Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-07 / 6. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. január 7. Bemutató: vasárnap A nagyapa házában A svéd Per Olov Enquist drámái nem ismeretlenek a magyar közönség előtt. Több színházunk bemu­tatta a Tribádok éjszakáját és Miskolcon játszották az Ének Phaedráért című művét. A Móricz Zsigmond Színház Krúdy Színpadán egy újabb Énquist-mű, A nagyapa házában magyar- országi bemutatójára ké­szülnek. Az írónak egy olyan sa­játos nyelvi és kifejezésbe­li eszköztára van, hogy emi­att a darab nem zárható be egy műfaji kategóriába sem. Rétegek rakódnak egymásra, s minél mé­lyebbre ásunk benne, an­nál több titok tárul fel a világról, az emberről. A történet egy kicsit bizarr környezetben, egy herme­tikusan elzárt elmegyógy­intézeti szobában játszó­jelenet a darabból. di'k. Itt próbálja megfejte­ni egy kutató orvosnő és egy lelkésznő, egy őrültnek nyilvánított fiú tetteinek indítóokait. Arra az „egy­szerű" kérdésre akarnak választ kapni, hogy mi az ember, milyen kiismerhe­tetlen erők deformálják és ha már egyszer deformált, hogyan lehetne visszafor­málni. A dráma megkérdőjele­zi, hogy megfelelő eszkö­zökkel próbátjuk feltárni az emberi kiteljesedés, a boldogság felé vezető utat. Az előadás pedig azt sze­retné igazolni, hogy milyen fontos a szeretet, a kapcso­lat az ember számára, s hogy mennyire megingat- hatók mánikusan han­goztatott elveink. A Krúdy Színpad bemu­tatója január 8-án 19 óra­kor lesz. Az előadást Gel­lert Péter rendezi. A fiút Rékasi Károly, Lisbethet Molnár Erikába lelkésznőt pedig Vennes Emmy játssza. Lesz horgászbolt... Horog, villantó Lesz horgászbolt Nyír­egyházán ... — beszélik már jó ideje megyeszerte, ám eddig konkrétumokról nem­igen lehetett hallani. A me­gye majd tízezres horgásztá­borának — melynek tagjait a szabolcsi kereskedők eny­hén szólva elhanyagoltak — azonban most jó hírről tu­dunk beszámolni: az idén HOKÉV-szaküzlet nyílik a nyírségi megyeszékhelyen. Mint Szi kora Andrásné- tól, a városi tanács osztály- vezetőjétől megtudtuk, a horgásztermékeket előállító és értékesítő vállalat, vala­mint a megyei horgászszö­vetség már két éve jelezte, hogy üzletet kíván nyitni Nyíregyházán. Jó néhány le­hetőséget áttanulmányozva a vállalat úgy döntött, hogy a Vay Ádám körúton építen­dő kereskedők házába igé­nyel egy nagyobb helyiséget. A magánzók üzletei huszon­öt négyzetméteresek lesznek, a horgászbolt alapterülete viszont háromszorosa lesz azoknak. Az úttörőház és a Bagoly­vár között épülő kereskedők háza a tervek szerint no­vemberben már várja a ve­vőket, természetesen a HO- KÉV-szakbolt is. így ezentúl nem kell majd Szolnokra, vagy a fővárosba utaznia a szabolcsi horgásznak, ha tisztességes felszerelést kí­ván venni, s nemcsak, hogy márkás termékekhez juthat, de az utazáshoz szükséges forintokat is zsinórok, hor­gok, villantok vásárlására fordíthatja, (b. g.) I Bécsi üzletember Nyíregyházán | Hég senki sem tudja Maradnak-e a bérelt parkolók? Ausztriában megvette — nálunk megjavítják A világútlevél birtokában röpke egy esztendő alatt megszámlálhatatlan mennyi­ségű elektronikai cikket hoz­tak be honfitársaink. így van ez megyénkben is, csak­hogy a kellő technikai isme­ret híján a márkás világcég gyártmánya helyett silány bóvliért is kiadták sokan a valutát. Amint elromlott, el­ső útjuk a Hírexhez vezetett. Csizmarik József, a Hírex nyíregyházi igazgatója a múlt év második felében vette fel a kapcsolatot a bécsi Győri Sándor elektronikai cégével. Megállapodást kötöttek, hogy az Ausztriában vásárolt té­vét, videót, hifitornyot fél évig garanciával, ingyen, utá­na pedig forintért javítja a vállalat. Győri Sándor és fe­lesége a négy hónap tapasz­talatára volt kíváncsi és Nyíregyházára utaztak. A Hí- rexnél találkoztunk. — Köztudomású, hogy a műszaki cikkek vásárlásánál jó tudni, milyen paraméterei vannak egy-egy terméknek. Viszont a sokféléből kiválasz­tani a számunkra legjobban megfelelőt, nehéz. Ehhez nyújt segítséget a partnercé­günk, a Hírex — magyarázza Győri Sándor. — Már az uta­zás előtt szaktanáccsal látják el az ügyfeleket. A megvásá­rolt tévét, videót, hifitor­nyot pedig itthon beállítják, hogy a vevőnek azzal se kell­jen bajlódnia. Mint mond­tam, fél évig díjtalanul javít­ják a készülékeket. A nagy világcégek termékeihez nyolc évig tartanak alkatrészt, mi ebben segítünk- A hiba bejelentésétől számí­tott egy-két (!) héten belül az ausztriai elektronikai cég elküldi az alkatrészt és a Hí­rex kijavíthatja a hibát. A múlt év szeptemberétől de­cemberéig a bécsiek 120 ezer Schillinget utaltak át a Hí- rexnek átalánydíjas javítás­A tárgyalóteremből Gyalog messze volt... . . . Nyíregyházától Nagycser­kesz, az utolsó busz is elment, gondolták hát. hogy szereznek valami járművet. Röviden így lehet összegezni a húszéves, nyíregyházi Drigán István és (volt) élettársa, a tizenhét éves nagycserkesz-nádasbokori B. n- dikó egyik bűncselekményét azok közül, amik miatt legutóbb bíró­ság előtt álltak. (Drigán esetében különösen jogos a ..legutóbb” kifejezés, hiszen lopások miatt kapott büntetéséből '87 február­jában szabadult feltételesen, azóta pedig — csoportosan elkö­vetett rablás és lopások miatt — nyolc év fegyházra ítélték.) Drigán. Babos és két társuk február közepén Nyíregyházán, a Kun Béla utcán csavarogtak, s ekkor határozták el. hogy az egyik pincerekeszből biciklit sze­reznek. Az elhatározást tett kö­vette. harapófogó segítségével hozzá is jutottak két kerékpár­hoz. de közben felkeltette az ér­deklődésüket más is: visszatér­tek a meglátott szerszámokért, ruhaneműkért, cipőkért. Evés közben jön meg az étvágy .. . Mire mindent kivittek. Drigán- nak eszébe jutott, vétek lenne otthagyni néhány üveg szilvalek­várt. almát, krumplit. B. Ildikót (és egyik társukat) vissza is küldte a cuccokért. Ezzel azon­ban még mindig nem ért véget az éjszakai akció, a szomszédos ház pincéjébe is lenézett Drigán. Innen szőnyegeket, krumplit, al­mát zsákmányolt. A Nyíregyházi Városi Bíróság Drigán Istvánt — mint különös visszaesőt — egy év börtönre. B. Ildikót pedig hat hónap, egy év próbaidőre felfüggesztett, fogház­ra ítélte. Az ítélet jogerős. Hová lettél, rikkancs? A zt mondják, akkor jó az újság, ha tele van szenzációval és van mit kiabálnia a rik­kancsnak. Szenzáció még lenne, de nincs, aki kiki­abálja. Nyíregyházán ugyan­is nincs rikkancs. Ez persze nem új, mert mindenki tud­ja, de én arra gondolok, hogy különösen most, az új­ságárak emelkedésekor nem mindegy senkinek, mit vesz meg. Az persze elképzelhe­tetlen, hogy megállók az új­ságos bódé előtt, végiglapo­zom az újságot, s ha nem tetszik, nem veszem meg. Még meg is vernének a mö­göttem állók. Talán sokan emlékeznek még Bartek Andrásra, aki a hatvanas évek elején fiával együtt rótta Nyíregyháza ut­cáit, kínálva a napilapokat. Aztán nyugdíjba ment, és ve­le kihalt a rikkancs „szak­ma” is. Vagy emlékeznek arra a főiskolás fiúra, aki évekkel ezelőtt, télvíz idején egy szál ingben szágudozott a belvárosban, karján az Es­ti Hírlappal? Mesélik, sokan kettőt vettek tőle, mert saj­nálták, hogy nem telik neki télikabátra. Mondják, a postán létszám­gondokkal küszködnek, van elég újságos bódé, minek akkor a rikkancs. Igaz, az alkalmi kiadványokat rend­re bontatlanul küldik vissza a feladónak, mert nem veszi a kutya se. De miért is venném meg, ha nem látom? A pavilon ab­lakain nem fér el minden, de ha férne is, „pofára” nem vásárolok. Tőlem lehet szép a címlap, ha belül üres. Persze, erre mondhatják. Pesten a rikkancs (pardon mozgóárus) kifordítja a la­pot, és Képes Újság helyett megveszem a Lányok, Asz- szonyokat. Ügy kell nekem, ha hagyom magam átvenni. Komolyra fordítva a szót. El tudnám képzelni, hogy a rikkancs amolyan modern kisbíróként ..telekiabálná” a várost a legfrissebb hírekkel, szenzációkkal, és még az is megvenné az újságot, aki­nek esze ágában sem volt. (cs. k.) ra. A két cég együttműködé­sének eredményeként az egyik nyíregyházi műszerész, Konyha Miklós munkaválla­lási engedéllyel a bécsi Győri elektronikai cégnél ismerke­dik a termékekkel. Később mások is kapnának lehetősé­get a bécsi munkára. Most térképpel ellátott ma­gyar nyelvű tájékoztatót kap az ügyfél a Hírexnél és jót­állási jegyet Bécsben a vá­sárlásnál. A hazai garancia az Ausztriában vásárolt mű­szaki cikkekre több mint csábító. Egy új szolgáltatás, amelynek üzleti előnyeire pár hónap alatt rájöttek a határ két oldalán. Tóth Kornélia A fizetőparkolókban gyak­ran látták az autósok a táb­lát: „bérelt parkoló". A fi­gyelmeztetést megállni tilos, vagy várakozni tilos táblával támasztották alá, rajta a jel­zés, mely cég a kivétel. A na­pokban arra lettek figyelme­sek Nyíregyházán a járóke­lők. hogy több helyen lesze­relik ezeket a táblákat. Esze­rint megszűnnek a bérelt parkolók? A kérdésre nem sikerült megnyugtató és egyértelmű választ találni. Soltész József, a Közterület-fenntartó Válla­lat igazgatója elmondta: a megyeszékhelyen 940 autó parkolhat fizetség ellenében és köztük mintegy 25 száza­lékban állhatnak meg kocsik úgynevezett bérelt parkolók­ban. Mi az, hogy bérelt parkoló? A jogszabály és a KRESZ nem ismer ilyen kategóriát — kaptuk a tájékoztatást II- kovics Józseftől, a megyei ta­nács közlekedési osztályveze­tő-helyettesétől. A megye- székhelyen a városi tanács a közút kezelője és az ő hozzá­járulásukkal szedhetnek dí­jat a fizetőparkolókban. Már a múlt év végén várták — de hiába —, a közúti közleke­désről szóló törvény végre­hajtási utasításának megjele­nését. Ennek értelmében a közlekedési osztály, mint út­ügyi hatóság, állapítja meg a fizetőparkolók számát és jár­műfajtánként u díjfizetés mértékét, s egyéb feltételeit. Eddig a jogszabály. Azt külön nem kell hangsúlyozni, hogy Nyíregyházán az utakat annak idején nem ilyen for­galomra tervezték. Szó volt arról is, hogy a megyeszék­hely egész belvárosát sétáló­utcává alakítják, ami gyöke­resen átrendezné az. eddigi közlekedési szokásokat. Ah­hoz nem fér kétség, hogy gyorsítani kellene a belvá­rosban az autók forgási se­bességét. Csakhogy néhány intézmény, például a taná­csok dolgozói általában reg­geltől estig a hivatalban tar­tózkodnak. A bérelt parkoló­kért a munkahely fizetett évente meghatározott össze­get. Most ez megszűnik, vi­szont változatlanul megáll­hatnak majd az intézmények dolgozói a fizetőparkolók egy részében. Erre mondta Sol­tész József, hogy változik a díjfizetés módja, például par­kolóbérleteket váltanak a munkahelyek és azt az érin­tett kocsikon elhelyezik. (t. k.) Leltár Olvasom a boltajtón: Lel­tár miatt zárva! Kétségek fognak el. Vajon milyen le­hetett a leltár, hogy miatta be kellett zárni az üzletet? Mert a mondatból az derül ki, hogy egy művelet, a leltá­rozás eredménye olyan volt, hogy miatta kellett lehúzni a rolót. A leltár ugyanis vég­eredmény. A leltározás vég­eredménye. Más szóval az a számvetés, amit a boltban végeznek, az áruk összeszám- lálása a leltározás (emiatt zárják be az üzletet), s en­nek eredményeként születik meg a leltár. Javaslom hát. főbben elájultak, de végignézték AZ ÖRDÖGŰZŐ Ma már klasszikusnak tekint­hető az 1973 karácsonyán bemu­tatott két Oscar-díjas horror­film, az ördögűző. Világra szóló botrány lett a premierből: egye­sek kegyetlenül manipuláló, un­dorító, megalázó és obszcén mű­nek kiáltotta ki a Bergman- színész, Max von Sydow fősze­replésével forgatott alkotást. A William Friedkin rendezte horror zenéjét — többek között — Penderecki, Anton Webern és Mike Oldfield muzsikájából ál­lították össze. A kritika ugyan megoszlott, a nézők azonban gyakran 3—4 óráig álltak sorban a jegye­kért. ,,A mocskos képsorok túl­súlyának ellenére az Ördögűző majdnem véletlenszerűen áb­rázolja a szeretet általi megvál­tást” — Írja az egyik elemző. „A film ügyesen csűri-csavarja a nézők idegeit” — vallja a másik. A bemutató idején kitört tömeghisztéria miatt több he­lyen forgalmirend-változtatásra volt szükség. A filmvásznon ed­dig még nem látott szörnyűsé­gekkel magukat kínzó nézők kö­zül sokan hányingerrel küz­döttek, többen elájultak, a szó­beszéd szívinfarktust is emlege­tett. Tény azonban, hogy ez a gazdaságilag legsikeresebb hor­ror, amit valaha készítettek. A Francia kapcsolat és az Élni és meghalni Los Angeles­ben című filmek rendezőjének másfél évtizedes horrorját janu­ár 5-töl a Krúdy moziban, a to­vábbiakban pedig a megye majd minden nagyobb filmszínházában vetíteni fogják. Lophatnak-e íegyvert nálunk ? Garancia a szigorú őrzés Megdöbbent és felhábo­rodott az ország közvé­leménye, amikor a televí­zió kedd esti híradójában bemondtáik: betörtek a vámosgyörki MHSZ-rak- tárba és fegyvereket lop­tak el ismeretlen tette­sek. Hogy fordulhat elő ilyesmi egyáltalán és a mi megyénkben miként őrködnek azon, hogy vé­letlenül se történjen ha­sonló eset? Ezt a kérdést tettük fél Herczku György alezredesnek, az MHSZ megyei titkárának. — Számomra is érthe­tetlen ez az ügy. Sza- bolcs-Szatmár megyé­ben az MHSZ és a rend­őrség közösen ellenőrzi a meglévő fegyverkészletet. Erre éppen karácsony előtt került sor és kifogást nem találtak az őrzés te­rén. Az MHSZ Országos Központja pedig időről időre éberségi ellenőrzést tart. Legutóbb éppen a napokban nézték meg a nyíregyházi, a mátészal­kai és a kisvárdai raktá­rainkat. A rács, a mo­dern riasztóberendezés, a biztonságos őrzés garan­tálja, hogy hasonló eset ne forduljon elő nálunk. T. K. hogy a kereskedő vessen szá­mot ezzel, s ne vezesse félre a vevőt. Nem a rossz vagy hiányos leltár miatt tartanak zárva, hanem mert összesí­tik az árut, vagyis leltároz­nak. Nyelvi finomságainkat érdemes megőrizni. Igaz, be­tűleltárunkból spórolhatunk néhány jelet. De nem érde­mes. (b)

Next

/
Thumbnails
Contents