a nagy nyugati cégeknek, amelyek a hatalmas szovjet piacra kacsingatnak/ Az oda készülő óriási tőketömegből illő részt megfoghatnánk annak fejében, hogy hozzájárulunk „hódításaik” sikeréhez. Ugyanilyen módon fejleszthetnénk tovább máris ígéretes idegenforgalmunkat, amelynek kibontakozását azonban lehetetlenné teszi, hogy az infrastruktúra színvonala kritikán aluli. A termelőszövetkezetek követendő gazdaságpolitikájáról szólva Szabó István elmondta: nem biztos, hogy a megyében mindenütt a jelenlegi szervezeti forma tartandó fenn. Mihamarabb felül kell vizsgálni az ezzel kapcsolatos gondokat és lehetőségeket. Szabad teret kell engedni az egyéni gazdálkodásnak, az önkéntes és alulról építkező szakszövetkezeteknek és egyszerű társulásoknak. Különösen azokon a hátrányos helyzetű területen sürgető, mi több halaszthatatlan, ahol a termelőszövetkezetek már ma is csak adósságaikkal birkóznak. Az új társasági törvény a kereteket megadta, a helyi politikai és állami vezetés nem vesztegetheti az időt a jövedelmezőbb gazdálkodási formákba való átmenet lebonyolításában. A fejlődés motorja a közvetlen vagyoni érdekeltség, bérmunkásból valóságos taggá, sőt vállalkozóvá kell válnia a termelőszövetkezetek tagságának. Ehhez a feladathoz az érdekképviseletnek, a TESZÖV-nek is meg kell újulnia — mondotta végül egyebek között — Szabó István. (ésik) Ifjú tehetségeknek (Folytatás az 1. oldalról) sonló képzési célokkal csak a budapesti, a pécsi és a szegedi foglalkozik. A művészeti iskolákból 13 van jelenleg és többségük a zenére szakosodott. Zenetagozata van a nyíregyházinak is, ahová a legtehetségesebb ifjú muzsikusokat veszik fel, akár korkedvezménnyel is — volt olyan növendékük, aki közismereti és egyéb tantárgyakból még az általános iskolát végezte, zenéből viszont már a középiskolai szintet teljesítette. A másik tagozatra, a képzőművészetire az 1989—90-es tanévre alkalmazott grafika, kerámia, üvegműves, gobelinszövő, valamint szőnyegkészítő- és javító szakra lehet jelentkezni. (Folytatás az 1. oldalról) szerkezetátalakítás, ami folytatódik az idén is, de ehhez a termelő vállalatok teljes megértésére van szükség. Végezetül Medgyessy Péter elmondta, meggyőződése, hogy sok ilyen vállalkozást avathatunk a jövőben, amelyek exportképes termékeket állítanak elő. S mindenekelőtt munkahelyet teremtenek az ott élőknek. A mezőgazdasági termelés mellett az élelmiszeripari ágazat fejlődött ki Nyírlugo- son. Korábban már felépítették a konzerv- és húsüzemet, s ezután jött az újabb gondolat az itt termelt zöldség és gyümölcs gyorsfagyasztására és mélyhűtésére. Jelenleg gyökérzöldséget, sárgarépát, zellert fagyasztanak. Az igazi szezon májusban indul az egressel. Ezt követi a málna, a szeder, a meggy, a ribizli, az alma, a bab, a borsó, a kukorica. A tervek szerint a négy gyorsfagyasztó alagútban évente hat és fél Pécsett az idén ötvös. Szegeden díszítőszobrász és textil-gobelintervező szak is indul. A budapesti szakközépiskolában pedig a vidéken is oktatott szakokon kívül szeptemberben játékkészítőgrafikusok, bőr-, könyv-, bútorművesek, üveggyári rajzolók, dekoratívfestők és szobrászok, mintakészítő ötvösök, textiltechnikai rajzolók és fotóillusztrátorok képzését kezdik meg. Többfelé vezethet az út ezekből az iskolákból a négy év múltán: a főiskolákra, művészpályára, továbbá művészpedagógusi szakterületre, illetve olyan munkakörökbe, amelyek számára ez az iskola gondoskodik a hozzáértő utánpótlásgárda neveléséről. ezer tonna készterméket állítanak elő. A zöldség és gyümölcs alapanyag biztosított. 1200 kistermelő, két áfész és öt mezőgazdasági nagyüzem termeli a feldolgozásra szánt árut. Az üzemben három műszakban 160 dolgozót foglalkoztatnak. Moldvay István, a gazdaság vezérigazgatója elmondta, a gyártandó termékek piackutatását saját szakembereik, illetve a társulással közösen végezték — a termékek 90 százalékát tőkés, a többit pedig belföldi piacon értékesítik. Ennek meg is van a lehetősége, hiszen már van érdeklődő a gyümölcsfélékre Nyugat-Európából, míg a skandinávok inkább a zöldségféléket veszik majd. A gyorsfagyasztó és mélyhűtő üzemet az Agrober tervezte, az építészeti és az ehhez kapcsolódó munkák elvégzését a nyíregyházi MEZÉP Vállalat, mint generálkivitelező végezte alvállalkozók bevonásával. (sípos) Zongora, hegedű, gordonka A Liszt Ferenc Zeneművé- Főiskola előkésztő tagozata felvételt hirdet az 1989/90-es tanévre zongora, hegedű és gordonka szakra, olyan tehetséges gyerekek részére, akik 8. életévüket betöltötték, de az általános iskola 8. osztályát még nem kezdték meg. Jelentkezési határidő 1989. január 31. A felvételi vizsgák február Végén lesznek. Jelentkezési lap a főiskola tanulmányi osztályán kapható: Budapest, VI. Liszt Ferenc tér 8. Levélcím: 1391, Budapest, pf. 206. Á sztrájk joga nemcsak A sztrájk szabályozásáról a SZOT és a kormány vezetői korábban két találkozón is véleményt cseréltek. Ezek eredményeként az alapvető kérdésekben közeledtek az álláspontok és megállapodás született arról — ez egyébként a szakszervezet véleménye volt —, hogy önálló törvényben kerüljön sor a szabályozásra. Az elnökség egyetértett a törvényjavaslat kiindulási pontjával, amely szerint á sztrájkjog kollektív munkavállalói jog. Nem fogadta el azonban azt, hogy csak a szakszervezet kezdeményezhet, illetve bonyolíthat le sztrájkot. A vitában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott: politikai hiba lenne, ha kizárólagosan a szakszervezetek birtokolnák ezt a jogot. Mindenképpen arra van szükség, hogy a sztrájkok kezdeményezése, szervezése kollektív dolgozói jogosultság legyen. A SZOT elnöksége egy ellenszavazattal, a módosító indítványokkal együtt egyetértett a törvényjavaslattal. A Munka Törvénykönyvének módosításával kapcsolatban korábban megrendezett társadalmi viták és az egyeztetések hasznosak voltak, a tervezet lényegesen módosult — állapította meg az elnökség. A Munka Törvénykönyve — a szakszervezetek javaslatának megfelelően — továbbra is kötelezővé fogja tenni, a korábbinál szélesebb körben a kollektív szerződések megkötését, illetve nem változtat azon a minisztertanácsi rendeletén, amely a bizalmi, illetve a szakszervezetek egyetértési jogát érinti. Így a törvényjavaslattal néhány módosítás mellett — a SZOT elnöksége egyetértett. A szakszervezeti mozgalom figyelmének középpontjában a reálbérek, a reáljövedelem alakulása áll — hangzott el a továbbiakban. A sorozatos áremelések által kiváltott társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy az állami szervek az elkövetkezendő hónapokban konkrét lépéseket tegyenek a bér- és szociálpolitikai reform kidolgozására és mielőbbi megvalósítására. Erre azért van szükség, mert miközben az árak egyre inkább a piaci törvények szerint alakulnak, addig a bérek és a jövedelmek nem, vagy egyre kevésbé biztosítják a munkaerő megfelelő színvonalú újratermelésének fedezetét. Ezért a szak- szervezetek azt igénylik, hogy a kormány a továbbiakban a támogatások leépítése Következtében felszabaduló eszközöket ne csupán a költségvetési hiány csökkentésére, hanem az áremelések érdemi kompenzálására, valamint a. bér- és szociálpolitikai reform meggyorsítására használja fel. A szakszervezetek álláspontja szerint a munkáltatóknak és a népgazdaság irányítóinak kell megterem- teniök a magasabb gazdasági teljesítmények és jövedelmek elérésének feltételeit. Az elnökség jogosnak ítéli a dolgozók széles körű felháborodását a tervezett jelentős áremelkedések hírére. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy senkinek sem áll érdekében olyan tiltakozási hullám, mely tömeges munkabeszüntetésekbe torkollik és veszélyezteti az ország gazdasági, politikai stabilitását. Autóárkatalógus Hétfőtől a hazai könyvesboltokban is kapható lesz az Euro- tax-Schwacke autóár-katalógus — Jelentették be pénteken a MUOSZ-ban megtartott sajtótájékoztatón. A katalógust a Láng Könyvkiadó, az Inter- presszel, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával, az NSZK-beli Eurotax- Schwacke kiadóval kötött megállapodás alapján 65 ezer példányban jelenteti meg. A vámhatóság január 1-jétől e katalógus árait tekinti a magán- forgalomban beérkező új és használt személygépkocsik vámalapjának. Január l-jétől a 4 évnél nem régebbi gépkocsik esetében — benzinüzemű gépkocsiknál 1600, dízelüzemű járműveknél 2000 köbeentiig — a katalógusban közölt adatok 10 százaléka lesz a vám összege, forintban. Az 1600 és 2000 köbcenti közötti benzines, valamint a 2000—2500 köbcenti közötti dízelmotoros autók után 20 százalékos, az említetteknél nagyobb lökettérfogatú kocsiknál 40 százalékos a vám. Amennyiben a behozni kívánt gépkocsi 4 évnél öregebb, a felsorolt tételeken felül további 30 százalék vámot kell fizetni. Az autóár-joatalógus Nyugat- Európa kilenc országa többszáz autókereskedőjének tényleges üzletkötései alapján a legutóbbi adatokat tartalmazza. A közölt adatokat a vámhatóság január 3l-ig tekinti a vámkiszabás alapjának. Mivel az autóárak folyamatosan változnak, a vámhatóság a továbbiakban az NSZK- ban havonta megjelenő Schwac- ke katalógus alapján módosítja a vám összegét, s erről a vámhivatalok tájékoztatják az ügyfeleket. A Láng Kiadó a keresettől teszi függővé, hogy a kiadványt a jövőben Magyarországon negyed.-, vagy félévenként jelenteti meg. Doppingvizsgálat a magyar labdarúgásban? Garami József az MLSZ edzőbizottságának elnöke: — A bizottság legutóbbi ülésén szóba került, hogy a nemzetközi gyakorlathoz alkalmazkodva, nálunk is be kellene vezetni a bajnoki mérkőzések után a doppingvizsgálatot. Ez nem azt jelenti, hogy bárkit is gyanúsítanánk, de nem szeretnénk, ha valamelyik kupamérkőzés után kellemetlen meglepetés érne magyar játékost, illetve csapatot. Az ötlet megszületésében közrejátszott az olimpiai doppingbotrány is, ráadásul az AISH-tóI is kaptunk egy érdeklődő levelet, hogy a sportágnak szüksége van-e ilyen vizsgálatokra. Az ellenőrzést nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, hiszen tudnunk kell, mennyibe kerül, mi a lebonyolítás módja és így tovább. Terveink szerint a nyár végére, tehát a következő bajnokság kezdetére befejezzük az előkészítő munkát és attól fogva a magyar labdarúgásban is kötelező lenne a doppingvizsgálat. Eltemették Boldizsár Ivánt Gyászoló sokaság kísérte utolsó útjára pénteken a Farkasréti temetőben a 76 éves korában elhunyt Boldizsár Iván Állami díjas írót, újságírót, országgyűlési képviselőt, az Országos Béketanács elnökhelyettesét. A ravatalnál a barátok, pályatársak, tisztelők mellett lerótták kegyeletüket az Országgyűlés, a Művelődési Minisztérium, a Magyar frók Szövetsége és az Országos Bé- . ke tan ács képviselői. Megyénkben tiltakoznak A szakszervezetek az áremelések elles A Szakszervezetek Sza- mány vezetőihez írtak, s bolcs-Szatmár megyei ve- tiltakoznak a tervezett és zetese penteken délután jut- ... . ,, , ... , tatta el szerkesztőségünk- bejelentett aremelesek élnék közlésre azt a levelet, len. Az alábbiakban kö- amelyet a SZOT és a kor- zöljük a levelet. „Szabolcs-Szatmár megye halmozottan hátrányos helyzete a politikai vezetés és a kormányzati szervek előtt ismert. A javításra tett eddigi intézkedések ellenére az utóbbi években tovább növekedtek megyénkben a megélhetési gondok, romlott a lakosság egészségi állapota, nehezedtek az elhelyezkedési lehetőségek. Az itt élők nagy része, de különösen a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, a pályakezdő fiatalok, az alacsony képzettségű dolgozók jelenleg is a létminimumhoz közeli vagy az alatti életszínvonalon élnek. Az alapvető élelmiszerek és a mindennapi életvitellel kapcsolatos cikkek, a gyógyszerek árának növelése — a korábbi hibás vezetői döntések terheinek ilyen mértékű áthárítása a lakosságra — felháborodást és tiltakozást vált ki megyénk közvéleményében, mivel azok további elszegényedéshez és szellemi elnyomorodáshoz vezetnek. A megyénkben kialakult feszült helyzetről, hangulatról információs jelentéseinkben eddig is rendszeresen adtunk tájékoztatást a Szakszervezetek Országos Tanácsának. Most az alavszervezetek elvárásainak eleget téve úgy határoztunk, hogy TÁMOGATJUK azt a kezdeményezést, miszerint 1989. január 9-én (hétfőn) azokon a munkahelyeken, ahol a szervezett dolgozók ezzel egyetértenek — és ahol az pótolhatatlan termeléskiesést nem okoz, nem veszélyezteti az életet, vagy az emberi egészséget és nem okoz helyrehozhatatlan károkat — szervezett keretek között 10 perces késleltetett munkakezdéssel tiltakozunk a kormányzati intézkedések ellen. Szándékunk egyrészt arra irányul, hogy kapjon az eddiginél nagyobb figyelmet ez a megye, az itt élő állampolgárok gondja, másrészt arra, hogy a SZOT vezetése a valódi antiinflációs politika megvalósításáért vívott harcok és viták során érezze maga mögött a tagságot, megyénk szervezett dolgozóit. Nyíregyháza, 1989. január 06. A Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei vezetése” HÉTRŐL — HÉTRE TALLÓZÓ A GRÖSZ-KORMÁNY BIZONYÍTVÁNYA. A Magyar Közvéleménykutató Intézet vizsgálata azt mutatja, hogy az állampolgárok helyeslik a demokrácia. a pluralizmus kibontakozását, az emberi jogok ki- terjesztését. A legjobb osztályzatot a nyílt tájékoztatásnak és" az utazási könnyítéseknek adták. A lakosság többsége helyeselte az egyesülési jog liberális értelmezését, de megvalósítását csak normatív jellegű magatartási szabályok kikötésével tartja elfogadhatónak, amelyek mind a hatóságra. mind az állampolgárra érvényesek. Társadalmi hovatartozástól. iskolai végzettségtől, beosztástól, lakóhelytől függetlenül egyöntetűen helyeslik a kormány külpolitikai lépéseit. Az aradi csúcstalálkozóról szólva a kormány tárgyalókészségét a megkérdezettek mintegy háromnegyede helyeselte, és száz százalékosan a párbeszéd folytatása mellett voksoltak. A találkozó konkrét eredményeit azonban kevesellték. A mindent megtett-e a Grősz- kormány a gazdaság kilábalásáért kérdésre a válaszadók 53 százaléka igennel. 31 százaléka nemmel válaszolt. 16 százalékuk nem tudta eldönteni. Nemet jobbára a fiatalok és a kvalifikált munkát végzők mondtak. Ennek ellenére ugyanők — a fiatalok kivételével — vélekedtek akként, hogy. a Grósz-kormány az előzőnél jobban látta el a feladatát. Mindent egybevetve a kormány tevékenységével 14 százalék nagyon. 47 százalék kicsit elégedettnek, 6 százalék nagyon elégedettnek mondta magát. (Magyar Nemzet, január 4.) mennyit ér egy gyerek ÉLETE. Az ENSZ gyermek- alapja az UNICEF ostromolja a világ lelkiismeretét. Tíz éve. hogy a világ gyermekeinek a helyzetét kínos alapossággal feltárja. Az ő listájukon az államokat nem a dollárok vagy a rakéták mennyisége rangsorolja, hanem a gyermekhalandóság. Az országok idei rangsorát az ötéves kort megérő gyermekek százalékaránya döntötte el. Svédországban. Finnországban. Japánban, Svájcban és Norvégiában ezer újszülöttből 7—8 hal meg, az NDK- ban 12, az USA-ban 13. hazánkban 19, Romániában 28, a Szovjetunióban 30. A latin- amerikai országok közül a legjobb eredményt Kuba érte el, a legrosszabb helyzetűek közöt találjuk Bolíviát. Haitit, Hondurast. A legszomorúbb a kép Afganisztánban, ahol 304, Maliban, Mozambikban és Angolában. ahol háromszáz körül van a gyermekhalandóság. Míg az évtized elején a világ ^gyermekeinek kevesebb mint 5 százaléka részesült védőoltásban, s olyan betegségek, mint a szamárköhögés, a bárányhimlő, a tetanusz évente 4—5 millió gyermekáldozatot követelt, addig ma már a fejlődő világ gyerekeinek több. mint a fele megkapja a szükséges védőoltásokat, 500 millió dollár kellene ahhoz, hogy az UNICEF elérje azokat a gyerekeket. akik még védtelenek á betegségekkel szemben. Hatalmas összeg? Ami ebből az iparilag fejlett országokat terhelné. az két modern harci repülőgép ára. (Népszava, január 5.) ÜJITGATUNK . . . ? A KNEB szakemberei 122 ipari vállalatnál. 9 forgalmazó-finanszírozó cégnél és 3 főhatóságnál jártak, továbbá 844 alkotó véleményét kérdezték meg az ipari innovációról. Ez alapján vonták le azt a következtetési, hogy az elmúlt években országosan növekedtek az alkotói kezdeményezések. Ám egyes kivételtől eltekintve, az állami vállalatok által bejelentett szabadalmak visszaestek. Az ítások száma az évek óta tartó csökkenés után először az idén, valamelyestemelkedett. és összességében nőtt a hasznosított újítások és találmányok száma is. Csakhogy! A találmányok főleg termékekre vonatkoznak és korszerűsítő jellegűek: s általában nem esnek egybe a nemzetközi fő fejlesztési irányokkal. Az új ötletekkel a vállalatok nem új piacokra akarnak — tudnak? — betörni, hanem a. meglévő piacaik megtartásában segítik őket. A felmérésnek érdekes —, de sajnos nem meglepő — állítása, hogy a találmányi, újítási díjak bérkiegészítő jellegűvé váltak. A vállalatok, mivel a bérmechanizmus korlátái miatt fejlesztőik, kulcsembereik fizetését nem emelhették fel. más forrásból igyekeztek az egyébként tényleg meglévő teljesítményeket honorálni. A baj az, hogy ez a többietteljesítmény nem mindig valódi újdonság! (Magyar Hírlap, január 3.) ÜJ SZOVJET VÁMRENDEL- KEZÉS. Február elsejétől 1990 végéig tilos egyebek között színes és fekete-fehér tv-készülé- kek, hűtőszekrények, varrógépek, mosógépek és más tartós fogyasztási cikkek ' kivitele. A vámköteles áruk listáját is közölték; ide tartoznak egyes háztartási kisgépek, mixerek, kávéőrlők, a szórakoztató elektronika, fényképezőgépek, autóalkatrészek. (Magyar Hírlap, január 4.) a szakszervezeteké Ülést tartott a SZOT elnöksége Ülést tartott pénteken a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület állást foglalt a sztrájkról, illetve a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban és nyilvánosságra hozta véleményét a fogyasztói áremelkedésekkel kapcsolatban. Üzemavatás Nyírlugoson
